Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

51 ESZ AKM AGY ARORSZ AG Vasárnap, 1353. április 7, Megkezdődül a fairéi hármas értekezlet Szíriái kormányküldöttség Kairóban Hatálytalanították a kijárási tilalmat Szíriában JÖasstí tábornoknak, a stíriai forradalmi nemzeti tanács el­nökének vezetésével Kairóba érkezett az arab egységtárgya- láeokon részt vevő 17 tagú Szí­riái küldöttség. A küldöttség tagja Szalah Bitar miniszterelnök is. A Bumedien hadügyminisz­ter vezetésével Kairóban tar­tózkodó algériai kormánykül­döttség, amelynek szombaton kellett volna visszautazni Al­gírba, megváltoztatta prog­ramját és 24 órával elhaíasztotta tá­vozását, hogy tárgyalásokat folytathas­son , a szíriai és az iraki kor­mányküldöttségekkel. Az EAK, Irak és Szíria dele­gációi szombaton megkezdték tárgyalásaikat a kairói köztár­sasági rezidenciában. A tár­gyalások előtt olyan változások történtek, elsősorban Szíriában, de általában a Baath-párt hely­zetében is, hogy érdemes újra áttekinteni a tárgyalófelek po­zícióit. A legrégebben felszabadult, legkonszolidáltabb arab or­szág: az EAK határozott feltéte­leket szabott az egység megteremtéséhez. Elfogadta a föderáció elvét és ma már a jelek szerint elfo­gadja a Baath-pártnak, mint szír és iraki kormányzópárt­nak létezését is, de egész sor fontos kérdésben hajthatatla­nok az EAK vezetői. Elsősor­ban abban, hogy szilárd egy­személyi vezetésre van szükség a föderációban, míg a Baath nem adta fel a „csoportos ve­zetés” elvét. Lényegesebbek az EAK gaz­dasági és katonai feltételei. Gazdaságilag Nasszer elnök az egyiptomi rendszert te­kinti példaképnek a többi arab ország számára is, bár az államosításokat nem kí­vánja azonnal kiterjeszteni az iraki olajra is. Ez túl nagy fe-­üjabb gyilkosság laoszhan A laoszi fővárosban beje­lentették, hogy pénteken bele­halt sérüléseibe Kham Meung őrnagy, Kong Le tábornok szárnysegédje. Az őrnagyot néhány nap­pal ezelőtt a Kőedény-sík­ságon gépfegyver-sorozat­tal megsebesítették. Kham Meungoí nemrégi­ben nevezték ki Kong Le számysegédjének, az ugyancsak meggyilkolt Ketsana ezredes helyére. A Kőedény-síkságon egyéb­ként — mint a Reuter-iroda hírül adja — péntek éjjel to­vább folytak a harcok. Az el­lenfelek mozsárágyúval tüzel­tek egymásra. A hírügynöksé­gek tudósításaiból nem lehet világos képet alkotni a laoszi helyzetről, s azt sem lehet pontosan tudni, milyen cso­portok állnak szemben egy- mással* Kennedy látogatása után — Uraim, olyan kevés pénzt hagyott itt, hogy nem érdemes ér- » te még egy államcsínyt sem elkövetni.' szültséget okozhatna a nyugati kapitalista hatalmak és az „el nem kötelezettség” politikáját hirdető, nagymértékben nyu­gati segélyre és gazdasági kap­csolatokra is támaszkodó arab országok között. Ezt Irak és Szíria burzsoáziája vonakodva fogadja. Az EAK elképzelése a külügy és az oktatásügy egysé­gesítéséről szintén eltér a Baath-pártétól. Van-e remény ilyen körül­mények között a megegyezés­re Kairóban? A Baath nyilván számított rá, hogy engednie kell a vezetésben képviselt túl­súlyából, és hosszas tárgyalá­sokon meg is egyezett saját belső ellenzékével Szíriában egy nemzeti front megalakítá­sában. Kairóban tehát most újra megkísérlik egyeztetni az egységről kialakult elkép­zeléseket, s ha nem sike­rül véglegesen megegyezni, kitűzik az új tárgyalások dátumát — de aligha vál­lalhatja bármelyik tárgyaló fél az cgységtörckvések el- gáncsolásának ódiumát. Az arab nép számára, amely­nek egysége, további felemelke­dése és teljes felszabadulása az egész haladó emberiség érdeke — nem mindegy, hogy mi­lyen egység jön léire. Ezek a tömegek ma még csak igen sok áttételen keresztül, vagy jelentős részük egyálta­lán nem hallatja szavát az egy­ségről folyó politikai vitákban. A gyakorlat majd megmutat­ja, képesek-e vezetőik olyan döntéseket hozni, amelyeket az arab népek valóban maguké­nak éreznek és elfogadják azok következményeit. Az arab népek számára, bármilyen távol álljanak is a tárgyalótermektől, a mostani forrongó időszak nagy politikai iskolát je­lent. Ez az egységért folyó harc leg­nagyobb pozitívuma. * Damaszkuszban szombaton visszavonták a múlt hétfőn el­rendelt^ kijárási tilalmat. A ti­lalmat,' mint ismeretes,, azért léptették életbe, mert Damasz- kuszbnn a Baathisták és Nasz- szer hívei között heves össze­csapások történtek. Hírek terjedtek el arról is, hogy hamarosan újból megkez­dődik a tanítás a szíriai egye­temeken és iskolákban. Nagy felaílafok eMSít Az elmúlt időszakban meg­választott tanácstagok eredmé­nyes, jó munkáját községünk fejlődése is bizonyítja. Az új művelődési otthon, az új isko­la, a Hernád folyó áradásától megvédő gát kiépítése, a köz­ség útjainak portalanítása, az új óvoda létrehozása nemcsak pártunk és -kormányzatunk se­gítségét, hanem a tanácstagok jó munkáját is bizonyítja. Alig zajlott le az országgyű­lési és a tanácsválasztás, már az új feladatok megoldása ke­rült előtérbe. Községünkben azóta sok hasznos terv készült el. Többek között a szociális feladatok megoldására. a kulturális tevékenység fellen­dítésére, a tisztasági mozgalom végrehajtására és még sok más feladat megoldására készítet­tünk terveket. Ezek realizálá­sa a tanácstagok és a különfé­le állandó bizottságok munká­jától is függ. Reméljük, hogy az állandó bizottságok most megtartott alakuló ülése kiinduló pont lesz a község további fejlődé­séhez és négy év múlva ők is büszkén fogják felsorolni a ta­nácstagságuk ideje alatt elért eredményeket. Fent/vesi Ernő Hidasnémeti A világszínvonalért A múlt óv februárjában alakult mepr a Diósgyőri Gépgyár II. te­lepén A zári István 8 tagú brigádja. Célul tűzték ki, hogy elnyerik a szocialista brigád címet, s ennek megfelelően élnek, dolgoznak, ta­nulnak. Munkájukat a kollektív szellem, az egységes akarat jellem­zi. Az általuk gyártott targonca oszlop emelési sebességét 50 szá­zalékkal növelték, s ez a megoldás egyben a világszínvonalnak meg­felelő. A brigád tagjai többször kö­zös összejövetelen vesznek részt, ami hozzájárul a jó kollektíva kialakításához. Szorgalmasan ta­nulnak, s az 1 éves múltra vissza­tekintve, most már büszkén el­mondhatják: elnyerték a megtisz­telő címet, megkapták az okleve­let. , r Szternák Lászlón o Diósgyőri Gépgyár A cigándi fölílimívesszövctkczet munkájáról Jói dolgozik a cigándi föld­művesszövetkezet. Az 1962 évi kereskedelmi mérlegünk 648 ezer forint nyereséget mutat. Nálunk mind a kiskereskedel­mi, mind. a felvásárlási, vala­mint az ipari és vendéglátó­ipari részlegnél megvan az áru­bőség és az áruválaszték. Rendben halad a könyvelés és az adminisztráció, s ez a veze­tés alapos munkáját dicséri. Nagy gondot fordítunk a tár­sadalmi tulajdon védelmére, a tisztaságra, a rendre, a becsü­letes, pontos kiszolgálásra. Iski Antal felügyelő biz. ein., Cigánd Kukurest a Papírgyárban Jól sikerült közös kultúrestet rendezett az elmúlt héten a Diósgyőri Papírgyár és a honvédség Zalka Máté KÍSZ-szer- vezete. A papírgyár kiszesei ez alkalommal is megmutatták, hogy nemcsak a munkában, hanem kulturális területen ts megállják helyüket. Nem művészek, nem képzett, szavalok ők, de nagy a lelkesedésük. Bizonyította ezt a sűrűn f elcsattanó, szűnni nem alcaró taps is. örömmel látták a szereplők a hallgatóság soraiban a párt képviselőit, a gyár dolgozóinak, a szülőknek érdeklődő cso­portját. A tehetséges kezdőknek ez nagy ösztönzést jelentett. A hangulatos előadás után, a patronáló honvédség KISZ- fiataljainak zenekara játszott, s jó szórakozást biztosított a tánckedvelő fiatalságnak. Egyben bebizonyította ez az est azt is. hogy lehet ízlésesen, szépen táncolni a legmodernebb tán­cokat. s lehet kulturáltan szórakozni. Érdemes volt elmenni! Bukdácsolunk Több száz dolgozó panaszát tol­mácsolom, amikor szót emelek a TI. kerületi Fürst Sándor utcában levő állapotok ellen. Az utcát az elmúlt év októberé­ben a Budapesti Betonútépítő Vál­lalat a híd és a H<^ltitca közötti szakaszon felbont, hogy oda csapadékelvezető csatornát fektes­senek le. A kivitelező vállalat nem alkalmazza a szükséges technológi­át, mi gyalogjárók, sokszor megál­lunk és nézzük a több, mint 2 mé­teres dúcolatlan árok beszakadozá- sát. A csatorna minőségét felül­vizsgálni műszaki ellenőr köte­lessége, s ha ezt átveszi, minden bizonnyal a felelősséget is vállalja érte. Nekünk, arrajáró gyalogosoknak és utcabelieknek az a panaszunk, hogy itt állandóan elmerülünk a sárban és a latyakban, mert a föld­hányás már a gyalogjárót is bete­rítette. Az esti órákban nehéz itt a közlekedés, mert az utcában csak egy villanyégő van. Sokan elestek itt a télen a fagyos, síkos íöld- hányásokon. Kalóczkai István Miskolc A kazincbarcikai A múlt év októberében kez­dődött meg Kazincbarcikán az eszperantó nyelv oktatása. A tanfolyam résztvevői, munká­sok, technikusok, mérnökök* nagy aktivitást tanúsítottak az órákon, ,öt hónap alatt megta­nulták a nyelvtant, s március 18-án műsorral egybekötött zá­róünnepélyt tartottak. A csoport, mely időközben Szűcs Miklós eszperarsíistákról felvette a Hámán Kató nevet, az ünnepélyre meghívta a mis­kolci eszperantistálc és a Mar gyarországi Eszperantó Szövet­ség küldöttét is. A záróünnepélyen eszperantó nyelven is szavaltak és éne­keltek a hallgatók, majd a legjobb eredményt elérteket könyvvel jutalmazták meg. Mindnyájan haladó tanfolya­mon folytatják az eszperantó nyelv tanulását, s ugyanakkor o egy új eszperantó tanfolyamot ® szerveznek, kezdők részére, o Halmágyi Balázs “ Kazincbarcika e> ; Hideg a fodrászüzlet ® Nagyon örültünk, több Pere­it cesen lakó asszonytársammal • együtt, amikor a fodrász szö- e vetkezet nálunk is fiókot lété­rt sített. Elégedettek is vagyunk, ® munkájukkal, azonban 2-2 ho­ts napja nem kívánunk fodrász- °hoz menni. o A perecest fodrász szövetke- a zetnek. ugyanis nincs tüzelője, • vizes -hajjal didergünk az üz- ® létben és megfázva, betegen tc- ® rünk haza. Miskolcon minden a fodrászüzletet fűtenek, de csu- ® pán ezért nem utazhatunk be, $ plusz költségbe verve magun­kkal. Egyszerűbb és helyesebb o lenne, ha gondolnának rá, 9 hogy a perecest asszonyok sem • szereinek elhanyagolt frizurái­éval járni, viszont egészségük ® is kedves. ° Czerva Gézáné és társai n, Pereces o ® Késik a. mosógép • A Miskolci 3. sz. Aulóközle- ® kedési Vállalat darabárus . szolgálatával beküldtünk egy • Himfí-típusú mosógépet Mis­• kolera, az Augusztus 20 utcá- »ban levő szervizhez, javítás • végett. Ez a gép a földműves- c szövetkezet árukészletében • volt, de nem működött, ezért .küldtük javításra. ® Azóta már sürgettem' a javí- jjtást, mert a gép'46 napja ott • van, de még válaszra sem mél- Jtattak. Kérdem, meddig kell .várnunk, hiszen a szerviz köz- 2 tudomásúlag gyorsan javít.. .' “ Krasnik Gyula b Nyésta — Bocsásson meg, elfelejtet­tem jelenteni... Azt hiszem, találtam egy megfelelő embert. — Sofőrt? — Igen. — Természetesen nő, mi? — Férfi, igazgató úr! — A keleti munkások közül? — Nem. — Hát akitor kicsoda? — Német, igazgató úr. — Azt mondja: német? — Igen. — És nem nyomorék? — Nem rokkant... Vagyis rokkant, de nem abban az ér­telemben. Ép a keze, a lába, lát mind a két szemével. Nagy­szerű sofőr, csak ... Szóval volt egy kis szélütése. Meg­gyógyították, de a katonai szol­gálat alól egyelőre még fel­mentették. Ügy, hogy gyakor­latilag egészséges. Fiatal, erős és nagyszerűen vezet kocsit. — De mi történt vele? — Bombázáskor kapta. — Krieger á halántéka mellett forgatta mutatóujját. — De hát minden már régen volt, igaz­gató úr. — Szélütése volt? — Az igaz­gató félredobta szájából a szi­vart. — Még csak az hiányzik, hogy egy hibbant elméjű ve­tesse a kocsimat. Jól megfon­tolta, amikor elhatározta, hogy Ilyen sofőrt ajánl nekem? Krieger vállat vont. — ön dönti el, igazgató úr, Csak utasított, hogy szerezzek egy sofőrt, s azóta már kétszer is szólni méltóztatott. De hi­szen hol talál ma az ember egy egészséges fickót, aki ölhetett kézzel munkára vár. Nem akarja esetleg mégis megnézni ezt a sofőrt, igazgató úr? — Itt van? — Igen. Minden eshetőségre számítva, mondtam neki, hogy jöjjön el ide. — Jól van. De honnan keve­redett ez ide? _ — Pénteken jött, igazgató űr. Bizonyára ön is tudja: ezen a napon szoktam fogadóórát tartani. Ügy jelentkezett a fo­gadóórámon. Mielőtt jelentet­tem volna róla az igazgató úr­nak, kipróbáltam, amennyire tudtam. Lementem vele, s be­ültettem az „Opelem” kor­mánykerekéhez. Csak néhány kilométert mentünk, de azon­nal láttam, hogy nyugodt lélek­kel ajánlhatom. Természete­sen, mint gépkocsivezetőt. Ami az iratait illeti: különleges el­lenőrzést kérek majd, s ak­kor . ; . — Rendben van, — mondta Khümetz. — Küldje be hoz­zám. Krieger kiment. Egy perc múlva visszajött, s Aszkert ve­zette be az igazgató szobájába. Kerimov külseje a felismerhe- tetlenségig megváltozott. Haját kopaszra nyíratta, kis fekete kefebajuszt növesztett, zöld sávolyból készült, vállbán szűk zekét, és sárga flanelt bricsesz- nadrágot viselt. Szemüvege mögül, tágranyílt világos sze­méből a félénkség és zavartság valami keverékét lehetett le­olvasni. — Neve? — Heinrich Gube — mond­ta világosan, tagoltan Aszker, hirtelen felkapva fejét. — Ha velem beszél, hozzá kell tennie azt, hogy „igazga­tó úr” — mondta Khümetz. — Érti? — Igenis, igazgató úr. Khümetz több, mint huszon­öt esztendőt töltött el katonai szolgálattal, s a világon min­dennél előbbre valónak tartot­ta a fegyelmet és a rendet. Aszkert figyelmeztették az öregnek erről a rigolyájáról, s ezért mindent szigorúan az elő­re kidolgozott terv szerint csi­nált, — Mutassa meg igazolvá­nyait Aszker előhúzta zsebéből és átadta az igazgatónak személyi igazolványát, gépkocsivezetői jogosítványát, katonai igazol­ványát, s a kórház egy igazo­lását. — Maga megnézte ezeket? — kérdezte Khümetz az irodave­zetőt, *— Igen, Igazgató úr. Khümetz lapozott egy ideig az iratokban, aztán az asztalra dobta őket — Hová való? — Tessék, igazgató 'úr. — Krieger egy teleirt' papírlapot tett az igazgató elé. — Én részletesen ki kérdez­tem Henrich Gubet, s ide leír­tam az egészet. — Kelet-Poroszország, — mormogta az orra alatt Khü­metz. — Pillauból való? — Igenis, igazgató úr. Csak nem magából a városból, ha­nem attól vagy öt kilométerre délre. Apró kis települések vannak ott elszórtan. Én a Zolidé nevű településről szár­mazom. Aszker határozottan vála­szolt. Nem félt, hogy hibázik, vagy belezavarodik szerepébe, noha könnyen meglehet, hogy az illető, akivel beszél, véletle­nül szintén éppen arról a kör­nyékről való. Pillaut is, Zoli­dét is alaposan tanulmányozta még Moszkvában. Felkutatott róluk minden apróságot. Ugyanilyen aprólékosan tudott beszélni Aszker „családjáról” is. Ezenkívül a szovjet felderí­tő szervek nem hagyták ki a számításból, hogy a németek Kerimov—Gube ellenőrzésére utána nézhetnek Kelet-Porosz- országban. Ha élnek ezzel a le­hetőséggel, akkor sincs vész: Pillauból kédvező válasz érke­zik majd, bárki érdeklődig.* . — Meleg van most ott, a ma­ga vidékén, — mondta az igaz­gató. — Meleg? Egyáltalán nincs. A tenger felől állandóan len­gedezik a szél, hozza a jó hűs levegőt; : ; ­— Nem úgy értem, — szakí­totta félbe bosszúsan Khümetz, — Meleg helyzet van, nehéz napokat él most át Poroszor­szág, Gube. Aszker alig észrevehetően biccentett fejével* •— Valóban nehéz most ott, igazgató úr, — felelte* —- Ami igaz, az igaz.-— És hogy került ide, a mi vidékünkre? — kérdezte Khü­metz, miközben még egyszer alaposan végigmérte az előtte álló jövevényt. — Magam sem tudom, igaz­gató úr. Az utolsó amire em­lékszem: az oroszok zuhanó- bombájának éktelen zúgása, s azután valami a fejemhez csa­pódott * *. A sebesültszállító kocsiban tértem eszméletre is­mét. Hamburgba kerültem, a 22—40-es kórházba. Meggyó­gyítottak és idejöttem. Az ..Ostburger Zeitungban” olvas­tam az önök hirdetését. Sze­retnék . * * — De miért nem megy haza, Fillauba? Khümetz észrevette, hogy a soíőrjelölt zavartan lehajtotta fejét, vállait elernyesztve előre engedte, s addig ökölbe szorí­tott ujjait kiengedte. — Beszéljen, — követelte Khümetz. — ön maga jegyezte meg, igazgató úr, hogy meleg most ott a helyzet, — mondta csen­desen Aszker. — Nekem jócs­kán kijutott már a háborúból. Nem megyek vissza Pillauba. Itt töltöm el ezt a néhány hó­napot, amit még pihenésre szántak nekem. Hiszen tudom, nem telik bele fél esztendő se, és megint jön a behívó, öltöz­hetek katonaruhába. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom