Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

Szombat, 1963. május 11. BHBAKMAGTASOKSK AO 3 Meg akarnak birkózni a nehézségekkel Országos ankét Kazincbarcikán a műanyagoknak a vízműveknél történő felhasználásáról Az autóbusz alig cammog ki Miskolc házrengetegei közül, a szélesen kitáruló látóhatárban máris feltűnik a Ilejőcsabai Cement- és Mészmű jellegzetes képe. Kéményei békésen pipál­nak, s az üzem megszokott egy­hangúsággal leheli ki magából a cementport. Kívülről nem nagyon látni, még a kerítés mellöl sem, hogy az üzemet rekonstruálják. Pedig benn korszerűsítenek, ezáltal 200 ezer tonnával növelik az évi termelést. Hogy mit csinálnak tulajdon­képpen? Gépesítik a kőbányát. A gépek, néhány kivétellel már működnek is. Átépítik a drót­kötél-pályát. Az üzemben töb­bek között öt új aknás kemen­cét készítenek, ebből négy már termel, az ötödik e hónapban kezdi meg működését. Nagy­teljesítményű őrlőmalmokat létesítettek és az országút mel­lett hamarosan megkezdik a mészüzem építését. A mintegy 300 millió forintos beruházás erősen igénybeveszi a gyár fi­zikai és műszaki dolgozóit. Sokszor előfordul, hogy az em­berek többet tesznek, mint amit munkakörük megkíván. Nem egyszer megtörténik, hogy a szakmunkások lapátot ragad­nak, lapátolnak, cipekednek, hogy munkaterületet tudjanak maguknak vagy másoknak biz­tosítani. Tulajdonképpen ter­melnek és építenek. Ennek el­lenére nem lelkesítő, hogy a műszaki vezetők például las­san két éve nem kapnak pré­miumot. Igaz, ennek megvan az oka, csak ezt az okot nem ők, hanem mások idézik elő. A gyár átépítésével párhu­zamosan „rekonstruálják” az embereket is. — Amikor hozzá kezd tünk a nagy munkához — mondja Pa- • locsányi Dezső szakszervezeti titkár —, gondoltunk az embe­rekre is. A rekonstrukció ered­ményeként az embert minden munkahelyen gépek váltják fel. Ezeket azonban kezelni, irányítani kell, és ez magasabb tudást, műveltséget követel. Azóta többek között 200 dol­gozó végezte el a nyolc osz­tályt, 48 jár középiskolába, 18 főiskolára, egyetemre. Ezen­kívül szakmai tanfolyamok egész sorát rendeztük és ren­dezzük meg. Nálunk a rekon­strukció — jegyzi meg — az üzemben külön „kultúríorra- dalmat” is hozott. Az emberi munka gépi mun­kával való helyettesítésére igen nagy szükség van. Ehhez megint egyetlen adatot: a bá­ha kicsit késve is, de átadjuk az épitőipamak a kívánt meny- nyiségű cementet. A rekon­strukciót pedig olyan ütemben végezzük, hogy december 31 helyett augusztusban befejez­zük. Ezt azért szorgalmazzuk annyira, mert számítunk előre nem látható hibákkal, amelyet december 31-ig még kijavítha­tunk és így jövőre már zökke­nések nélkül termelhetünk. Csorba Barnabás Csütörtökön kétnapos orszá­gos ankét és tapasztalatcsere kezdődött Kazincbarcikán, a Sajómenti Vízművek székhá­zában a műanyagoknak a víz­művek építésénél történő al­kalmazásáról. Ezen az első ilyen jellegű országos anké- ton tapasztalatokat szereznek többek között a nyomócsőve­zetéknél, a vízlágyítósnál, a vízkezelésnél elsőrendű fontos­Egy reggel a miskolci piacon nyászástól kezdve a cement va­gonbaralcásig naponta közel 10 ezer tonna anyagot kell megmozgatni Ezt emberi munkával nem lehet megoldani, ez kizárólag gépekkel, automatákkal végez­tethető el. S hogy halad az át­építés? Aránylag jó ütemben. A terv szerint a munkát ez év december 31-ig kell befejezni. ■— És hogyan haladnak a ter­meléssel? — Tavaly 35 ezer tonnával maradtunk le. Ez év első ne­gyedében csak 50 százalékra teljesítettük a tervet — hang­zik a fanyar válasz. Hát ezek nem túl biztató adatok. Persze egészen más a helyzet, ha több év átlagút nézzük. A cement- gyártás kicsit szezonjellegű