Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

1963. mäjns 7. ESZAKMAGTARORSZAG A ie^jobißuk k&ss&it Megtartotta 13. élüzemavaíó ünnepségét a Miskolci Közlekedési Vállalat Az üsttisztító A hengerész, kikészítő és más brigádok mellett üst- és kokillaelőkészítő is dolgozik az élüzem címmel kitüntetett Borsodnádasdi Lemezgyárban. Ez a brigád is eredményes munkával segíti a jövőre már 100 éves fennállását ünneplő gyár munkáját. Az üst- és kokillaelőkészítő brigádnak nagy szerepe van abban, hogy a termelékenység egyre emelkedjen a régi gyár falai között. Az üstösök, mint mondják, mindig pontosan végzik munkájukat. A képen: Dorkó Imre, az vi síelő készítő brigád vezetője, üsltisz- lítás közben. Foto: Szegedi Harminc mázsa pisztráng a bükki iiüietoüs is a isilstcoleiaksiak A Lillafüred közelében lévő Xz ünnepségre 4-én, szom­baton este került sor a Hámor Étteremben. Eljöttek a vállalat dolgozói, gépkocsivezetők, vil­lamoskocsi-vezetők, kalauzok, szerelők, kiváló dolgozók, sok meghívott vendég, a különbö­ző vállalatok képviselői, a sze­gedi és a pécsi közlekedési vállalat vezetői. Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára, Molnár János, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium küldötte, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének küldötteként Ke- xesztessi László. Rózsa Kál­mán, a városi tanács elnökhe­lyettese, Glódy András, a vá­rosi tanács osztályvezetője, Szikora Ferenc, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak­szervezete Borsod megyei bi­zottságának elnöke, valamint egy öttagú -csehszlovák kül­döttség, amelyet Mihalik Lász­ló, a Kassai Közlekedési Vál­lalat igazgatója vezetett. A bensőséges ünnepségen a közlekedési vállalat igazgató­ja, Pásztor Sándor ismertette a vállalat múlt évben elért sikereit, azokat a valóban nagyszerű eredményeket, ame­lyeket különösképpen a kong­resszusi versenyben értek el. Arról szólt többek között, hogy a sok nehézséggel küzdő Miskolci Közlekedési Vállalat milyen tervteljesítést produ­kált. Amíg 1957-ben (51,2 millió ■utast szállítottak el, addig 1982-ben 107,5 millió utas vet­te igénybe a vállalat jármű­veit. Ismertette a beruházáso­kat és hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy Miskolcon is megteremtsék a kultúrált közlekedést. A vállalat igazga­Uj, külföldi növényvédősze­rek kísérleti alkalmazása és vizsgálata kezdődött meg a mezőgazdasági üzemekben. A kísérletekre a KGST állandó növényvédelmi munkacsoport­jának tavaly decemberi hatá­rozatának alapján került sor. Ennek értelmében a KGST- országokban ezentúl azonos módszerekkel kölcsönösen ki­próbálják a különböző nö­vény védőszereket. A közös kísérletekre aján­lott 42 készítmény közül a magyar mezőgazdaság 13 — csehszlovák, lengyel, NDK, román és szovjet gyártmányú —- szert igényelt. Zömük a szántóföldjeinken és gyümöl­csöseinkben legtöbb kárt oko­zó rovarok és gombabetegsé­gek ellen nyújt védelmet. Mivel az új növényvédő sze­reket a gyártó országokban piár módszeresen kipróbálták tója örömmel beszélt arról, hogy 1962-ben mind a szállítá­si. a pénzügyi, mind pedig a kilométer tervet magasan túl­szárnyalták. Ezt a kimagasló eredményt a vállalat dolgozói egyedül nem érhették volna el, a Fővárosi Közlekedési Válla­lat, a KPM, a közlekedési ha­tóságok és a városi tanács se­gítsége nélkül. így vált lehe­tővé, hogy most tizenharmad- szor nyerték el a megtisztelő kitüntetését, az élüzem címet, amely még jobb munkára kö­telez. A fő feladat, mondotta összefoglalójában az igazgató: az egyenletes, menetrendszerű közlekedés megteremtése. Az ünnepségen többen fel­szólaltak. Molnár János, a KPM küldötte hangsúlyozta: A vállalat jó eredménye el­sősorban annak köszönhető, hogy dolgozói sikeresen küz­döttek a nagy forgalom lebo­nyolításának sikeréért, külö­nösen a kemény téli időszak alatt. Ezután átadta a válla­lat igazgatójának az élüzem oklevelet. Varga Zoltán a me­gyei és a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta és kü­lön köszönetét mondott a vál­lalat kollektívájának, amiért május 1-én igen ügyesen bo­nyolította le a felvonulók szállí­tását. Glódy András felszóla­lásában szintén arról szólt, hogy ez a magas kitüntetés még jobb munkára kötelezi a vállalat minden dolgozóját, még jobban kell küzdeni a balesetmentes és kultúrált közlekedés megteremtéséért. Felszólalása után pénzjutal­makat adott át. Ezután Ke­és nagyüzemileg készítik, a mi mezőgazdaságunk megtakarít­hatja az új készítményeknél egyébként szükséges, úgyne­vezett kisparcellás kísérlete­ket. Az új permetező, porozó és csávázó anyagokat több- holdas táblákon vizsgálják, így a kísérleti költségek egy­idejű csökkenése mellett a szakemberek hamarabb dönt­hetik el, hogy mely készítmé­nyeket érdemes nagyobb té­telben importálni. A nemzetközi növényvédel­mi kísérletek keretében a ba­ráti országok a magyar vegy­iparnak három készítményét próbálják ki. Ezek között sze­repel a Merlcazin, a legújabb hazai gyomirtószer, amit a napraforgó-, burgonya-, sár­garépa- és szójavetések gyom­talanítására alkalmaznak si­kerrel. resztessi László, a Közlekedé­si és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének küldötte kö­szöntötte az ünneplőket, majd Mihalik László, a Kassai Köz­lekedési Vállalat igazgatója tolmácsolta a kassai testvér­vállalat dolgozóinak baráti üd­vözletét. Az ünnepségen a vállalat vezetője kiosztotta a pénzjutal­makat, majd a késő esti órá­kig szórakoztak a dolgozók a Hámor Étterem pincéreinek kitűnő felszolgálása mellett. A vállalat elért eredményei­hez nem kell különös kom­mentár. mégis' érdemes meg­jegyezni Kiss László gépkocsi- vezetőnek, a termelési bizott­ság elnökének véleményét. így nyilatkozott az ünnepségen; — Minden ember munkája ben­ne van az elért sikerekben, nem szabad azonban elfelejte­ni, hogy más tényezők is előse­gítették a jó munkát. Például megszilárdult a vezetés, a ve­zetés és a munkahelyek között valóban jó a kapcsolat és ez igen lényeges. Az emberek örömmel és vidáman dolgoz­nak. Egyszerű ötlet, ami félmillió forintot ér A Lenin Kohászati Művek­ben a vasúti sínacélok henge- r elésénél-, a hagyományos mód­szer szerint egy-egy martinke­mence acéladagjából három darabot vágtak le ütő- és sza­kítópróbák céljára, noha a próbadarabokból általában csak egyet használtak fel. Si­mon Lajos és Sárközi László javaslatára jó ideje már csak egy próbadarabot vesz­nek, s a többit csak abban az esetben vágják le, ha úgyne­vezett pótpróbára van szükség, vagyis ha az első darabnál nem kapták meg a megbízható me­chanikai értékeket. Az egysze­rű ötlet igen jól bevált, jelen­tősen csökkent az anyagvesz­teség. így egy évben az utóla­gos megállapítás szerint csak­nem félmillió forintot takarí­tottak meg. Az újítókat tizenkilencezer forinttal jutalmazták. nem egyszer négy-öt szerelvé­nyen is át kellett menniük, míg induló vonatukat, vagy a peront elérték. Különösen csúcsforgalmi időben, a regge­li és a déli órákban okozott ez torlódást és megnehezítette a vonatok rendezését is. A mintegy 60 méter hosszú aluljáró építésére 20,5 millió forintot fordítanak, s ebből az idén a földmunkákra 4,8 mil­lió forintot használnak fel. A tervek szerint az aluljáró hat vágányt köt majd össze, s el­sősorban a beérkező vonatok­kal jövő utasoknak teszi za­vartalanná a pályaudvar el­hagyását. Az aluljáróból min­den vágányhoz feljáró lépcső készül, a vágányok melletti vá­rakozó helyeket pedig peron­tetővel fedik be. tunk mar jól préselt trágya- dombot, ahol a halmokat vala­milyen „titokzatos” erő moz­gatja. Nos, erről a „titokzatos” erő­ről egyre több szó esik manap­ság. A biogázról van szó, ame­lyet a bióti'ágyából állítanak elő. Miért emlegetik szakembe­reink egyre gyakrabban az energiának e forrását? Köztudomású, hogy hazánk energia-szegén/ ország Ezért tudósaink a hagyományos energiaforrásokon kívül új le­hetőségek után kutatnák. Bár a biógáz régi, feltárása, módszeres termelése és hasz­nosítása a jelén és jövő fel­adata. Különösen termelőszö­vetkezeteink, állami gazdasá­gaink foglalkozhatnak a bió- trágyaterrhelés gondolatával, itt is elsősorban azokra a tele­pülésekre gondolunk, amelyek távolesnek a földgázvezetéktől és egyéb energiaforrásoktól. Budapesten, Heves megyé­ben és tudomásunk szerint Fe­jér megyében intenzíven fog­lalkoznak a biogáz előállításá­nak gondolatával. Az állati trágyában, a sze­métben, a szennyvíz iszapban megtalálható a biógáz, csak korszerű trágyatelepeket, nem szeméttárolókat kellene létesí­teni ahhoz, hogy a gáz ne pá­rologjon el. Az említett me­gyékben csekély beruházási összeget igénylő telepeket ter­veznek a biótrágya előállítá­sára. Ezek, valóságos energiaellátó teleppé válhatnak A biógáz előállító berendezések egy községben, vagy központi majorban közműnek tekinthe­tők. pisztráng tenyésztő telepen je­lenleg tizenegy, a Garadna-pa- tak vizével táplált tóban ne­velik az ízletes húsú, delika- tesznek számító halakat. Ha­marosan további hét medencét tisztítanak meg, újítanak fel a halak továbbtenyésztésére, jobb elhelyezésére. A telep kel­tető házából, az úgynevezett Egy hasonló létesítmény megépítése néhány jelentős részkérdést is megoldana fal- vainkban: a szennyvízkezelést, a házi szemét és házi trágya gazdaságos és egészségügyi szempontból egységes tárolását. A biógáz jelentősen megvál­toztatja az életkörülményeket, kényelmet biztosít., megköny- nyiti a háziasszonyok munká­ját. Értelemszerűen a mező- gazdasági ipar is olyan energia- forrást nyer. amelyből sok ha­szon származtatható, például megkönnyíti a szárítást és még sok egyéb, fontos dolgunkban segítségünkre lehet a biógáz. Ha jól meggondoljuk: az em­lített „nyersanyagok” kéznél vannak. Egy részüket haszno­sítjuk. míg java részüket el­tüzeljük vagy elemésztjük. Természetesen ezzel együtt el­emésztünk sok-sok felfogható, igánkba hajtható energiát is. Egyre erősödő nagyüzemi gazdaságaink, jól szerveződő községeink jó alapot biztosítanak a felve­tett gondolat kibontásához. Mi is kizárólag azzal a céllal tet­tük meg rövid eszmefuttatá­sunkat, hogy gondolatokat éb­resszünk és a már terebélye­sedni akaró, a realizálni szán­dékolt terveket serkentsük. Bár Borsod megye közel van az energiaforrásokhoz, de is­mert előttünk a szénmedencék kiapadhatósága, ismert néhány járás indokolt földgáz igénye. Ha nem is új szakembereink előtt a biógáz—biótrágya ter­melésének gondolata, a lehető­ségek felülvizsgálása nem jár­hat veszteséggel. E gáz szolgá­latunkba állításával sokat nyer­hetünk. (párkány) előnevelő medencékből már megkezdték az „új termés”, a néhány centiméter hosszúságú ivadékok kitelepítését. A rész­ben szivárványos, részben se­bes pisztráng fajtájú ivadékok­ból kétszázezret helyeztek ki a borsodi, gyors folyású, tiszta, hegyi patakhoz. Háromszáz- ezer ivadék pedig a tenyész­tő telep tavaiban nevelkedik tovább. Ezek az ivadékok két év múltán lesznek majd piac­képesek, terítékre érettek. A telepről egyébként az idei első halszállítmányt már el­küldték a fogyasztók asztalá­ra. őszig, a tizenöt-húsz dekás, illetve ezeknél is nagyobb pél­dányokból harminc mázsát ad­nak folyamatosan a bükki üdü­lőknek, illetve a miskolci ven- déglátóipari egységeknek. fi Budsoesti Hemzefközi Vásár alkalmából 3 nemzeti Múzeumhan újból bemutatják a fejedelmi kincseket A Magyar Nemzeti Múzeum­ban a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából újból be­mutatják a Fejedelmi kincsek című kiállítást. A vuízeum ré­gi anyagai mellett az újabb szerzemények is kiállításra ke­rülnek. Láthatja majd a kö­zönség az őskori aranykincse­ket. a két szkíta aranyszarvast, A kiállított három korona kö­zül a legértékesebb Konsztan- tinosz Moncmakhosz bizánci császár arany, rekesz-zománc díszítésű koronája, amelyet valószínűleg 1. Endre magyar király kapott ajándékba a csá­szártól, Nagy > érdeklődésre tarthat számot az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Nagy Lajos-kori képes króni­ka, továbbá a Corvinák. Sze­repel a kiállításon Mátyás ki­rály címerével díszített arany­brokát trónkárpitja és hatal­mas velencei üvegserlege is. U. Ulászló díszkardja egy olasz ötvös remekműve, s II. Gyula pápa ajándékaként ke­rült Magyarországra. A kiállításra kerülő tárgyak között ötvösmunkák, díszfegy­verek, s néhány értékes régi öltözet, is szerepel, A Fejedelmi kincsek című kiállítást május 12-iöl 26-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A sátoraljaújhelyi csemetekertben A Zemplén-hcgysógi Állami Erdőgazdaság sátoraljaújhelyi csemete kertiéből folyamatosul szállítják a fásításokhoz szükséges erdei fenyő,, kőris, hars, tölgy és szelíd gesztenye csemetéket. , (Iliigés Árpád MXI-íoto) Megkezdték a miskolci Tiszai Pályaudvar aluljárójának építését Az egyre növekvő személy- és teherforgalmat lebonyolító Tiszai Pályaudvaron csütörtö­kön megkezdték az állomás előtti teret a vágányokkal ösz- szekötő aluljáró építését. Sok baleseti veszély forrása volt, hogy a Miskolcra érkező, vágj' innen induló utasoknak ­..- o ■■ • A ngol kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába Hétfőn huszonhárom tagú angol kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába Lord Éb- bishamnek, a Londoni Keres­kedelmi Kamara alelnökének vezetésével. A küldöttség a legbefolyásosabb angol keres­kedelmi küldöttségek közé tar­tozik, amelj'ek eddig a Szov­jetunióban jártak. A Tiszai Pályaudvar aluljá­rója a tervek szerint a jövő év őszére készül el. A biógáz jövője A fűben, fában, virágban va­rázserő van — így tartották elődeink, s ma már e „varázs­erő” titkait jól ismerjük és tu­dományosan hasznosítjuk. Hogy mindenütt elszökő vagy „meg­fogott” energiával találkozunk — már ez is tudott dolog. Lát­A KGST-orszűgob új nagyhatású nÖYcnyyédőszcrci a magy ar mezőgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom