Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-12 / 59. szám
Kedd, 1963. március 12. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Két kép Béreméről A Központi Szénosztályozóban naponta több száz vagont ürítenek ki gépesített úton. Képünkön a „vagonbuktatás'' látható. Telnek a vagonok. A Borsodban termelt szén nagy része a Központi Szénosztályozón megy keresztül. Foto: Szabados György A miskolci December \ Drót művekben is megkezdik a hajdúsági földgáz felhasználását A miskolci December 4 Drótművekben az ipari kemencéket még jelenleg is generátorgázzal üzemeltetik, ami nagy mennyiségű barnaszén felhasználással jár. Ezért az idén megkezdik a sokkal gazdaságosabb, magas kalóriájú fűtőanyag, a hajdúszoboszlói földgáz használatát. A földgáz bevezetése viszonylag kevés költséggel megoldható, mert a miskolci Gázművek a gyár közelében gáz- bontó- és nyomásszabályozó telepet létesített. így innen biztosítják majd a gyár gázszükségletét. Az új tüzelési módszerre való áttéréssel kapcsolatban a kemencék átalakítási tervei már készülnek. Egy kemencének átépítéséhez már hozzá is fogtak. Az átalakítással egyidejűleg lényegesen könnyítik a dolgozók munkáját is, mert a kemencék jelenlegi kézi szabályozását automatikus módon oldják majd meg. A földgáztüzelés bevezetésével évente mintegy húszezer tonna barnaszén felhasználását kerülik el. A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatóságának tájékoztatása szerint a gépállomásokon az összes gépek 80, a termelőszövetkezetekben pedig 85 százaléka van üzemképes állapotban. Az időjárás okozta késés miatt feltétlenül szükséges, hogy a lehető legtöbb gépet kettős műszakban üzemeltessék. A javítások ellenőrzésére szolgáló tavaszi gépszemléket egyébként úgy szervezték meg. hogy a már a mezon dolgozó gépek felülvizsgálata munka közben történjék. A telephelyen csak a még munkaalkalom hiányában veszteglő gépek „sorakoznak föl” a szakemberekből szervezett bizottság előtt. A szemle eddig két megyében — Somogybán és Vasban — kezdődött meg. Húsz éve végzett ipari tanulók találkozója Diósgyőrött A Diósgyőrvasgyári Ipari Tanonciskola 1943-ban végzett nö1 Ujűhb helyi árvizek megyénkben Kiöntött a Vadász-patak — Másodfokú árvédelmi készültség a Taktán — Honvédségi alakulatok siettek a lakosság segítségére Az egyre erőteljesebb olvadás és a vasárnap hullott csapadék következtében tovább áradnak a borsodi patakok és a kisebb helyi vízfolyások. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka és hétfőn a megye több községében megfeszített munkával küzdött a lakosság a helyi patakokon végigzúduló árhullámmal. Hétfőre virradó éjszaka Szikszó közelében, a Vadászpatak medrében összetorlódtak a zajló jégtáblák, s vissza- duzzasztptták a valóságos fo- lyóvá terebélyesedett vízfolyást. A jeges áradat betört a község mélyebben fekvő részeibe. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság és a honvédség azonnal a község segítségére sietett. A honvédségi robbantó osztagok megkezdték a patak medrét elzáró jégtorlasz robbantását. A segífsé-# gül hozott csónakokon is meg-» kezdték a veszélyeztetett épü-J lelek kiürítését. A községben ■ néhány óra alatt már mintegy J száz épület állt vízben. Hétfőn» a reggeli órákban végre sike• • rült lefolyást biztosítani a Va-2 dász-patak hömpölygő áradatának, s a községből is visszahúzódott a helyenként egy métert is megközelítő árvíz. Hétfőn délután Ócsanálost fenyegette elöntéssel a Vadász-patak. A vízügyi hatóságnak és a honvédségnek itt is sikerült eltávolítani a medret elzáró jégtorlaszokat, s estére a községben megszűnt a közvetlen árvízveszély. A Bükk déli lejtői alatt elterülő községekben is újabb helyi árvizeket okozott az erőteljes olvadás. Vasárnap este Mezőkövesden ismét kiöntött a Hór-patak. Mintegy 1200 ember volt talpon a községben, s szervezett védekezéssel sikerült megakadályoznia az újabb vízkárokat. A Hór- és a Kánya-patakon utoljára 1941- ben észleltek ilyen magas vízállást. A keddre virradó éjszaka újabb tetőzést várnak a Húron. A községben összesen húsz családot kellett kiköltöztetni. mert a „lábvizet” kapott, gyenge alapozású épületek esetleg összedöléssel fenyegetnek. Mezőnagymihályon a helyi árvédelmi bizottság irányításával már negyedik napja állandóan mintegy százan védik a községet a Kácsi patak megáradt vizétől. Az eredményes védekezésnek köszönhetik, hogy az állami gaz daság néhány melléképületén kívül egyetlen házhoz sem tudott betörni az áradat. Gelej oci is folyik az árvédekezés. A községnél egy vasbeton híd szakadt a Gsincsébe, amelynek eltávolításához a honvédséget hívták segítségül. A megye más részein is sok gondot okoznak a megáradt helyi vízfolyások. Vilmányban például a magasabb részekről lezúduló hóié elöntéssel fenyeget néhány mélyebben fekvő épületet. Halmajt a Vasonca- paták megduzzadt vize fenyegeti. Hétfőre a Takta vízállása is jelentősen megemelkedett és az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az esetleges veszélyre való felkészülés biztosítása végett a vízfolyás mentén elrendelte a másodfokú árvédelmi szolgálatot. Tak- taszadán, ahol az elmúlt napokban a mélyebb részeken összegyülemlett hóié okozott gondokat, hétfőn a Takta áradása ellen kellett harcba szállni. A lakosság mintegy ölven méteres szakaszon, közel egy méter magas nyúlgát építésével akadályozta meg a víz beáramlását. A megye belvizes öblözetei- ben is emelkedett a belvízle- vezetö főcsatornák vízállása. Ezért a dél-borsodi belvizes öblözetben elrendelték a másodfokú belvízvédelmi készenléti szolgálatot. A Bodrogközben és a Taktaközben elsőfokú belvízvédelmi, készenlét van. A legtöbb belvíz- átemelő szivattyútelep már működik. Az olvadás hétfőn a megyénket érintő nagyobb folyók vízállásán is éreztette hatását- A legtöbb helyen már kisebb áradás volt észlelhető. A folyókon további áradással kell számolni. vendékei szombaton délután tartották húszéves találkozójukat a Szinvavölgyi Művelődési Otthonban. A találkozón — a végzett száznegyven közül — mintegy kilencven volt növendék vett részt, akiknek nagyobb része a diósgyőri üzemekben dolgozik. Délután megkoszorúzták az iskola időközben elhunyt igazgatójának, Perlaki Jenőnek a vasgyári temetőben lévő sírját, majd az esti órákban volt tanáraikkal együtt baráti vacsorán idézték fel az iskolában töltött idők emlékeit. A családias jellegű összejövetel egyúttal jó alkalom volt az elmúlt húsz év eseményeinek megbeszélésére, felidézésére is. A húsz éve végzett szakmunkások közül mintegy százan a diósgyőri üzemek közép- és felsővezetésében töltenek be fontos szerepet. Művezetők, főművezetők, üzemvezetők lettek. Többen a mozgalmi éleiben hasznosítják tudásukat. Számosán azonban pályát változtattak. Deniök László például orvos lett, Venczel Béla a néphadsereg századosa, többen pedig a mérnöki diplomával cselül ték fel a szakmunkás bizonyítványt. Versenyfutás az idővel 1/ özlemény jelent meg a '' Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Központi Revíziós Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes üléséről. Az együttes ülés a többi között megállapította: „A választások után figyelmünket a mindennapi feladatok megoldására kell irányítanunk. Ugyanolyan egységben, összeforró ttságban, mint az a választásokon is megnyilvánult, dolgozzunk teljes erővel országépilö terveink megvalósításán. Most arra kell összpontosítanunk erőnket, hogy a népgazdaságban a hosszan tartó tél által okozott átmeneti elmaradást a következő időszakban behozzuk. Pótolni kell az iparban a termeléskiesést, a közlekedésben elmaradt jelentős áruszállításokat. Nagy erőfeszítésekre van szükség a falvakban. hogy pótoljuk a korai és elhúzódott tél miatt elmaradt mezőgazdasági munkákat és fokozott gonddal kell felkészülni a tavaszi munkára.” Megyénk iparában és mezőgazdaságában is jelentős elmaradást okozott a tél. Köztudomású, hogy az építőipar munkája teljes egészében szünetelt. A Hejöcsabai Cement- és Mészmű hetekig vesztegelt, a Mályi Téglagyár sokáig nem üzemelt. A Lenin Kohászati Műveknél 12 ezer tonna készáru várt elszállításra. A Diósgyőri Gépgyárban több mint kétezer túlórát használtak fel a szigorú tél ellensúlyozására. Az LKM-től szerzett értesüléseink szerint 3—4 százalékos termeléskiesést eredményezett a szokatlan időjárás. A példák azt igazolják, van mit leküz- denünk az elmaradást illetően. S ha a párt- és a gazdasági vezetők számításba veszik azokat a szolgálatkész erőket, amelyek a tél legszigorúbb napjaiban fokozott intenzitás- sol jelentkeztek, akkor az eredmény nem maradhat el. S^|ég nem felejteltük el * * Nagy István villanyszerelő nevét, aki ép hüvelykujját áldozta a dermesztő. 25 fokos hidegben egy nagyfontosságú villamosvezeték megjavításánál. Talán még nem nehéz visszarévednünk arra a 12 órás hóesésre, amely, úgy véltük, sohasem ér véget. Bányászaink akkor is dolgoztak. Katonák, diákok, termelőszövetkezeti tagok fogtak csákányt, lapátot, hogy mentesítsék a szállítópályákat a temérdek hótól. Bizonyára emlékszünk még a 3. sz. Autóközlekedési Vállalat „nyújtott” műszakjaira, azokra a vasárnapokra. amikor megállás nélkül hordták a szenet iskoláinknak, hogy ne kelljen újabb szénszünettel megszakítani gyermekeink tanrendjét. Emlékezzünk csak vasutasaink küzdelmeire. a lefagyott váltókra, az ózdi kohászok viaskodásá- ra. amelyet a lefagyott érchegyekkel vívtak. Gondoljunk a tiszapalkonyai „áramgyár” mindennapi „kenyerének”, a szénnek előteremtésére, a napi 30 ezer köbméteres vízszükséglet nehéz megszerzésére. Hőstettek voltak ezek a javából, a szó valódi, el nem koptatott értelmében. Az átmeneti elmaradások behozását most már az iparban. nézetünk szerint, semmi különösebb nehézség nem gátolja. Az LKM teljesíteni tudja márciusi tervét. A fentebb említett 3—4 százalékos elmaradást már a következő negyedéiben szeretnék behozni. Most, hogy remélhetőleg tartós lesz a jó idő. az építőipar időlegesen foglalkozhatna a rövid hét „megnyújtásával”, esetleg a bányászok példájához hasonlóan, két vasárnap ' termelési nappá nyilvánításával nagyban segítenének a lé- maradási gondokon. A mezőgazdaságban je” lentkezö elmaradások már nehezebben hozhatók be. A temérdek hó nem éppen egyenletes olvadása, a tömeges esőzés gátat emel a normális munkamenet elé. A nagy mennyiségben felduzzadó belvizek hosszú időre visz- , sza vet hetik a mezőgazdasági munkákat. Itt is — az iparhoz hasonló- •] an — legfontosabb a várható veszély, és az árvízkárok meg- : előzése. A vízlevezetők, az :j áLlandó csatorna-felügyeletek, ■ a belvizek átemelése meg-j könnyíthetik, előbbre hozhat- i jak a már amúgy is megkésetté mezőgazdasági munkákat, j „Ugrásra kész” állapotot kell 1 teremteni minden termelőszö- ! vetkezetben, hogy ha elvonult a viz és a földekre lehet men- ; ni. 10 percig se késlekedjünk a tavaszi munkák megkezdő-1 sével. Az együttes ülésről szóló/ ** közleményből a „mindennapi” kifejezésnek kell elsősorban megragadnia gazda- ságvezetőink figyelmét. Nehogy a távlati feladatok közben elfeledkezzünk arról; sok; gondot okozott nekünk a tél. Most elsősorban ezekkel kell fokozott figyelemmel törőd-' nünk, mert soronkövetkező or-1 szágépítŐ terveink csak igy valósulhatnak meg. Párkány László A közömbösségről és a cinizmusról* n. • A tőkés társadalom ellent- »mondásai a munkásosztályt ráébresztik előbb-utóbb törté- Jnclmi hivatására. De mi lesz a • burzsoáziával? — Egy — töre- Jdék — részük csatlakozik a • munkásosztályhoz. Másik — 2 ma már szintén nem számottevő része — igyekszik vala- Jhogy megmenteni a liberális és «radikális polgári eszméket. • (Természetesen erre — a kapi- J tál izmus általános válsága ki• óleződésénék hatására — sem- Jmi kilátása nincs.) Egy jelentős mag nyilt és féktelen apo- Jlogetája lesz a burzsoá rendinek és végül, talán a legszá- •mottevőbb része a pesszimiz- Jmus, a közömbösség, a ciniz• mus sáncai mögé menekül. E Jpolgúri attitűdnek filozófiai • forrásait Nietzschénél, Scho- Jpenhauernél, az irracionalista •gondolkodók között, ma pedig Jíőként a legdivatosabb irányzatban, az egzisztencializmus- 2 ban kell keresni. ! Ez az általános társadalmi • helyzet, amely a kapitalizmus Jállalános válságának elmélyülése következtében egyre kilá- Jtástalanabb lesz. táptalaja a »cinizmusnak, a kapitalista or• szagokban élő fiatalok számá- - ra és a háborús pszichózis csupán segíti a pesszimizmus megerősödését. Kosztolányi egyik regény- a hőse. Esti Kornél — így fogal- J mázzá az eszmeietlenség, a ci• nikus relativizmus világszem• * A cikk megjeleni a Borsodi J Szemle legutóbbi számában. léletét: „Ö nem értette az életet. Fogalma sem volt, miért született erre a világra. Ügy gondolkozott, hogy akinek a részévé jutott ez az ismeretlen célú kaland, melynek vége a megsemmisülés, az minden felelősség alól fel van mentve, s jogában áll, hogy azt tegye, amit akar... De éppen, mert az életet a maga egészében értelmetlenségnek tartotta, a kis részeit külön-külön mind megértette, minden embert kivétel nélkül, minden magasztos és aljas szempontot, minden elméletet, s ezeket azonnal magáévá is tette. Ha valaki öt percig beszél neki okosan, hogy térjen át a mohamedán hitre, ő áttér rá, feltéve, hogy megkímélik a cselekvés nyűgétől ...” Magántulajdon és cinizmus A kapitalizmus alapvető bázisa: a magántulajdon. Az ebből fakadó egyéni szabadság elvéből következik az indivi- dum féktelen dicsőítése. Az individualizmus bizonyos történelmi helyzetben — például a középkori szellem elleni harc idején — játszhatott haladó szerepet is, de ma. amikor a termelés társadalmasítása már objektíve előkészítette a szocializmusra való áttérést, a gátlástalan individualizmus szükségszerűen szüli a magányosság, a „spleen” hangulatát, táplálja a cinizmust, a kilátás- talanság érzését, az eszmeiség megvetését Ismét Kosztolányit idézem. Hogyan reagált a kapitalista társadalomban elburjánzó individualizmusra és az ezt kísérő, az egyéniséget gúzsbakötő bürokráciára? „Beírtak engem mindenféle könyvbe ős minden módon számon tartanak. Oh fogeslkorgatás, oh megalázás, hogy rab vagyok cs nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam és a fejem, az is csak egy adat. Jobb volna élni messzi sivatagban, vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt, mivel beírtak mindenféle könyvbe és minden módon számon tartanak.” (Csupán az összehasonlítás kedvéért említem meg, hogyan reagált és milyen következtetéseket vont le ugyanebből a problémából egy kommunista költő: József Attila.) „Számon tarthatják mit telefonoztam, s mikor, miért, kinek. Aktába írják miről álmodoztam, s azt is ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok elökotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. Az én vezérem bensőmből vezéréi. Emberek, nem vadak — elmek vagyunk! Szívünk míg vágyat érlel nem kartoték adat. Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet, ió szóval oktasd, játszani is engedd, szép, komoly fiadat.” Milyen gazdasági. társa- dalmi, politikai és ideológiai okok szülik a cinizmust, a szkepticizmust a szocializmusban? Marx A góthai program kritikája című művében jellemezte legrészletesebben a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet társadalmának jellegzetes vonásait. Témánk vonatkozásában különösen ez a megállapítás fontos. „Nekünk itt nem olyan kommunista társadalommal van dolgunk, amely a saját alapján fejlődött ki. hanem ellenkezőleg, olyannal, amely a tőkés társadalomból most bújik ki, amely tehát még minden tekintetben, erkölcsében, szellemében magán viseli annak a légi társadalomnak anyajegyét, melynek méhéböl származik.” Marx és Engels nagyon is világosan látták, hogy az új tudatosság, az új erkölcs nem születhetik meg egyik napról a másikra, hogy évtizedekre van szükség ahhoz, hogy a társadalmi tudat összhangba kerüljön a társadalmi léttel. Amíg ez nem történik meg, addig a burzsoá ideológiának és erkölcsnek még számos csöke- vénye élhet tovább, nem pusztul ki az individualizmus, az önzés, a csalás, s mindez együtt jár a cinizmussal, a társadalom problémái iránti közönnyel, vagy gyakran ellenszenvvel. Marx pl. egy ízben igy szól a munkásokhoz: „Tizenöt, húsz, huszonöt év polgárháborúin és népek közötti harcain kell átmennetek, nemcsak azért, hogy a viszonyokat megváltoztassátok. hanem azért, hogy magatokat is megváltoztassátok és a politikai uralomra képessé tegyétek.” Hogyan látta Lenin ezt a problémát? A Nagy Októberi! Forradalom napjaiban és az1; azt követő hetekben, a forradalmi lelkesedés lázában úgy érezte, hogy a tömegek tudatának átformálása, a szocialista eszmeiség, erkölcs kialakulása előbb megoldódik, mint ahogyan azt a forradalom előkészítésének éveiben gondolta.! De a polgárháború, s később, ! különösen a kronstadti lázadás' és a NEP-politikára való áttérés tapasztalatainak fényében! nagyon józanul és reálisan fel-ij mérte az új társadalmi tudat, kialakításának nehézségeit, útvesztőit, buktatóit, s több ízben felhívta a párt figyelmét, hogy itt nem várható gyors győzelem, ezt a problémát nem lehet „vörösgárdista rohammal” megoldani. A burzsoá erkölcs, individualizmus okát elsősorban a kisárutermelés fennmaradásában, a szokások erejét ben látta. Azt mondotta: bér á kapitalizmust már agyonver- tűk, de holtteste még köztünk í marad és miközben hullája ■ oszlik, mérgező miazmákkal j fertőzi a levegőt. Érzékletesen ír Gorkij erről: , „Bennünk, mindnyájunkban él; még egy kissé a kispolgári ; múlt elaggott Ádámja. Többé- 1 kevésbé még megtalálható ben, i nünk a kényelmes ragaszkodás , a múlthoz. Az évszázadok fo- ; lyamán belénknevelt farkas- , individualizmus még nem hali : ki egészen, a mai újjáépítési/ korszak körülményei olyanok' hogy itt-ott még teret adnak áj r égi m ód i i n di vi d ual i zmusn ak.| Ezeket a csökevényeket figyelemmel kell kísérni és sz-etr előtt kell tartani.” Nemes Frigyes (folytatjutcí Megkezdődtek a gépáltaés^ széfek
