Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

Szerda, Iíll>3. április 2t. ESZAKMAGYARORSZÄO 3 A tsz-pártszervezetek élőit áll® feladatok A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresz- Bzusának határozata megálla­pítja, hogy a mezőgazdaság történetében új fejezet kezdő­dik. Erőinket most a termelő- szövetkezetek korszerű, nagy­üzemi gazdálkodásának fej­lesztésére és szöcialista jelle­gének erősítésére, a szövetke­zeti parasztság szocialista ne- t velősére, egységének kovácso­lására kell összpontosítanunk. Nem kisebb feladat vár ránk, minthogy 1063-ban behozzuk az utóbbi két aszályos eszten­dő kieséseit. , Célunk, hogy maradéktalanul eleget te­gyünk az ötéves tervben me­gyénkre meghatározott célki­tűzéseknek. Ezért 1963-ban a mezőgazdáság össztermelését - 12—14 százalékkal, ezen belül a növénytermelést 18—20 szá­zalékkal, az állattenyésztés hozamát pedig G—0,5 százalék­kal növeljük. . E célkitűzések nagyok. De iéppen az 1962. év tapasztala­tai igazolják; adva van az , alap, adva van a lehetőség, hogy feladatainknak éleget te­gyünk. Megyénkben már ki­alakultak a mezőgazdasági ter­melés növelésének legfonto­sabb 'Jeltételei, s most az a fel­adata, mindennapos munkája valamennyi termelőszövetke­zetünk tagságának, de legfő­képpen pártszervezetének, hogy mielőbb elérjük a kitű- • zött -célokat. A'megyei pártbizottság ki­bővített ülésén sok ázó esett a termelőszövetkezeti pártszer­vezetekről. A beszámoló beha­tóan elemezte, helyzetüket és a felszólalók is számos javas­latot tettek. Mindenekelőtt ab­ból a tényből kell kiindul­nunk, amint azt Vaskó Mihály elvtórs, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője hangsú­lyozta, hogy a termelőszövet­kezeti pártszervezetek mun­kája a megye mezőgazdasága által elért eredményekben megtalálható. Általában je­lentős előrelépés történt, a - tsz-pártszervezetek az elmúlt 'időszakban jelentős segítséget adlak a tsz-mozgalom erősité- séhez. Ha azonban külön-külön vizsgáljuk munkájukat, tevé­kenységüket, nyugtalanító je­lenségeket is találunk. Még mindig sok az olyan tsz-párt- szervezetek száma, amelyek nem képesek azoknak a köve­telményeknek eleget tenni, amelyek a politikai munkában elengedhetetlenül szükségesek. A pártbizottsági ülés referátu­mában volt egy olyan megál­lapítás, hogy kevés a tagok száma. Nem csak ez a fő gond ■— mondta Vaskó elvtárs —, hanem gondot okoz a tsz- pártszervezetek összetétele is. A pártszervezetek taglétszá­mának csak egy kisebb száza­léka dolgozik a tsz-ben, de számos olyan párttitkár van, akit a tsz-párl szervezet élére állítottak, de ő maga faluján kívül, a termelőszövetkezettől távol dolgozik. Hogyan képes az ilyen pártszervezet, vagy az ilyen párttitkár a mindennapi feladatokat felismerni, meg­oldani, miként tudhat az em­berek szívéhez közel férkőzni? Ennél a gondolatnál hadd térjünk ki röviden Galkó La­jos elvtársnak, az cdelényi 'Alkotmány Tsz elnökének fel­szólalására. Mélyrehatóén ele-' mezte a gyenge tsz-ek gazdál­kodásának okait, amelyeket döntően a szakemberhiányban, illetve a pártszervezetek nem kielégítő munkájában lát. Hol­ott — mondta — a tsz-ben (s minden tsz-ben!) vannak jól képzett emberek, de nem biz­tos, hogy(. azon a poszton áll­nak, ahol képességeiket a leg­jobban kibontakoztathatnák. Elmondta,, hogy Edelényben jóformán mindenkit ismer, de a gazdálkodó embereket külö­nösen. Mégis, sok évnek kel­lett ahhoz eltelni, . amíg az embereket külön-külön, a ma­guk egyéniségében is megis­merte. fokozottan áll ez a párt­■ szervezet vezetőire. A gyenge termelőszövetkezetek számos problémával küzdenek, gyakran ütik fel fejüket né­zeteltérések, személyi torzsal­kodások, ellentétek. De ho­gyan tudja ezt a párttitkár felismerni, s miként tud meg­felelően intézkedni, ha nem tartózkodik az emberek között, ha nem ismeri meg őket? És milyen platformról tud az időszerű munkákra mozgósí­tani, akinek könnyen oda­mondhatják — és oda is mondják: „Te mondod ezt! ■Hiszen nem is dolgozol köz­tünk .. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a megye mezőgazdaságának le­hetőségeit vizsgálva , arról be­szélt, hogy elsőszámú feltétel a falusi pártmunka színvona­lának emelése. Ha tehát a pártszervezetek tagjai és a ter­melőszövetkezeti vezetők min­den feladat megoldásában azt tartják szem előtt, hogy az emberek nem csupán bizonyos termelési célok elérésének esz­közei, hanem a termelés is az emberért van, akkor könnyeb-, ben megtalálják a népgazda­sági, a szövetkezeti gazdaság és a tagság tényleges érdekei­nek közös nevezőjét. A referátum is nagy teret szentelt ennek a gondolatnak: éreztetni kell a termelőszövet­kezeti taggal, hogy fontos ré­sze a kollektívának és a közös •célok elérésében a vezetőség személy szerint őrá is számít: így örömmel használja fel és alkalmazza ismereteit, erejét az eredményesebb, jövedel­mezőbb gazdálkodás érdeké­ben. Mi tehát a teendő? — Olyan közszellemet kiala­kítani, amely az embert az ér­deklődés középpontjába állítja. A termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodás, a szövetke­zeti öntudat kialakítását is je­lentős mértékben segíti. Ezzel a termelőszövetkezeti paraszt­ság öntudata magasabb fokra emelkedik és ez segíti a tsz- parasztság egységének össze­kovácsolását. Ebben a munká­ban megtisztelő, szép feladat vár a politikai munkásokra, a pártszervezetek tagjaira. Ez ma az egyik legfontosabb fel­adata a termelőszövetkezetben dolgozó kommunistáknak is. Hasonlóképpen nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk — hangsúlyozza a továbbiakban a referátum — a fiatalok ne­velésére, szakképzésük bizto­sítására, a termelőszövetkezeti munka megszerettetésére. Több elismerést érdemelnek a munkában kitűnt, köztiszte­letben álló termelőszövetkezeti tagok, különösen az asszonyok. 1" ermel őszövetkezeti párt­■ szervezeteink előtt tehát nagy feladatok vannak. A ta­vaszi munka jó megszervezése, a jobb termésátlagokért ví­vott harc, a tsz-tagság egysé­gének összekovácsolása, mind­mind, egy-egy láncszeme a munkának. Éppen ezért, mint azt__ a megyei pártbizottság kibővített ülésének referátuma és a hozzászólók megállapítot­ták, most a legsürgősebb fel­adat: vizsgáljuk meg, segít­sük a tsz-pártszervezetek munkáját, hogy minden tény­kedésükkel az 1963. évi nagy célkitűzések megvalósítását szolgálják. Óhodvári Miklós Nagysikerű közgazdasági előadás Miskolcon Ä Közgazdaságtudományi Társaság Borsod megyei cso­portja rendszeresen gondos­kodik, hogy tagjai • időről- időre, széleskörű ismertetést kapjanak a legidőszerűbb köz­gazdasági kérdésekről. Á vita­estek so^án most Lázár György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese tartott előadást Miskolcon, Gazdasági helyzetünk és feladataink cím­mel. Egymillió párral több cipő tavaszra és nyárra mint tavaly A Belkereskedelmi Minisz­térium szakemberei elmondot­ták, hogy az év folyamán mintegy 17 millió pár cipőt szereznek be az ipartól, ezen­kívül mintegy 400—500 ezer pár külföldi, cseh, indiai, vi­etnami és pakisztáni cipő is bővíti a választékot. A tavaszi és a nyári.ellátás­ra a kereskedelem mintegy 13 millió páros készletet terve­zett az első félévre. Ez körül­belül egymillió párral több a múlt év hasonló időszakáé­nál. A választék is gazdagabb a tavalyinál, bár ez még nem mindenütt tapasztalható a bol­tokban, mert az ipái- az első negyedévben majdnem fél­millió pár, főleg tavaszi és nyári, cipővel adós maradt. Emiatt rendszertelenebb a bol­tok ellátása a' szezonjellegű árukkal. Az idei év újdonsága,. hogy megoldódik a fájóslábúak ci- pőellátása. Csehszlovákiában 50 ezer pár betétes cipőt vá­sárolt a kereskedelem. Buda­pesten három szaküzletben és a Corvin Áruházban árusítják majd ezeket. Lesz ilyen kivi­telben száras és fél, alacso­nyabb és magasabb sarkú ci­pő. A betétes cipők gyártása még az idén idehaza is meg­kezdődik. A modellek már el­készültek. Kápolnásnycknél, a leszakadt úttest helyén, a Székesfehérvári Közúti Üzemi Vállalat munkása! betonból két méter széles átfolyót építenek. A gépkocsik a munka befejezéséig, április 30-ig, terelő úton haladnak. Gyors ütemben javítják az utakat Az útépítők országszerte, főként a tél okozta rongálódá­sok kijavításán dolgoznak. A 7-es országúton, a kápol­násnyéki és a dinnyési vízmo­sásoknál, ahol a víz a legna­gyobb kárt okozta, május ele­jéig nemcsak az útburkolatot hozzák rendbe, hanem a régi­nél szélesebb átfolyót építe­nek. A borsodi nehézipar szereplése a Budapesti Nemzetközi Vásáron Az idén a szokásos buda­pesti ipari kiállítást nemzet­közi színvonalon rendezik meg. A kiállításon természe­tesen kiállítja és bemutatja termékét a borsodi ipar is. Megyénk iparának súlyát és jelentőségét mindennél job­ban bizonyítja, hogy a vasko­hászati pavilon berendezésé­vel a Lenin Kohászati Mű­veket, a gépgyár pavilon be- rendfezésévcl pedig a Diósgyőri Gépgyárat bízták meg. A vaskohászati pavilonban hét üzem mutatja be termékét és ezek között négy borsodi, a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a miskolci December 4 Drót­mű szerepel. Az eddigi jelek azt sejtetik, hogy Borsod nem fog szégyent vallani Az LKM-ben már a múlt év novemberében megkezdték a vásárra való készülődést. Krasznai Béla, a gyár keres­kedelmi főosztályának veze­tője úgy nyilatkozik, hogy ki­állításuk magasabb színvonalú lesz az előző évinél. Jellemzé­sül elmondotta, hogy a buda­pestiig kívül ez évben még nyolc kiállításon vesznek részt, tavaly csak a szocialista or­szágokban mutatták be ter­mékeiket, az idén ‘ azonban iparilag fejlett kapitalista országokban is rendeznek ki­állítást — Hirtelenjében — mondja Krasznai Béla — nem tudnám megmondani, hán£ darab és hány féle terméket állítunk ki. Bemutatunk kovácsműhe- lyi, acél- és vasöntödéi termé­ket, csavargyári kompozíciót, s többek között azt is, mit lehet és mit tudunk készíteni salak­ból. Arra törekszünk, hogy minél kisebb helyen, minél szemléltetőbben és minél többféle rírnt mutassunk be A hengerművek termékeivel kis helyen és a termékek szé­les skálájával úgy mutatko­zunk be, hogy metszeteket ké­szítünk és ezeket karácsonyfa szerűen hegesztjük össze. Több érdekességgel akarjuk meglepni a látogatókat. Töb­bek között először állítunk ki papírgyári hengert. Ez azért is érdekes, mert eddig ilyen hengereket import útján sze­reztünk be. A csavargyár most ünnepli fennállásának ötvenedik évét, és ez alkalom­ból emlékveretet bocsátunk ki. Részt vesz a kiállításon kohá­szati múzeumunk is, amely nagyolvasztói metszetet, a nagyolvasztó kicsinyített má­sát mutatja be. Az Ózdi Kohászati Üzemek termékeinek kiállítása egybe­esik a gyár fennállásának száztizedik évfordulójával. A gyár dolgozói ezt valahogy gyártmányaik fejlődésével is ki akarják fejezni. Buda Sán­dor, az értékesítési osztály ve­zetője elmondotta, hogy mint­egy 170 fajta terméket mutat­nak be. Az LKM-hez hason­lóan, ők is készítenek kará­csonyfa alakú termékkompo­zíciót. Bemutatnak különféle kohászati készítményeket, sa- mottéglagyári' termékeket és egyik berendezésük kicsinyí­tett mását. Nagy a készülődés a Decem­ber 4 Drótművekben is. Az egyik helyiségben már készen áll egy absztrakt drófc- komplexum, amellyel ötlete» módon mutatják be a külön­féle vastagságú huzalaikat. A lakatosműhely egyik munka- padján most készül egy gyors­sodrógép kicsinyített mása, amelyet működése közben mu­tatnak be a vásár látogatóinak. Ezenkívül bemutatnak külön­féle kötélmetszeteket, lapos drótkötelet, különféle kábele­ket, betonacél metszeteket. A vaskohászati partion ki­állítása egyébként nagyon el­tér a szokásostól. Eddig ugyanis a termékeket külön- külön, gyáranként állították ki, most a hét vaskohászati üzem termékét egységesen, a munka, a termelő folyamatok­nak megfelelően mutatják be, az alapanyagtól kezdve a fél­kész, a kész, a működő termé­kekig. Szemléltetően akarják ábrázolni a kiállítási csarnok­ban a magyar vaskohászat kialakulását9 fejlődését is. Számítanak arra, hogy . a kiállítást nemcsak szakemberek tekintik meg, számukra külön katalógust ké­szítenek, hanem vaskohászat­hoz nem értők is. így maket­tekkel, fényképekkel illuszt­rálják, hogy a kiállított termé­keket hogyan és mire használ­ják fel, milyen célra készítik el, mennyiben segíti az egész népgazdaság fejlődését, ho- gyan szolgálja külkereskedel­mi érdekeinket. A kiállító gyárak képviselői­nek egyöntetű véleménye sze­rint- a vaskohászati partion termékei az előző évieknél na­gyobb fejlődést mutatnak, ép­pen ezért a vásártól nagyobb sikert, elismerést várnak. Reméljük, a kiállítók elkép­zelései valóra is válnak. Csorba Barnabás Ebédszünet a határban Foto: Sz. Gy. ************* ft**-************************** ******************** X X « **« X K * Éljen a forradalmi munkás-paraszt kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom