Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
ESZAKMAGYARORSXÄG Szerda, 1963. májas 1. AKÁC ISTVÁN: Találkozások Reggelek áradásai, estek halk megnyugvását idézem most magamban. Csókjaimban, szavamban, szerelmetcs szavamban — emlékek, pillanatok, íelkelö s hulló napok, nézések, arcvonások, látások s látomások teremtő lángja lobban. Ujjongva — nem titokban vallom hű szíveteknek: áldassanak a legszebb örök találkozások. •E. KOVÁCS KÁLMÁN: Bánom ha néked bánatod van Hiába küzdők ellened. Már régen egy vagyok veled. Ha bántlak, nékem jobban fáj, Vádam fejemre visszaszáll. Hasztalan így a lázadás, A védelem, a támadás. Meg kellene már nyugodnom Változhatatlan sorsomon. Bánom ha. néked bánatod van. S clédborulok bánatosan. „KIS E G Y E T E M" Uj oktatási forma a Herman Oltó Gimnáziumban — Melyik osztályba jársz? Erre a kérdésre' bármelyik középiskolában gondolkodás nélkül tudnak válaszolni a diákok, de a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban mégsem hangzik egyszerűnek ez a kérdés. Lehet, hogy a megszólított tanuló széles mozdulatot tenne a karjával, és ezt mondaná: minden osztályba járok. Es igaza lenne. Mert az új oktatási forma, a kabinetrendszerű oktatás, így teszi szükségessé. Mi is ez a kabinetrendszerű oktatás? Mi a célja? Minden tantárgy külön tantermet kap A korszerű oktatás megköveteli a szemléltetést, a tanulók aktív bekapcsolódását a munkába, a kísérletezést, hogy minél pontosabban sajátítsák el az anyagot, hogy a megismerésből eljussanak az általánosításig. A szakemberek az oktatás korszerű, minél hatékonyabb formájának kutatása során jutottak el a kabinetrendszerhez, amely szerint — enyhe túlzással fogalmazva — nem is annyira a tanulóknak, mint inkább a tantárgyaknak rendezik be a termeket. Minden tantárgy külön termet kap a szükséges kellékekkel, szemléltető eszközökkel. Például annak a teremnek a felszereléséhez, ahol a magyar irodalmat, vagy az idegen nyelveket tanítják, oda tartozik a lemezjátszó, a magnetofon is. A nyelvtanulásnál (a kiejtés ellenőrzésénél stb.) ez rendkívül előnyös, de hasznos dolog az is, ha egy-egy szép verset valamely híres előadóművészünk tolmácsolásában hallhatnak a diákok. A művészet- történeti, vagy a földrajz teremhez elsötétítő berendezés, filmvetítő tartozik. A vizuális élmény hatékonyságáról talán fölösleges is szólni. Mint ahogy szükségtelen lenne bizonyítgatni azt is, hogy menynyire fontos a biológia, a fizika, a kémia törvényeinek, jelentőségeinek megértetéséhez a kísérlet, a szemléltetés. És ha mindezt egy állandó, meghatározott teremben tudják elvégezni, az időnyerésen túl is csak hasznos lehet. A tanulóknak tehát nincs meghatározott osztályuk, mindenki az éppen soron következő előadótermet keresi fel, mint ahogyan az egyetemeken, a főiskolákon is szokás. Rendkívül hasznos ez az iskolaközösségek kialakításában is, hiszen a termek rendjéért, felszereléséért, mindenki felelős. járható út A kabinetrendszerü oktatásnak — vagy ahogyan a diákok Döbröczöni Kálmán rajza nevezik: kisegyetemnek — a megszervezése, kialakítása bonyolult, nehéz feladatot rótt a gimnázium nevelői karára, vezetőire. Sok izgalommal, több napos munkával, „térképezéssel” járt például az órarend elkészítése. Az egyik legnehezebb-feladatot a szemléltető eszközök, a különböző berendezési tárgyak előteremtése adja. Az iskola vezetői azonban módszeresen, lépés- ről-lépésre jutva kívánják megvalósítani elképzelésüket. Főleg a rendelkezésükre álló eszközökre alapoznak. Számítanak a tanári kar ügyességére, leleményességére, és nem is oktalanul, hiszen mindenki nagy tetszéssel, kedvvel fogadta az új oktatási formát. Sokat segít azonban a városi tanács is. A biológiai, a kémiai, a fizika terembe például most vezetik be a vizet és a gázt. Eddig Budapesten kísérleteztek ilyen iskolával, és Nyíregyházán építenek egyet, teljesen erre a célra. Itt, Miskolcon ez az első kabinetrendszerű iskola. Még fiatal, hiszen csak a második félévet kezdték ebben, de a nevelők mér így is sok, hasznos tapasztalatot szereztek. Ezekről dr. Ténk Béláné igazgatónő így beszél: — Még csak a szervezésnél tartunk. Azt vizsgáljuk, hogy az adott körülmények között, mit tudunk megvalósítani tervünkből. Az új oktatási forma bevezetését kísérletnek szántuk, de már az eddigi tápasz- talatokból is látjuk: járható ez az út. Ügy érzem, hogy a kabinetrendszerű oktatás, nem marad kísérlet... (pt) Totó Egy nagyszámú társaság között. irodalmi totószelvényeket osztottak ki. Sokan értek el telitalálatot, és a zsűri elnöke egymás után olvasta a nyertesek nevét, jeligéjét. 'Az egyik telitalálatos szelvény tulajdonosa Villon nevét választotta jeligének. — Villon vegye át a jutalomkönyvet — szóltak az asztaltól. — Nincs itt. Elment az előbb — hangzott a sorok közül. — Valaki vigye el neki! Kinek adjuk? A hátsó sorokból, érkezik a válasz: — Adják oda Baudelairenek. (P) sí us 1 — fél évszázaddal ezelőtl A tven évvel ezelőtt a há- ború iszonyatos réme nehezedett hazánkra. Az Osztrák—Magyar Monarchia kormánya fegyveres támadással fenyegette a délszlávokat 1913 áprilisában. Magasra csaptak hazánkban a tiltakozás lángjai ezen agresszív tervekkel szemben. Az 1913. április— májusi magyarországi anti- miütarista akciókban komolyan részt veitek Borsod, Abaúj és Zemplén megyék dolgozói is. E három megyében a baloldali közvélemény éles bírálatban részesítette a kardcsörtető külpolitikát. „Viharfelhők a nyakunkon Bécs bűnéből” — írta a függetlenségi miskolci Ellenzék napilap. „A hadi túlkiadások, a tartalékosok otthon maradt éhező családtagjai... mind a nagyhatalmi hóbort megszállottainak lelkén száradnak” — így foglalt állást a baloldali Mis- kolczi Estilap, Zemplén megyében pedig éppen az előző hetekben szavaztak bizalmatlanságot a reakció kormányának. Borsod, Zemplén és Abaúj megyék szociáldemokrata szervezetei is felemelték szavukat az imperialista külpolitika ellen. Háborúellenes tiltakozásra éppen kapóra jött a május 1-i ünnep. A munkásság e hagyományos nagy napját antimilitarista tüntetéssé változtatta át az egész országban. Erre került sor ezen a vidéken is. Miskolcon május 1-én már a reggeli órákban megindult a felvonulások áradata. Éppen akkor jelentek meg az újságárusoknál a legfrissebb lapok. Az Ellenzék egv „Avas” álnevű költő gúnyos hangú versét közölte, mely a militarizmust ostorozta: „Itt a május, keringnek az / Életnedvek, / Háborúra most kapunk mi / Szörnyű kedvet...” Ez az alkalmi költemény jól tükrözte a városi lakosság hangulatát, s a költő tréfás hangú tiltakozása a munkások ajkán komolyra fordult. Hamarosan kétezerötszázra gyarapodott a felvonuló tömeg, és háborúellenes jelszavakat harsogva járta be Miskolc utcáit. Sátoraljaújhelyen majdnem ezer főnyi tömeg vonult fel május elsején. Vidám volt a hangulat körükben, hiszen éppen a napokban értek el jelentős győzelmet. A helyi munkásbiztosító pénztári választásokon a keresztényszocialistákkal szemben — kiket az úri hatóságok minden eszközzel támogattak — a szociáldemokraták listája fölényes többséggel győzött. .1 siker hangulatának hatás alatt voltak május 1-én i; Felvonulásukon gyakral hangzott fel „Le a háború val!” kiáltás, sőt a köztársa sági hangok itt is felmerül tek. Az akkori Abaúj megye ben is a háború elleni har jegyében ünnepelték májú 1-ét. Itt szép példájára kerül sor a proletárnemzetköziséfl nek. Az itt élő magyar é szlovák nemzetiségű munká sok testvéri egységben tűn tettek a militarizmus eller Ünnepségükhöz csatlakozta az ezen a környéken má évek óta dolgozó lengye földmunkások is. A munkás ság harcos mozgalmi dalai, háborút elítélő kiáltások há rom nyelven, de egy szívvé csendültek fel... Lezajlott a május 1-i ün nép. Megmutatta Borsod Abaúj és Zemplén szociális táinak becsületes, harcos ki állását a militarizmus őrületí ellen. Ugyanakkor ezekben i napokban kialakult a nép el lenállásának egy másik, spot r tán formája is. Már április* ban Zemplén megye nagyrr i hályi járásában a sorkötelc sek jelentős része eltűnt: hi i; ba kereste őket a hatóság már külföldre menekültek ) császári és királyi hadserei elől. Ugyancsak sok hadköte les fiatal szökött meg Borso< ■ mégyéből. Az 1913. április—május válság nem vezetett háború hoz. A Monarchia katonailaj még nem volt felkészülvi hosszabb hadviselésre. Ezér nem merte megkockáztatni i déli szomszédok elleni tárna dást. Május közepére már jei lentősen enyhült a feszültség „Végre nyugodtabban léle; gezhetünk” — állapította meí a Miskolczi Napló..! Q tven év telt el azóta. Ha* zánk ma már a dolgoz . népé, s külpolitikája a béké szolgálja. A május 1-ét a; idén is sikereink jegyébe: • ünnepeljük meg. Persze ner feledkezünk meg a háborúi uszítok mesterkedéseiről: ugyanakkor azonban tisztá| ban vagyunk azzal, hogy vii lágviszonylatban a béke erő! sokkal hatalmasabbak. Bori sod-Abaúj-Zemplén megy^ népe is kiveszi részét békés szocialista építömunkánkböl s ezt ünnepli a 19. szabad május 1-én. Mindezek tuda! tában büszkén emlékezheti! vissza az ötven év előtti har cos május elsejére. Merényi László ! UJ POSZTON Bodroghalmi jegyzetek Annak idején,' amikor Gönc- ruszkára került, nadrágos úriembernek nézték. Nyakkendő- sen, ápoltan valóban városi tisztviselő benyomását keltette. Irodája volt az otthona, éjjeli szállása egy pokróccal letakart ágy. Agrármérnöki diplomával a zsebében, a falu iránti nagy szeretetlel kezdte a tsz-elnök sokrétű, nehéz mindennapjait. S amint szép sertéstörzsek kezdték benépesíteni a majori, gépek érkeztek rendre-másra. falak emelkedtek a volt uraság birtokán, ha nem is ugrásszerűen. de egyenletesen emelkedni kezdett a jövedelem, úgy maradozott cl a ruszkaiak előítélete. A kezdeti tartózkodást őszinte ragaszkodás váltotta fel az ötödik x-ét taposó Tompái Bálint iránt. Látva azokat az eredményeket, amelyeket irányítása alatt produkált a tsz, kezet nyújtott a falu minden gazdája, egyesült a két tsz. Erről a „bedolgozott” helyről került januárban Bodroghalomba. — Nehéz volt megválnom a falutól. Előttem szökkent szárba minden — idézi fel a búcsúzást a bodroghalmi Szabad Föld Tsz irodájában —, de most már úgy látom, itt is gyökeret tudok ereszteni, bár itt még nagyon sok elvégezni- való van. Göncruszka jó híre Sodroghalomba is eljutott, s több éves vargabetűk sikertelensége után, úgy várták az új elnököt, mint a Messiást. Nem azt jelenti ez, hogy ebben a bodrogközi faluban minden csupán egy emberen múlik. Kellett azonban valaki, aki ismeri a gazdálkodáson kívül a törvényeket is. akit a pillanatok nem tudnak úgy dobálni, mint a hullám a lebegő dióhéjat. Következetlen volt ti járás Érdemes egy-két szót arról is ejteni, miért volt új elnökre szükség. Három nehéz esztendő múlt el, víz, aszály, szárazság. vetést-pusztító szélviharok tarkították az esztendőket. Nagy károkat okozott a természet csapása, mégsem emiatt támadt háborgás a lelkekben, s szorongó bizonytalanság a jövőt illetően. Inkább azért, mert egyesek a járásnál kiskorúaknak tartották a tsz vezetőit, és válogatás nélkül kötelezték őket ilyen és olyan elképzelésük megvalósítására. Százhúsz hold cukorrépából harmincat a falubeli alkalmazottaknak, tisztviselőknek juttattak megmunkálásra. Ebből aztán nem lett semmi, a gyom mindent megevett. Az erőltetett jövedelemelosztási formák (pl. terven felüli premizálás) felborították az emberek nyugalmát. A vetőgépek faros nélkül mentek; s hiába akarta Kis Béla, a Ci- gándról idekerült mezőgazdász a legjobbakat, lehurrogták. — Miért lehet Karoson, Ti- szakarádon, Karcsán százalékot adni a tagoknak, meg ha kell. részt is? — Mi rossz fiúk vagyunk, vagy rossz csillagzat alatt születtünk? A kérdések jogosak voltak. Azonban hiába látták ezt a helyi vezetők, kezük meg volt kötve, malomkövek között őrlődtek. A volt elnökről, Tó!h Albertről most is azt mondják, hogy nagyon tisztakezű. ió ember volt. Csupán egy baját említenek, azt. hogy nem tudott határozott lenni. Akkor még haragudtak ezért, most már megértik, miből következett. Így jutottak odáig a dolgok, hogy a körzeti orvos naponta még száz ..beteget” is fogadott, s alig tudta befelezni délután a rendelést. Ebből a bizonytalanságból született az a meggondolás is. hogy többen kilépésüket kérjék. Megjött a bizalom A dühöngő szélvihar most is pusztít a mákvetésben, porfelhőt kavar a határban, de a lelkekben szélcsend van, mert az eltelt néhány hónap alatt sok minden történt. Igen nyűgöd1 tan beszélgetünk az irodában, ahol együtt van az egész tisztikar. s Tompái Bálintnak, az új elnöknek alig jut szó. Szinte biztatnak, hogv ezt és ezt írjam bele a cikkbe. Kilépők? Oh. ez már a múlttá. Az orvos alig' talál munkát a községben. Tizenhatan kérték felvételüket, s akik tegnap csúzra, isiászra panaszkodtak, ma bekopognak a tsz-irodába, és azt mondják: — Két-három hold kapálni- valót az én családom is el tud vállalni. — Az elnökhelyettes pedig azzal dicsekszik, hogy most már nem ,kell kérlelni a tagokat, nem számított, hogy vasárnap van. Orosz Imre. Mackó Ferenc. Perecsényi János, Nagy Gábor fittyet hányt a pihenőnapnak, mert tudta, hogy a kalászosnak a földbe kell kerülnie mielőbb. Csak azért jött ennyi ember, mert azon a vasárnapon többre nem volt szükség, különben ... Azelőtt sokan csak a maguk feje után mentek, s aki tehette, hozzányúlt a közöséhez. Az új elnök kijelentette mindjárt a kezdet-kezdetén, hogy ezt nem lehet csinálni. Egyet is értettek vele. A múltkoriban• az egyik tag megfeledkezett magáról, ás suttyomban hazavitt egy süldőt. Rájöttek, s csak a közkegyelem meghirdetése mentette meg az illetőt a bírósági eljárástól. Jól ismerik a községben ezt a magáról megfeledkezett embert, a vezetőség alapos fejmosásban részesítette, haragot azonban nem táplálnak, mert tudják, hogy amúgy kiváló munkás, s még sok mindennel feledtetni tudja tévedését. A jövőről is beszélnek Kis Béla mezőgazdász igen sokat töprengett az elmúlt; három esztendőben. Az ö képze* * létében sok minden megfor-* dúlt. Tudta, hogy gazdag ígé-J ret van a bodroghalmi határ-* ban, gyümölcsöst, szőlőt lehet-* ne telepíteni. A napi gondok* azonban annyira lekötötték,£ hogy ez szinte illúziónak tűnt.* Most a tegnapi álmok kezde-j nek valóságot ölteni. Ügy tér-* vezik, hogy száz holdon cse-* megeszőlőt telepítenek. A mc-| szes talajon kiválóan díszük a* csonthéjas gyümölcs is. Épül* majd egy hatszáz férőhelyes* hizlalda. S ha most még csakí kevésbé, a jövőben* egyre in-* kább megismerik majd a bőd-* roghalmi takarmányon hizlalt* jószágokat külföldön is. Tom-* pai Bálint itt is úgy okoskodik.J mint Göneruszkán. Az állal-* tenyésztés a legfontosabb, s* ezt nemcsak mondogatják, ha-* nem bulldog-következetesség-^ gél meg is valósítják. Nem* csákiszalmája ma már a takar-* mány. ellenőrzik felhasználó-* sát, s mindennek utánanéznek,^ amit elhatároznak. * * Ez történt Bodroghalombant rövid néhány hónap alatt. * Az irodai ágy ide is elkísérte Tompái Bálintot. Családja^ Miskolcon lakik, de hiába keresem arcán a fáradtságot. a> lemondást, ő most is magabízój ember, s mivel látja, hogy jój] útra tért a közös szekere, szívesen vállalja továbbra is ezt* a falusi „katonaságot”. Garami Ernő MAJOR LÁSZLÓ: Tavaszi dal A tél monoton utolsó kopogása, dobol ablakomon, s bár szava még áttör a falon, de már elhálón repül tova. A nyomott hangulat, gond, s a sok felhörongy vele szállott, s kitárt ablakomon halkan, titkon beoson a tavasz. Á fény felszaggatja fájó szürkeségem, s bennem élelrekel bár még némán énekel az új dalra kelt tavasz. S a hirtelen fény szerte kúszik házakon és városon; mit pőrén, málón világít pásztázva, fényben ázva — — a tavasz.
