Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-15 / 111. szám

Szerda, 1963. május 15.

ESZAKMAGYÄRORSTAQ

3

Legyen társadalmi iig j

Reflexiók9 észrevételek, megjegyzések az MHS Borsod megyei küldöttértekezletéről

•>

| „Ép testben ép lélek’’ — 1 vallja egyik közmondásunk. 1 Erre gondoltam, amikor végig- ! hallgattam Bokor József őr- ! nagy elvtársnak, az MHS Bor- ! sód megyei elnökének beszá- | mólóját, ő ugyanis azokról a 1 törekvésekről, nagyszerű kez- ! deményezésekről adott számot, I amelyekkel e szerv hozzájárult | a szövetség tagjai fizikai és | szellemi képességeinek növelé- ! séhez. Hiszen azok, akik részt- j vesznek a Magyar Honvédelmi I Sportszövetség munkájában, I megismerkednek néhány nagy- | szerű sportággal, megismer- ! kednek azokkal a tudományok- j kai, amelyeknek elsajátítása j elengedhetetlen feltétele a hon- j védelem elméleti és gyakorlati j kérdéseinek. Sportolnak és ta- ! nulnak.

I A beszámoló egy másik ró- ! szében arról volt szó, hogyan | haladjon tovább az MHS Bor- ! sód megyei elnöksége, miként I dolgozzon a szövetség több ! mint 400 alapszervezete. E kér- ! désre a választ röviden így le- hetne megfogalmazni: dolgoz- | zunk úgy, ahogy azt részünkre I pártunk VIII. kongresszusának j határozata' megszabta: többet, | jobban, szebben, műveltebben, j igényesebben. Ez tulajdonkép- ! pen a közeli és távoli jövő 1 „alapképlete”.

| Mondhatnánk azt is, ez egy I kissé elégedetlenség az eddigi B munkával kapcsolatban, azon- | ban ez az elégedetlenség, ez az 1 egészséges értelemben vett tü- I relmetlenség gazdagon gyümöl- i csöztethető az elkövetkező

A küldöttértekezlet elnöksége. A kép baloldalán Úszta Gyula altábornagy, az MHS elnöke.

vöt illetően? Most ismét a megyei elnök szavait kell idézni: tovább kell javítani az MHS választott szerveiben a vezető, irányító tevékenységet, szélesebb társadalmi alapokra kell helyezni a kollektív vezetést. Fontos a szervezetek hálózatának bővítése, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista szektoraira. Ezen a területen ugyanis napjainkban még

Hogyan kellene lobban ?

„Kritikusok“ a szikszói Béke Tsz-ben

Ä Hcrnáclment! Kulturális Hónap keretében május 31-én, szombaton az cnesi járás közös gazdaságainak állattenyésztői érkeztek a tsz-be, bogy megtekintsék a majort. Ott volt Po- latsck Gábor járási főállattenyésztő is.

— Most már legalább látják ők \is (az állattenyésztési brigádvezetőre. az agronómusra, s a gondozókra célozva), hogy nem hiába pörölök velük időnként. Jobban mehetne nálunk minden az állattenyésztésben, csak én innen való vagyok, s aztán olykor a fejemhez vágják: Mit fontoskodsz . . . tudjuk azt mi is . . ;

így összegezte tapasztalatait Bányai László, a szikszói Béke Tsz elnöke, a vendégek látogatása után.

Csak 6.5 liter naponta

Mielőtt a vendégek körüljártak volna a majort, Polat- sek Gábor, a tapasztalt szakember elmondotta, hogy 1961- ben az országban a kilencedik volt a szikszói tsz a tejtermelésben. Tizenkét liter volt az istállóátlag. Vagyis ennyi tejet fejtek egy tehéntől. Most 6,5 liter. Miért? A látogatók észrevételeiből és a helyi vezetők szavaiból derült ki a válasz.

Két ötven férőhelyes istállót találni a majorban. Sok tekintetben elütnek egymástól. Az egyikben a tisztátalan tehenek, a régóta nem vezetett fej táblák, az északi oldalra épített „bor- júkecc” árulkodik a felületes mun káról. A másik istállóban már alaposabbak lehetnek a gondozók, mert a jószágok gömbölyűbbek, tisztábbak, a „borjúkecc” déli oldalra épült, s a növendék állatok kijárhatnak a napfényre. Ezért aztán szebbek, erősebbek is. Melegebb a férőhelyük, s a napfény hatására, a B-vitaminra is jobban reagálnak. A meszelés azonban már mindkét istállóra igen ráférne. Az ablakokat kékre kellene festeni, hogy az élősködő legyeknek ne legyen kedvenc vadászterületük az istálló. A fej táblákra azt kellene rávezetni, melyik tehén mennyi tejet ad. Ez szabná meg a takarmányozás mértékét, így a meddő tehén is olyan takarmányt kap, s annyit, mint az, amelyiktől 8,3 liter tejet lehet fejni. Az összesítő táblán 1962. VII. 10-i dátum álL Ebből aztán nem sokra tudnak fcSweüaea^>tni-a.aezietőfe. s-nem

tudják hányadán állnak, hol szorít a cipő.

Rossz a takarmányozás

Azt tudomásul kell venni, hogy tavaly aszály pusztított, kevés volt a zöld takarniány, a széna. A 2800 köbméternyi silóba sok mindent bele kellett tenni. Ám az árpapelyva mégsem belevaló. Ezt tudnia kéne minden szakembernek.

— Az árpapelyva tűzrevaló!

— mondja ki a szentenciát Po- latsek Gábor. Ehelyett más kalászosok pelyváját, vagy a kukoricaszárat kellett volna belevágni, ami kint maradt a földön. Ettől csak sugárgombás betegséget kapnak a tehenek. Ezért kellett hát a télen kényszervágáshoz folyamodni!

A megjegyzés valóban jogos. Jelenleg nagyon sok lédús takarmányt (szilázst) etetnek a tehenekkel, s a szükséges 3—4 kg széna helyett 1,5—2 kilót tudnak feletetni. Ezért csökkent tehát a tejtermelési átlag, s ha változtatni kívánnak

— és igen kívánnak —, akkor a fentebbi tapasztalatokat meg kell szívlelni.

A tehenek alól kikerült almot az istálló közelében tárolják. Ez bizony nagy hiba. A major egy távolabbi részébe kellene hordani és tömöríteni,

nem úgy, mint ahogy most teszik. hogy a laza, kiszórt trágyából a napfény, az idő „ellopja” a tápanyagokat. A foga- tosok jól kezelik a trágyát, tőlük lehetne tanulni . . .

Gondozatlan vályú

Ezután a látogatók az itató- vályút. a gémeskutat tekintették meg. Polatsek azonnal megjegyezte:

— Sár, víz nem lehet a kút környékén. A több hónapos ülepedést is ki kellene takarítani a vályúból drótkefével, s a meszelőt kezelő asszonyok is találnának munkát maguknak itt. Még csak annyit, hogy naponta 350—400 vödör vizet kell felhúzni. Ez kézi munkával nagyon sok. Ilyen nagy gazdaságnak nem ártana arra gondolni, hogy ezt a munkát gépesítsék.

Eddig tartott a rövid látogatás a Béke Tsz majorjában. Szigorúan mondták el a véleményüket a halmaj iák, az en- csiek. Szigorúan, de nem bántóan. S azt hiszem, ezek utón, ha majd Bányai László mond valamit, azt nem tekintik Szikszón házsártoskodásnak. S ha értenek a szóból, újból visszahódítják a régebbi jóhírnevet. (garami)

sen az utóbb említett dolgot kell előtérbe helyezni,

Mindezek természetesen csupán részletek abból a programból, tervekből, amelyeknek megvalósítása a legközelebbi időszakban napirendre kerül Borsod MHS munkájában. Része annak a beszámolónak és vitának, amely elhangzott a megyei küldöttértekezleten, s amelynek meghallgatása utón jóleső érzéssel tapasztalta az ember azokat az egészséges kezdeményezéseket, életrevaló ötleteket, okos, megfontolt kritikai megjegyzéseket, amelyek mind-mind egy nagy célt szolgálnak: legyen társadalmi ügy a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség munkája.

Nem újkeletű ez az igény, sokat emlegetjük és helyenként sokat teszünk is ezért, hogy a közhelyként hangzó megjegyzés valósággá váljék. Ha visz- szagondolok azokra a felszólalásokra, amelyek elhangzottak a minap megtartott megyei küldöttértekezleten, úgy érzem, Borsodban ismét nagy lépést tettünk azért, hogy társadalmi ügy legyen a Magyar Honvédelmi Sportszövetség munkája. Fontos ez azért is, mert a szövetség tevékenysége nemcsak területileg, hanem életkoriigg is széles skálán mozog. Azok, akik munkájában résztvesznek, a fizikai nevelésen kívül sokat tehetnek a szocialista gondolkodású embertípus kialakításáért. Sokat tehetnek a tudatformálásért.

Paulovits Ágoston

Halvanhalan nem tanulnak tovább

M

iskolc általános és középiskoláiban, mint szerte az ország valamennyi hasonló oktatási intézményében, június 8-án végétéi- a tanítás. Nem egészen négy hét van már hátra. A diákok számolják a napokat, tervezik a szünidei szórakozást, és igen sok esetben a munkát. Sokan elhagyják végleg az iskolákat, szeptemberben már nem térnek visz- sza a megszokott falak közé: más tanintézetbe, vagy az életbe, a munkához visz az útjuk. Ez alkalommal a Miskolcon általános iskolát elhagyó fiatalok adatait böngésszük: a nyolc általános (a régi négy középnek megfelelő iskolai végzettség) után hová, merre tart tanulóifjúságunk?

Városunk általános iskoláiban a tanév végén 1006 lány és 967 fiú. összesen 1973 fiatal fejezi be általános iskolai tanulmányait a nyolcadik osztályokban. Szívdobogtató- an nagy szám! 1973! Jó két tucatnyi diák híján kétezer! Szükségtelen is összehasonlítani például az 1938-ban, tehát huszonöt évvel korábban, a miskolci polgári iskolákban végzett növendékek számával, és azzal főleg, hogy azok közül hány elégedett meg a polgári iskolai végzettséggel, hánynál jelentette ez a végzettség az iskolázás csúcsát; azt pedig nem is lehetne adatokkal kimutatni, hogy hányán csak szerették volna elérni ezt az iskolai végzettséget. *

Szocialista művelődés- ügyünk szélesre tárta a tudás megszerzésének kapuit a tanulni vágyók előtt. Az általános iskola után a középiskolai oktatás is ingyenessé lett. Népi államunk igen jelentős összeget fordít közoktatásra, iskolai ellátottságunk fokozatos javítására. Nálunk az alkotmányban írt tétel, a művelődéshez való jog nem fikció; biztosítva van a lehetőség, hogy a joggal élni is lehessen. fis ifjúságunk, népünk él is ezzel a joggal és lehetőséggel.

« gvjiár megtörtént annak a > 1^1 felmérése, hogy az ál. talános iskolát elha; gyó 1973 fiatal mit szándéko- • zik tenni az iskola befejezé- [ se után. Érdekes adatokat tár I fel ez a felmérés: a miskolci [ gimnáziumokba 644, a miskolci ipari technikumokba 300, a közgazdasági technikumba 225, más városokban lévő középiskolákba 106, ipari és kereskedelmi tanulóintézetbe, gyors- és gépíróiskolába, egyéb, középfokú továbbtanulásra 632 ifjú jelentkezett, Összesen egyezerki- lencszázhét kisdiák akar tovább tanulni és mindössze hatvanhat azoknak a száma, akik és akiknek szülei megelégszenek az általános iskolai végzettséggel.

1907 fiatal indul a tudás várának meghódítására. Állami és társadalmi szervek segítik őket ebben a munkában. 1275 közülük érettségit akar szerezni és biztosak vagyunk benne, négy év múltán, az érettségi küszöbén is néhány kivétellel továbbtanulásra jelentkezik. Lesz belőlük orvos, mérnök, tanár, művész, lesz belőlük sok jó szakmunkás, tisztviselő, agronómus és ki tudná felsorolni, mi minden. Lesz, aki négy év múltán már a termelőmunkába lép, és lesz, aki még további hosszú évekig élvezi azokat a tanulási lehetőségeket, amelyeket népi államunk biztosit számukra. Az egész társadalom figyelme és szerető gondoskodása kíséri további útjukat.

És hatvanhatan vannak Miskolcon, akik ilyen, vagy olyan ok miatt nem tanulnak tovább. Az ő sorsuk sem lehet közömbös. Két évig még figyel rájuk az iskola, ahová továbbtanulásra kötelesek bejárni, de nem engedhetjük el az ő kezüket sem. Meg kell adni a lehetőséget az életkoruknak, fizikai adottságaiknak megfelelő munkához, az üzemi KISZ-szervezeteknek figyelemmel kell őket is kísérni, bevonni a társadalom életébe, felkelteni érdeklődésüket a tanulás iránt, amit akár egy, vagy több év késéssel is bepótolhatnak, folytathatnak.

S

ajnáljuk ezt a hatvanhat fiatalt, akik nem éltek a művelődéshez való jogukkal, megfosztják magukat a jövő sok szép és szebb lehetőségétől, de számuk, az 1907 mellett elenyészően kicsi. Mutató ez az 1907-es szám: a művelődés iránti érdeklődés, a tanulás közüggyé válása diadalának mutatója.

(benedek)

ünneplő lizenhafévesek

Milyen szépek, milyen fiatalok! Idősebb asszony sóhajtja mellettem. Lopva figyelem az arcát, s látom, hogy clgondolkozik.

Fiatalok, szőke és barna fiúk, lányok ülnek az SZMT modern színháztermének széksoraiban.

A termelőszövetkezetek szociális és kulturális munkája

megjavításáról tanácskoztak Miskolcon

A Hazafias Népfront és a Nőtanács Borsod megyei elnöksége, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács rendezésében hétfőn Miskolcon, a NépfrontA növénykertben

A sárospataki Rákóczi Gimnázium növendékei maguk gondozzák az iskola növénykertjét.

. .. Btotot Sie Gy. j

klubban értekezletet tartottak a termelőszövetkezetek szociális és kulturális munkájának megjavításáról. Dr. Kosztin Árpád, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács jogtanácsosa tartott előadást a tsz-ek szociális és kulturális bizottságaira háruló feladatokról, a bizottságok jogairól, kötelességeiről, szervező és ellenőrző szerepéről. Előadásában részletesen, mélyrehatóan elemezte azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával elősegíthetik a tagság szociális és művelődési helyzetének javítását.

Az előadást termékeny vita követte, melynek során számos értékes javaslat hangzott el. A felszólalásokra Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei alelnöke, valamint dr. kosztin Árpád válaszolt, míg az értekezlet tanulságait Béres István, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja foglalta össze. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy a Hazafias Népfront, a Termelőszövetkezeti Tanács, továbbá a különböző szervek bevonásával, elsőként a járási székhelyeken és a nagyobb községekben előadássorozatot indítanak, hogy a tsz-ekben a szociális és kulturális munka minél hatékonyabb és eredményesebb i legyen.

„Téged köszöntlek, népem szép virága — tizenhatéves ifjú nemzedék!” — hirdeti a felirat.

Eljöttek a tizenhatévesek, hogy átvegyék az életük első jelentős korszakát lezáró személyi igazolványt. Néhányat közülük m.ég elkísért édesanyja, de a legtöbben már egyedül jöttek el. Pontosan 650-en.

A Himnusz hangjai után a városi KISZ-bizottság titkára, Nagy István elvtárs köszöntötte őket, majd Fekete László elvtárs, a városi tanács vb-elnökc mondott beszédet, amelyben méltatta a nap jelentőségét d fiatalok életében, felhívta figyelmüket az előttük álló feladatokra.

Ezután került sor az igazolványok átadására. Az ünnepség második részében az SZMT Művelődési Otthonának népizenekara és táncosai, s az irodalmi színpad tagjai szórakoztatták produkcióikkal a tizenhatéveseket.

Éjfélig tartó táncmulatsággal fejeződött be a nap.

Hollóit ási porcelán a nagyvilágban

A hollóházi porcelán ma már a belföldi piacon kívül egyre több külföldi országban ismert. Jelentős mennyiségű porcelánt szállítottak Angliába, Kubába, Lengyelországba, a Szovjetunióba, Guineába és Szaud- Arábiába is. Az idén az export nagyobb részét Jugoszlávia kötötte le. A gyár dolgozói eddig egymillió forint, értékű különböző színezetű és arany szegéllyel díszített, finom porcelánból készült mokkás készletet küldtek a szomszédos országba.

Nem járlak rosszul...

Két vélemény kívánkozik ide. Mindkettővel a közelmúltban találkoztam a mezö- csáti járásban, közelebbről Nemesbikken és Tiszatarján- ban. önkéntelenül is az egyik agronómusnak a mezőkövesdi járási pártértekezleten elhangzott érvelései jutottak eszembe róla.

Füzek Károly, pártonkívüli agronómus annakidején meghívott küldöttként vett részt a járási pártértekezleten, s a vitában fel is szólalt. Jól emlékszem, szenvedélyesen érvelt az intenzív búzafajták széleskörű meghonosítása mellett. Fejtegetései során számos összehasonlítást tett a szovjet bezosztája és a magyar bánlaiti között — a. bezosztája javára. Ajánlotta, hogy pártszervezeteink legyenek szószólói mindenütt , a bezosztája széleskörű meghonosításának, mert azzal csak jól jár a tsz-tagság is, államunk is.

Á minap Nemesbikken Fehér Lajosné elvtárs, a tsz párttitkára hozta szóba- hogy a szovjet búza az idén is jobban telelt, mint a magyar búzafajta...

Tiszatarjánban az elnök jegyezte meg, hogy 700 kataszt- rális hold őszi vetésből 689 katasztrális holdon bezosztá- ját vetetlek — nem jártak rosszul..,

Érdemes ezen kissé elgondolkodni azoknak, akik helyenként még ma is idegenkednek a külföldi intenzív búzafajtáktól, a magasabb hozamot eredményező termelési és tenyésztési eljárásoktól

(csé)

nagy feladatok még eredményesebb, még hatékonyabb végrehajtásában.

És ha már itt tartunk, néhány szót arról, milyen feladatok állnak az MHS előtt a jö<

sok kívánnivaló található a • Honvédelmi Sportszövetség ' munkáját illetően. Egy másik . igen fontos része a jövő felada- ’ tarnak a kiképzések mennyiségi ! és minőségi növelése. Különö- ■