Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

»83. &snms 28. ESZAKMAGYARORSZÄG ÉSKÁRDT SVÄI NEM VAGY SEHOL Wem jársz velem. Az estében a csatakos úton arcod elvesztett pénzét keresem. Emeletekről kiáltok feléd, hangom üresen visszahull, s mindenfelé kereslek a tömegben s nem vagy sehol. Vagy-e hát? Élsz-e, vagy csak az ember tévedése formálta fényesre arcod, csengővé hangod és naggyá szíved? Kereslek és csak néhány szót lelek: Nem vagy sehol! Oltson xásxlódíast a város! Miskolc város Tanácsának végrehajtó bizottsága felhív­ja a város lakosságát, a köz­épületek, közintézmények, üzemek vezetőit, hogy a kö­zelgő május 1., a munkás- osztály nagy nemzetközi ün­nepe tiszteletére a város lakó­házait, középületeit, közintéz­ményeinek székhazait, üzeme­it lobogózzák fel. A zászló- dísz április 29-én estétől kö­szöntse a közelgő ünnepet. Látogatók •az erdőhényei kisgalériáhan Sokáig épült Erdőbényén az új művelődési ház, annyi bizo­nyos. Türelmetlenkedtek is az emberek miatta, de amikor el­készült, s beülhettek a hatal­mas színházterembe a Miskolci Nemzeti Színház vagy a deb­receni Csokonai Színház elő­adására, s összejöhettek a klubhelyiségbe, olvasóba szó­rakozni, beszélgetni, olvasgat­ni, nem volt boldogabb az erdő- bényeieknél talán a világon se. Négy hónappal ezelőtt egy Keleí-ázsiai műkincsek Magyarországon Kevesen tudják, hogy a Ke­let-Ázsiai Múzeum birtoká­ban, amely negyven évvel ez­előtt nyílt meg, sok ezer dol­lár értékű kelet-ázsiai mű­kincs van. A műkincsek jelen­tős része Hopp Ferenc hagya­tékából származik, aki egy éle­ten keresztül kutatott Kelet- Ázsiában és gyűjtötte főleg a japán és a kínai iparművésze­ti és néprajzi tárgyakat. újabb vállalkozással hívták magukra nemcsak Borsod, ha­nem az ország figyelmét is. Mert azt mondják, Erdőbénye az egyetlen község az ország­ban, ahol állandó falusi kép­tár létesült. Amolyan kisgalé- ria ez, amelynek a megterem­tése két lelkes pedagógus: La- votta Géza festőművész tanár­nak és Hagymássy József ta­nárnak, a művelődési ház igaz­gatójának nevéhez fűződik. El­sőnek . a Borsod megyei műve­lődésügyi osztály sietett a se­gítségükre, neves festőktől vá­sárolt 16 képet, s ezzel megve­tette a bényei kisgaléria alap­ját. 1 A szép példát maguk a művészek is követték, Buda­pestről, Debrecenből, az ország más városaiból, s természete­sen főképp Miskolcról és Bor­sodból .egymás után kapták a szebbnél szebb ajándékokat: olaj- és pasztellképeket, akva- relleket, rézkarcokat, tusrajzo­kat. Az ajándékozók között ta­láljuk Ficzere László, Lu- kovszky László, Vati József, Feledy Gyula, Seres János miskolci. Bertha Zoltán, Hubai Miklós, Kerényi István, Nagy Dezső, Sárdi Tiborné, Debre- czeni Zoltán, Tenkács Tibor, Lavotta Géza hegyaljai művé­szek nevét, akik összesen 50 képet ajándékoztak az ország első falusi képtárának. Így az előcsarnok, klubhelyiség és ol­vasóterem falait - jelenleg 66 kép díszíti. (h. f.) Ahol Julian Grimau „Spanyolországnak legalább egy évszázadra és jkét elma­radt forradalomra elegendő be­hozni valója van. Az egyik ezek közül a falvaikban ját­szódna le, a földesujrak ellen”, — Ezzel a mondaúal kezdte ismertetését nomriigiben egy német képeslap, amelynek tu­dósítója bejárta Franco orszá­gát. Grimau kivégzése előtt járt ott, ám megállapításai Szemléltetően mutatják, mi­lyen az az ország, ahol ilyen eszközökkel kell elhallgattat­ni a nép szókzólóját. Spanyolország, minden eu­rópai átalakulás, afro-ázsiai népfelszabadulás ellenére, még ma is a feudális nagybirtok hazája. Néhány ezer nagybir­tokosa majd. kétszer annyi föl­det mondhat magáénak, mint a három és félmillió kisparaszti együttvéve. És ezeken a nagy­birtokokon nem keresnek töb­bet a felnőtt dolgozók, napi 12—14 órai munkával, mint amennyiből négy kiló kenye­ret vehetnek. De csak a fér­fiak, mart a női munkaerő ol­csóbb, a gyermekekről ■nem is beszélve. Ugyanekkor több százezer hektár földet nem művelteinek meg jóformán se­hogy a nagybirtokosok, mert még mindig nem jutottak el a belterjes gazdálkodáshoz. Nem csoda hát, hogy ilyen körülmények között a mező­gazdaságban több mint egy millió a krónikus és periodi- Icus munkanélküli. És, hogy e nép ne merjen elégedetlen­kedni, arról Franco Guardia Civil-je gondoslcodik, az a. csendőrség, amelynek hálózata a legsűrűbb az egész világon. Az ipar helyzete semmivel sem jobb, mint a mezőgazda­ságé. A második forradalom itt maradt cl, mert noha ez a földrész ércben és szénben gazdag, a feudális uralkodó osztály minden népi-nemzeti felszabadító törekvést külföldi segítséggel nyomott el és e po­litika segítségéért • spanyol nyersanyaggal fizet. így aztán nem csoda, ha nem fejlődik ki nemzeti ipar, és a nem nagy­számú ipari munkásságból ál­talában 400 000 a munkanél­küli. Ez ellen ma már nemcsak a nép, hanem a liberális polgár­ság is zúgolódik. Az utóbbi főleg azért, mert fél, hogy az elmaradt állapotolcon segíteni óhajtó nép elkeseredése nem­csak a feudális urakat söpörné el a forradalmi mozgalomban, hanem őt is. Franco viszont nem tanult számos példából és a legprimitívebb népelnyo­mással válaszol minden meg­mozdulásra. Mintha valóban egy évszá­zaddal ezelőtt élne... Máté Iván Franco megszemlél egy felvonulást. Or szágjárás-vezetői tan folyam a TIT-ben Franco csend őrsége üldözi * tüntető munkásokat. XVIII—XIX. századi japán bronz plasztik. háromban nősült, francia lányt vett el. Négy hónapra az eskü­vő után gombamérgezésben mind a ketten meghaltak. A Lari fiam »egyvenket- a Laci «am tőben eUen_ állásba ment. Én mit sem tud­tam róla: egyszer csak jön egy férfi és Móricot keresi. Mon­dom, itt nem lakik. Laci meg kiszól a szobából, hogy itt va­gyok, jöjjön be. Hogy a ven­dég elment, modtam Lacinak, nem vagy te Móric, fiam. Csak annyit felelt rá, hogy: erről anyám ne beszéljen sen­kinek. Negyvennégy február­jában elvitték Lacit és csak augusztus 24-én jött ki a bör­tönből- Ügy el volt csigázva, hogy csak a hangjáról ismer­tem rá. Még aznap este tizenöten gyűltek össze nálunk, a fiam barátai. A másik szobában tár­gyaltak, nem tudom miről. A németek még itt voltak, de szedelőzködtek, mert szorítot­ták őket A tizenöt között volt egy nyelvtanár is. Mikor kijöt­tek, odaszólt a fiamnak: ponto­san reggel hatkor. A fiam meg rá: pontosan. Rögtön elállt a szívem verése és kértem Lacit: fiam, most jöttél ki a börtön­ből, ne menj még maidnak. Azt mondta: ez még nem biz­tos, anyám. Reggel hatkor elment, rá egy órára egy teherautó állt meg a ház előtt Azok voltak rajta, akik itt gyűléseztek. Odakiáltottam: fiam, né menj eL De 5 viszont: anyám, men­nem kell. Harmadnap hírt hozott va­laki, hogy lejjebb a réten, a falu védelmében Ie-Iecsapnak a németekre. Negyednapra, így öt óra tájban úgy éreztem, hogy fejtoevernelc. Majd kisza­kadt, az agyam. Az uram épp itthon volt, mondtam neki: most halt meg Laci. Egy hétig semnü hírt nem kaptunk. Mindennap kijártam az országúira, hátha mégis megjön. A németek akkor már eltakarodtak. Egyszer csak jön egy nagy teher­autó, tele virággal, tizenöt ko­porsó van rajta. Leszól a ve­zető, hogy készüljön a telep, holnap lesz a temetés. Nem hittem el, hogy a fiam meghalt, felnyittattam a ko­porsóját: a ruha az övé volt, de az arcát nem lehetett meg­ismerni. Az egész teste össze volt roncsolva. A temetés után is vártam haza Lacit. Hányszor felriad­tam éjjel, mintha kopogtatott volna. Hiszen huszonegy éves volt szegény, miért kellett meghalnia? Kimentem a rétre, ahol ők, tizenöten szembeszálltak a fosztogató SS-ekkeL A falu­siak mesélik, hogy a fiúk csak puskával és pisztollyal voltak felszerelve. A németek három tankot küldtek ellenük. Tüzet nyitot­tak a tankokra, nem tértek ki a harc elől. Meztelen mellel mentek az ágyúknak, s lehul­lottak a réti füvek és virágok közé. Hírüket most kőoszlop őrzi. Sok szép látnivaló van Lyonban. Meg-megálltam a régi paloták övezte Bellecour téren, amelynek közepén XIV, A papokat sem kímélik, ha nem tetszik tevékenységük. Ezt a papot például a Guardia Civil egy tagja elővezeti, mert fel­szólalt a népért, híveiért. Egy a sok százezer rongyos kis- A félelmetes Guardia Civil gyerek közül, aki a szemét­dombon nő fel Franco országá­ban Érdekes és hasznos tanfo­lyam kezdődik május 7-én a TIT-ben. Célja, hogy olyan idegenvezetőket képezzenclt, akik az ország területén szak­szerűen tudják majd kalauzol­ni a turistákat. A tanfolya­mon, melynek ötheies időtar­tama alatt hetente kétszer lesznek majd előadások, a halU Lajos zöldpatinás lovasszobra | szikrázik a napfényben. Meg- i csodáltain a Fourvier bazili-' kát, amely úgy uralkodik az, óriási város felett, mint aj tihanyi dóm a kis - Tihany fe-( lett. Végigsétáltam a Rövid- < árusok utcáján, amelynek re- j neszánsz palotái rég letűnt i századok emlékeit őrzik. A vá-J rosháza előtti téren elnézeget-, tem „A folyók az óceánba öm- < lenek” nevű szoborcsoportot: aj vágtató ólomlovak hátán ha-1 bot verve tajtékzik a víz. El-] időztem a textil múzeumban:1 szőnyegeinek, falvédőinek, ru-1 háinak messzi földről csodájára ] járnak. Az Árany-fej parkban] láttam százféle'színpompás vi-] rággal ábrázolva Lyon város i címerét, a kardos oroszlánt. A] két emelet magasságú pálma-] házakban trópusi fák díszle-] nek. Itt van az új rózsák ta-i nulmányának kertje, ahol! Franciaország legszebb rózsái j virulnak. Van mire emlékeznie; annak, aki egy hónapot töltött < Lyonban. De most, amikor aj kardos oroszlán városa fel-, rémlik előttem, én a sárvári] Bozi Laci példájára gondolok.] Nem járt az élet napos ol-( dalán, talán még asszonyt sem] csókolt szegény: de huszonegy i éves fejével bátran nézett far-] kas szemet a zsarnokság tank-i jaival. Távol a hazájától halt] meg a francia köztársaságért,] meghalt a szabadságért, meg-' balt a magyar becsületért. * gatók megismerkednek az or­szág földrajzi, történelmi, iro­dalmi, munkásmozgalmi és gazdasági szempontból érdeke­sebb tájaival, továbbá az ide­genvezetés metodikájával és pedagógiájával, elméletben és gyakorlatban egyaránt. A harminc órás előadásso­rozatot egy-egy városnéző séta és autóbusz-kirandulás egészí­ti majd ki. Minden téma fel­dolgozását dia- és epidiaszkó- pos vetítés színesíti, véhá.ny al­kalommal pedig mozgófilm-ve- títéssel illusztrálják az előadá­sokat. Az előadásokat az Értelmisé­gi Klub helyiségében tartják meg, minden kedden és csü­törtökön délután 5—S-ig. A tanfolyam végén az eredmé­nyesen vizsgázó ' hallgatók az egész ország területére érvé­nyes idegenvezetői igazolványt kapnak. A tanfolyamra elsősorban TIT-tagok jelentkezhetnek. Részvételi dij 120 Ft, amit a beiratkozáskor kell befizetni -----o----­K iváló kisipari szövetkezetek A Borsod megyei KISZÖV vezetősége a szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyek alapján „Kiváló kisipari szövetkezet” címmel tüntette ki az Edelényi Vegyesipari, a Miskolci Háziipari, a Sárospa­taki Cipész és a Sátoraljaúj­helyi Ktsz-i. Az említett szö­vetkezetekben a kitüntetést áp­rilis 30 és május 4 között meg­rendezendő ünnepségeken ad­ják át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom