Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

ESZ A KM AGT ARORS ZÄ<3

Szombat, 1963. április 28.

„Az egész világ megmozdult a békéért66

Bernal professzor cikke a Pravdában a tavaszi leszerelési mozgalomról

Moszkva ÍTASZSZ)-* Az égész világ megmozdult a békéért és a leszerelésért — írja a Pravda pénteki Számában John Bernal, a Békevilágtanács ügyvezető elnöke. Bémal professzor megjegyzi, hogy a Béke-Világtanács elnöksége címéré érkező tájékoztató anyagok a tavaszi leszerelési kampány nagy lendületéről tanúskodnak. Európa majdnem húsz országában, továbbá

Ausztráliában, Kanadában és áz Egyesült ÁIlárrtókbart húsvéti békemenetéket tartottak. Számos országban kongresszusok és nagygyűlések zajlottak le. Szakadatlanul folynak a tiltakozások az idegén területeken létesített amerikai nukleáris támaszpontok ellen. Mind nagyobb térét hódítanak a békemegmozdulások Afrikában és La tin-Amerikában.

Sztrájk a francia repülőtereken

A francia repülőterek személyzete pénteken sztrájkba lépett. A távolsági járatok Párizsba tartó gépei Londonban ég Brüsszelben szálltak lé. A repülőterek forgalmának alig egyötödrészét tudták lebonyo- ; lítanl.

Az állami tisztviselők és alkalmazottak képviselőinek Jo- xé államminisztérrel folytatott tárgyalásai eredménytelenül

Végződtek. A kormány némi engedményt tett, amennyiben hozzájárult, hogy az év végéig részletekben 7.25 százalékkal felemeli a közhivatalnokok fizetését, a szakszervezetek azonban visszautasították a miniszter javaslatát. A CGT és a Force Ouvriéré szerint az állami tisztviselők fizetésé 30 százalékkal alacsonyabb, mint a magánalkalmazottaké.

/vl eghalt

Jevgenyij Kiszeljov

unió külügyminisztériumában. Az ENSZ-főtitkár helyettesévé 1962. márciusában nevezték kJ.

— Mégsem szobád, elégedetteknek lennünk — folytatja cikkét John Bernal —. mert a háb&rú veszélye továbbra is fennáll. A neves angol tudós itt utal a multilaterális NATO- atomerőkre, a Földközi-tengeren megjelent atóm-tenger- alattjárókra, a dél-vietnami amerikai intervencióra és a Kubát fenyegető amerikai katonai veszélyre, valamint . a dél-afrikai és a latin-amerikai feszült helyzetre.

— A békeszerető emberek újabb erőfeszítéseire van szükség, abban a harcban, amely a nukleáris kísérletek eltiltásáért és á tényleges leszerelési intézkedésekért folyik. A béke érői követeljék minden nemzetközi viszály békés rendezését, szánjanak síkra a békés együttélés mellett, amely magában fog«. (alja a gyarmati rendszer felszámolását és minden ország teljes politikai függetlenségének elismerését —• fejezi be cikkét Bernal professzor.

Heti külpolitikai összefoglalónk

Otto Frank a Vatikán-városban

XXIII. János pápa péntekért fogadta Öttó Frank-ot, a nácizmus áldozataként mártírhalált halt Anna Frank apját. A pápa kijelentette: Anna Frank naplója hozzájárult az emberek kölcsönös megértésének ügyéhez.

VJ húsvéti hagyomány

Több nyugat-európai kormány számára lassanként valóságos „hagyománnyá” válik, hogy „kellemetlen” húsvéti ünnepekét készítenek nekik a húsvéti békemenetek, amelyek egyre inkább nemzetközi jellegű tüntetésekké válnak. Persze a nyugati államférfiaknak kellemetlen hallaniok a háborús politikájuk ellen tiltakozó néptömegek hangját. Londonban az Aldermastonból induló békemenetben a „Kémek a békéért” aláírású röplapot terjesztették, amelyben a rendőrség szerint „Anglia hétpecsétes nukleáris titka” került nyilvánosságra. 35—40 000 ember impozáns béketüntetését most is érős rendőrkordon és a lakosság szimpátiája fogadta az angol fővárosban. Macmillan rezidenciája előtti összetűzések után igen sok békeharcost le is tartóztattak. Nyugat-Némely országban jóformán minden nagy iparváros békeharcos tömegtüntetést szervezett, amerre a több irányból indult és újabb csatlakozókkal erősödő békemenetek elhaladtak.

Figyelemreméltó, hogy Nyür gal-Németországnak a háromnapos ménetben résztvevők száma az elmúlt évékhez képest megkétszereződött, s több mint 34 000-ert vettek részt, de már a menetet befejező tömeggyűléseken több mint nyolcvanezer ember emelte fel tiltakozó szavát az atomfegyverkezés esztelen politikája ellen. „Atórtifegyvérmerttes Közép- Európát! — Katonailag ritkított enyhülési övezetet Közép- Európában! •— Közép-Európa híd Kelet és Nyugat , között!” Ezektől a jelszavaktól, követelésektől visszhangzott Hamburg, Bréma, Dortmund,

Frankfurt, München, Nürnberg, Stuttgart és a menet útjába eső városok. Ismert és szükségszérű követelések ezek, de a diplomáciában még nem diadalmaskodnak. Nagy „story”-t is produkált húsvétkor a nyugatnémet rendőrség. A tv- és fotóriporterek hada rohanta meg a düsseldorfi repülőteret, ahol az angol békeharcosokat bezárták a repülőgépbe. A tüntetésen való részvételüket ugyan sikerült megakadályozni a nyugatnémet hatóságoknak, de egyúttal igen jó szolgálatot tettek a békemozgalomnak, mert másnap az egész világsajtóban megjelentek a képek a bezárt repülőgépről és a nyugatnémet rendőrökről, s ugyanezeket a jeleneteket pergették a tv-képernyőkön is a világ minden részén. Az angol, dán, nyugatnémet, svájci, New York-i és más húsvéti békemenetek és gyűlések nagyszerű seregszemléi voltak az erősödő békemozgalomnak, amely egyre komolyabb tényezője a háború vagy béke kérdésének eldöntésében és hatóereje eljut a tárgyalótermekbe is.

Az új EAK

Az új arab'államszövetség az 1961-ben felbomlott Egyesült Arab Köztársaság helyébe most új tagország, Irak részvételével jött létre. E terv szorgalmazója ezúttal is Egyiptom volt. Az utóbbi hónapok eseményei, a februári iraki és a márciusi szíriai katonai hatalomátvétel után nyomban napirendre került az arab államszövetség sürgős megteremtésének terve. Ez egyúttal bizonyos megoldást is adott a belső bajokkal küszködő iraki és szíriai kormánynak.

Modellek, faliképek helyett film

Megvizsgálják a filmek további felhasználásának lehetőségét as oktatásban

Statisztikák tanúsítják, hogy a. filmbarátok nagy többsége, mintegy, kétharmada 30 éven aluli fiatal, a legszorgalmasabb mozibajárók pedig világszerte az alsó- közép- és felsőfokú iskolák diákjai közül kerülnek ki. A nevelésügy szakemberei külföldön és hazánkban is mind többet foglalkoznak azzal, hogyan alkalmazhatnák még szélesebb körben, eredményesebben* szemléltető eszközként a filtnéket,

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bár mintegy ötven évvél ezelőtt, a világon az elsők között vetítettek magyar iskolában filmet, kol-ántsern

honosodott még eléggé az új művészeti ág a tanításban. Az iskolai vetítések nagy többsége esetleges, néni kapcsolódik az órák anyagához, s majdnem mindenütt a hagyományos eszközöket — modelleket és faliképeket — használják szemléltetésre. Emiatt mindeddig nem kamatozott kellőképpen a budapesti és megyei ismeretterjesztő íilmtárak gazdag anyaga, bár egy-egy gyűjtemény sokszáz filmből áil. Szinte egyáltalán nem jutnak el az iskolákba a mozikban bemutatott magyar és külföldi rövidfilm-újdonságok sem, jóllehet számuk egy évben meghaladja a százat.

A korszerű szemléltető módszer széleskörű elterjesztésére vizsgálatok, illetve, kísérletek sorozatával készülnek fel az illetékesek. Filmszakemberek, pedagógusok és az érdekelt területek más képviselőinek bevonásával több budapesti és vidéki általános és középiskolában népszerű-tudományos és ismeretterjesztő filmekkel illusztrálják majd az órákat. Olyön alkotásokat vetítenek, amelyek szorosan kapcsolódnak az élőszóval ismertetett aznapi tananyaghoz. Hosszabb időn

át figyelik, hogy az %új módszer mennyivel hatásosabb az eddig és a még ma is széle* körben alkalmazott szemléltető eszközöknél. Adatokat gyűjtenek, hogy a filmek megköny- nyítik-e a diákoknak az anyag elsajátítását, megőrzését és rendszerezését, s hogy a vetítések milyen tárgyak tanításánál válnak be a legjobban.

A vizsgálat tapasztalatainak elemzése után kidolgozzák a gyakorlati tennivalókat, s az elképzelések szerint egységes elvek alapján honosítják meg az ország iskoláiban a szemléltető filmek vetítését.

A hatalom új birtokosai ugyanis nem tudták megnyerni a munkásosztály és az értelmiség jelentős részét, sőt szervezeteiket az illegalitásba kényszerítették, s üldözik a kommunistákat, a munkásosztály legjobbjait. Szíria és Irak burzsoáziája sem teljesen nyugodt, hiszen az előző EAK-kormány nem vette eléggé figyelembe Egyiptom és Szíria között meglévő történelmi, gazdasági és politikai különbségeket, s ebből számos hátrányos megkülönböztetés nehezedett Szíriára,: ami az életszínvonal romlását okozta. Természetesen most el akarják kerülni ezeket a hibákat, de kérdés: milyen áron?

A demokratikus erők elleni hajsza feltétlenül fokozza, a belső problémákat, a katonai erőket elsősorban a belső ellenállás megfékezésére kell felhasználniok. És mi lesz az olajjal? Államosítják-e? Hogyan tekintenek az államszövetségre az olajmonopöliumok gazdái? Ezek azok a kulcskérdések, amelyek sokszor el- hangznak ezekben a napokban. Nehéz lenne határozott igen- nem-mel válaszolni, mert például az írató államcsíny után az új politikai csoport biztosította a „külföldi érdekek’' sértetlenségét. Természetesen nem maradlak tétlenek az utóbbi esztendőkben az amerikai tőkések sem. Ma már ötszáz millió dollárra rúg az az összeg, amit segély vagy kölcsön címén folyósítottak Egyiptomnak, az államszövetség legerősebb hatalmának. Ezek után nem valószínűi hogy Kairó az olaj államosítását szorgalmazná, viszont az új gyarmatosítás jegyei előbb- utóbb erősebben is kiütközhetnek az új arab államszövetség politikai arculatán.

Testvérháború.

zűrzavarban

Átmenetileg ismét Délkelet- Ázsia válik a nemzetköri politika válságközpontjává, mert Laoszban a hónap eleje óta állandóan növekszik a feszültség és a jelekből ítélve, lassú lesz a kibontakozás.

A laoszi helyzet teljesen áttekinthetetlen, ezért a világsajtó kommentátorai is inkább a részkérdéseket, az egyes helyszíni jelentésekben megmutatkozó ellentmondásokat boncolgatják, miniséin magát a válságos fejleményeket. Kétségtelen a párhuzam a délvietnami eseményekkel, ahol szüntelen erősödik az amerikai beavatkozás. A tűzcsóvát most átdobták Laoszba is: Washington szemmel láthatóan a polgárháború felé tereli az eseményeket. A SEATO Thaiföldön hadgyakorlatokat tervez — amerikai csapatok részvételével. A semleges Laosz zavarja az imperialisták délkelet-ázsiai terveit, s a rendkívül bonyolult laoszi belpolitikai helyzet — jobboldaliak, semlegesek és baloldaliak kormánykoalíciója, valamint ezek külön-külön erőt képviselő haderőinek léte — jó táptalaj a zűrzavar felszítására.

Mint Sinlcapo tábornok, a Patet Lao egységeinek parancsnoka rámutatott, az amerikaiak dollármilliókkal vásárolták meg a semleges erők több tisztjét, akik amerikaiaktól kiképzett és irányított csoportok élére álltak, s az elmúlt hetekben a provokációk és szabotázscselekmények' egész sorát hajtották végre s ütköztek meg a semleges erőkkel, valamint a Pálét Lao egységeivel. Időközben az amerikaiak nagy számban küldtek külföldi tiszteket és ügynököket a Kőedény-síkságra. A reakciósoknak repülőgépen fegyvereket, szállítottak. A semleges csapatok több parancsnokát sikerült behódol tatniok és ma a semleges csapatok több egységét ezek a tisztek irányítják.

A három politikai irányzat vezetőjének, Souvanna Phou- ma miniszterelnöknek, Szufa- nuvong és Phuomi Nosavan miniszterelnökhelyetteseknek most nagy politikai próbatétel elé kell állniok, sok függ az ő magatartásuktól, politikai ál* lásfoglalásuktól, hogy mikén( alakulnak a fejlemények La- oszban. .,

ÁifcXAMPfc HASZItfOV t

MjmwtVcEuw

szélgelés után a szovjet fel-J derítő arra a kockázatra is vúl- a lalkozik, hogy találkozzék' Wiesbachhal. A hegesztő pe-j dig u fejlemények alapján » meglehetősen gyanús. Mert« ha a Gestapo emberei nem8 jártak a gyárban a hegesztő-’ apparátokért, s a raktáros s nem adott ki ilyen szerszámo-J kát, akkor nem dolgozhatott! azokkal Max Wiesbach sem * ott a titkos rejtekhelyen. Mi« az igazság ezek után abban u» történetben, amelyet Georg j Homannak mondott el? ...« Csak Stalecker sikerrel járna!J Csak találkoznának, mielőtt« még bekövetkezne a tragédia *

Az idő pedig haladt. Az a egy óra, amelyet Stalecker-» nek adott a szovjet felderítőJ felkutatására, már letelt.« Schubert aggodalma egyre j nőtt. Nem hagyta nyugodni at gondolat: lehetséges, hogy«

Krause ezekben a percekben« éppen Max Wiesbachhal be-« szélget. Vagy az is lehet, hogy J a beszélgetés már megtörtént,« és Wiesbach, hu áruló, régi® gazdái előtt áll, s tövéről he-« gyére elmond nekik mindent?* Äz Abwehr épületének kapu-J ián riadóautók fordulnak ki,« marcona kémelhárítókkal {

megpakolva, s indulnak, hogy* elfogják Krauset.;: J

— Bamm! — a sarokban* álló falióra ütése most úgyj hatott, mintha ágyúszó rezeg-« tette volna meg a levegőt. Az* idegein táncoltak a hangok; g — Bimm! Bamm!.., kilenc* egyforma ütés.

S a telefon még mindig né-J ma. Hol van Stalecker? Csukj nem történt vele is valami?* Elfogták volna az úton? .; j tg (Folytatjuk.f.

két óra múlva a másik lakáson leszek.

— Ott, a vasúti hídnál?

— Igen. Vegye számításba, Otto: Krauset nagy veszély fenyegeti. Figyelmeztesse őt, hogy semmi szín alatt sem szabad találkoznia Wiesbachhal. Semmi körülmények között sem!

— Értem. Akkor megyek.

’ — Várjon csak. — Schubert meglógta Stalecker karját. — Erre az egészre adok magának egy órát. Ide ne jöjjön már vissza. Telefonáljon majd. Tudja hogyan? Emlékszik még a telefonszámra? <

— Igen.

— A telefon ebben a házban van.. i. Nekem átadják majd az üzenetet. Azt kell mondania: „Kurt egészséges”, s én tudni fogom belőle, hogy minden rendben van.

Stalecker a kijárat felé indult. Az ajtónál Schubert még egyszer megállította.

—• Mindenképpen kockáztatnunk kell, Otto. Beszéljen Dietrichhei, s mondja meg neki: ha őneki nincs ellenvetése, szóljon Krebsnek, hogy egyelőre hallgasson a Gubával való beszélgetésről. Ismétlem, ez kockázatos, de mégis meg kell tennünk.

— Nekem is ez az érzésem.

•— Akkor hát megállapodtunk. — Schubert az órájára nézett. — Most nyolc óra lesz néhány perc múlva. Kilenckor várom a hívását. Kilenckor, ne később. Ha nem találja meg Krauset, akkor ne telefonáljon.

Stalecker elment.

Schubert gondterhelten járt fél-alá a szobában. Megértette: a Krebssel folytatott be«

— Ki tudhatja! — ismételte elgondolkozva Schubert. Csak kis szünet után folytatta: — És ez a raktáros miféle ember?

— Dietrich régóta foglalkozik vele. Jó a véleménye róla. Azt mondja: becsületes, egyenes, gyűlöli a nácikat... Még egy hir van.

É's Stalecker elmondta, hogy a Niebelung mulatóból egy férfi a gyárig követte.

— Hét ezek nem valami kellemes hírek ■— mondta Schubert gondterhelten, miközben felállt. — Hol van most Krause?

*— Nem tudom.

— Elő kell keríteni.

— Most?

— Igen.

— Nem kellene esetleg holnapra halasztani? Hiszen már béésteledétt.

— Nem, nem lehet elhalasztani. Most azonnal meg kell keresnünk — felelte Schubert. — A helyzet rendkívül aggasztó.

— Akkor én indulok is. — Stalecker szintén felállt.

— Induljon, s adja át neki mindazt amit most elmondott nekem. Mondja meg Krause- nak, hogy minden eshetőségre, a legrosszabbra is számítva, én

burgba küldték. Abból, amit eddig tudott, mar kezdte sejteni, miért volt szükségé Krau- senak a Krebssel folytatott beszélgetésre.

Stalecker közben folytatta:

— Krebset kötelezték, hogy azonnal értesítse áz Abwehrt, amint a hegesztőpisZtölyók fe- lől érdeklődik nála valaki. Még azt is mondták neki, hogy jegyezze meg jól az illető külsejét, hogy utána részletesen, aprólékosan le tudja majd írni. Eddig az ügy. Amint Dietrich állítja, Krebs rrtóst fél, gondok gyötrik, hogy mitévő legyen. Ezért fordult barátjához is, hogy attól, kérjen tanácsot, mit csináljon, telefonáljon-e az AbWelirnek. vagy sem.

— És Öietriéh mit mondott

neki?

— Azt, hogy úgy kell cselekednie, ahógy a lelkiismerete parancsolja.

— Helyes. Hiszen eZ könnyen lehet provokáció is.

— Erre gondolt Dietrich is.

— És Krebs telefonált már az Abwehr«ek?

— Még nem. A2;t mondta, hogy gondolkodik egy napot rajta. Különben, ki tudhatja, hogy valóban nem telefonált-e hlát?

52.

— Folytassa Otto — mondta Schubert, miközben összeráz- kódótt, mintha borzongás futott volna végig rajta.

— Krebs a következőket Vallotta be Dietriehnek. Nemrég behívták a gyár igazgatójához. Krebs azonnal oda is mént, de Khüiiietz néni volt a szóbájábah. Egy ismeretlen férfi ült a helyén. Fél óráig faggatta'Krebset; kicsoda, honnan való, meg effélékét. kérdezgetett. Aztán kivett zsebéből egy blankettát és odanyújtotta Krebsnek, hogy írja alá: kötelezettséget vállal az államtitok megőrzéséré. Krebs tiltakozni próbált} mire az illető az Abwehr- igazolványát mutatta fél. A nyomozó elmbndta neki: „Előfordulhat, hogy valaki megkérdezi,' nem kellett-e az egyik éjjel az .ügyeletes mérnök papírja ' alapján kiadnia Két' hégésztőpisztólyt, felszereléssel együtt. Ha. bárki ilyesmit kérdezne, igennel kell válaszomig. Mondja azt, hogy igen, kiadtam, valami katonaembe- sgc Vitték el.”

Schubert aggodalma egyre nőtt. Aszker nagy vonalakban őt is beavatta • a feladatokba, amelynek elvégzéséért OstNew York (MTI)

A New York-i Roosevelt-, tárházban súlyos Szívroham - (infarktus) következtében elhunyt Jevgenyij • Dmitri levies Kiszeljov, aki az ENSZ főtitkárának .helyettese és a politikai kérdésekkel, valamint a Biztonsági Tanáccsá! kapcsolatos ügyek osztályának vezetője Volt. ,,,

MósZkVéi' ^TASZSZ-jelentés szerint, a Szovjetunió külügv- •niiriisztériuma részvétét nyilvánította KlszeljoV családjának.

Kiszeljov 1937-bén lépett diplomáciái szolgálatba. Kö- nigsbérgben és New Yorkban főkbftzul Volt. Dolgozott az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Bizottságban. KisZeljov később nagyköveti rangban képviselte a Szovjetuniót hazánkban és Egyiptomban, majd vezető állást töltött be a Szovjet-