Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-03 / 101. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Wtttefc, 19G3, Májttó 3, Jókedvűen, vidáman ünnepeltük május elsejét Képek az ünnepről Majális EresiyBn Rétre, szabadba csalogató muzsikára ébredtek a Diósgyő­ri Gépgyár munkásai. Vonat- bein, autóbuszon — mindenütt muzsikáltak. Csak ilyenkor lát­ja az ember: mennyi harmoni­ka, hegedű, szaxofon van a munkások birtokában. Kint a pereces-erenyői réten díszkapuk fogadták az érkező­ket. A rét kellős közepén stabil ácsolatú színpad hívta magára a figyelmet. Két óriástölgy vi­gyázta a szereplőket, ha netán eső cseperegne, vagy tűző Nap sütne. Ezt a színpadot szünet nélkül vagy félezren állták kö­rül. Percnyi pontossággal pe­regtek a műsorszámok; DVTK ökölvívó bemutató, a Szinva- völgyi Művészegyüttes irodal­mi színpadának produkciója, a Diósgyőri Vasas Művész Együt­tes műsora, nemzetiségi talál­kozó, dallal-tánccal fűszerezve, a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek fellépése, szelle­mi vetélkedő és sorolhatnám tovább a nap fényének, tartal­mának gazdagítására szánt programszámokat. Az egésznapos gyermekfog­lalkozás keretében ötletes játé­kokat láthattunk a vasgyári XVII. sz. fiúiskola tanulóinak jóvoltából. Volt itt pincérver­seny, mocsár-mászás, játékos táncverseny és lepényevés. Egyik-másik versenyző néger fiúként hagyta el a „csatate­ret”. Szerencsére volt víz bő­ségesen, a gyerekek lemoshat­ták magukról az ujjnyi lekvárt. A gépgyár dolgozói — mint­egy 7—8 ezren családi és bará­ti közösségeket alakítottak ki és szinte teljesen benépesítet­ték a közel 50 holdas rétet' Kezdetben az élelmiszer- és italsátrak kevésnek bizonyul­tak, de a kereskedelem és a i ..itiiifeiife. rr—o— jÄäSfey Akik mmunkával finoepcMek ' Nemcsak a hatalmas gyárak éjjel-nappal, megszakítás nél­kül dolgozó melegüzemeinek munkásai, a közlekedés, a vendéglátóipar és az élelmi­szer kereskedelem dolgozói, hanem igen sok helyütt a me­zőgazdaság dolgozói is munká­val ünnepelték az idén május elsejét. És senki sem nézett rá­juk ezért ferde szemmel, mert a megkésve érkezett tavasz mi­att ezen a verőfényes, májusi zápor megelőzte ünnepen va­lóságos aranyat ért munkájuk. Szerencsen például pont akkor robogott át egy újabb munka­hely felé a Növényvédő Állo­más egyik gépesített, vegysze­res gyomirtó brigádja, amikor már ezrek gyülekeztek az ün­nepi felvonulásra. Szerető, há­lás pillantások kísérték, taps köszöntötte a szorgalmas, he­tek óla egyetlen napi pihenő nélkül dolgozó brigádot, s né­hány fiatal kezében magasabb­ra lendült az egyik hatalmas tábla, amely azt a feliratot vi­selte: „Éljenek a szocialista mezőgazdaság dolgozói!” vendéglátóipar munkásai gyor­sasággal, leleményességgel át­hidalták az átmeneti torlódáso­kat. Ételben, italban és főleg hű­sítőben, no, meg presszó kávé­ban nem volt hiány. Értelem­szerűen: a jókedvben, vidám­ságban sem. Zászlócskák, pántlikák, gyer­mekjátékok és léggömbök tar­kították ezt a szép májusi ké­pet, amelynek középpontjában a munkálkodó ember volt — jókedvével, megtörhetetlen vi­dámságával. Osztoztak az ünnep örömei­ben a testvéri Csehszlovákia küldöttei is. Olt voltak a Diós­győri Gépgyár által patronált termelőszövetkezetek képvise­lői — közel negyvenen. Együtt ünnepelt a dolgozók több ezres tömegével a gyár vezetősége, párt- és szakszerve­zeti bizottsága. Meglátogatták a gépgyáriakat a városi párt- bizottság munkatársai is és együtt majalisoztak a munká­sokkal, termelőszövetkezeti pa­rasztokkal. Mindenütt bőséges tízórai, ebéd és uzsonna került az al­kalmi „asztalokra”, semmiben nem szenvedtek hiányt az ün­neplők. — párkány — Kinek fetcyik iohhnn? Egyetemi hallgatón» és kollégája a dudujkai majálison rendezett divatbemutatón. Az épitömimkások derfis, vidám találkozója a Köpils-völsYken A Bükk-lcapu egyik legszebb helyén, a Köpüs-völgyben ütötték fel sátraikat a miskol­ci építőmunkások. A boriís idő ellenére, már a kora reggeli órákban a családok százai te­lepedtek le a dúslombú, az eső ellen is védelmet nyújtó fák alá. A májusi majálist ugyan­azon a helyen ünnepelték, ahol évenként egyszer, az épí­tők napján találkozni szoktak. Most azonban más jelleget öl­tött ez a találkozás, hiszen eb­ben a völgyben nemcsak épí­tők, hanem sok más vállalat, hivatal és intézmény dolgozói telepedtek le. akik mintegy hatalmas tábort képeztek. Nem húztak kerítéseket, ha­tárvonalakat, hanem egymás­sal ismerkedtek, barátkoztak. Legtöbben a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál voltak, ahol mintegy 1800 dol­gozó részére készített Ízletes ebédet az üzemi konyha. A Borsodi Mélyépítő Vállalat sátrai alatt több mint ötszáz dolgozó, a többieknél, a Mis­kolci Cementáruipari Válla­latnál, az Épületanyagfuvaro- zó Vállalatnál, az üveggyár­nál, a tanácsi építő és tataro­zó vállalatoknál — az egész völgyben mintegy 30 ezer em­ber ünnepelt vidám hangulat­ban. Népes tábor vette körül a szabadtéri színpadot, a népi és tánczenekarokat, amelyek a késő esti órákig biztosították a jó hangulatot. a < » * «1 ® a * e « s * 9 « « « a a e ír ü 4 4 Háromezer nétsS a miskolci népkcrlben Délután fél 5 körül teljesen szét­oszlott az égbolt szürkesége, elő­bújt a langyos napsugár és szinte varázsütésre telt meg a miskolci népkert sétálgató, a megejtőcn szép, zöld környezetben gyönyör-* ködő emberek tömegeivel. Három­ezernél több néző előtt lépett szín­padra a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának ausztriai körútjáról most hazatért népi tánccsoportja és népi zene­kara, Valamint a csoport énekes szólistája. A nagyszámú közön­ség igen nagy tetszéssel fogadta a szépen komponált táncproduk­ciókat, énekszámokat, az önálló zenekari számokat, valamint a Miskolci Nemzeti Színház művé­szeit, Lóránd Hannát, Farkas End­rét, Dobránszky Zoltánt, Kun Mag­dát és Verebély Ivánt, akik ver­sekkel, (illetve . utóbbi a műsor szellemes konferálásával) tették még értékesebbé. élvezetesebbé háromezer miskolci dolgozó má­jus elsejei szórakozását. Ózd, 1963, május 1 Á kohászváros lakói kitűnő hangulatban ünnepeltek a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén. Az ünnep előestéjén a ki- szisták tábortüzet gyújtották a Drótos-tetőn. Május elsején reggel városszerte zenés éb­resztő köszöntötte az ózdi dol­gozókat, délelőtt fél 9 órakor Válóczi Elek, az ÓKÜ szak- szervezeti bizottságának elnö­ke, a helyi hangos híradón ke­resztül köszöntötte Ózd sok ezer főnyi szervezett dolgozóját, majd megnyitották a város kerthelyiségeit. A város öt for­galmas pontján délelőtt tér-ze­ne szórakoztatta az ünneplő­ket, a három művelődési ház­ban pedig a Ságvári Endre Bány ász-maj álisok Pereces, Mátyásrét. A vájáriskola háta mögött igazi majális-hangulat van. Az intézet fiatal tanulói kisebb- nagyobb csoportokba verődve beszélgetnek idősebb szaktár­saikkal, elvtársaikkal. Az ifjak jobbára a mai élet sokszínű, érdekes, gazdag jelenségeiről beszélgetnek, az idősek meg felidézik azokat a május else­jéket, amikor nem volt ácsolt színpad itt, a Mátyásréten és a bányászzenekar sem játszhatott olyan vidám, pattogó induló­kat, mint most. * Ez ugyan nem tartozik szo­„Gyermekparadicsom99 a Dudujkán 'Az Egyetemvárossal szem- pázsitján olyan nagy volt a tő­ben, a Dudujka-völgy zöld fű- meg az ünnep kora délután­ja az erősebb: A dudujkai kőié iküzőverseuy győztesei. ján, hogy valaki tréfásan megjegyezte: írjuk ki egy táb­lára, hogy minden hely meg­telt. A sportpálya körül az egyetem dolgozói és hallgatói, a liejő-patakon túl a Cement­ipari Gépjavító Vállalat dol­gozói majálisoztak. Mindenki jól érezte magát, volt játék, tánc, ezernyi tréfa, s nem volt hiba a „közellátással” sem, de a legkedvesebb emlékeket ta­lán mégis a gyerekek „halmoz­ták fel” ezen a napon. A Ce­mentipari Gépjavító Vállalat szakszervezeti bizottsága ugyanis valóságos „gyermek- paradicsomot” varázsolt a völgybe. Egymást követték a tréfás versenyek, a kötélhúzás, a lepényevés, a célbadobás. a zsákbanfutás, a sporthorgá­szás és a sok-sok egyéb ver­seny. Ráadásul nemcsak ne­vetni, hanem nyerni is lehetett ezeken a viadalokon. Bizony még az ulti-csatákat vívó öre­gek is fel-feltekintettek a re- durhmarsolc mellől, s szeret­tek volna negyven, vagy ötven évvel fiatalabbak lenm ezen a napon. Kulturális Szemlét bonyolítot­ták le. Számos üzem és vállalat kol­lektívája szervezett közös lei- rándulást a környék legszebb kiránduló helyeire. A kohászati üzemek kollektívái, a Kiske­reskedelmi Vállalat és a MÄ- VAUT dolgozói a festői szép­ségű Gyepes-völgyben majáli­soztak remek hangulatban, ahová egész nap inga-járatban közlekedett az ózd—nádasdi ingyen vonat és az autóbu­szok is. Este a Liszt Ferenc Művelődési Házban vidám, ze­nés kultúrműsor zárta az idei május 1 színes programját. (cs) rosan a majálisokhoz, de május elsején történt — Perecesen. Illetve Ercnyöben. A délelőtti órákban, amíg az Ostoros aljában javában tartott a majális-hangulat. Erényőben Tok Miklós, a miskolci városi tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője átadta a város legkorszerűbb, legcélszerűbb általános iskoláját. E nagy­szerű létesítmény H. Boros Má­ria tervei alapján készült, s hi­vatalos neve: XXXVIII. sz. ál­talános iskola. Az átadás ünne­pélyes pillanatait meghitté tette a. pirosnyakkendős. fehér inges úttörők felavatása. * Ormosbányán kettős ünnepet ültek május elsején. Ezen a napon vette át a nagymúltú üzem a hatodik élüzem jel­vényt és oklevelet. Visóczki György igazgató röviden mél­tatta azt a példás munkát, amelynek eredményekéopen immár hatodszor is élüzem jelvényt kapott Ormosbánya. Délután a hagyományokhoz híven a kuritváni völgyben ta­lálkoztak az üzem dolgozói. * Kicsinek bizonyult az Anyák kertje Alberttelepen. Ott maiá- lisoztak ugyanis a környék bá­nyászai. Jó hangulatban itt sem volt hiány, hiszen zenéről a helybeli 32 tagú bányász­zenekar. ételről, italról pedig a vendéglátóipari vállalat gon­doskodott. A szomszéd község­ben. Rudolftelepen pedig a KISZ-szervezet zenekarának hangjai mellett szórakoztak igazi majális hangulatban a bányászok. *— paulovits —< Három generáció az SZMT-székV ázban megtartott május I-i nagy­gyűlésen. Részlet a taktaharkányiak május 1-i felvonulásából® A, tiszanána! Lenin Tsz táncosai, akik a etalon szórakoz­tatták patronálóikat, az LKM dv Igozóit* Többen nem fértek a fényképezőgép lencséjébe... A nézők „kis’* csoportja az LKM majálisának kultürbemutatóján. „Édes”, gyerekek az „édesség birodalmában”, Szerencsen, az ün­nepi felvonulás soraiban. (Foto: Sz, <Sy.l

Next

/
Oldalképek
Tartalom