Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

Seerda, 1963. május 29. eszakmagyarorszäg s Olcsóbban, jobban A korszerűsítés eredményei a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlő Vállalatnál Áz ipari termelés minőségi fejlődésének velejárója, hogy Vállalatunktól mind nagyobb mértékben kér az ipar előké- szített ásványbányászati ter­mékeket. A hazai iparon kívül a már Világhírre szert tett ásványbá­nyászati előkészített termékek exportja is folyamatos növeke­désben van mind a KGST-ál- lamolcon belül, mind nyugati vonatkozásban. Ásványbányá­szati termékeink ma már el­érik Kuba és Dél-Amerika partjait is. Amikor a vállalat termelé­kenység-növelési lehetőségeit és eszközeit tárgyaljuk, akkor főként az előkészítő művek termelékenységnövelését kell előtérbe helyeznünk. Amit világszerte keresnek... Ezt a célt szolgálta az 1963. január 1-én üzembe helyezett új, mádi őrlőüzem, amely a vi­lágszerte egyik legértékesebb előkészített ásványbányászati terméknek, a bentonitnak ter­melését kétszerezte meg. A modern, gépesített termelés lehetővé tette, hogy vállala­tunk 1963-ban (1962-höz ké­pest) 20,3 százalékos termelé­kenység növelést irányozzon elő. Ez az igen jelentős, ug­rásszerű termelékenység növe­kedés azonban még további műszaki intézkedéseket felté­telez a vállalat üzemeiben. Az új, mádi őrlőüzem hatal­mas silótomyait további hat silótoronnyal akarják bővíteni, hogy az előkészített bentonit- nál mutatkozó minőségi diffe­renciálódás miatti nagyobb termékválasztékot is kitudjuk elégíteni. A nyersanyagkeze­lés eddig még nem gépesített területeit fokozott gépesítéssel kívánjuk termelékenyebbé tenni Alkalmazásra kerülnek itt a különféle típusú rakodó­gépek, rakodószalagok és sza- laghidak. létén építendő modern kova­föld őrlőüzem tervei is. Több „orvosság“ a szikes talajoknak Perkupái üzemünkben a ta­lajjavítás céljaira termelt an- hidrit-őrlemény mennyiségét két év alatt több mint kétsze­resére növeltük. Szikes talaja­ink azonban mind több és több anhidrit-őrleményt követelnek. Ezért még ez évben a tárolási lehetőségek bővítésével igyek­szünk a kapacitást tovább fo­kozni, az eddig még kihaszná­latlan termelési órákat is a termelés szolgálatába állítani. Ugyanakkor mór folynak a vállalatnál a termelési kapa­citás bővítésének azok a mun­kálatai, melyek a gépek na­gyobb teljesítményű gépekre történő kicserélése útján a termelési kapacitást a jelenle­ginek újra kétszeresére képe­sek felemelni. Pálházi zúzóművünkben az egyik legmodernebb építő és szigetelő anyagot, a zúzott per- litet készítjük elő. Itt is szük­ségessé válik a termelési ka­pacitás bővítése, ahol is egy új szárítódob beépítésével növel­jük a termelési kapacitást a létszám növelése nélkül. Az anyagfeladás gépesítése érde­kében kaparószalagot alkalma- zunk. Uj, korszerű üzemeink mel­lett nem feledkezünk meg ré­gi, elavult előkészítő művünk, a mádi régi őrlő korszerűsíté­séről sem. Mód közelében ezenkívül egy. újt minden tekintetben áT' rMiiitkl' UV­korszerű előkészítő mű létre­hozásán fáradozik a vállalat, amelyben nemcsak rideg, kvarcitos anyagok őrlése és előkészítése kerül programba, hanem a kaolinok legfino­mabb előkészítési eljárása, az iszapolás is megvalósításra ke­rül. Az előkészítő művek önkölt­ségét jelentősen tudjuk befo­lyásolni, ha a felhasznált nyersanyag előállítása olcsóbb, termelékenyebb módszerekkel történik. Ezért az előkészítő művek kapacitásbővítésén és gépesítésén felül a modern bányaművelés eszközeit hasz­nálja fel a vállalat az ásvány- bányászati nyerstermékek ter­melékenységének növelésére. Főtecsavaros pásztafejtés és más újítások így például perkupái üze­münkben 1962-ben kikísérle­teztük az eddigi fejtési mód­szernél termelékenyebb, főte­csavaros pásztafejtést és ezt a fejtési módszert 1963-ban a termelés nagyobb részénél fel­használjuk. Ugyanebben az üzemben az aknahajtósok gyorsítása érdekében bevezet­tük a hosszúlyukas robbantási módszert, s ezzel az aknahaj­tási sebességet jelentősen nö­velni tudjuk. A pálházi perlitüzemben a nyers termékek kitermelésére 1962-ben bevezettük a gépesí­tett termelést. Az évekkel ez­előtt még csákánnyal történő bányászkodást felváltotta a kotrógépes termelés. Trócsányi Pál 1050 lakás középblokkokból Hétfőn reggel nagyblokkokból újabb 372 otthon építését kesdték meg Kilián-dél lakótelepen Szegi őrlőüzemünk egyik fő terméke az őrölt kovaföld. Az exportmegrendelés állandóan emelkedik, olyannyira, hogy szükségessé vált az őrlőüzem kapacitásának bővítése. A részleges bővítést a vállalat 1963. I. negyedévében elvégez­te, s a megnövekedett kapaci­tással erősen növeli a termelé­kenységet és csökkenti az ön­költséget. Ezenkívül már ké­szülnek a szegi őrlőüzem terü­Á' Lenin Kohászati Művek kohósalakját már évek óta fel­használják építőanyagnak. A jóminőségű, habosított kohósa­lakból középblokkokat készíte­nek. A középblokkokból össze­szerelt lakóházakból a Kilián- déli lakótelepen eddig 1022 la­kásba költöztek be a családok és a napokban újabb 28 lakás átadását kezdték meg. A kor­szerű, összkomfortos lakások konyháiban és fürdőhelyisé­geiben az idén már infravörös hősugárzókat, a lakószobákban pedig gázkandallókat helyez­tek el. Á középblokkos mód­szerrel egy-egy lakóházat átlag 9 hónap alatt építettek fel. Ezt az időt azonban a Borsod me­gyei Építőipari Vállalat dolgo­zói még túl soknak tartják. Ezért az idén áttérnek a na­gyobb termelékenységet bizto­sító nagyblokkos építkezésre. A falnagyságú panelokból szalag­szerű eljárással 372 lakást sze­relnek össze. A nagyblokkok gyártását már megkezdték és hétfőn reggel hozzáfogtak az új lakóházak alapozásához. A nagyblokkos eljárással a szá­mítások szerint egy-egy lakó­házat 8—8.5 hónap alatt adnak Aszalói képeslap A iminlkásoszíítly vezető szerepe a szoelalizBiBiis építésének jelenlegi szakaszában N apjainkban elég gyakori vitatéma a címben jel­zett elméleti kérdés. A legkülönbözőbb fórumokon és oktatási formák között lezaj­lott beszélgetéseken vetődnek fel aggályos megjegyzések ar­ról, hogy vajon pártunk jelen­legi osztály-, káder- és értel­miségi politikája nem gyengí­ti-e a munkásosztály vezető szerepét, nem vezet-e liberali­zálódáshoz és a proletárdik­tatúra osztálypolitikájának gyengüléséhez. Végső soron tehát a vitázók pártunk — kü­lönben általuk is jónak tartott — politikája néhány követel­ményének helyességét kétlik, féltve a szocializmus ügyét. Olyan jellegű kérdések elhang­zása sem ritka, amely szerint szükség van-e a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc idején is a munkásosztály ve­zető szerepének hangsúlyozá­sára? Amint látjuk tehát, a kérdés nem is olvan egyszerű. Sokágú és bonyolult problémákat vet fel. E cikk keretében ezért csak a címben megfogalmazott kérdésre igyekszünk válaszol­ni, olyan szempontból, hogy pártunk politikájában a mun­kásosztály vezető szerepének hangsúlyozása, s e politika gya­korlati megvalósítása miért he­lyes és miért elengedhetetlenül szükséges. Ez alkalommal el kell tekin­tenünk attól, hogy a munkás- osztály történelmi feladatait elemezzük és bizonyítsuk a marxizmus—leninizmus azon alapvető tételét, miszerint: ez az osztály hivatott élére állni annak a harcnak, amely a ka­pitalizmus ellen, a kizsákmá­nyolás és elnyomás minden formája megszüntetéséért fo­lyik. A történelem eddigi me­nete már bebizonyította e meg­állapítás igazságát. De ha ez így van, akkor szükségszerű az is, hogy a burzsoázia hatalmát megdöntő munkásosztálynak kell játszania a fő szerepet a proletárdiktatúra idején az új, szocialista társadalom létreho­zásáért folyó harcban is. Ez — gondolom — mindenki számá­ra világos, érthető, történelmi­leg bizonyított tétel. Azt azon­ban hangsúlyoznunk kell, hogy alapvetően különbözik a hata­lomért harcoló munkásosztály vezető szerepe, ennek tartalma a hatalomra jutott osztály ve­zető szerepétől. A legfőbb kü­lönbséget már e két megfogal­mazás jelzi, hogy „hatalomért harcoló” és „hatalomra jutott” munkásosztály. Az elsőnek fő kötelessége a régi társadalom szétrombolását vezetni, a má­sodiké pedig irányítani, szer­vezni az új felépítését. S ez utóbbi feladat végrehajtása a proletariátus történelmi hiva­tása teljesítésének nem a könnyebb, hanem a nehezebb része. Mindenekelőtt azért, mert az új gyökeresen külön­bözik minden régitől, szakít a hagyományos tulajdonviszo­nyokkal. erkölcsökkel, szoká­sokkal stb. De az embereket, a társadalom tagjait nem cserél­heti ki, ugyanazon osztályok­kal, rétegekkel kell kiépítenie az újat, amelyek a régi kere­tei között nem változhattak meg gyökeresen. Még a mun­kásosztály többsége sem szaba­dulhatott meg a régi 'társada­lomban annak minden szoká­sától, szellemétől stb. Az azon­ban bizonyos, hogy az új ha­talmi rendszer létrejötte ide­jén a munkásosztály — szövet­ségben a szegényparasztsággal ■— az az erő. amely elméletét és politikáját gyakorlati ér­vényre juttatja, amely — kom­munista pártja vezetésével — kezébe veszi a hatalom min­den kulcspozícióját, megvédi e hatalmat a volt uralkodó osz­tályok támadása ellen, ve­zeti a dolgozó tömegeket a szo­cializmus építése útján. E rendszer lényegét fejezi ki a proletárdiktatúra állama, amely a munkásosztály hatal­mát megtestesítve, a kommu­nizmus teljes felépítéséig fennmarad. A z elmondottakon túl a munkásosztály vezető szerepében beállott vál­tozás sok fontos vonását kelle­ne kiemelni. De a bevezetőben jelzett kérdések jobb megérté­se miatt csak egyetlen körül­ményre utalunk még. Már a marxizmus klassziku­sai hangsúlyozták, hogy a szo­cializmus építése csak a mun­kásosztály vezette dolgozó tö­megek szövetsége alapján le­het. sikeres, mert a munkás­osztály nemcsak a legegysége­sebb, a legforradalmibb és legöntudatosabb osztály, ha­nem egyedüli is, amely a ma­gántulajdon, a kizsákmányo­lás ellen következetesen tud harcolni. De ahhoz, hogy e harcban sikerre számíthasson, nemcsak a tőkés magántulaj­dont kell kisajátítania, hanem meg kell nyernie ügyének minden olyan társadalmi erőt, amely hajlandó az újért te­vékenykedni, át kell nevelnie ezeket az erőket, hogy ezúton kialakíthassa a szocialista né­pi-nemzeti egységet. A munkásosztály azonban e feladatok végrehajtására csak akkor képes, ha önmaga is al­kalmassá lesz az uralkodásraj ha megszabadul „a múlt min­den szennyétől”, azaz mint ha­talmon lévő osztály a szó szo­ros értelmében vezető osztály- lyá válik. Meg kell tanulnia az államigazgatást, a gazdasá­gi élet, a kulturális forrada­lom vezetését, színvonalas irá­nyítását. A mi fejlődésünk eddigi té­nyei, pártunk eddigi politiká­ja bizonyítja, hogy a munkás- osztály vezető szerepéről szóló marxista—leninista tanítások alapjában helyesen hatottak társadalmunkban. Azért „alapjában”, mert kétségtelen, hogy 1956 előtt ezen elv bizo­nyos torzulásokat szenvedett, bár a magyar munkásosztály öntudatos helytállásával, áldo­zatos munkájával már 1956-ig bebizonyította alkalmasságát a társadalom vezetésére. Ahogyan pártunk VIII. kongresszusa megállapította; „A munkás- osztály a hatalom kivívásában és megvédésében, valamint a szocialista építő munkában ta­núsított állhatatosságával és hősiességével kivívta vala­mennyi dolgozó réteg osztatlan elismerését és megbecsülését.’* A szocialista építés folya­mán ez az osztály számszerűen is fejlődött, tehát az új viszo­nyok között a termelőerők fej­lődése ezen osztályt erősítette mindenekelőtt. A nnak ellenére, hogy a szocializmus építése kezdeti időszakában a hatalmi-politikai kérdések ke­rültek előtérbe, s nem a sok­rétű, bonyolult szakmai prob­lémák, mégis azt kell monda­nunk, hogy az MDP politiká­jának egyik hibája az voltj hogy a munkásosztály vezető helyre állított képviselőinek szakmai előrehaladását, felké­szítését nem segítette eléggé, akkor szinte teljesen elegendő mérce volt a politikai állásfog­lalás és tapasztalat ahhoz, hogy valaki hosszú ideig veze­tő állást tölthessen be. A párt­munka elbürokratizálódása, a demokratizmus gyengítése és a centralizmus merev alkal­mazása is lassította, vagy egy­szerűen lehetetlenné tette azt, hogy egy munkásvezető területének nemcsak politikai, hanem okos, felkészült szak­mai vezetőjévé is váljék. Egyrészt történelmi tény, hogy a munkás-paraszt veze­tők nagy része már 1956 előtt — rendkívüli szorgalommal tanulva — felvértezte magát a szükséges ismeretekkel, más­részt az MSZMP káderpoliti­kája e téren is komoly válto­zásokat hozott Munkára készen állnak már az aszalói Szabadság Tcrmelőszövetkezet aratógépci. öt hónap múlva egy mázsásak lesznek ezek a süldőeskék. A műszaki hét rendezvényei A Borsodi Műszaki Hét ren­dezvényei során kedden a kü­lönböző tagegyesületeket tömö­rítő szakemberek számos ta­nácskozására került sor. A MTESZ székházában az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület borsodi csoportja tar­totta ankétját, amelyen dr. Diószeghy Dániel tanszékveze­tő egyetemi tanár a kohászati energia felhasználás fejlesztési és kutatási kérdéseiről tartott előadást. Balázs Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek energia gyárrészlegének főmérnöke a hő- és hulladékhasznosítás ed­digi eredményeiről szólott, Gá­bor Béla, az LKM főenergeti­kusa a kohóüzemek kohógáz gazdálkodásával kapcsolatos műszaki fejlesztési kérdésekről beszélt. Jánosi Márton, a Bor­sodi Hőerőmű műszaki fejlesz­tési csoportjának vezetője, a Kazincbarcika térségében tele­pült ipari, elsősorban vegyipari üzemek és a lakosság hőenergia igényeinek jelenlegi ős távlati helyzetét vizsgálta. Szalontai Károly, a Tiszapalkonyai Hő­erőmű hőtechnikai laboratóriu­Epül az új 300 férőhelyes hizlalda. (Foto: Sz. Gy.l P ártunk VIII. kongresz- szusa is foglalkozott ez­zel a kérdéssel, hang­súlyozva, hogy ezen a terüle­ten történő gyors előrehaladá­sunk nem gyengítheti a mun­kásosztály vezető szerepét tár­sadalmunkban. Ismeretes, hogy e kongresszus egyik legfonto­sabb megállapítása az voltj hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, létrejött a szocializmus anyagi-techni­kai bázisa, mivel hazánkban is befejeztük az egyik legne­hezebb, legbonyolultabb fel­adatot; a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Építé­sünk fő célja, most már befe­jezni a szocialista társadalom teljes felépítését. De pártunk hangsúlyozza, hogy e feladat semmivel sem könnyebb, mint az eddigi, ezért végrehajtása nem is mehet végbe a munkás- osztály vezető szerepének ér­vényesülése és állandó erősí­tése nélkül. Csak ez az osztály képes arra, hogy példájával magával ragadjon minden ha­ladó erőt, csak ezen osztály ön­tudatos egységére, lelkesedésé­re alapozva képzelhető el olyan hatalmas feladat meg­oldása. mint a szocializmus, majd a kommunizmus teljes felépítése. A párt vezette mun­kásosztály kovácsolhatja ki egyedül azt a népi-nemzeti egységet, amely legfőbb alap­ját fogja alkotni a szocialista majd a kommunista társada­lomért folytatott harcnak. Dr. Farkas Dezső egyetemi adjunktus mának vezetője a korszerű, nagy erőművek automatizálási igényeit vizsgálta. A Magyar Kémikusok Egye­sületének értekezletén dr. Szántó István, a Bcrentei Ve­gyiművek igazgatója a bcrentei PVC-gyártás jelenlegi helyze­tét és perspektíváját ismertet­te. A Közlekedés Tudományi Egyesület három szakcsoportja is ülést tartott. A szakcsopor­tokban Molnár János, a KPM II. út- és hídfőosztályának ve­zetője a közúti hálózat fejlődé­sét és távlati terveit, Lendér Jenő, a KPM autóközlekedési vezérigazgatóságának vezér­igazgatója az autóközlekedés távlati fejlesztésével kapcsola­tos forgalmi és műszaki kérdé­seket, míg dr. Mészáros Pál Kossuth-díjas, a MÁV állomási technológia kidolgozásáról tar­tott előadást. Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület borsodi csoportjának rendezé­sében a szénmedence bánya­mérnökei előtt Koleszár Gyula a vágathajtás műszaki techno­lógiai előírásait, Beregi Gábor, a bányabiztosítós fejlődését és újabb irányait, Bodzsál Tiva­dar, az acéltámos biztosítással az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél szerzett tapasztalato­kat. míg Bartha Alfonz a vá- gathajtós gépesítésének és ezen belül az F—5-ös kombájn üzemeltetésének tapasztalatait ismertette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom