Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

Csütörtök, 19G3. május !).

fSZÄKOTÄGYÄRORSZÄÖ

3

Haragszanak a pénzre Fónyban?

Aki csak úgy bekukkant ebbe a íaluba. sok-sok. értetlenséggel találja magát szemben Évek múltak el, s még mindig kisért a kezdők tétovasága. Gyakran előfordul, hogy a bri- gádvezetőknek kell a tagok helyett a gépek mögé állniok, ki- nek-kinek erősen ragad a keze, nagy a vonzása az erdő- gazdaságban fizetett órabérnek, a háztáji szőlő is nagy kereszt a közös vállán, mert sokak szemében ez a legfon tosabb. Ezek tények. Többen ezt tapasztalván, hajlamosak elkanyarítani egy erőteljesebb (szót. mások csak legyintenek.

Tagadhatatlan, a legtöbb borsodi községben egészen másként érzi magát az ember. Már a szomszédos Vilmány- ban is egészen más, sokkal szebb a határ, s az elnöknek nyúlcipőt kötnének, ha nem adna nap mint nap munkát. Fónyban fordítva van. A nógatásért többen megorroltak a Borsodivánkáról idekerült elnökre, Kiss Antalra. Mi a helyzet? Haragszanak a pénzre Fónyban? Igénytelenek lennének az emberek? Nem, ezt nem lehet mondani.- Ha vannak is dologkerülők, olyanok, akik pillanatnyi előnyökért szócsatáznak, olykor intrikálnak, a falu lakóinak többsége dolgos, igyekvő ember. Shogy ez ma még elsősorban nem a tsz-ben nyilvánul meg, azon eok tekintetben nem lehet gso- .dálkozni.

A jó hír csak kullog ...

Nagymáthé Béla, a falut jól ismerő tanító először azt mondta, hogy a műveltség hiányában kell keresni a közömbösség okát. Ekkor éppen tíz felnőtt vizsgázott az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályából, pótolva az elmaradt tanulmányokat. Elnevettem

magam. Ezt észrevette, s kissé restellkedett is miatta.

— Az kell itt — mondta végül is meggyőződéssel —, hogy lássanak. Amikor tavaly lucernát kaszáltak nyolcadában, törték magukat az emberek.

Azt hiszem, ekkor jutottunk el a lényeghez. Fónyban is látják már régóta az új élet tá- rulkozását, a bevezetett villanyon. a rendszeresített autó- buszjáraton és sok máson, azonban egészen az utóbbi időkig elég bizonytalan volt a tagság előtt, hogy mi kerül a kamrába a közösből. Év végére mindig feltűnően alacsonyabbra kerekedett a munkaegység, s amiben megállapodtak, legtöbbször az is meg- csoi-bult. Most 25 forintot ér majd egy munkaegység. Hogy ez biztos legyen, segít az állam is. Ez már biztató. Fazekas József a tehenészetben, s többen mások is, kantak már 3—4 gzer forint előleget, s több mázsa búzát a tavalyiból. Erre,már többen felkapják fejüket. Mindez azonban még nem eléggé tudott a községben. Itt igaz a mondás: a jó hír csak kullog. Épnen a háztáji földet osztották akkor, amikor itt jártam.

Ez iránt nagy volt az érdeklődés, de hiába tudakoltam: mennyi prémiumot fizetnek a kukorica, vagy a többi kapás után, senki sem tudott válaszolni rá, még az elnök sem, akinek pedig ugyancsak csodálni lehet abbéli szívósságát, hogy felemelje a község mező- gazdaságát. Ez már nem jó dolog. S a korábbi kérdéseknek, tétovaságnak ebben van a nyitja. Ahhoz, hogy ne a brigádvezetőknek kelljen a vető-' gépek mögé állniuk, s minden-; ki érdeklődést mutasson a kö-| zös iránt, ahhoz érdekeltté kell; tenni mindenkit a községben.; Ennek az a módja, hogy meg-- mondják a fónyiaknak: ha ezt- csináljátok, ennyit ér a mun-! Icátok. Az össztermésből való! premizálás élénk helyeslésre; találna. Ha a lucerna eseté-, ben így volt, így lenne más-; sál is, s talán ha ezt korábban! tudatosítják, nem kell szándé-; kosán csökkenteni a kapások] vetésterületét. ]

Nincs víz a majorban ]

Az állatok még hat külön-] böző férőhelyen tanyáznak a] faluban. Hogy így nehéz leheti a takarmánnyal gazdálkodni,] az bizonyos. Talán gondozó isi több kell. Sajnos azonban, aj falu határában kialakított ma-l jorban sem mennek rendben] a dolgok. Nagy a rendetlenség,] [elbukik az ember a szemét-1 ben. Az ötven férőhelyes istái-] lóba már eredetileg beépítet-H [éle az önitató berendezéseket.] [tatáskor azonban mégis a] cözségbe kell hajtani a tehe-] leket, s lajttal kell hordani aj /izet. Van a majorban egyi sertésfiaztató és most építenek] ;gy hatszáz férőhelyes hizlal-* lát (sajnos gödörben, ahová] ídafolyilc a csapadék), de aj pajorban még nincs kút. Mi] enne, ha tűz támadna? Na-] ;yon sokba kerül így a víz--* lordás, drágítja a tejet, az elö-í illított húst, rontja a higiéni-j

it. Ezt tudják a fónyiak is. és] ;yakran megkérdezik azt is,] ni ért intézkednek az ő tudtuk] léikül. Szükségesek nagyon* izek az épületek, de az épít ke-* :ések egy kicsit azt is mutat-] ák, hogy gazda nélkül készül-jj ek a számadások. jj

A termelőszövetkezet gazdáig i fónyiak, s ha ez az érzés ki-] jen-kiben kissé elhalványul,] ikkor az bizonyos fokig érthe-] ő. A kibontakozás nyitja az+ myagi ösztönzésben rejlik, s* ilyan légkör megteremtésében ] a járás s a vezetőség közremű-] rödésével). ahol minden tag] nagáénak érzi a közöst. Ha* nindezt elrendezik, a boldo-+ ;ulás már csak a fónyiakonl núlik. Dolgozniuk kell, mert] ízt senki más nem végzi elf íelyettük. +

Garami Ernő *

a *

Tizennyolc éve szabadult fel

Csehszlovákia

ban, a csehszlovák ipar fellegvárában például hatalmas kohókombinát létesült Kassa mellett az ország legnagyobb kohó- és vasművé épül. amely több vasat és acélt termel majd, mint amennyit Csehszlovákia a háború előtt összesen termelt.

A népi Csehszlovákia nagy gondot íordit a háború előtt viszonylag elmaradott Szlovákia ipari fejlesztésére. Szlovákiában 1948 óta 231 új ipari nagyüzem létesült és 169 üzemet korszerűsítettek. Pozsonyban felépült az ország egyik legkorszerűbb vegyi üzeme — a Slov- naft, amely a Barátság-olajvezetéken érkező olajat dolgozza fel. Jelenleg az üzem kapacitása egymillió tonna, de ez a mennyiség 1965-ig hatszorosára növekszik. A Slovnaft olajfeldolgozáson kívül a vegyi feldolgozóipar számára más nyersanyagokat is készít.

A cseh területeken is sok üzem, elsősorban vízi- és hőerőmű és más iparvállalat létesült.

AZ ORSZÁG mezőgazdaságának szocialista átszervezését lényegében 1860-ig befejezték, _s éppen az elmúlt héten fogtak hozzá a mező- gazdasági termelés irányításának átszervezéséhez.

VÉGIG A VAGON

Megszépül a régi vár

Lassan befejezik a sárospataki Rákóczi vár külső falazatának restaurálását. A befejezés után ez lesz hazánk egyik legszebb épségben maradt vára.

< Ez a fiatal lány lenti kepun- $kön a kelet-csehországi náchodi iTepna textilüzem fonónője, de 'nevét ismerik már egész Cseh- t&zlovákiában, sőt külföldről is 'kap levelet. Jana Viteckovámunkájában. Az önzetlen segítség sokáig nem volt ínyére senkinek a másik brigádban. Kerülték, ahol csak tudták, strébernek tartották, hátatf ordítottak neki. Jana azonban nem

Az iparág élén: a Szerencsi Cukorgyár

SZERÉNYEN, talán kissé túl szerényein adott hírt magáról a Szerencsi Cukorgyár. Pedig van miről beszélnie, van miről tájékoztatnia a közvéleményt.

Szerencsen nagy ünnepség zajlott le a minap. A Szerencsi Cukorgyár dolgozói nem kis büszkeséggel vették át 1962. évi munkájuk jutalmát, az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét, a Minisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlóját.

Ha figyelembe vesszük, hogy a szerencsiek munkasikere nem egyszeri kiugrásnak, hanem egy folyamatnak, a szocialista ember versenykedvéből fakadó folyamatnak tekinthető, akkor „aratásuk” tanulmányozást érdemel.

1950 óta négyszer szerezte meg a gyár az élüzem címet, immár hadmadszor a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlóját,, egyszer kongresszusi zászlót és az idén kongresszusi oklevelet.

Az országos értékelések szerint ez a sikersorozat példamutató a cukoripar többi vál- latai számára is. Ugyanis a Szerencsi Cukorgyár az országos 2555 millió forintos termelési értékhez 315 millió forinttal járult hozzá. Ez az iparág terhelésének 12,5 százalékát tetei Jó,A külkereskedelmi értékesítésből 10 százalékos arányban részesült a Szerencsi Cukorgyár, jóval megelőzve a testvérvállalatok exportját.

Az egy főre jutó termelési érték Szerencsen 1962-ben 320 ezer forint volt, ugyanakkor az iparági átlag csak 315 ezer forint.. E gyárban az elmúlt idény alatt 124 napot dolgoztak a cukorgyártók; négy nappal többet, mint a testvérvállalatok. Ez idő alatt több mint 30 ezer vagon cukorrépát dolgoztak fel, többet, mint bármelyik más cukorgyár. A cu- korkihozatalban és gyártási veszteségben is jobb eredmény született, mint az iparág bármelyik gyárában.

EZEKHEZ az adatokhoz örvendetesen hozzátartozik az a kellemes tény is, hogy a szerencsi cukor mind a belföldi, mind a külföldi piacokon elismert és keresett.

Erre az elgondolásra épült a gyár vezetőinek terve, amikor az exportra szánt 750 vagon helyett 803 vagon finomított kristálycukrot gyártottak, mintegy 7 százalékkal többet a tervezettnél.

Mindezekhez az országosan is kitűnőnek mondható eredményekhez hozzájárult a kongresszusi munkaverseny is.

Még a karbantartási időszakban 74 brigádot szervez-j tek, 454 taggal. Ebből 57 kol-!j lektíva 359 taggal a Szocialistái brigád címért küzdött, külön] feltételek alapján.

Mar a karbantartási időszakban 6 brigád oklevelet, 14] pedig Szocialista brigád címet-j nyert.

A répafeldolgozási kampány* alatt 31 brigád versenyzett a] szocialista címért. 29 becsülettel teljesítette a feltételeket és] méltóvá vált a büszke címre.]

A munkaverseny eredmé-* nyeként a Szerencsi Cukor-1 gyár 1962. évi termelési értéke* 3 millió forinttal növekedett, j

1963-ban még az eddigieknél] is nagyobb feladatok állnak a > gyár előtt. Termelési értéké-f nek 327 millió forintra kelli emelkednie. Vállalniok hell] 34 500 vagon répa feldolgozá-j sát, 141 üzemnap alatt.

ISMERVE a Szerencsi Cu-J korgyár vezetőinek szakértelmét és dolgozóinak lendületét,] biztosítottnak látszik az 1963.j évi terv realizálása is. Ha ezen] kívül figyelembe vesszük a-j Szocialista brigád-mozgalom] szerencsi hagyományait is, az] eredményeket illetően nemi lehetnek kétségeink.

— párkány >—

Janó Vitccková (balról). Llda prichodová fonónövel.

nak hívják és társnőjével együtt munka közben kapta le a fényképezőgép lencséje.

Húsz éves ma Jana és elsők között mutatott példát társnőinek, hogyan kell kollektív szellemben dolgozva segíteni társainkat is a munkában. 1959- ben történt először, hogy Jana elhatározta, segíteni •fog egy rosszabbul dolgozó brigád

csüggedt és szívós kitartását végülis siker koronázta. A lányok belátták, hogy segítségével jót akar.

Hamarosan összehozta új barátnőit a saját brigádjának tagjaival, közös gyűlésekre járlak és lassan az egész üzemben Jana segítségével versenyben állt mindenki a több és jobb termelés érdekében.

nyékét úgy kellett hát emelni, hogy ellenálljanak esetleg hatnyolc fokos rengéseknek is.

A Vág vizét így kihasználva jutunk tovább a folyón haladva Zilinához, az ipari és kultúr- központhoz, ahol kikötőt építenek Csehszlovákia szorgalmas dolgozói mérnökeik irányítása mellett. 344 méterrel a tenger színe felett tíz millió köbméter vizet fogad be a mesterségesen teremtett tó, amely már szinte Zilina külvárosait mossa. Ez a tengerré előléptetett, hatalmas kikötőt nyert mesterséges tó nemsokára a Fekete-tengerről éx'kező. hajót is fogadhat a most épülő kikötőjében. így köti össze hamarosan Szlovákia iparvidékét a Vág a Dunával és Fekete-tengerrel.

De haladjunk tovább a folyón a Duna felé és hamarosan újabb gáttal, az If júsági Gáttal találkozunk. Ezt csehszlovák fiatalok építették és 1956-ban adta az első kilowatt villamosenergiát. A gát különleges emelője a halakat ívás idején a folyó régi medréből a gát mögött magasabban fekvő tóba emeli.

Ha továbbhaladunk, kiszélesedik a folyó és vízilépcsője Picstany fürdőhöz közel, az új madunicei gáttal végződik. Itt 2000 hektár területen 53 kilométer hosszú öntözőrendszert építettek ki. Minden 300 méteren átszivattyúzzák a csatornából a vizet és a termények öntözésére szolgáló csőrendszer segítségével a locsolóberendezésekhez vezetik.

A Vágót most 15 vízigát köti össze és további hat készül. Segíti az ország iparosítását, erőművei sok millió kilowatt energiát szállítanak az új üzemelvbe, falvakba, városokba*

CSEHSZLOVÁKIA ma ünnepli felszabadu- ásanak 18. évfordulóját. Az ünnep alkalmából az egész országban megemlékeznek azok- ■ól az eredményekről, amelyeket felszabadu- ása óta a csehszlovák nép megvalósított A éjlődés üteme különösen 1948. február után Syorsult meg, amikor a haladó erők végleges győzelmet aratva létrehozták a népi hatalmat. V fő erők ekkor az ipari termelés gyorsütemű ejlesztésére és a mezőgazdaság átszervezésére isszpontosultak.

Az ipar fejlődésére jellemző, hogy jelenleg i szocialista Csehszlovákia ipara több mint légyszeresét termeli annak, amit az iparilag ejlett tőkés Csehszlovákia állított elő 1937- >en. Az ország egy főre számított acélterme- ése jelenleg 550 kilogramm, több mint az Egyesült Államoké. A villamos energiaterme- és a háború előtti 4,1 milliárd kilowattóráról 8,7 milliárd kilowattórára növekedett. Roha- nosan fejlődött a gyógyszer- és a vegyipar és nég egy sor más iparág. Az elmúlt tíz évben öbb nagyüzemet létesítettek, s ezek ma már lozzájárulnak az ország iparának és mező- ;azdóságának további fejlesztéséhez. OsztraváA

kornak az erőművek építése.

Ezt a területet ugyanis gyakran sújtja földrengés. Az építmészűkül, gátat építettek. Sucany és Lipovec mellett még két ilyen erőmű készült el. ősrégi

Ez a vízi erő mű Krepclany- nál egyike annak a háromnak, amelyet úgy nyertek, hogy felAz úttörő

mondák fűződnek a három helység váraihoz,,modern hősi cselekedet emlékét őrzi az utó*

ebb, a Vág felső folyásánál, Liptovská Mara falu alatt, ahol i folyóvölgy a legjobban össze-