Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-18 / 114. szám
Szombat, 1363. május IS. ESZAKMAGYARORSZÄG s 50 éves a Miskolci Vízmű Megnőttek a gyomok Csak el kell fordítani a csavart, s a vízcsapon bő sugárban tör elő az üdítő forrásvíz. Megkapóan egyszerű az égés. Nincs benne semmi különös, hiszen a görög, s a római birodalomban is — az akkori körülményekhez viszonyítva — fejlett vízhálózattal rendelkeztek. Miért lenne ez új és érdekes pont Miskolcon? És ki hinné — mégis az. * A Bükk-hegység lábánál elnyúló ősrégi városban alig 70 éve működik gőzfürdő, s alig félévszázada központi vízrendszer. Az 1910-es évek elején, az akkor 43 ezer lakosú város’ ivó- vízellátását mindössze 74 ásott és fúrott kút — úgy ahogy —, biztosította. A város akkori vezetői — legalábbis a vízellátásban — haladóan gondolkoztak. Az okmányok tanúsága szerint nagy ambícióval foglalkoztak a központi vízrendszer kiépítésével. S ki hinné, megvalósítását majdnem két évtizedes és eléggé elmérgesedő vita előzte meg. Egyes — pontosan le nem ellenőrizhető — hírforrások szerint GöröiRliölV'Tctiißica már a töröli világban is ismert fürdőhely volt Ä dokumentumok szerint a XVIII—XIX. században vált ismertebb fürdőhellyé. A XX. század elején a jelenlegi termálfürdő helyén volt egy fürdőépület, azonban ide csak a „tehetősebbek” járhattak. A „pórnép” is felismerte ugyan a rádióaktiv tartalmú gyógyforrások hatását, azonban előnyeit csak- a szabadban előtörő, rendezetlen forrásoknál — a jelenlegi hattyúk tavánál — használhatta. A fürdő, s az azt körülzárt terület egyházi — a Munkácson székelő görögkatolikus püspök — tulajdona volt. A források olyan bőven ontották a vázét, hogy egyenesen felajánlották magukat a város számára. A munkálatokhoz 1910-ben kezdtek, s a mű, politiosan S3 éve május 18-án megkezdte működését Túlnagy igény nem volt, hiszen akkor naponta csak 1227 köbméter vázét használtak fel a város lakói, sőt, 1937-ben is csak 7194 köbméter vízfogyasztásnál tartottak. A vízmű fejlődése, a fejlődés üteme igen szemléltetően mutatja a lakók életének alakulását, az életszínvonal alakulását. A mű létrehozásától kezdve, a felszabadulásig alig 45 kilométer hosszúságban fejlesztették a hálózatot, s a város 4843 épületének mindössze 18 százalékában működött központi vázrendszer. A vázmű, mint az adatok igazolják, bár rohamosan fejlődött, azonban nem mindenben tudta, s tudja kielégíteni a rohamosan növekvő igényeket. Egyes városnegyedek olyan gyorsan épülnek, hogy ha például ez évben új csőhálózatot fektetnek le, nem biztos, hogy jövőre, vagy azután nem bi- zonyul-e kicsinek, szűknek. A vízhálózat, s különösen a szennyvízhálózat építése egy időben — s ez jelenleg is érezhető még — elmaradt a követelményektől. Szükségessé vált új ftmásttíi fsIftuSatása, új és új hálózatok építése, s igen jelentős felújítás. Ä mű több mint háromszáz dolgozója — különösen az elmúlt évben — igen, jó eredménnyel dolgozott. Tavaly például él- üzemszinten dolgoztak, s így hetedszer érdemelték ki az élSzázlietyesiczcr bunda gazdát cseré! .— Meghesdadott Borsodban a birkatiyírás — | Nagy munkára | készül_________ nek a b orsodi juhászainkban, elérkezett a birkanyírás ideje. Hevesből, Nógrádból, Szabolcsból és az ország más részeiből már elindultak az ügyeskezű birkanyíró brigádok, s néhány borsodi juhászaiban már bé- getnek is a bundájuktól megfosztott juhok. Az idén Szikszó környékén kezdtek legkorábban csattogni a birkanyíró ollók, s május 20-án, hétfőn a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Szikszón már meg is kezdi a gyapjúátvételt. A termelőszövetkezetektől és az egyéni juhászotoktól június, az állami gazdaságoktól július végéig bezárólag veszik át az idei gyapjút. A legtöbb helyen jó nyírási eredményekre számítanak. Szép a juhok bundája, s jóné- hány nagyüzemi gazdaságban darabonként a hat-hét kilós nyírási átlagot is el fogják érni. Mintegy hetven vagon jóminőségű gyapjút küld az idén megyénk a feldolgozó iparnak. Pótolták a téli elmaradásukat Az Ózdi Kohászati Üzemek martinászai a rendkívüli téli idő nehézségei miatt, az év első három hónapjában kereken négyezer tonna acéllal maradtak el esedékes tervüktől. A tavasz beköszöntével a dolgozók következetesen arra törekedtek, hogy az elmaradást mielőbb pótolják. Ehhez értékes segítséget kaptak a nagyolvasztómű, valamint a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat dolgozóitól, akik ütemes szállítással biztosították a martinüzem fokozódó anyag- ellátását. A szorgalmas munka és az üzemek közötti jó együttműködés meghozta a gyümölcsét: péntek reggelre — néhány nappal a kohászok után •— a martinászok teljes egészében pótolták éveleji elmaradásukat. Ez az eredmény annál inkább érj.ékes, mert közben a tervezettnél is gazdaságosab- loan. dolgoztak. A nyírásra váró juhállomány megközelíti a 170 ezer darabot. A Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi V. miskolci kirendeltsége pénteken nagyszabású nyírási és gyapjúkezelési bemutatót és tapasztalatcserét is rendezett a megye egyik legjobb juhászaiéban. a sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezetben. A környék juhászai sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek a Bibére tanyán rendezett bemutatón. Ma ugyanis már a juhászok sem elégszenek meg az apákról fiúkra szálló juhásztudománnyal. Az aranyszőrű bárányok ugyan továbbra is csak a mesékben szerepelnek, de szakszerűséggel, a modem juhásztudomány elsajátításával el lehet érni, hogy aranyat érjen, egy-egy juhászaiban több tízezer forinttal is többet jövedelmezzen a gyapjú. üzem kitüntetést. Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalat tekintélyes részét a törzsgárda tagjai teszik ki. A vállalatnál éjjeli portásként dolgozik például Farkas Sándor szerelő, aki 1913 januárjában került a vállalathoz, Nagy József, a víztermelési osztály vezető je 43 évi munka után nemrégiben ment nyugdíjba, Becse József pedig négy évtizede dolgozik a vállalatnál. És lehetne sorolni tovább. Érdemüket nö véli, hogy sokszor kellő műszaki irányítás nélkül dolgoztak, hiszen három éve még egyetlen mérnök sem dolgozott a vállalatnál (jelenleg négy jó képzett mérnök tevékenykedik a műnél). Miskolc rohamos fejlődése új és új igényeket támaszt a vállalat szerényen, de szép sikerrel dplgozó munkásai, műszakiéi elé. Jelenleg legfőbb gondjuk: az ötven éves távlati terv Kidolgozása, nagyvonalú kutatómunka, építés. A rohamosan növekvő igények azt jelzik, megdöbbentően nagy mennyiségű vízfogyasztással kell számolniuk. Nagy kutatásokat végeznek a Bükk-hegység lejtőinél, a Her- nád és a Boldva kavicsteraszain. Van elképzelésük a város keleti, nyugati, valamint a pe- recesi vízhálózat összekapcso lására és szeretnék Miskolcot fürdővárossá fejleszteni. Miskolc-Tapolca közismert gyönyörű üdülőhely. Látogatottságát hihetetlen mértékben lehetne növelni, de tartózkodnak a különösebb népszerűsítéstől, prospektusok készítésétől. Pedig sok valutát is hozna. A valóság az, hogy jelenlegi formájában lassan kicsinek bizonyul. Igen jellemző adat: tavaly a vízmű fürdőit majd egymillióén használták A befogadóképességet csak bővítéssel lehet növelni. A tanulmányok, elképzelések szerint elsősorban az Augusztus 20 strandfürdőt növelik. Ebben sok ésszerűség van. Ugyanis egy-egy nagyforgalmú napon Tapolcán 12—13, a villanytelepi fürdőben — amely a tapolcaihoz viszonyított álig egyharmadnyi területen fekszik (leszámítva a parkrészletet) — kilencezer ember fordul meg. Az Augusztus 20 fürdő bővítésére megvan a lehetőség, a kutatások új földalatti melegvíz forrásokat mutatnak ki. Itt egy nagy (zárt, nyitott és versenymedencéből álló) fürdőkombinát elkészítését tervezik, s jelentősen bővíteni szeretnék a tapolcai fürdőt is... Ma a vállalatnál jubileumi és élüzem-ünnepséget ‘tartanak. Úgy gondoljuk, hogy e kettős ünnepségen még sok szó esik a félévszázados múltról és a félévszázados jövőbeni tervekről. Csorba Barnabás : «F r- . -y A Tokaj-IIegyaljai Állami Gazdaság fiatal szilvásában alaposan megnőttek a gyomok. Kapával tisztogatják a kis fák környéket. Persze, ezt már korábban is megtehették volna! így látja ma Tiszatarjánt A mezőcsáti járási párt-vég- rehajtóbizottság nemrég tárgyalta a tiszatarjáni tsz-párt- szervezet termelést irányító és szervező munkáját, A tapasztalatokat az érdekeltek az alábbiakban foglalták össze. Elégedettek vagyunk, kezdünk a rendes kerékvágásba jönni... Balogh Ferenc elvtárs, az Alkotmány Tsz elnöke többek között így vélekedik: — Pártszervezetünk az utóbbi időben egyre jobban oldja meg termelést irányító feladatát. Már az ősszel is a párt- szervezet és a tsz-tagság javaslata alapján — jó talajel^készí- tés után — vetettünk törb intenzív búzát, mint korábban. Elmondhatom, hogy nem jártunk rosszul, mert a szovjet búzafajta jobban bírta a rendkívüli hideg időjárást, mint a hazai. Ugyancsak a pártszervezet javaslatát figyelembevéve végezzük a tavaszi munkálatokat, jelöltük ki az egyes növénykultúrák helyét, s az állattenyésztéshez növeljük a takarTatarozzák a sárospataki várat Pataki Ferenc cs Fábián Lajos bádogosok vörösréz lemezzel fedik be a pataki vár híres vöröstornyának tetejét. •• - ■ Foto: Birgés Árpád mánybázist. Nyugodt: szívvel tájékoztathatom a végrehajtó bizottságot, hogy általában elégedettek vagyunk, kezdünk lassan a rendes kerékvágásba jönni... Eredményeink egyik forrása, hogy ugrásszerűen megnőtt a tagság felelősségérzete. Az emberek néha szinte megostromolják az elnököt javaslataikkal, s nem tűrik a munkahalogatást sem. Azt mondják amikor szántani kell: ha szántunk, akkor vessünk is nyomban, ha vetünk, boronáljunk és simi- tózzunk is. A felsőbb párt- és tanácsi szervek, valamint a patronáló üzemek is segítik törekvéseinket. Segítségükkel egy év alatt teljesen gépesítettük termelő- szövetkezetünket, 120 kataszt- rális holdon öntözéses gazdálkodást valósítunk meg, halastavat létesítettünk, áthidaltuk takarmány gondjainkat. Panaszra teliát e tekintetben sincs okunk... Előbbre léptünk, de gondjaink is vannak... Engi Elek elvtárs. a tsz párttitkára igy vélekedik: — Pártszervezetünk céltudatosan munkálkodott a járási vb egy évvel ezelőtti határozatának megvalósításán. Fejlődött a pártszervezet, a párttagság aktivitása és felelősségérzete, úgyszintén a pártszervezet tömegkapcsolata. Párt-rendezvényeink színvonala emelkedett és egy kicsit előbbre léptünk a pártszervezet termelést irányitó és szervező munkáiénak javításában is. Ügy gondolom, hogy alapszervezetünk vezetősége a múlt évi sikertelen gazdálkodásból idejében levonta a szükséges következtetéseket. Megvitattuk a tennivalókat, a párttagság ismeri terveinket, úgy osztottuk el az erőinket is, hogy minden területen és minden csapatban dolgozzanak kommunisták, akik elsősorban személyes példamutatásukkal és felvilágosító munkájukkal kívánják biztosítani ez évi terveink megvalósításét. Az eredmények mellett persze gondjaink és problémáink is vannak. Semmiképpen sem lehetünk elégedettek pártépítő munkánk jelenlegi helyzetével, néhány elvtársunk gondolkodásmódjával és életszemléletével. Problémát okoz a tisztától pártcsoport munkájának megjavítása, néhány olyan tsz-tag anyagi gondjainak megoldása, akik a múlt évben tsz-elnök párttitkár járási vb csak immel-ámmal dolgoztak és emiatt kevés munkaegységet szereztek. Sok még a tennivalónk a tsz gazdasági és politikai megszilárdítása, az éves terv maradéktalan teljesítése és a teljesen szocialista gondolkozáséi egységes parasztság kialakítása érdekében is. Az elmúlt év tapasztalatai azonban arra engednek következtetni, hogy jó úton járunk és ebben az évben is, mint minden évben majd hozzáértő gazdálkodással és az egész tsz-tagság szorgalmas munkájával előbbre lépünk... Rajtunk múlik, hogy senki se csalódjék a szövetkezetben, rendszerünkben... Mező István elvtárs. a járási párt-végrehajtóbizottság titkára. mielőtt összegezte volna a vita eredményét, néhány tanulságos megjegyzést fűzött a jelentéshez, amely a vita alapjául szolgált. Hiányolta például. hogy a jelentésben nem szerepeltek a tsz legfontosabb gazdasági mutatói, amely nélkül ma érdemben aligha lehet vizsgálni egy termelőszövetkezet pártszervezetének termelést irányító és szervező munkáját. A kialakított alapvető »termelési eljárásokról sem adott hű képet a jelentés, sőt annak határozati javaslat-tervezete sem adna elég konkrét segítséget a tiszatarjáni párt- szervezet munkájának további megjavításához, ezért javasolta annak átdolgozását. Majd a végrehajtó bizottság nevében összegezte a vitát. A község vezetőinek szóbeli tájékoztatóját is figyelembe véve a vb megállapította, hogy mind a pártszervezet, mind a gazdasági vezetés Tiszatarjánban alkalmas a termelőszövetkezet munkájának irányítására. Az átdolgozott vb-határozat minden pontja idekívánkozna. Úgy gondolom, hogy annak bevezető része is kifejezi a tennivalók lényegét, amikoris kimondja; „A tiszatarjáni termelőszövetkezetben a hangulat. jó, minden eszközzel gondoskodni kell arról, hogy ez megmaradjon és fokozódjék. El kell érni, hogy a tiszatarjáni dolgozók szorgalmas munkájuk nyomán a teinnelöszö- vetkezetben és ezen keresztül rendszerünkben ne csalódja* naJc.” (Cs. L T
