Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

2

ESZAKMAGVAROR.SZAG

Péntek, 1963. március 8.

A fiatalok továbbtanulási lehetőségeiről

Lapunkban már többször beszámoltunk róla; milyen továbbtanulási lehetőségek vannak Miskolcon. Mivel azonban szerkesztőségünktől nap mint nap több fiatal kér levélben tanácsot: hol folytathatná tovább iskolai tanulmányait Miskolcon — megkértük Hnisz Lászlót, a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetőjét, ismertesse részletesen a fiatalok továbbtanulási lehetőségeit.

— Középiskoláink és iparitanuló intézeteink nagy szeretettel várják a most végző nyolcadikos diákokat. Minden Miskolcon végző és minden Miskolc körzetéhez tartozó vidéki tanulót felveszünk — tájékoztatott Hnisz László elvtárs. — A legtöbb tanulót gimnáziumaink fogadják. A. gimnáziumokban fiataljaink szakmai előképzésben is részesülnek. Az iskola elvégzése után egyetemeken, főiskolákon folytathatják tanulmányaikat, minősítő vizsgájuk alapján rövidített idő alatt szakmát sajátíthatnak el, illetve állást is vállalhatnak. Felvételi vizsgát nem kell tenniük, jelentkezni iskolájuknál lehet.

A továbbiakban Hnisz László a következőket mondotta.:

— Három gimnáziumunkban szakközépiskolai tagozat is működik. A Földes Gimnáziumban autószerelő, postaforgalmi és műszerész, a Kilián György Gimnáziumban géplakatos, villanyszerelő és esztergályos, a Herman Ottó Gimnáziumban ruházati és élelmiszer-eladó szakmát tanulhatnak diákjaink. Ebben az iskolatípusban sincs felvételi vizsga. A jelentI jáp fisssfe fSfSzsBbeit

XXIIÍ. János pápa csütörtökön délben

magánkihallgatáson fogadta Alekszej Adzsubejt, az

Izvesztyija főszerkesztőjét.

A körülbelül fél óra hosszat tartó beszélgetésre a pápa könyvtárában került sor. Ezt rr-«előzőén a pápa fogadta Giovanni Gronchi szenátort, volt köztársasági elnököt, az Eugenio Balzan-alápítvány elnökét és az alapítvány tagjait, akik hivatalosan közölték XXXII. János pápával a Bal- zan-békedíj odaítélését a pápának, a nemzetközi enyhülés érdekében kifejtett tevékenységéért.

Gronchi üdvözlő szavai után XXIII. János pápaaz egyház békeküldetéséről szólott, azokról az akciókról, amelyeket „a mai modem idők körülményei egyre világosabbá és kifejezőbbé tettek. Ezek a körülmények — mondotta XXIII. János pápa —, anélkül, hogy bármiben is csökkentették volna a római szentszék szabad és teljes szu- verénitását, kedveztek annak a nemzetek feletti és teljes semlegességnek, amelyet az egyház és annak feje a nemzetközi életben tanúsít. Ez a semlegesség nem értendő tisztán pasz- sziv vonatkozásban, úgy, mintha a pápának csak arra kellene szorítkoznia, hogy. csendben figyelje az eseményeket.

j Az egyház akciója — hangozhatta a pápa —, nem tisztán abból áll, hogy felszólítsa a kormányokat: kerüljék el a fegyveres erőhöz való folyamodást. Ezeknek az akcióknak az a célja, hogy formálják a békeszerető embereket”.

A pápa ezután megáldotta a jelenlévőket. Ezzel a ceremónia végétért.

Közvetlenül ezután került sor Adzsubej fogadására, amelyen részt vett felesége, Rada, Nyikita Hruscsov leánya is.

Annak a ténynek, hogy XXIII. János pápa külön kihallgatáson fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa lapjának, az Izvesztyijának főszerkesztőjét, római megfigyelők körében

komoly jelentőséget tulajdonítanak.

Először fordul elő ugyanis, hogy a Vatikán feje fogadja a szovjet állam egy képviselőjét

Kubai diákok látogatása

nuló kubai diákot. A ■nyolcadikos pajtások sok szeretettel fogadták őket. A vendégek a diákok kérésére, a kubai forradalomról, a. Karib-tengeri válságról beszéltek. Ismertették a szocializmust építő kubai nép és ifjúság életét.

A két egyetemi hallgató szívesen felelt a kérdésekre, ■ s ezen keresztül a. pajtások még jobban megismerhették kubai testvéreik' szokásait, iskolai éleiét s még a népszerű sportjaikat is.

Az ünnepség végén kedves ajándékkal lepték meg a vendégeket.

Nagyon szép, emlékezetes látogatás volt ez, s minden pajtás szívébe véste szavaikat: .,Háborút csak az az ember akar, aki nem szereti és nem becsüli embertársait!”

Paksár Katalin és Fülöp Judit őrsvezetők

Az edelényi bánvásziakételep iskolája

Öt év telt el azóta, hogy Edelényben felépült 500 bá- nyászlakás. A gondos, megfontolt; tervezést dicséri az is, hogy négytantermes iskolát, tornatermet is építettek, a megyei tanács illetékesei biztosították a tanerőket, és már az első évben nyolc osztályban megkezdődhetett a tanítás. Jó az iskola és a szülök kapcsolata, a felnőttek számára is gyakran tartanak különféle előadásokat. A gyerekekkel többfelé voltak kirándulni az országban, például Pesten az Országházban is,- Az 1962/63-as tanévben megkezdődött a politechnikai oktatás, amelyet a bányaüzem is segít.

Hargitay József Edelény

Másodszor is elnyerték,a szocialista címet

kezes az iskolában történik.jjj Különös örömmel fogadják a* lányok jelentkezését a posta-* forgalmi, a villanyszerelő, a* géplakatos, a ruházati eladó és* az élelmiszer eladó szakmák-,)! ban. *

A Közgazdasági Technikum)), ipari tagozata szakközépiskola.* Áz itt végzett tanulókat képe-* siló oklevelük alapján az uze-* mekben, vállalatoknál közgáz-* dasági ismereteket kívánó be-* osztásokban alkalmazzák. Ta-* nulmányaikat felsőbbíokú in-* tézményeinknél is folytathat-* ják. A Közgazdasági Techni-K kum fiú tanulók jelentkezését-: is várja. Felvételi vizsga nincs,;!, de felvétel előtt beszélgetnek a!;! jelentkezőkkel.

Ipari■ technikumaink kisebb' számban.tudnak felvenni tanú-;! lókat. A Villamosipari-, Gép-Ij! ipari-, Kohóipari Techniku-* mok, továbbá a Közgazdasági V Technikum kereskedelmi tago-.j; zata várja a fiatalok jelentke- zését. Ezekben az iskolákban* végző tanulók technikusi okle-* velet nyernek és az üzemekben* szakmájuknak megfelelő be-_* osztásban kapnak munkalehe-ig tőséget. Felsőbbíokú intézmé-* nyéknél is továbbtanulhatnak.^ Ezekben az iskolákban fel-* vételi vizsga van. Matematikai* ismeretekből és magyar helyes- * írásból kell számot adni tudá-ij! sukról. , *

Zenei gimnáziumunk két új* I. osztályt nyit az 1363—64-es* iskolai tanévben. *

Iparitanuló intézeteinkben* esztergályos, lakatosi marós,* hegesztő, autószerelő, elektro- *, műszerész, villanyszerelő, kő-*- műves stb. szakmákat tanul--*1 hatnak fiataljaink. A szak-;!;' munkás tanulók felvételének*! rendszere nem azonos a közép- iskolai felvételek módjával. A*J fiatalok maguk keresnek fel-* vételi helyet az üzemelőiéi,* vállalatoknál, s jelentkezési * lapjukat azok továbbítják az* illetékes tanulóintézetekhez. * A 100. sz. Iparitanuló Intézet* két szakközépiskolai osztályt is* nyit, esztergályos és géplakatos *j szakmákban. Ennek szervezését*, a gépgyár oktatási osztálya.jn-J tűzi. . - i *Ez .intézeteken .kívül a* Kereskedelmi Tanulóiskola, *i Gyors- és Gépiró Szakiskola és*, az Egészségügyi Szakiskola *i várja a végzős fiatalok jeient-|í< kezesét. *;

A kedves szülőknek és tanu-;t;i lóknak bővebb felvilágosításo-*( kát készségesen adnak isko-;rí Iáink igazgatói — fejezte be*, tájékoztatását Hnisz László. *

Csendes, ' szerény embernek ismerik a Diósgyőri Gépgyár ,,D” egységénél Németh -József lakatos brigádvezetőt, aki a kongresszusi verseny

Ezért bizony ném jár köszönet

Március 1-én a házunk előtt lééi villanyoszlopon kiégett a bizio- íték, s igy lakásunk és a szomszéd áz teljes sötétségbe borult. • Azon- al szóltunk a körzetszerelőnek, omogyi elviársiiák, s kértük in- izkedjen mielőbb. Ö azonban ar- a. hivatkozva,, hogy szabadságon an, nem jött el, sőt, a hiba beje- intósekor jelenlévő helyettesét,

A közös munka gyümölcse

A karosi Üj Tavasz Tsz zár- zámadásán mintegy 200 ember yült' össze. Barna János tsz- Inök ismertette a beszámolót. L közös munka meghozta gyűri ölesét, kifizettek'- minden tarozást és még így is 29,80 format fizettek egy munkaegységre. 1 beszámoló feletti .vitában az lei tervekről is sok szó esett, isz-tagok vállalták,' hogy még óbban dolgoznak, mint eddig, iszen jövőre még gazdagabb redményröl szeretnének be- zámolni.

Varga László vb-titkár, Karos

— népihímzések kiállítása nyílik vasárnap Uraj községben. A kiállításon harminc asszony — a helyi nőtanács kézimunka szakköre — mutatja be legszebb matyó-, szentist- váni és buzsáki hímzéses kézimunkáját.

során elért eredményei után másodszor is első helyezést ért el.

— Most is a kongresszusi lendülettel dolgozunk tovább — mondta, amikor beszélgettünk. — Teljesítettük már a Vasas Szakszervezet XXIV. kongresszusa tiszteletére tett vállalásunkat is.

Németh elvtárs brigádja 1960-ban alakult, s most nyerte el másodszor a Szocialista brigád oklevelet. A brigád tagjai igyekeznek szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. Gyakran i-endeznek kollektív összejöveteleket; Munkájukon, tanulásukon kívül társadalmi munkára is jut idejük. így többek között a vattai termelőszövetkezeteit patronálják.- v Szántó Gyula Diósgyőri Gépgyár

A vonalok fűtéséről

Kardos Ernő sályi lakos lapunk január- 25-i számában kifogásolta, hogy a Füzesabonyból 3 óra 14 perckor inAlEXAMPR WA5ZÍBOV

dúló munkásvonat szerelvényének kocsijai fütetlenck. Panaszára a MÁV Igazgatóság így válaszolt:

„Dolgozóink mindent clkö- ' veinek a kulturált utazás biztosításáért, ezen belül azúrt,

• hogy az utasoknak meleg komcsikat biztosítsunk. A kocsi!: % fűtésének azonban határt szab

• a hőmérséklet. A panasztétel J idején a vonat indulásakor mi- onusz 8—15 fok körül ingadozott •a hideg. Ilyen hőmérséklet

• mellett a legnagyobb kapaci- J iású mozdonyokkal is csak 12 2 darab 2 tengelyes kocsit turn dunk fűteni. Ezzel szemben ff , lecsökkenteti szerelvény kocsi• jainak száma. 15 volt. Így 3 komcsi ki volt zárva a fűtésből.

• Ilyen esetben a jegyvizsgálók "felhívják az utasok figyelmét, ahogy mely kocsik vannak fűt•ve. Több kocsinak a fűtésbe

•

•kapcsolása a fűtési berendezé- •sek elfagyását vonná maga aulán, mert a vonatot továbbító ^mozdony képtelen annyi gőzt. Jtermelni, hogy minden kocsi *fűthető legyen.” m

2 Pontosan közlekednek

• az autóbuszok

J Február 15-i lapszámunk- © ban Török Lajos szóvá tette

• a Sóstófalva—Miskolc között 2 közlekedő autóbuszjárat gya• kori késését. A panaszra a. 3; J számú Autóközlekedési Válla- a lattól érkezett válasz:

• ,.Megállapítottuk, hogy ff 2Sóstófalva-—Miskolc. közölt aközlekedő járat műszaki hiba •miatt 1963. január 1. óta négj a esetben késéssel közlekedett* A rendkívüli időjárás nagyon

aigénybe veszi gépparkunkat,

• sokszor történik nem várt, hir*

% télén hiba, amelyről nem te' •hetünk, Vállalatunk mindent 2megtesz az utazó közönség jó a kiszolgálásáért. Biztosítani

Jakarjuk a járatok pontos köz- 2 lekedtetését. A Sóstófalvayt •Miskolc között közlekedő auló-í

2 busz kijavítására intózkediiinli

• és itt a járatok most már ponAl

3 losan közlekednek.” !

z.

aki ki akart jönni a hibát elhárítani, visszarendelte. Négy napig gyertyával és egy, a szomszédból kölcsönkért, üvegbüra nélküli, petróleumlámpával világítottunk, amíg végre 4-én reggel nagy mérgesen elvégeztette a tíz percig sem tartó munkát.

Hét kisgyermekem van, s a legkisebb, a 6 hónapos kislány, belegen feküdi. Azt hiszem, nem is kell bővebben elmondani, mit Jelentett nekünk a három nap sötétben, vagy a füstös, rossz, levegőjű lámpa világánál lenni.

A körzetszerelőnknek — éppen ezért —, úgy érezzük, nem tartozunk köszönettel.

Süveg Mihály és Major Lajos Szirmabcsenyö

Az Ifjúság a. szocializmusért >róba keretében iskolánk, a CXXVJI. számú általános is- :ola meghívott két., a Nehéz- pari Műszaki Egyetemen tar

Keresztrejtvényíejto

verseny

Érdekes és izgalmas verseny :ajiott le a múltkoriban a Izinyavölgyi Művelődési Ott- íonban. A versenyzők füzetet laptak, amelyben öt kereszt- ejtvényt kellett megfejteni- ik. A helyes megfejtésként rz ismert lenini megállapítás ilakult ki: . „A dolgozók vonódnak a tudás felé, mert szükségük van rá a győzelem- lez”.

A három első helyezett az iöírt. időnél jóval előbb adta ;e megfejtését és 88, 85, 33 icntot ért. el. Ez az első pró- iálkozás is azt mutatta, hogy- a kezdeti szervezési aka- iályoktól, hibáktól eltekintve- nagyon hasznos kezdemé- lyezés volt a keresztrejtvény - ejtő verseny és máskor is neg kell ismételni.

Juszt! Gyula Diósgyőri Gépgyár

lult és kényes ahhoz, hogy a mi megfigyelésünk nélkül... Szóval Kerimov őrnagyot szerettem volna odaküldeni.

Alekszej Iljics szintén felállt.

— Ami azt illeti, — mondta — igaza van.

— Akkor én most megyek a repülőtérre, beszélek vele, mindent megmagyarázok neki, s nyomban útnak indítom.

— Menjen. A hadseregparancsnokságnak pedig üzenünk, hogy amíg Kerimov oda nem érkezik, ne kezdjenek hozzá semmihez.

*

Április utolsó napjait írták. Késő este volt, amikor Aszker kilépett a liftből, s benyitott a titkárságra. Az ott ülő'tiszt felállt, s katonásan kezet szorított Aszkerral.

— Üdvözlünk újra itthon —

mondta közben.

— Köszönöm. — Aszker Ri- bin ezredes szobájának ajtaja felé intett.

— Nincs itt, — mondta a tiszt. —.Likovnál ül. Azt hagyta, hogy te is menj oda, amint megjössz.

A'szker bólintott, s nyomban sietve elindult Ribinhez.

Likov tábornok és Ribin ezredes gratulált- Aszkernak a feladat sikeres teljesítéséért. Likov az egyik karosszékhez vezette, s leültette.

— Meséljen, őrnagy.

— Két alakulatunk tevékenykedett a bennünket érdeklő alegység ellen. A tankok a harmadik zászlóalj oldalszárnyát támadták meg, hogy magukra vonják a figyelmet. A lövészek, akiket a páncélzatukon vittek, szemből indította!:: támadást. Közben pedig ejtőernyősök ereszkedtek le a zászlóalj mögöttes területére.

— Ilyen módon izolálni tudták a zászlóaljat?

— Majdnem, tábornok elvtárs. . Az utolsó pillanatban ak- navetőtüzzel sikerült a . németeknek néhány tankunkat ártalmatlanná tenni. így egy rés keletkezett, amelyen két század egérutat nyert Pontosabban ennek a két szájadnak a maradványa. Ha ez nem történik, még több foglyot ejthettünk volna.

—- Maga hol tartózkodott?

— A hadtestparancsnokság körletében. Ahogy a parancsot kaptam.

— Igen, — mondta Likov elgondolkozva. — És kiket hoztak?

— Tizenkilenc személyt, köztük két tisztet, tábornok elvtárs.

— Mindannyian a harmadik zászlóaljból valók?

— Igen.

— Hogyan hozták őket idáig?

— Nem tudtak egymással érintkezni.

— Nagyon 'jó.'

—>. El is felejtettem, tábornok elvtárs: a foglyok között van Homann századparancsnoka is.

— A zászlóaljparancsnokot nem sikerült foglyul ejteni?

— Az alakulat tagjaj elmondták, hogy az utolsó pillanatban kikerült meglógnia. Az egyik híradóstiszt motorkerékpárján menekült el.

— Kár. — Likov az asztalon lévő papírokat forgatta keze között. Gondolataiba merült.

— A katonai felderítők parancsnokának átadtam a tábornok elvtárs parancsát: azonnal jelentést tesznek, ha a harmadik zászlóaljból újabb foglyokat ejtenek.

Likov bólintott, de' látszott rajta, hogy nem figyelt oda.

— Telefonált az ^édesanyja, — mondta csendesen Ribin.

Aszker összerezzent, kiegyenesedett.

— Csak nem valami..:

— Ugyan. Minden a legná- gyobb rendben. Csak egyszerűen izgult. De megmondtam neki: ne nyugtalankodjék, csemetéje kiküldetésbe ment, hamarosan épségben-egészségben visszajön.

Aszker hálásan bólintott Ribin felé. Az pedig egy papír- szeletre néhány sort írt, aztán átadta Kerimovnak. Aszker ezt olvasta: „Estefelé, ha végeztél, gyere fel egy órácskára hozzám, a lakásomra. Megiszunk egy csésze teát — és sakkozunk. Várlak.”

Aszker felemelte fejét, tekintete találkozott a Ribinével, s elmosolyodott.

Likov felpillantott papírjaiból és gyanúsan nézett a két tisztre.

— Miben törik már megint a fejüket? — mormolta alig hallhatóan. — Ki vele, csak gyorsan!

Ribin és Aszker nem szólt semmit. Likov kezébe vette a

papírszeletet, megnézte, s. utána kissé félretolta. Enyhe árny futott végig arcán. Ribinnek családja van itt Moszkvában. Aszkernek is van édesanyja, ha távol is innen. Likovnak pedig nincs senkije, öt évvel ezelőtt temette el feleségét, két évre rá pedig fiát is elvesztette.

Ribin tudta ezt. Megértette a tábornok lelki állapotát.

— Nem nézne fel hozzánk ön is, Szergej Szergejevics? — kérdezte bátortalanul az ezredes.

—• Nem tudom . í-i Nem tudom, hogyan leszek az idővel. Különben miért ne beszélgethetnénk hármasban egy órácskát, mi? — Likov váratlanul elmosolyodott.

Ribin fellélegzett, pillantást váltott. Aszkerral.

—'Most azonban még a munkáról beszéljünk, — komolyodott el hirtelen a tábornok. — Kerimov őrnagy, ön már bizonyára tudja, hogy Ottó Li.ss és Georg Homann vallomása igen nagy jelentőségű. Érdekes, hogy bár különböző módon és különböző helyen került ez a két ember hozzánk, vallomásaik mégis teljesen azonosak. Mi következik ebből?

— Feltételezhető — felelte Aszker —, hogy igazat mondanak.

— Valóban feltételezhető, — bólintott Likov. — Nézze meg például Homann vallomásának ezeket a részeit: Hamburg,' aztán lejjebb tőle az Elbán az a kisváros, Ostburg, majd Ost- burgtól nyugatra, a folyó partján fenyves erdő. És most nézze meg Liss vallomását: itt is Hamburg, aztán Ostburg, és végül az erdő az Fii*;’ partján.

(Folytatjuk.)

17.

Alekszej Iljics elmosolyodott.

— Elképesztő — mondta nevetve.

— Nem értem.

— Azt mondom; elképesztő, hogy néha mennyire azonos gondolatok jutnak különböző emberek eszébe. Még mindig nem érti? Szóval azt javasolja, hogy alakítsunk egy különleges csoportot, s dobjuk át a fronton, ugyanahhoz a „Teufel” divízióhoz, ahonnan átszökött hozzánk Homann.. Nem így van?

Likov bólintott.

— A csoportnak — folytatta a gondolatot Alekszej Iljics — foglyokat kell szereznie abból a zászlóaljból, vagy még jobb, ha abból a századból, amelyikben Homann szolgálatot teljesített. így gondolta?

Likov ismét bólintott.

— És ez arra kell, hogy kihallgassuk a foglyokat és megállapítsuk, miféle szerzet ez a Homann. Jól értettem, amire gondolt?

— Pontosan ezt akartam javasolni.

— Akkor rendben van. — Alekszej Iljics ravaszkásan hunyorított. — Közölhetem, hogy Cél órával ezelőtt elküldtük a frontra ezt a megbízatást.

— Alekszej Iljics, vissza keltőié vonni! — Likov felállt.

— Miért?

— Az ügy túlságosan bonyo-