ter­melés. Az év kezdetén kisebb az igény és az év vége felé megint csökken. Az évek tér-' meiését egybevetve 1957-től a grafikon egyenletesen és követ-; kezetesen felfelé ívelő vonalat' mutat. Ez még meredekebb; lenne, ha a múlt év végén és: az év elején nem következik: be visszaesés. Az év eleji visz-: szaesésnek van egy közismert i objektív oka. Tóth Zoltán elv-] társ, a gyár igazgatója így ma-í gyarázza meg. 5 — A hideg tél miatt január­1-től február 20-ig nem termel-1 tünk. Nem tudtak dolgozni a’ hideg miatt a gépeket szerelő1 dolgozók sem. Az is előfordult, j hogy szükség lett volna gépii berendezésre, az készen is volt’ Veszprémben, de a közlekedési] korlátozások miatt nem tudtuk] elszállíttatni. Ez határidő „csű-j szást” okozott. j És az egyik bajból, mint] mondani szokás, következett at másik. Az év elején megtar-1 tották az új gépek üres próba-] ját, de csak termelés közben] jöttek rá, mint például al Loesche nyugatnémet cég be-j rendezéseinél, hogy egyes gé-J pék, berendezések 4 nein mindenben felelnek meg] a követelményeknek Akadnak olyanok, amelyek] pótlásra, kicserélésre szorul-]] tak vagy szorulnak, s amelyek! nem is kis mértékben befolyó- * solják a termelést. Áprilisban! már nagyobb ütemben fogtak? a cementgyártáshoz, de kidé-! rillt, hogy az aknaüzem anyag-? szállító berendezései nem mű-! ködnek megfelelően. Kénytele-* nek voltak átalakítani. T A gyár dolgozóit, vezetőit az]] újjal járó kezdeti nehézségek,! gyermekbetegségek nem törik* le. Derűlátók és bizakodók. Két| nagy dolgot akarnak megváló-* sítani. ! — Második és harmadik ne-* gyedéves tervünket — mondja* Tóth Zoltán igazgató — az! eredetitől eltérően 7—7 ezer* tonnával többre ütemeztük.! Biztosítottuk és biztosítjuk? hozzá az alapanyagot és így,! Kapósak a rántanivalö csirkéit. Sajnos a kínálat még nem túl bőséges, s így a Szentesről érkezett csirkék nem éppen olcsók. Vajon hol késnek a Borsodban hizlalt pecscnyccslrkék? Készülődés a könyvhétre Sátoraljaújhelyen Az ünnepi könyvhét 'rendez­vényeinek előkészítésére, meg­szervezésére a közelmúltban operatív bizottság alakult Sá­toraljaújhelyen. Változatos, gazdag programot ígér az ün­nepi hét minden napja Sátor­aljaújhely és a járás dolgozói­nak. Nagy érdeklődés előzi meg Szabó Magda írónő látogatá­sát. Előreláthatóan ö érkezik majd az írószövetség képvise­letében a járásba, hogy talál­kozzék az olvasóközönséggel. Tevékeny részt vállaltak a könyvhét rendezésében a sá­toraljaújhelyi pedagógusok. Minden könyvsátorban egy- egy tanár segíti majd az el­adók munkáját. A város üze­meiben, vállalatainál ma élői magyar írók műveiről tarta-%. nak majd ankétokat, melyek-Í nek előadói szintén a pedagó-? gusok közül kerülnek ki. A* községekben könyvkiállításo- "" kon mutatják be az ünnepi könyvhét tiszteletére megje-% lent müveket, s az eladók ház-* ról házra járva kínálják majd£ a könyveket az embereknek. Kétezer holdas jégkár Borsodban Ä tavaszi jégverések ezúttal sem kerülték el megyénket Az utóbbi hetekben Borsod több termelőszövetkezetéből,, köz­ségéből és falvából jelentet­tek kisebb-nagyobb jéglcáro- kat. így például Tiszaszeder- kényből a Szőke Tisza Terme­lőszövetkezettől beérkezett je­lentések szerint május első fe­lében mintegy 563 holdon pusztított a jég. Tiszatardos- ban pedig 360 hold kalászost, 105 hold kapást és 190 hold egyéb növényzetet vert el a májusi jég. Ezen kívül a tisza- palkonyai Petőfi Termelőszö­vetkezet és a sajószögedi Dó­zsa Tsz jelentett számottevői jégkárt, s így számítások sze-J rint napjainkig több mint két-] ezer hold termő területen vol-] tak jégkárok. * Csütörtökön újabb jégverés]] pusztított megyénkben. Ezút-* tál elsősorban Miskolc kör-* nyékén, valamint a szerencsi,! edelényi és miskolci járások-* ban lehetett nagyobb károkat! tapasztalni. * Az említett helyeken az Ál-* lami Biztosító Borsod megyei? igazgatóságának dolgozói el-] kezdték a felméréseket és rö-2 videsen hozzálátnak a károk] kifizetéséhes. j Uj színfolt n piacon, a saját gépkocsiján érkező őstermelő. Szép, friss az áruja, no, de azért lehetne olcsóbb Is. Igaz, a benzin árát Is be kell hozni... Olajbányászat“ az egyetemen iE: ?fp ma már azonban elméleti és gyakorlati téren egyaránt el­érte azt a szintet, hogy mun­kája a tudományos világban is ismertté, elismertté váljék; Bár sokszor küzd ellátási ne­hézségekkel, főleg a speciális és import anyagok beszerzé­sét illetően, a jólképzett, fia­tal kutatógárda leleményessé­ge, rajongó szakmai szeretete azonban sikerrel hárítja eze­ket az akadályokat. A laboratórium eddig elért eredményei közül talán leg­jelentősebb az a szabadalom, amely lehetővé teszi a göm­bölyített üvegszemcsék, vala­mint az ebből készített, rend­kívül keresett szelektív üveg- szűrök hazai, nagyüzemi gyár­tását. Ennek segítségével a laboratórium dolgozói szinte­tikus, teljesen tiszta „üveg­kőzeteket” készítettek, amik nagyon jól megközelítik a tá­rolókőzetek szerkezetét, és így lehetővé teszik az olajtárolók­ban lejátszódó, nagyon fontos folyamatok laboratóriumi vizsgálatát. Az alapkutatások mellett, a laboratórium tudományos ku­tató gárdája szakmai össze­tétele miatt, lehetőség kínál­kozik arra, hogy bizonyos fizikai—kémiai, kémiai vizs­gálatokkal (például analitikai problémák megoldásával, elemzések végzésével) segít­séget nyújtson Miskolc nagy­üzemeinek. Ezt a lehetőséget Lenin Kohászati Művek, az Ez aztán Jó vásár volt! Húszon egy forint Igazán nem sok a fi­nom pecsenyekacsa kilójáért. Persze nem minden kacsa ilyen ol­csó, csak az állami gazdaságban hizlal take, ahol kisebb az So­il*. s. — a*, gjm t Miskolcon, az Egyetem- ivárosban harmadik esztendeje [ működik a Magyar Tudomá- < nyos Akadémia Olajbányásza­lti Kutató Laboratóriuma. A c laboratórium feladata olyan | alapkutatás jellegű vizsgála­ttok végzése, amelyek segítsé- | gével növelhető az olajterme- tlés intenzitása. ] Az olajtermelés során «ugyanis a földalatti likacsos Jtárolókőzetből nem lehet ki- i termelni az olaj egy tekinté­lyes részét, hazai viszonylat- t ban a lelőhelyektől függően [mintegy 30—50 százalékát. Ez, t a tárolókőzetekben vissza- [maradó rész, a nemzetgazda- tság számára elveszett, vagy [legalábbis ez ideig nem ter- ámelhető ki. A laboratórium í feladata tehát az, hogy a ki- f termelhető olajmennyiséget C növelje, a tudományos kutatá- rsok során kidolgozott új éljá- frások segítségével. Ilyen jel- Klegű vizsgálatokat a szocialis- kta tábor országaiban egyedül lez a laboratórium végez. A Lvilág nagy kőolajtermelő álla- rmai (USA, Franciaország stb.) ^mérhetetlen összegeket fordí- ktanak ezekre a kutatásokra kEz érthető is, hiszen az ener- kgiagazdálkodás az egész vilú- t go'n egyre inkább a szénhidro- fgének (kőolaj, földgáz) alkál­it mazása felé tolódik el. Talán Énem is kell említeni, hogy kmilyen óriási népgazdasági kjelentősége lehet olyan mód- ] szereknek, amelyek segítségé, ível akár esek 1—2 százalék­kal is növelni tudnánk a ki- * termelhető olajkészleteket. 5 Az intézet kezdeti évei a síel készülés jegyében teltek el, Ózdi Kohászati Üzemek fel is használta, és így gyümölcsöző kapcsolat alakulhatott ki e kis tudományos bázis és a két nagyüzem között; ! Országos Vízügyi Főigazgató- jság által, készíttetett, a törpe- : vízművek építéséről szóló, „És [elűzték a szomjúságot . . cí- smű kisfilmet, amellyel kap- jcsolatban Koltai József, az :OVF főmérnöke szólott a mű- anyagok alkalmazásának egy- jre nagyobb mérvű jelentőségé­ről az ipartelepek, valamint a falusi lakosság vizszolgáltatá- sának megoldásában. Kiállítás és gyakorlati bemutató Csütörtökön délután az an­két résztvevői megtekintették a Berentei Vegyiműveket, amely üzemelése során a víz­müvek építésénél felhasznál­ható műanyagok jelentős ré­szét gyártja majd. A Sajómenti Vízművek igaz­gatóságának épületében az an- kéttal kapcsolatban kiállítás is nyílt. Ezen bemutatták azokat a már forgalomban lévő és gyártás alatt álló szerelvénye­ket, amelyeket a vízművek felhasználhatnak. Bemutattak több olyan újdonságot is, me­lyet a Budapesti Nemzetközi Vásáron ismernek majd meg. A kiállításon szerepel többek kö­zött a Hungária Műanyag- és Gumigyár, a KGM műanyag szakszolgálat, a Műanyagipari Kutató Intézet, a Kábel- és Műanyaggyár terméke. Az ankét második napján; pénteken gyakorlati bemuta­tón tekintették meg a résztve­vő szakemberek a csőfektetés és útépítés során felhasználha­tó műanyagok alkalmazását; majd Kiss Béla, a Műanyag- ipari Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa ismertette azokat a kísérleteket, amelyek­kel az igények kielégítésére az intézmény foglalkozik. Az an­két tapasztalatait Illés György, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság víz-csatornázási főosz­tályának vezetője foglalta ösz- sze, majd a szakemberek meg­tekintették a Sajó-völgyi ipar­telepek és a borsodi bányavi­dék ipari- és ivóvíz ellátására szolgáló borsodi regionális vízmű létesítményeit, többek között a borsodszirúki víznye­rő telepet és hazánk első hegy­vidéki víztározóját, a Rakaca- völgyi mesterséges tavat. ságú klór- és saválló szerel-] vények eddig használt íémal-j katrészeinek műanyaggal tör­ténő helyettesítésére. A falusi lakosság vízellátása érdekében) I A műanyagok alkalmazása-j nak igen nagy lehetőségei van­nak a különböző szűrőberen­dezések porcelán alkatrészei­nek helyettesítésénél, csőköté­seknél és más helyeken. Az or­szágban több vízműnél folytat­tak kísérletet a műanyagok felhasználására, a Sajómenti Vízműveknél pedig már több helyren is üzemszerűen alkal­mazzák azt. Az ankét egyúttal arra is szolgál, hogy a gyártó üzemek és kutatóintézetek megismerkedjenek az ország­ban lévő vízműveknél gyakor­latban is jelentkező igények­kel és ennek alapján sorozat- i gyártásra tudják kialakítani a ; leggyakrabban szükséges és i legmegfelelőbb típusokat, i Az ankéton az ország min­iden részéből csaknem ötven ;vizmű vállalat, vízügyi igazga­tóságok, tanácsi szervek, tudo- ímányos kutató intézetek, ki­hitelező és mélyépítő vállala­ttok mintegy 200 szakembere [ vett részt, akiket Németh Ber­talan, a Sajómenti Vízművek í igazgatója üdvözölt. Alföldi l György, az Országos Vízügyi : Főigazgatóság csatornázási fő­iosztályának osztályvezető fő- [ mérnöke ismertette az ankét ; célját. hangsúlyozva többek : között, hogy elsősorban a fa- ilusi lakosság egészséges ivó- : vízellátásának megoldásához i szükséges a műanyag nyomó- ■ csövek használata, mert az :idén is mintegy 450 kilométer : csővezeték építése szükséges, amit csak eternit csövekkel nem tudnak megoldani. Az ankét során dr. Környei Jó­zsef, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium műanyag szakta­nácsadó szolgálatának vezető­je a müany'agok egyre széle- sebbkörű elterjedéséről és fel- használásáról szólott, majd Herman Imre, a Hungária Mű­anyag- és Gumigy'ár vegyész­mérnöke a PVC-csövek tulaj­donságait, gyártási folyama­tát és vízműveknél való fel­használhatóságát ismertette. A résztvevőknek bemutatták az

Next

/
Oldalképek
Tartalom