Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

1 »IÜWV Világ proletárjai, egyesüljelek? Az ország legnagyobb szabadtéri daruja am \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY Rí BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 123. szám Ara: 50 fillér 1963. május 29, szerda ki Áddisz Ábeba-i értekezSet hadüzenet a gyarmatosításnak Dakarban hamarosan összeül az afrikai egységszervezet minisztereinek tanácsa — Egységes fellépés Salazar ellen — Ben Bella nyilatkozata Kalmár György, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az Addisz Abeba-i csúcsér­tekezlet többet végzett, mint ami­re óvatos megfigyelők számítottak. Igazi siker volt, s a jövő kérdé­se csupán, hogyan lehet fenn­tartani Addisz Abeba szelle­mét, konkrét tettekkel tölteni meg az itt kialakított formá­kat. Hogy ez elé is reménnyel nézhetnek Afrika népei, azt bi­zonyítja, hogy néhány héten belül, júni­us második felében már össze is ül Dakarban az afrikai egységszervezet mi­nisztereinek tanácsa, hogy megállapodjon a gya­korlati tennivalókban. Melyek azok a fő kérdések, amelyekben az addiszi csúcs- találkozó lépést tett előre? Mindenekelőtt gyakorlati kato­nai és pénzügyi döntéseket ho­zott elsősorban az angolai sza­badságharc befejezésére. Addisz Abcbában nyíltan hadat üzentek Saiazarnak, aki egy egész földrésszel már nehezen tud szembe­szállni. Dél-Afrikával szemben, ahol még nincs szó a háborúról, olyan nyílt értelemben, mint Angolában, gazdasági és diplo­máciai lépéseket határoztak el. Felszólították a világ kormá­nyait, hogy szakítsanak a fa­siszta rezsimmel. Ha ilyen fel­hívásokat eddig el is tudtak engedni a fülük mellett a nagy­hatalmak, ma már ez nehezebb lesz. A konferencia leghatáro­zottabban figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy ha függetlenséget ad a fehér- telepeseknek , Dcl-Rhodc- siában, ami egyúttal a fegyveres harc kitörését is jelenti, az egész földrész fegyveres erejével találja magát szemben. A második fő kérdés, amely­ben Addisz Abeba sikert ért el: az eddigi csoportosulások meg­szüntetése és egységes afrikai szervezet megalakítása. Addisz Abebában érvényét ve­szítette a casablancai charta, megszűnt az afrikai és nialgas államok uniója, amelyet mon- roviai csoport néven ismernek, felszámolták a brazzavillei cso­portot, s más alakulatokat. Nyilvánvalóan nem szűntek meg ezzel azok az ellentétek és különbségek. Egy egységes afrikai szerve­zet megalakulása azonban még akkor is, ha ott éles viták, s nézeteltérések lesznek, lehető­séget ad olyan gyakorlati in­tézkedésekre, amelyek kihúz­zák a talajt ezek alól az ellen­tétek alól. Ha például azokat a gazdasági intézkedéseket megvalósítják, amelyek révén szabadkereskedelmi zónát hoz­nak létre, vámegyezményeket, pénzügyi és szállítási egyezmé­nyeket kötnek, afrikai kliring- uniót alakítanak, növekedni fog az afrikai országok gazda­sági önállósága, csökkenni a külföldi tőkének való kiszol­gáltatottsága. Ez pedig — bár­milyen nyájasan is mosolyog­nak hozzá — vereség az Európai Közös Piac számára. A harmadik főkérdés, ami­ben a konferencia lépést tett előre, az a szerep, amelyet a kontinens a világ ügyeinek el­döntésében játszik. A konfe­rencia követelését az ENSZ szervezetének átalakítására, hogy ott Afrika megfelelő kép­viselethez jusson, nem lehet (Folytatás a 2. oldalon) A 12. tárgyalás Gertiben a „forró drót” ügyében A Moszkva és Washington között létesítendő közvetlen te­lexkapcsolat kérdéséről tár­tiiiiiimiiiiimiiimimiiiiiiiiimiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin^ Köszönijük az Északmagyarországi | Tudományos Békekonferenciái _»A föld legyen az ember békés, boldog otthona. Ez a ecl adja minden munkánk értelmét”. — Ezzel a gondo­lattal kezdődött az Országos Béketanács Tudományos Bi­zottsága 1962-es konferenci­ájának felhívása. A nemzet­közi békcmozgalom kereté­ben ez volt az első tudomá­nyos békekonferencia, ahol a magyar tudósok színe-java hitet tett az emberiség nagy óhaja mellett. Tudósaink már ott voltak Wroclavvban is, ahol 1948- ban 45 ország vezető értel­misége elültette a béke magvát. Ebből a magból az­óta hatalmas, terebélyes fa nőtt, amelyen újabb és újabb ágakat hajt a békemozga- lom egy-cgy demonstráció­ja, tiltakozó seregszemléje. Az első országos, tudomá­nyos békekonferencia után ma Miskolcon tartják az el­ső, vidéken élő tudósok ta­lálkozóját. A tudósok szava mindig jelentős volt a nem­zetközi ügyek vitájában. Tu. dományukkal sokoldalú se­gítséget adtak a békemozga­lomnak. Legfőbb törekvésük, hogy tájékoztassák az em­bereket arról, milyen vesze­delemmel jár az, ha korunk legjelentősebb felfedezését, az atomenergiát háborús cé­lokra használják. Feltárják az emberek előtt az atom­energia békés felhasználásá­nak lehetőségeit. Érveket adnak az emberek kezébe az általános és teljes leszerelé­sért folytatott küzdelemhez. Az emberiség történelmé­nek legnagyobb, legneme­sebb, legszentebb ügyéről lesz szó a mai tudományos békekonferencián. A béke­harcnak baszna van minden gyaló szovjet és amerikai szak­értők hétfőn újabb ülést tar­tottak. A „forró drót” szakér­tőinek ez volt a 12. és egyik leghosszabb tárgyalása. Károm órán át tartott. A Tiszai Vcgvikombinát szerelési munkáinak megkönnyítése érdekében soron kívül üzembe helyezték az NDK által szállított 180 méter hosszú, 200 tonna teherbírású és 10 emelet magasságú darut, az ország legnagyobb szabadtéri daruját. Foto: Birgés Árpád Vásári díjjal tüntették ki a Diósgyőri Gépgyár két konstrukcióját Nagy külföldi érdeklődés — A gyorssodró és a mezőgazdasági szivattyúcsalád elérte a világszínvonalat A Budapesti Nemzetközi Vá­sár bezárta kapuit. A kiállítás­nak azonban csak a látványos része ért véget, hiszen a kiállí­tó üzemek, vállalatok most, vagy még ezután összegezik, hasznosítják a tapasztalatokat. Jó érzéssel lehet nyugtáznunk, hogy megyénk üzemeinek ter­mékei is nagy érdeklődést vál­tottak ki a vásár látogatóiban, hazai és külföldi megrendelése­ket és elismerést, kitüntetést szereztek. Sok termékével szerepelt — egy sor más borsodi üzem mellett — a Diósgyőri Gépgyár. A kiállított gépek „primadon­nája”, az üvegtetős, vitrinsze­rű burkolattal ellátott, szinte zajtalanul működő, légpárnás gyorssodrógép lett. A sodrógé­pet — mint arról a gép terve­zője, Jászai Sándor örömmel beszámolt — vásári díjjal tüntették ki. Ugyanilyen díjat érdemeltek ki a mezőgazdasági öntözőszivattyú-családdal. A kubai cukorról A Pravda keddi számában megállapítják: bumerángnak bizonyult az Egyesült Államok­nak és Angliának az a kísérle­te, hogy a cukor árának fel­emelésével megfosszák piacai­tól a kubai cukrot. Ez a bume­ráng nemcsak az amerikaiakra, hanem európai szövetségeseik­re is visszaütött. A kubai nép megbízható piacokat talált olyan felvilágosító munka- = bői, amely hozzájárul azE emberek kulturális felémé- E léséhez. A békeharcnak E haszna lesz a mai konferen- — ciáből is, mint ahogy liasznaE van a kiemelkedő credmc-E nyéket elért borsodi tudósok = tevékenységéből. — Büszkék vagyunk arra, ~ hogy a megyénkben ma ösz-E szcgyíüt észak-magyarorszá- E gi kutatók, tudósok a bckc-E mozgalomban megtalálták E politikai felelősségük és köz-~ életi szereplésük színhelyét. ~ Büszkék vagyunk arra, hogyE kiváló tudományos sikereik ~ mellett részt kérnek a hábo-E rú elhárításának élet-halál E küzdelméből. E A műszaki, a bányász, aj= filozófiai és orvosi tudomá- ~ nyok képviselői ma egyaránt- felemelik szavukat, hiszen az béke és a leszerelés proliié-E mája az emberi tevékenység E csaknem minden területét, a— politikát, az ipari termelést,^ a műszaki és természettudo-Z mányok fejlődését, az orvosiz és neveléstudományt, a filo-z: zófiát és irodalmat egyaránt:: érinti. S ebben a kérdésben:: szavuk van a vidéken élő,~ de országos hírű tudósoknak.^ Köszöntjük a megyénkben^ összeült Északmagyarorszá-— gi Tudományos BéUekonfe-E rencia borsodi és a szomszé-- dós megyékből érkezett z résztvevőit. Kívánjuk, hogyZ munkájukkal adjanak újabb z lendületet népünk békévé-E dclmi akcióinak. Használják z fel ezt a mai alkalmat is ar-E ra, bogy a háború örületé-E vei szembeszegezzék az cr-E leimet és az emberséget, aE józanságot és az élet erejét.­Adamovics Ilona E i fölMvesszövetkezetekef kérték fel a lakásszövetkezetek patronáfására zött az épülő szövetkezeti laká­sok műszaki ellenőrzése, s megoldódtak az érdekvédelmi problémák. árui számára. A minap közzé­tett szovjet—kubai közös nyi­latkozat bejelenti, hogy a szovjet kormány saját kezde­ményezésére fölemeli áz ez év­ben megvásárlandó kubai nyerscukor árát. Ez — hangsúlyozza a cikk­író — kétségkívül hatásos sze­repet játszik majd Kuba gaz­dasági helyzetének további megerősítésében. A cikkíró megállapítja, hogy a tények makacs dolgok, s gyakran késztetnek gondolko­dásra és ezzel kapcsolatban idézik a New York Times egyik olvasójának levelét, akinek szavai arról tanúskodnak, hogy Amerikában is egyre többen is­merik fel az Egyesült Államok kubai politikájának lényegét. A vásár vége felé — a néze­lődések, érdeklődések után — megkezdődtek a hazai és kül­kereskedelmi tárgyalások. A szovjet szakembereket elsősor­ban a gyorssodrógép érdekelte. A hosszlyukfúró célgépről egy dél-afrikai üzletember kért ajánlatot, a csőgyári berende­zések elsősorban a lengyeleket, a targonca, a szivattyú az NDK-t. A himbatengely-meg- munkáló célgép a belga, vala­mint a kelet- és a nyugatnémet szakemberek, üzemek, cégek képviselőinek érdeklődését vál­totta ki. Tárgyalásokat foly­tattak több osztrák, svéd, olasz, indiai megbízottal Is. Milyen szerződéseket kötöt­tek? Erre a kérdésre nemcsak a gyér, de még a METALIM- PEX képviselői se tudták pontos választ adni, hiszen a tárgyalások elhúzódnak. A ha­zai és külföldi érdeklődés, a szakvélemények azt mutatták, hogy a gépgyár kollektívája több olyan gépet készített, mu­tatott be — a légpárnás sod­rógép, a mezőgazdasági szi­vattyú-család —, amellyel elér­ték a világszínvonalat: A gyár vezetőinek, konstruktőreinek véleményei azt sejttetik, hogy a kiállításon szerzett tapaszta­latokat, szakvéleményeket igyekeznek felhasználni, még eredményesebben akarnak ha­ladni a világszínvonal felé. (csb) dőlt arra, hogy a vaskosnak látszó borítékban emberi prob­lémák rejtőzhetnek, amelyek nem lehetnek közömbösek sem a feladónak, sem a címzettnek, és nem jelent semmiféle elin­tézést, megoldást a. levél fel- bontatlanul történő insszakül- dése. Dobjuk vissza a labdát, és akinek végül is a kezében marad, az a vesztes? — Erre a játékra gondolt? Lehet, hogy A tizenötéves lakásépítési terv végére negyedmillió szö­vetkezeti lakás lesz hazánk­ban. Az ezidcig megalakult, illetve már működő 120 lakás­szövetkezet mellé évről évre) újak alakulnak, s ezzel való-. Sággal tömegmértékben növek-; szik a magyar szövetkezők már] egyébként is több milliós iá-; bora. , I Az építésügyi miniszter és a\ Szövetkezetek Országos Szövet-] ségc a tanácsokkal egyetértés-- ben éppen ezért úgy határozott,] hogy felkéri a földművé sszö-'- vetkezetek megyei központjait: a lakásszövetkezetek patroná-i lására. A MESZÖV-ök már] eddig 8 megyében — Baranya,] Békés, Csonnrád, Borsod, Fejér,; Győr, Komárom és Zala me.-\| gyében — vállalták ezt a fel-4 adatot. Megnyugtató módon) rendeződött ezzel többek Jcö-H Hőenergiából 1 közvetlenül váltóáram t =! A tudósok mér régóta ki- -j sérletcznek azzal, hogy a hő-jj energiából közvetlenül, tehát1) a mechanikai energia mellő-{| zésével, elektromos energiát“! nyerjenek. í A Lengyel Tudományost Akadémia danski gépkísérletii| intézetében már két éve pró-] bálkoznak a váltóáramot tér-jj melő plazmagencrátorok létre-3 hozásával. 3 A lengyel tudósok munkáját] a napokban siker koronázta.] Üzembe helyeztek egy olyan] plazmagenerátort, amely 1500 ü fok hőmérsékletű plazmával i| 30 percig dolgozva váltóára-j mot termeli HiniiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimiiiHiiimiiimiiiiiiimiiHiiiiiiiimiiimiiimimiiiimiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiNiiimiiiiMnmmi Labdázunk?... «NnuiMinHuimnDiiiniitimnmHuiumiiiimmminrafmimNinHninxmmmniim hogy valaki áprilisi tréfát űz vele május 25-én és azért küldi portósan a levelét? Nem, ezt nem gondolhatta. Gondolhatta, hogy valaki magánlevelet küld neki, amit ha akar, elolvas, ha nem akar, nem olvas? Aligha gondolhatta, hiszen a boríték felső sarkában elég feltűnő be­tűkkel olvasható a nyomtatott írás: Északmagyarország, és hogy ezt ne tévessze össze eset­leg a hasonló nevű, de máskép­pen írandó tájegységgel, az is oda van nyomtatva, hogy: a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának napilapja, és ott olvasható a szerkesztőség pontos címe is. Hogy mire gondolt a címzett, nem tudni, de hogy mire nem gondolt, az világos: nem gon­nem személyesen az osztály- vezető „nem fogadta el”, ha­nem valamelyik munkatársa, adminisztratív munkaereje a hivatalnak — ez a felelősséget nem csökkenti, mert ahol nem felelős személy hivatalos leve­leket felbontatlanul visszaküld­het, valami nincs rendben, A levelet tegnap újra postára adtuk, miután kifizettük az oda és vissza portó díját, Hisz- szük, a címzett most már érde­mileg veszi kezébe levelünket, és mégegyszer nem múlhat egy forint, és húsz fillér kifizetésén a bennünk — a párt lapjában és az államhatalom helyi szer­vében egyaránt — bízó embe­rek ügyes-bajos dolgainak in­tézése. (tan) A labda ez esetben egy csep­pet sem hasonlít a játékboltok­ban kapható gömbalakú gumi­áruhoz, amivel gondtalan gyer­mekele szoktak játszani, rend­szerint úgy, hogy egyikük oda­gurítja, vagy hajítja a másik­hoz, az meg gondolkodás nél­kül visszadobja, és így megy, amíg el nem unják, de ebből senkinek semmi kára nem szo­kott lenni. A mi „labdánk” egy monoki parasztember panaszos levele, amelyben jogos, vagy vélt sé­relmének orvoslásához szer­kesztőségünk segítségét kérte. Hogy szerkesztőségünk állást foglalhasson, jobban tájékozód­hassák, a panaszos levelét megfelelő kísérőlevéllel meg­küldtük az államhatalom ille­tékes helyi szervének, a Sze­rencsi Járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának, sőt ott is az osztály vezetőjének. A posta a levelet elvitte, mi vártuk a választ, és várta a panaszos is. És itt kezdődött a „labdázás”, amelynek akaratunkon kívül egyik játékosa lettünk. A Sze­rencsi Járási Tanács mezőgaz­dasági osztálya vezetőjének címzett levelünk ugyanis teg­nap. május 28-án visszaérkezett Szerencsről — felbontatlannlf!). Rajta a szerencsi oosta hivata­los jelzése, amely szerint a címzett, a járási tanács osztálv- vezetőie „nem fogadta el”. Nem. inkább visszaküldte fel­bontás nélkül. Nem fogadta el bizonyára azért, mert takaré­kos ember, és a levél kézbesí­tésekor egy forint és húsz fillér portót kíi>ánt a szerencsi posta behajtani rajta, mivel a szer­kesztőségi titkárnő nem mérle­gelte le a levelet, az pedig sú­lyosabb volt. mint amennyit az általunk ráragasztott bélyeg elbír. Mire gondolhatott a címzett, amikor megtagadta a levél átvételét? Gondolhatta,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom