Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-23 / 118. szám
4 ' ESZAKMAGTARORSZÄO Csütörtök, 1983. május 23, VO LPO N E Ben Jonson komédiája a Miskolci Nemzeti Színházban B' ^ en Jonson tisztességes , mondanivalója — a pénz, az arany megszállottjai önmagukban hordozzák büntetésüket — több mint háromszázötven éve friss, erős hatósugarú. Évszázadokra „konzervált” közölnivalójának közege az egyik legnépszerűbb irodalmi műfaj: a komédia, ennek is egy minőségi változata, a társadalmi szatíra. Tű] a c ommedia deli’ arte vásári vigságain, az angol reneszánsz mestere girlandok helyett ostort pattintgat kezében, előőrseként ci nagy Gogolnak, a szatíra atyjának. A páholyoknak és zsöllyéknek bemutatott meghökkentő tükrön kívül önnön világnézete is kimondatta elhivatottságét: „íme, itt vagyok, hogy ostorommal ve- gighúzzak a képmutatáson”. A jonsoni mondanivaló egyik reprezentánsa a Volpo- ne. Közismert színpadi alkotás, megközelítően annyiszor játszották már, mint a kortárs- óriás Shakespeare vígjátékalt. Nem múlik el évtized, hogy magyar színpadon fel ne bukkanjon hol itt, hol ott. Különösen az utóbbi két évtized nyúlt öx*ömmel cs megbecsülés- sei e százados színpadi műhöz, mélységesen felismerve a komédiában rejlő korszerű eszmeiséget. A Miskolci Nemzeti Színház Volpone-bemulatóját szinten nagy várakozás előzte meg. Várták a színházpártolók: milyen művészi vértezettseggel jelenik meg előttük a polgári kalmár erkölcs egyik megtestesítője, Volpone, és szolgája, a pénz komédiájának agyaim t ceremóniamestere, Mosca. Mert ismeretes: az angol reneszánsz e páratlan komédiájának életrekeltése e két főszerep színészi vállalásán nyugszik, Századok óta keresi a maga emberét Tarluffe, Hai> pagon, Scapin, Hlesztakov. S ha szereposztásbeli tevedes történik: nem ids mértekben elhalnak a hősök gazdag fantáziával megrajzolt tulajdonságai, egy kicsit meghal maga a mű is. Bóka László mondja az egyik színházi elmélkedésében: „A szerepek riogatnak és makacsul ragaszkodnak színészeikhez,” Ruttkai Ottó és Sztankay István a megjelenítés kapcsán ismét tanúbizonyságát adták a műgondnak, a lelkiismeretes- ségnek, a színház szeretetének. De alakításaikból éppenséggel. Ben Jonson két világirodalmi hősének koncepcionális áttekintése, hiteles színpadraköl- tése hiányzott, Gondoljuk csak végig: Ruttkai Ottó Volponéja egysíkúan. színtelen harsány- ságban, árnyaltság mentesen,, a meghökkentés. az elcsodál- j koztatás, a nevetésre fakasztás ‘ élénken ható szándéka nélkül éli színpadi életét. A flgurár ban rejlő lehetőségek — a féktelen, de variált pénzimádat, a puhányság, a gonoszság, a vidámság, a ravaszság, a kéjso- várság — csak jelzésszerűen kerülnek a nézők elé: Az önnön csapdájába eső Volpone meg- csalatottságát, rádöbbenését halványan tolmácsolja, jóllehet e jelenet tisztán felfénylő, sarkalatos gondolata ez: nem sikerült a róka léprecsa- logató hízelkedése, ezúttal a sajt — a légyé lett. Újból érdemes végiggondolni; egy pénzimádót megfosztanak aranyaitól, kincseitől, vagyonától, egyszóval az utolsó dukátjótól, s lám nem vagyunk tanúi a kalmár-lélek nyílt színen történő megrokkanásának. Sztankay szerepformálása könnyed, nincs benne semmi görcsösség. Ezek a jellemzők dicsérik is a fiatal művészt, kijut a megszolgált taps Is. De úgy érezzük, ez a módszer jutalma. nem pedig a figura lényegének feltárásáé. A ravasz, a helyenként számító, a pokoli ötleteket gyártó Mosca helyett egy ügyesen, magabiztosan mozgó udvari mulattató-félét látunk. A születő Mosca-i gondolatok — a komédia egyébként jól olajozott ’ rugóinak mozgatói — nem eléggé plasztikusak. Másképpen: a születő ötletek, elhatározások nem jutnak el a zsöllyékig Sztankay kifejezéstárából. Hogy csak jellemzőt említsünk: az örökség megkaparintásának lehetősége nem tükröződik arcjátékában, s így azt sem érezzük, hogy a mű jelentős fordulóponthoz érkezett. S még néhány szót a dik- cióróll Mind Ruttkai, mind Sztankay ezúttal nem nagy jelentőséget tulajdonított a drámai szónak. Az egyébként szépen, kifejezően beszélő művészek ezúttal a szerepidomulás kínos-precíz törekvései közben „elfelejtettek” plasztikusan beszélni. Mit kezdjen az ember az olyan érték-renddel, ahol a sor elejére kívánkozik néhány jól „megfogott”, kevésbé nagy lélegzetű szerep fel emlegetése, örülni kell nejd, mert ez is művészi mérce és nem is akármilyen. Különös, de a miskolci Volpone-előadást ezúttal a mellékszereplők „vitték”; a százesztendős zsugorit megszemélyesítő Némethy Ferenc, a korlátolt, féltékeny férjet alakító Somló Ferenc, és a haszonleső közjegyzőt életrekel- tő Verebóly Iván. E rangsorolásból is kikényszeríti az elismerés Némethy Ferenc nevének ismételt említését, alti Corbaccio tökéletes megformálása révén, szellemben, hu- morban legközelebb állt Ben Jonson elképzeléséhez. Szívesen emlékezünk vissza arra a Somló Ferenc teremtette pillanatra is, amelyben Corvina, ez a féltékeny, nyers, pénzrabja-férj, az örökség várományosaként úgy dönt, hogy legdrágább kincsét, feleségét is Volpone ágyába kényszeríti a cél érdekében. Verebély Iván jól értelmezett szerepfelfogásával tűnt ki, Nádassy Anna harsány derűjével, Bánó Pál és Pákozdv János illő nyerseséggel, Gyuri- cza Ottó fiatalságát meghazudtoló transzponáló képességével — ezúttal az öregség, a szenilitás irányába. Ben Jonson dehumanizált alakjai között az egyedüli egyértelműen rokonszenves figura Colomba, ez a máztalan, repedt-hasú agyagvázába kényszerűéit virágszál. Ellenpont a pénzért egymás szemét kivájó hollók világában. Shakespeare drámáiból idecsöppent lény ez, a reneszánsz ablakot kitárni vágyó, napba kacsintó nőalakja. aki a születő polgári rend nem éppen hízelgő jellemvonásainak formálódása közben is nyíltszívű, reneszánsz ember. Sajnos, túlsókat mégsem kezdhetett ezzel az alapjában véve passzív nézőpontból szemlélődő asszonnyal Kun Magda. De a szerepadta lehetőségeket sem éreztük kimentednek. megoldottnak. Talán az imént vázolt ellenpont fel- kínálkozását lehetett volna erőteljesebben megragadni. A kislánycs elpityeredések helyett — a komédia keretén belül — szebb, nemesebb hangok kívánkoztak volna e nőalak humanizmusának hangsúlyozására. A Miskolci Nemzeti Színház Hollóssy Egon zenéjével frissítette fel a Volponét. A dalszövegeket Tóth Bálint írta. Vita tárgyát képezheti: vajon Stefan Zweig és Illyés Gyula korszerűsítő, portálandó és kiegészítő, — a mű szelleméhez hűséges — fordítása után szükség volt-e a zene „vérátöm- lesztő” szerepére. Érzésünk szerint túlsókat nem lendített Ben Jonson klasszikus zártsá- gú, ökonomikus szerkesztésű, jó sodrású komédiáján. Any- nyit azonban észrevehettünk: a zene egy-két helyen leállítja a cselekményt és néhol a mű eszmeiségét gyengíti. Bár a Corbaccio „sona”-jánál a „lassítás” nem érintette kellemetlenül a nézőt, mert a kitűnő dalt kitűnő művész tolmácsolta. A tvlsztig, a csa-csa-csáig kiterjedő zenei „vérátömlesztésben” már érzünk valami eredetieskedést, bár önmagában a modern táncok nem hatnak rosszul a karneváli hangulatba ágyazott, életvidám, reneszánsz-Velencében. A karneváli tömeg egyébként nem sietett túlságosan segítségére lenni az előadásnak. Az elmondottakat egybevetve: A „song”-osítás és a karne- válosítás nem járt túlontúl nagy haszonnal. Legalábbis olyannal nem, amilyennek azt Orosz György, a darab rendezője szánta. Nehéz a teljes rendezői szándékot kitapintani egy olyan produkcióban, amelyben a főszerepeket nemes akarással. de a szerep és színész teljes találkozása nélkül játsz- szák el. Mégis úgy látjuk, Orosz György nagy gondot fordított Volpone és Mosca egyértelmű színpadra állítására. Vigyázott az arányokra, kerülte az olcsó vásári fogásokat. Különösen nagy műgond jellemezte munkásságát a mellékalakok megformálását illetően. A kétszínpados megoldás (Volpone lefüggönyzött ágya tulajdonképpen egy külön színpadnak tekinthető) sok ötletet, vidám fordulatot ei-edményezett. Nem Oroszon múlott, hogy a komédi- ázásnak még horizontálisa’ob lehetőségei nem láttak napvilágot. (Itt az „ágyszínpad” és a „nagy” színpad szereplőinek kézen-közön elsikkadó helyzetkomikum-lehetőségeire gondolunk.) Wegenast Róbert jelmezei, de különösen díszletei keltettek jó benyomást. A koreográfiáról nem sok jót mondhatunk. Párkány László I Diavoli Ma mutatkozik be Miskolcon az olasz tánczenekar Ma este két előadásban is a miskolci közönség elé lép a hazánkban tartózkodó I Diavoli olasz tánczenekar, a „római ördögök” néven is ismert együttes, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Házában fél hat és fél kilenc órai kezdettel tartandó tánczenei műsorban a legújabb világsikerek hallhatók az együttes, valamint szólistája, Mirella Toselli bemutatásában. A műsort Petress István konferálja. Simámdy József ária- és dalestje Miskolcon Az Országos Filharmónia „B” és „C" hangverseny bérleti sorozata keretében május 27- én, hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban kerül sor Simándy József ária- és dalestjére. Az esten közreműködik Boda Eszter, zongorán dr. Arató Pál kísér. A koncert műsorán Caccini, Pergolesi, Mozart, Beethoven, Schubert, t.iszt, Csajkovszkij, Grieg, Paganini és Wagner müvei szerepelnek. Jártamban — keltemben Az egyik vállalat egyik nődolgozója beteg lett. A kollektíva mélyen átérezte gondjait, s kedves figyelmességből gyűjtést rendezett számára. A gyűjtés eredményeképpen tekintélyes összeg jött össze, amelyből közös elhatározásból egy lemezjátszós rádiót vettek. Az ajándékot megható szavakkal adták át a mégjobban meghatódó dolgozónak. Egyetlen ünneprontó gondolat van csupán az emberbeni így van-e ez minden megbetegedés esetében? Ugyanis a megbetegedett dolgozó a főnökük.:; * A hosszúranyúlt értekezlet — láthatóan — valamennyi dolgozót untatott. Kivéve H. J. kartársat. Olyan áhítattal hallgatta a beszámolót, hogy az előadó — az érdeklődés láttán — a leírtakhoz némi magyarázatot is fűzött. Ez még jobban felkeltette H. J. figyelmét, érdeklődését. Az előadó cseppet sem csodálkozott, amikor az értekezlet után az említett férfiú illő szerénységgel arra kérte, csak egy éjszakára kölcsönözze magasröptű beszámolója anyagát. Mint H. J. szavaiból kiderült, a beszámolót nemcsak maga, hanem este nála vendégeskedő barátainak is felolvasta okulásul. Ezek után teljesen érthetetlen, hogy a legközelebbi prémiumosztásnál miért szerepelt H. J. neve elsők között a jutalmazottak listáján. Vagy nagyon is érthető? # Az egyik közmulatozda panaszkönyvében kétszer is szerepel Sz, A. bejegyzése. Az első írásból az derül ki, hogy a kiszolgálás nem üti meg a kívánt mértéket. Az üzletvezető ehhez érthető magyarázatot fűzött. — Sz. A.-t nagyon jól ismerjük. Súlyos gondok vannak vele a munkában, a közéletben, s egyre lejjebb süllyed az erkölcsi fertőben. A következő bejegyzésben arról van sző, az említett közmulatozdában a kiszolgálás felülmúlja az általános szán- vonalat. Az üzletvezető érthető magyarázatot adott. — Sz. A. a legkedvesebb vendégünk. Szavahihetőségét senki nem vonhatja kétségbe, hiszen példamutató a munkában, s magatartásában valamennyi vendégünk között kimagaslik. Kíváncsian várjuk a harmadik bekezdést és a harmadik „kádervéleményt”. (Cs. B.) A gyermeknapra készülnek a kisdobosok Dőry báróé volt a múlt _________század elején a bodrogolaszi kastély, ebben történt az a különös házasság, amelyről Mikszáth Kálmán híres regénye szól. A tornyos, tömör épület ma is megvan, teljesen újjávarázsolták, s most vasutas gyermekek laknak benne. A MÁV gyönyörű nevelőintézetet rendezett itt be számukra. Amint Horváth Dezső igazgató elmon dotta. Zalától Békésig, Nógrád- tól Csongrádig az ország minden tájáról vannak itt pajtások, mintegy 130-an. Többnyire árva gyermekek és olyanok, akiknek az édesapjuk nyílt vonali őrházban teljesít szolgálatot, s így — falutól, várostól távol — gyermekeik nem tudnának iskolába járni. I tt, Bodrogolasziban mindenük megvan. Napfény, ragyogó tisztaság az ebédlőben, hálók ban, tantermekben. Könyv, játék, virág mindenütt. Virágról maguk a pajtások gondoskodnak, akik a 3390. sz. Ságvári Endre úttörőcsapat kisdobosai. Télen sok ezer palántát nevelnek az üvegházukban Halász József bácsi irányításával a tavaszi parkosításhoz. így aztán nem meglepő, hogy Tíz éves a Vakok Szövetségének miskolci csoportja Egy évtizede alakult meg a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének miskolci csoportja azzal a céllal, hogy felkutassa és szervezetbe tömörítse a Borsod és Heves megyében élő vakokat és csökkentlátókat. Kezdetben tizenöten voltak a szövetségben, ma nxár 514 tagot számlál a csoport. A szövetség arra törekedett, hogy dolgozni képes tagjainak munkaalkalmat keressen, az ellátatlan vakoknak pedig biz- | tosítsa a megélhetéshez szűk- J séges összeget. A munkába helyezés sok nehézséggel járt, mert a vállalatok jónéhány helyen idegenkedtek a vak és csökkent látóképességű munkaerőktől. A megyei és a városi pártbizottság, valamint a tanácsok segítsége felbecsülhetetlen volt ebből a szempontLusta ember — Aztán mért nem akarsz hozzá mjönni, Julis? mm Mert ahogy látom, minket a& ó, kapa választ el egymástól!.*-«^ bél. Közreműködésüknek köszönhető, hogy a helyi csoportnak nagyszámú tagja dolgozik, s megelégedett ember, megtalálta helyét a társadalomban. A kormány is sokat segített a szövetségen, jelentős összeget bocsátott rendelkezésílnk- re, amelyből megöregedett és munkaképtelen tagjainknak adunk segélyt havonta. Néhány vállalat nemcsak munkaalkalmat biztosított tagjainknak, hanem más módon is Igyekezett segítségünkre lenni. így biztosítottak számunkra egy helyiséget, ahol összejöveteleket rendezhetünk, s kielégíthetjük az egyre inkább jelentkező kulturális igé. nyeltet is. Tanfolyamot szerveztünk, amelyen megtanítjuk tagjainkat a Brallle-féle írásra és olvasásra. Akik a vakírást és olvasást nem tudják elsajátítani, azoknak hangos könyvtárat létesítettünk. Szövetségünk előtt még számos feladat áll. s hä azokhoz is megkapjuk a megfelelő segítséget, minden bizonnyal eredményesen végre Is hajtjuk majd őket. Szilágyi József, a helyi csoport titkára ilyenkor tavasszal egy részüket a sportpályán találtuk Csizmadia Tibor tanár bácsival, másokkal pedig a hatalmas kertben találkoztunk, amint éppen a parkosításon, a gyö- r.yörű kert csinosításán fáradoztak. — Beljebb egy kicsit a zsinórral, Jóska — kiáltja egy pöttömnyi legény a virágágy túlsó végén levő pajtásának. — Még egy kicsit balra! Ü-ú-úgy most jól van, cövekelhetsz! a zsinór nyílegyenesen kifeszül. Né- medy Laci bácsi, a kertészeti szakkör tanára maga is odamegy. a félszemét behunyja; s ellenőrzi: egyenesek-e valóban a sorok. Katona Jóslta, Kézs- márki Miki, Mijó Jancsi, OrAztán szág Tibi maguk elé fognak egy-egy sort, hegyes bottal a földbe fúrnak és a többiek már dughatják is utánuk a porhanyóra gereblyélt talajba a parányi palántákat. Ide verbénát, odébb szegfűt, a harmadik, negyedik ágyba árvácskát, petúniát, canna-tövet, kardvirágot ’ ültetnek. — A gyermeknapra készülődünk — mondják sugárzó arccal a kertészkedő pajtások. —• Igen szép műsorral fogunk sze- repelni az ünnepen, most meg valóságos tündérkertet akarunk varázsolni ebből a nagy parkból, hadd lássák a szüléink: milyen boldogan élünk itt, Bodrogolasziban. (h. j.) sí fBMHfg mm |mozií/zemi vállalat; BEKB. 23—28: Gombháború. Magyarul beszélő francia. Széles! 27—23: Az orvos felesége. Magyarul beszélő román. K: naponta 4, 6, 8. M. 26. í. 10 és f. 12! Én és a tábornok. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora! 23—24: Gombháború. Magyarul beszélő francia. Széles! 25 és 27: Az utolsó előtti ember. Magyar, Széles! 28—29: Az orvos felesége. Magyarul beszélő román. K: vasárnap kivételével naponta de. D és ll-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: 23—29: Az utolsó előtti ember. Magyar. Széles! K: naponta í. 4, hn, 6 és 8. M. 26. 10 és f. 12: Kölyök. FAKLYA 23—24: A három testőr és A Milady bosszúja. Színes francia. Széles! 25—28: Rendkívüli kiadás. Francia. Széles! 27: Dandln György. Magyar. 28—29: Emlékek éjszakája. Magyarul beszélő lengyel, K: csütörtök, péntek 5, szombat. hétfő, kedd, szerda 6, 8. vasárnap 4, 8. 8. M, 28. io és hn. 12: Timur és csapata. sagvari 23—24: Meztelen diplomata. Magyar. Szélest 25—28: A három testőr és A Milady bosszúja. Színes francia. Széles! 27—28: Rendkívüli kiadás. Francia. Széles! K: csütörtök. péntek 5, szombat, hétfő, kedd 5, 7. vasárnap 3, H, 7. SZIKRA. 23—24: A Bing-Bing fegyház foglya. Román, 25—26: Oldás és kötés. Magyar. Széles! 27—28: A múlt kávéháza, Lengyel. K: hétfő, péntek, szombat 7. kedd, csütörtök, vasárnap 5, 7. M, 26, io-kor: A mackó szekere, TÁNCSICS. 23—28: Caudapest. Magyar. 26: A kápó. Magyarul beszélő olasz- francia—jugoszláv. 27—28: Az Ingű rí partján. Színes szovjet. Ki naponta 8, 7, M. 26. f. 10 és 11: Ludas Matyi, PETŐFI. 23—24: ...és a Te szerelmed Is. Magyarul beszélő NDK. 25—26: Jó emberek között. Magyarul beszóló szovjet. 27—28: Válás olasz módra. Magyarul beszélő olasz. 18 éven felülieknek! 28: Ravasz Péter. Színes bolgár. K: hétfő, kedd, estitörtök, vasárnap 5. 7. péntek, szóm- ( bat csak 7-kor: M. 26. 10-kor: Kő- virág. MISKOLC-TAPOLCA* 23—24: Az élet újra kezdődik. Magyarul beszélő szovjet. 25—25: (du. 5-kor) A boldogság madara. Színes szovjet. 25—26: (este 7-kor) Válás olasz módra. Magyarul beszóló olasz. 18 éven felülieknek! 27—28: Isten őszi csillaga. Magyar. K: hétfő, kedd, csütörtök, péntek csak 7-kor. M. 26. lo-kor: Nevessünk! DIADAL! 25—28: Kertes házak utcája. Magyar. 28—29: Visszavárlak. Magyarul beszélő szovjet. K: kedd, vasárnap f. 5, f. 7, szerda, szombat csak f. 7-kor. M. 26. f. ll-kor. Cimborák. ERKEL! 23: A piros autó utasai. Bolgár. 26: Hófehérke és a 7 törpe. Magyarul beszélő színes amerikai. K: csütörtök és vasárnap 7-kor. M. 26. 10-kor: Telhetetlen méhecske. LKM Bartók Béla Művelődési Otthon Május 23—24: Az orvos felesége. Magyarul beszélő román film. 14 éven alul nem ajánlott. Május 25—26; Meztelen diplomata. Magyar film. 14 éven alul nem ajánlott. Május 27—28: Az élet újra kezdődik. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nélkül. Kezdések: 5 és 7 órakor. Május 26-án délelőtt in órakor matiné: Hívatlan látogatók. SZÍNHÁZ nemzeti színház Május 23: Havasi szerelem (73. Pethes-bérlet. Május 24: volpone (73. Vörűömarty-bérlet. Május 28: Havasi szerelem (S). Petőfi ifj, bérlet. Május 25: Volpone (fél 8). Madáeh-bérlct. Május 26: Bál a Savoyban (3). Bérlétszünet, Május 26: Volpone (7). Bérletszünet. kamaraszinhaz ' A Kamaraszínházban májú» LA» napban nincs eiöaútuí.
