Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

Swítfa, 1963. Május 8. ÉSZAKIK AGTARORSZAO 3 A tis&apapti „varázsló” Milyen ember az, aki szen­vedélyesen keresi az újat, akit szüntelenül éget az alkotói láz, aki nagyon szereti embertár­sait, életre kelti a számokat és fanatikus hittel küzd, hogy adjon valamit a mának, a tár­sadalomnak? Talán nem is kell válaszolni ezekre a kérdé­sekre, a válaszok bennük rej­lenek, Nos, Kovács Lajos főépí- tésvezető-mémök ilyen ember. Nem akarom fétisizálni — ez távol áll tőlem —, amikor azt mondom róla: példaképe lehet igen sok építészmérnöknek, ve­zető beosztású embernek. De azt elmondhatom róla: igaz ember, s a mai élet, a szocia­lista építés ilyen vezetőket igé­nyel a munka minden terüle­tére. Nem portrét akarok írni, nem is ma határoztam el, hogy valamilyen formában véle­ményt alkotok Kovács Lajos­ról, s nem is hiszem, hogy he­lyesli szándékomat, cst’oán azt szeretném bemutatni: egy em­bernek. is milyen nagy szerepe van az építő munkában. Ott, a vadregényes Tisza-parton is, ahol jelentős változások fogad­ják a látogatót. Itt végez mű­vészi munkát Kovács főépítés­vezető. Igen, művészi munkát, nehéz alkotói munkát, az anyag, a föld, a víz, a homok, a beton új formába öntését, hogy üzemek, gyárak legyenek belőlük. Tiszapalkonyán, a nagy vegyimű építésénél az ő vezetésével érték el, hogy a kőműves már ne nyers erejét, hanem tudását adja az épülő falakba. Mert Palkonyán már a kőműves is géppel dolgozik. Gépekkel emelik a magasba a karcsú betonelemeket, és hogy egészen pontos legyek, Tisza­palkonyán már nem is kőmű­vesnek, hanem szerelőnek ne­vezik azokat, akik gyárat épí­tenek az egykori legelők, kuko­ricaföldek helyén. Kovács La­jos segítette őket hozzá, hogy szerelővé, géppel és gépen dol­gozó szakemberekké váljanak. Neki köszönheti az országos­hírű G. Nagy Pál szerelő-bri­gádja. hogy új módon, új mód­szerekkel, új technológiával dolgozhat. És ezzel s a többi brigáddal „varázsolja’’ újjá a tiszapalkonyai tájat Kovács fő- építésvezető. Nagy előregyártó telep működik a Tisza-parton. Itt készülnek a hatalmas elő- és utófeszített betongerendák, tar­tópillérek, a félelmetes nagy­ságú súlyos vasbeton elemek. Erről a telepről látják el nem­csak a tiszapalkonyai építkezé­seket, de már Nyírtelekre, Bu­dapestre és a Dunántúlra is szállítanak az itt gyártott anya­gokból. A munkások segítségé­vel Kovács Lajos hozta létre és fejlesztette naggyá ezt a tele­pet. Egy országos hírű újítást is ő vezetett be itt, amely sok Befejeződött az erdősítés a Blikkben és a zempléni hegyvidéken tés során 17 millió facsemetéi ültettek el 16 ezer hektáron. A legnagyobb erdősítésre Szendrő, Pulnok és Méra kör­nyékén került sor, ahol több millió tölgycsemetét ültettek a zöldbe. A Bükk hegységben, a lillafüredi és a parasznyai er­dészetnél elsősorban a hegy­vidék őshonos fafajtájából, a bükkből telepítettek be na­gyobb területeket. Az idén itt már a köves, erozióveszélyes területeken is telepítettek. Az erdősítések befejeztével, a hegyvidék községeiben lakók segítségével megkezdték a csemeték ápolását, hogy bizto­sítsák azok mind nagyobb arányú megeredését. fáradságtól kíméli meg az em­bereket. Tavaly már csaknem ezer vagon előregyártott ele­met „exportált” az ország más vidékeire ez a korszerű üzem. így érthető, hogy a külföldi sajtó, például az indiai Export- Import Trade Journal is elis­merő hangon ír a magyar épí­tőipar fejlődéséről, amely egy­re nagyobb arányokban alkal­mazza a vasbetonvázas előre­gyártott módszert. A főépítés­vezető mégis csak ennyit mond erről: — Megcsináltuk, sike­rült. fejleszteni akarjuk. . Egyszer — talán két éve már — végigjártam vele az építke­zést. Hosszú ideig szótlanul mentünk egymás mellett, az­tán megkérdeztem: — Hogyan tudnánk bemutatni, kifejezni azt a nagy munkát, amit sok­szor nehéz és veszélyes hely­zetben végeznek az emberek a Tisza-parti nagy építkezése­ken? Kovács Lajos sorolni!; kezdte: — Kétezerhétszáz köb­méter anyagból tizennégyezer- hétszáz különféle vasbeton ele­met készítettünk Palkonyán. Mennyi erő és küzdés eredmé­nye ez? Talán nem is lehet ki­számítani. Az emberek munká­ját nem lehet, nem is szabad matematikával mérni... Aztán itt van a többi szám: ezeregy­száz köbméter súlyú, rendkívül nagy elemet gyártottunk és szereltünk össze. Az országban még sehol nem készítettek ilyen nagy elemeket Aztán hetvenezerhétszáz köbméter betont, illetve százhetvenhat- ezerötszáz mázsa cementet használtunk fel. És többezer köbméter perlitet, habosított kohósalakot és más anyagokat S ha mindezt vagonba rak­nánk, a harmincnyolcezerki- lencszáz mázsa gömbvassal együtt, akkor tizenkétezeröt­száz vagonra lenne szükség. S ha ezeket az anyagokat sorba állítanánk, úgy száznál is több­ször érné keresztül az Egyen­lítőt. De hagyjuk a számokat — mondotta —, itt már a való­ság beszél... S a valóság mindennél; jobban bizonyít Két dolgot mindenekelőtt Ma már képesek vagyunk olyan nagy építkezések lebonyolítá­sára, olyan példásan végzett beruházásra, olyan nagy gyár építésére, mint a Tiszai Vegyi kombinát. Szegedi László Társadalmi mimkában parkosítják üzemük környékét a Miskolci Pamotfonó dolgozói A Miskolci Pamutfonó dol­gozói rendszeresen gondoskod­nak arról, hogy üzemük minél otthonosabb, tisztább és csino­sabb legyen. Az idén üzemük környékének parkosításához fogtak. Erre szükség és lehető­ség is van, mert időközben ré­gebbi felvonulási épületeket bontottak le, így nagyobb te­rület szabadult fel. A parko­sítás során mintegy hétezer négyzetméter területet füvesí­tenek, virágágyakat létesítenek, több mint kétszáz rózsatövet ültetnek el, virágokkal beülte­tett kőmedencéket helyeznek ki. A parkosított, fásított része­ken pihenőpadokat állítanak fel, hogy itt tölthessék szabad idejüket. Ezenkívül a parkosí­tott részen szökőkutat is építe­nek. Mindezeket a dolgozók társadalmi munkával oldják meg, s abban a vállalat vezetői­től kezdve, mindenki részt vál­lalt. A májusban befejeződő parkosítási, csinosítási mun­kákra mintegy ötezer . órányi munkát fordítanak. I műszakiak falvaink új arculatáért Tervezni, a jövő építésén áradozni: határozottan kelle­nes, melengető érzés. Ezt allja Kiss József mérnök, a átoraljaújhelyi járási tanács nűszaki csoportjának vezető- e is. Fiatal ember még, nem­ég végezte el az egyetemet, s friss diplomával a zsebé- >en visszajött szülőföldjére, Zemplénbe. Nagy munka árt rá: rövid idő alatt el mellett készítenie munkatár­aival együtt Hegyalja, Hegy- ;öz és Bodrogköz 56 községé- lek műszaki felmérését, fej- esztésének távlati terveit. A eladatot a kitűnő műszaki ;árda gondos munkával el- 'égezte, s most Kiss elvtárs ■iégedetten mutatja az egy- nás mellett sorakozó kötete­let, amelyek egy nagy járás :özségeinek új arculatát van- íak hivatva megrajzolni. Ta- álomra kivesz közülük egy /askos iratcsomót, melynek nmlapján ez áll: Tiszakarád. Nézzük hát, milyen is lesz Igy-két évtized múlva ez a nagymúltú bodrogközi köz­ség? — A községnek jelenleg 3466 lakosa, 813 lakóháza van — kezdi Kiss elvtárs az is­mertetést, aztán hozzáteszi: — Általában lassú fejlődés jellemzi mostanában a község életét, ezért az elkövetkező 10—15 év alatt kissé meg sze­retnénk gyorsítani az ütemet. Hamarosan egy pártházat, óvodát, majd később egy mo­dern, emeletes iskolaépületet kap. A távolabbi tervekben a jelenlegi helyett egy korsze­rűbb művelődési ház szere­pel színházteremmel, olvasó­szobákkal, klubhelyiséggel, aztán egy külön moziépület, egészségház, gyógyszertár és tisztasági fürdő. A földműves­szövetkezet a mostani vegyes­boltok helyett szaküzleteket: élelmiszer-, hús-, cipő- és kultúrcikkboltot létesít. Építe­nek majd egy szikvízüzemet, rendezik a piacteret. Azt is megtudhatjuk a táv­lati tervből, hogy mintegy 15 kilométernyi régi utat fel­újítanak, ezenkívül, mivel a Juhászszer-dűlőt új lakótele­pül jelölték ki, ide 2,5 kilo­méternyi új útra lesz szük­ség. Hogy a szomszédos Sza­bolcs megyével közvetlen ösz­szeköttetést teremtsenek, a község hamarosan egy vas­kompot kap, amely Bercellei átellenben közlekedik majd a Tiszán. Megvalósítják Tiszakarád közművesítését is. A villanyt már bevezették, a Juhászszer- dűlőben törpevízművet építe­nek, s nemcsak utcai csapó- kát állítanak fel, hanem a la-lj kásokba is bevezethetik majd a vizet a község lakosai. A Dózsa téren egy holdnyi te­rületen parkot, két holdon pe­dig egy kis ligetet létesíte­nek, középen játszótérrel. De nem feledkeztek meg a sport-1 pályáról sem, hiszen az Üj Élet és a Tiszapart Tsz fiatal­jai most is lelkesen hódolnak a sport különböző ágainak. — Ezek a főbb pontjai Tiszakarád távlati tervének — mondja befejezésül Kiss József elvtárs —, s mindezt a követ­kező évtizedekben meg is akarjuk valósítani Tiszakará- don és természetesen járá­sunk más községeiben is, hogy csökkenjen, majd eltűnjék a különbség falu és város kö­zött* *1 Tizennyolc éve szabadult fel a német nép Képek az NDK életéből „NEM HARCI ZAJT hömpölyögtet a Rajna és az Odera, nem más népek ellenében épül a német haza ...” Bertolt Brecht írta ezt egyik változatában annak a „Gyermekhimnusz”-nak (Kinderhymne), amelynek célja, hogy visszá­jára fordítsa a hitleri fasizmusnak is táptalajul szolgáló német militarizmus hírhedt „himnu- száf’-t, a németeket más népek ellen, hódí­tásra uszító „Wacht am Rhein"-t. Akkor írta ezt a költő, amikor már megalakult a történe­lem első olyan német állama, amely valóban hazája lett a munkásoknak, a parasztoknak, az egyszerű embereknek és otthont adott évszáza­dok legjobb, igazán nemes német hagyomá­nyainak. is. A növekvő, időben egyre erősebbé lett, s újabb magaslatokra emelkedett Német Demokratikus Köztársaság — amelynek tiszte­letére a „Gyermekhimnusz" különböző válto­zatai megszülettek — azt a szerepet játssza a történelemben, mint Brecht verse az irodaiam­ban: visszájára, ellenkezőjére fordítani a ha­missá torzult német tradíciókat, s a hódítás vad vágya helyett a barátság, a testvériség, a béke igényével közeledni Európa és a világ népeihez. ENNEK az új életnek a kialakítása, a béke német bázisának megteremtése nem utolsósor­ba n abban a napban — 1945. május 8-ban — gyökeredzik, amikor Keitel és Dönitz aláírták a németek millióit vágóhídra küldő fasiszta Németország kapitulációját. Május 8-a, amely mint a „Harmadik Birodalom” feltétel nélküli kapitulációjának napja és május 9-e, amely mint a szövetségesek (és velük az egész béke­szerető emberiség) győzelmének napja került a történelembe, győzelmi ünnepeivé lettek a jobbik énjére, nemes hivatására büszke német népnek is. Az aranyásók (Tudósítónktól.) A Buna Művek vegyipari üzeme közvetlen Halle szom­szédságában, csupán egyike köztársaságunk azon vegy­ipari óriásainak, amelyekre hatalmas feladatok várnak az elkövetkező években. Néhány kilométerre tőle a Walter Ulbrichtról elnevezett Leuna Művekben naponta 28 000 em­ber ténykedik. Északra tőlük ugyancsak Halle körzetében találjuk Bitterfeld és Wolfen vegyi üzemeit De épül már Leuna II. is, egy újabb ipari óriás, amelynek teljesítménye, majd ha elkészül, felülmúlja az egész NDK vegyiparának mai teljesítményét Vörös, sárga, zöld. Állandóan változik a forgalmat irá­nyító lámpa színe. Berlinben vagyunk, az NDK fő­városában, mégpedig a híres Alexander Platz-on, az „Alex”-cn — ahogy a berliniek nevezik legforgalma­sabb terüket —. Talán emlékeznek még egy esek Doll­iin híres regényére, a Berlin Alexander Platz-ra, mo­numentálisán hömpölygő epikájára. Amit Döblin meg a huszas évek végén megírt a kapitalista, revansista Németország világáról ebben a térben összesűrítve, az már a múlté. A világ első szocializmust építő, valóban demokratikus Németországának fővárosában ugyan­ezen a téren már más világ van, mint akkor. De a tér most is központ.. Képünkön az újonnan épült híres IíO- áruházak egyike látható, az új Berlin építészetének egyik szép darabja. Az NDK legnagyobb írónője Anna Scghcrs, aki még Hitler uralomrajutása előtt tűnt fel első regényével. 1945. május 8-a után hazatért szocializmust építő ha­zájába, hogy népével együtt vegyen részt az NDK szel­lemi életének irányításában. Hetedik kereszt című, az­óta írt híres könyvét és annak filmváltozatát nálunk is ismeri mindenki. Amiért Seghers küzdött, annak gyümölcse most kezd beérni. Ez a kislány már vidáman élvezi a nyár örö­meit a tengerparton, felszabadult hazajaban. Térjünk azonban vissza a Buna Művekre, amelynek munkásai, mérnökei és kuta­tói lelkesen munkálkodnak az egyre jobb minőségű terme­lésért, ez pedig országunk devizarentabilitásának is el­sőrendű fontosságú követel­ménye. Több mint 18 000 em­ber dolgozik itt Csak az el­múlt négy évben 15 új gyár­részleg épült fel és főleg a fi­atalok feladatai nőttek meg ez alatt az • idő alatt. Mintegy három évvel ezelőtt az NSZEP felhívta a figyelmet egy új karbidgyár építésének fon­tosságára. Nem sokkal később az FDJ ifjúsági munkának deklarálta ezt az építkezést. ÉS MOST emlékezzünk csak. Dolgozó ifjainkat muta­tó képünk ábrázolja a munka megkezdését. Alig múlt el hárorn esztendő és barátaim a Buna Művekben dolgozó FDJ-tagok jelenthették a pártnak: az első számú kohó munkába áll. Aztán hamaro­san ifjúsági üzemmé minősí­tették az új karbidgyárat. És ott, ahol néhány» éve elkezd­ték a munkát, ma új gyár áll. Építői nemsokára újabb világ­rekorddal dicsekedhetnek: felállítják az 5. számú kohót. Aztán felírhatják a jelszót, amelyet nálunk az NDK-han minden gyerek ismer: a vegy­ipar kenyeret ad, jólétet te­remt és megszépít. Az 5-ös számú kohó dolgo­zik. Teljes terheltség esetében annyi elektromos . energiát „fal” majd fel, mint Halle és Bitterfeld városa együttvéve. És önti a folyékony aranyat: a karbidot Mert a karbid aranyat je­lent a népgazdaság számára. Hát nem nevezhetjük arany­ásóknak, akik létrehozták? E. Peter Troff Észak-Magyarország két leg­nagyobb erdészetében, a Ke­letbükki és a Zemplénhegyvi­déki Erdőgazdaságban befeje­ződött a fásítás. A két erdő- gazdaság a korábbi éveknél lényegesen több. összesen mintegy kétezerszáz hektárnyi új erdőt telepített a Csereha­ton, valamint a Tisza, a Bod­rog- és a Hernád-menti árte­reken. A nagyobb feladatot az idén á tavaly őszi szárazság és a hosszantartó tél miatt a ko­rábbi éveknél rövidebb idő, 3—4 hét alatt kellett megolda­ni. Ez alatt mintegy 20 millió facsemetét ültettek ki. A zempléni erdősítéseknél a sá­rospataki gimnázium öt osztá­lyának tanulói is segítettek politechnikai oktatás kereté­ben. A zempléni hegyvidéken zömmel a tölgyek különböző fajtáit, valamint 140 holdon fenyöféléket ültettek. A Tisza, a Bodrog és a Hernád árteré­ben lévő területeket gyorsan növő nyárfákkal telepítették be. Az észak-zempléni része­ken, elsősorban a Huták kör­nyékén, ahol a vadállomány zöme él, vadgyümölcsfákat te­lepítenek csoportosan. Ezzel egyfelől a vadetel'ést segítik, másfelől alapanyagot biztosí­tanak a gyümölcsszörp készí­téshez. A Keletbükki Állami Erdő­gazdaságban a tavaszi erdősí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom