Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

6 ESZAKMÄGYARQRSZÄG EEF. Vasárnap* 1963. március Sí. Pillanatképek a „Fórumból” A Borsodi Tiikör, az Északmagyarország havi irodalmi és kulturális mellék­letének márciusi száma techni­kai okok miatt az április 7-i, vasárnapi lapszámhoz mellé­kelve jelenik meg. így április­ban két alkalommal is kézhez kapják előfizetőink és olvasó­ink (7-én és 28-án) a rövid idő alatt igen olvasottá, népszerű­vé vált irodalmi és kulturális mellékletet. Sakk... Matt... Ezt a játszmát sajnos elvesztettem. Talán a kö­vetkezőt megnyerem ... S utána táncolunk. Megjelent a borsod—miskolci Műsorkalauz áprilisi száma A Miskolci Városi Tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére a megyei tanács és a TIT segítő hozzá­járulásával jelent meg az új külsejű Műsorkalauz, amely­nek elsődleges feladata a kö­zönség pontos tájékoztatása a városban megtekinthető mű­Kisfiímet készítenek o sárospataki fazekasipar mesterségbeli fogásairól soros, vagy egyéb rendezvé- nyékről. Szerepel benne a színházi műsor, valamint a miskolci és a megyei filmszín­házak havi programja. Közli a múzeumok és könyvtárak nyitvatartási idejét, számot ad kiállításokról, jelentősebb TIT- előadásokrcl. Helyet kapnak benne a művelődési otthonok. A műsorközlésen túl, ha szűk keretek között is, színdarab- és műsorismertetést is ad a Mű­sorkalauz, egy-egy alkalommal pedig részletesebben szól vala­melyik művelődési intézmény­ről, annak munkájáról. Az első szám, a márciusi már megmutatta az - igényes­ségre való törekvést is: a bel­ső ívek kétszínű nyomásban, a borító három színben kerül a közönség kezébe. Most jelent meg a fentiekben vázolt tarta­lommal az áprilisi szám. Kellemes táuczene — ízlésesen táncoló paroli. Ez is velejárója a „Fórum” hétköznapjainak. Ez;i tudtuk mi*.« — Á zsűri döntése? — Foglaljon helyet az egyéb kategóriában. — Igen ... Tehát parancsolj, foglalj helyet. Félreértés ne essék, ezek a hangok nem a televízióban hangzottak el, hanem egy me­zőkövesdi általános iskola fo­lyosóján. A Martos Ferenc is­kola Petőfi Sándor úttörő csa­pata szombat délután „Ki mit tud”-ot rendezett. Igaz, kamerák nélkül, de né­hány ügyes gyerek, ha nem is teljes mértékben, segített ezen a bajon. A művelődési otthon villanóját igénybe véve elké­szítették azokat a felvételeket, amelyeket a képernyőn is lát­hattunk volna. A jellegzetes kistárcsa sem hiányozhatott. Igaz, néhány versenyzőnek nem a várva várt zöldet, hanem a kiesést; jelentő pirosat mutatta. De, oda se neki, a vigaszdíjat ők is megkapták. A továbbjutott; négy versenyző jutalma: az úttörők kulturális seregszem­léjén való részvétel. A versenyt gondosan előké­szített szervezés és rendezés előzte meg. Ebben oroszlán- része volt Magda Tibornak, a csapat vezetőjének és Fügedi Margitnak, a csapat titkárá­nak. . ^ Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus—; leninizmus tanszékének vezetője, Rákos Imre a debreceni levéltár pincéjében található ügyészségi anyagok tanul­mányozása alapján tanulságos adatokat tárt fel megyénk' munkásmozgalmának 1923—25. évi történetéből. Érdekes dokumentumra lelt a 20-as évek elejéről. Olyan dokumen­tumra, amely meghatóan vall az ózdi munkások forra­dalmi kommunista érzületéről, szolidaritási szelleméről és harcos, forradalmi optimizmusáról. Stauff László, Smigol István ózdi munkások egy ismeretlen szerző versét, ame­lyet meg is zenésítettek, kézírással másolták és terjesz­tették a munkások között. A dal szövege Boda István vas­gyári munkás kéziratában maradt fenn. Megrázó sorai a következőképp szólnak: „A Margit körúti fogházban láncon vannak a rabolj Ott hervadnak, ott sínylődnek, a politikai foglyok. II. ■Margit körúti fogházban rémesen süvít a szél, Meg-megrázza az ablakot, rémes dalokat mesél. III. Odaföntről zaj hallatszik, megcsikordult már a zár, Az ajtóban fegyver villan, kihívnak egy proletárt IV. Üjra, nyílik már az ajlő. szólítanak egy nevet. Akit hívnak, elhalványul, teste, lelke megremegi V. Üjra nyílik-már az ajtó, belöknek-egy tetemet A porkoláb azt kiáltja: „egy bitanggal kevesebb”, ' ' ■ ' ' ..... VI. J aj de véres á takaród, jaj de véres fekhelyed Proletár vér, proletár vér szentelte fel e helyet. VII. ' Hej proletár, hej proletár törüld ki a könnyedet, Nyissad k szorított öklödet, vedd fel újra fegyvered. VIII. Nézd csak, nézd. csak, Kelet felöl jön feléd, egy forgatag Piros színnel még az egyszer rázza fel a leikedet. IX. Vörös zászlónk majd kibontjuk, meggyőzzük a világot. Margit körúti fegyencek, lesztek még Ti virágok.’’ | Rákos Imre tanulmánya a Borsodi Szemle legközelebbi^ ^számában jelenik meg, ^ Ifj. Szemes István Mezőkövesd Látogatás a megyei börtönben „Álmodozni szépen a jövőről ...” Az ifjúsági klub „örökzöld” sarkában. Eoto; Eirsés Árpád Ä börtön íogaimáva! eSé- szén zavaros, néha elképesztően nagy tájé­kozatlanság párosul. Rabon sokszor még olyan szakállas, elcsigázott, agyonláncolt em­bert képzelnek el, amilyene­ket a XIX. és XX. század nagy írói ábrázoltak, vagy modernebb változatban olyan szerencsétleneket, akiket a koncentrációs táborok vas­drótjai őriztek. Most ismét új színt jelent a :„börtönirodalomban” a Sztá- Ím-íéle időkre való rosszízű visszaemlékezés. Ha viszont mindig csak. a múltat emleget­jük, természetes, hogy a köz­vélemény fogalma zavaros. A . köztudatban még nem eléggé ismeretes az a változás, amely a társadalom fejlődésének ha­tására, a börtönviszonyokban is bekövetkezett. A napokban zajlott le az alábbi beszélgetés. — Csakhogy látlak, hát ki­szabadultál végre? — Ki, végre. — Nagyon rossz volt? — Nagyon. — Ahhoz képest elég jól né­zel ki. Adtak enni rendesen? — Persze, hogy adtak. Nem is az volt a probléma. — Hát igen, ha az ember megszokja a tiszta ágyat, a napi mosdást... — Úgyan, hagyd el! Ha tud­ni szeretnéd, megvolt a fogke­fém, ruhakefém, olvashattam, filmet láhattam. Sakkozhat­tam, még röplabdázhattam is. — Ne mondd! — kiált fel elképedve a másik. — De hát; akkor mit akarsz? Nekem a te helyedben egy szavam se lenne. Legalább kipihented ma­gad — teszi hozzá tréfás han­gon. — Nem érted te ezt — le­gyint a szabadult elítélt — nem érted, hogy mit jelent a szabad élet. Csak akkor tud­nád meg ... Csalt oda ne ke­rüljek soha többet!... A mi börtönviszonyainkon tehát nincs mit takargatni. Ez az intézmény is a mi szocialis­ta rendszerünkben működik, a szocialista humanizmus szel­lemében szolgálja a nevelés radikális eszközét. S most a börtönnek éppen erről a legfontosabb feladatá­ról, a nevelésről akarunk szólni. A neveléshez tartozik az íté­lethozatal is. A büntetőtör-'“ vénykönyv kimondja, hogy „A büntetést a dolgozó nép védel­me érdekében az elkövető megjavítása és nevelése, to­vábbá általában a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása végett kell al­kalmazni.” Csakhogy nem az ítélettel kezdődik a nevelő­munka, hanem attól a pilla­nattól, amikor a bűncselek­ményt elkövető embert a tör­vény nevében letartóztatják. Itt most nem foglalkozunk a rendőrség munkájával, oísak onnan kísérjük végig az el­ítélttel való foglalkozást; ami­kor, mint előzetes letartózta­tott a börtönbe jut. A börtön nevelő funkciójá­ban fontos szerepe van a ne­velő tiszteknek. Tőlük nagy részben függ, hogyan, milyen eszközöket és módszereket használnak az adott lehető­ségen belül, amelyekkel ered­ményesen tudnak hatni a bű­nözőkre. A letartóztatottakat három nagy csoportba osztják. Az első büntényesekre, a visz- szaesőkre,’ és azokra, akik már többször voltak börtönben. Azon túlmenően, hogy ezeket az embereket egymástól elkü­lönítve helyezik el, más és más nevelési módszert is al­kalmaznak. A nevelő tiszteknek szinte meglepően sok és Válto­zatos eszköz, lehetőség áll ren­delkezésükre. Minrínn zárkában k°ny­riinuen vek is sorakoznak a polcon. A börtönben 700 kö­tetes könyvtár van, s a könyv­táros — az egyik elítélt, öt évi szabadságvesztésének napjait morzsolgatja a köny­vek között Munkájáért fize­tést kap. Rendszeresen van könyv­csere. A nevelő tiszteknek ar­ra is van gondjuk, hogy — ismerve az emberek jellemét — olyan könyvek iránt kelt­sék fel érdeklődésüket, ame­lyekből tanulhatnak. Hang­súlyozni kell, hogy ez csak ér­deklődésfelkeltés; mert külön­ben a könyvtár könyvei közül mindenki azt választja és ol­vassa, amit éppen akar. A kultúrszobában van a könyvtár. No, ne képzeljen senki nagy kultúrtermet. Ez egy tágasabb zárka. A falon nagy felirat hirdeti: „A kul- túrszoba kedvezmény!” Fekete tábla, kréta is van a helyiségben. Itt tartják az elő­adásokat. Hogy miről? A leg­változatosabb témákat olvas­hatjuk a nevelő tisztek prog­ramjában. Például: „Az enyém — miénk fogalma.” — Ez egy előadás címe. Vagy: At, al­koholizmus káros hatása.’- A nevelő tiszt ennél a témánál kémiai egyenletben is levezeti az alkohol bomlását a szerve­zetben. Az előadás után pedig rendszerint maguk az elítéltek beszélik el okulásképpen sa­ját példájukat, azt, hogy ho­gyan juttatta őket börtönbe az alkohol. A másik téma: -,,A társadal­mi tulajdon védelmének je­lentősége” — „Az élet kelet­kezése és fejlődése a Földön”. — Ehhez az utóbbi előadáshoz gazdag szemléltető eszköz is rendelkezésre áll. Nagyon he- lyénvalóak és időszerűek itt a további előadások is: „Bűn, erény, becsület”, „A család iránt érzett felelősség”, „Az igazi barátság”. Időnként filmet is vetítenek s utána megbeszélik annak tanulságait. Külső ember fel sem tudja mérni annak je­lentőségét, ha a vetítésre vo­nulás esetén valakire rámutat­nak, s ezt mondják: — Visszamegy a zárkába, fégyelmezetlen magatartása miatt nem nézheti meg az elő­adást! Hasonlóképpen történik a sajtótájékoztatás is. Külön, az elítéltek részére kiadott hetilap jár a börtönbe. Ez a lap az ő belső problémáikkal, dolgaikkal foglalkozik. Ha­vonta egyszer tájékoztatják a börtön lakóit az elmúlt hóna«* kül- és belpolitikai eseményei­ről. Alig három hete, hogy meg-J nyitotta kapuit városunkban ac Fórum Ifjúsági Klub. Azóta« estéről-estére vidám, jólöltö-* zött, szórakozni vágyó fiat a-c lókkal népesül be az impo záns helyiség. Hét végén és a, műsoros napokon kicsinek bi-jj zonyul a klub. * Arról már bes£jímoltunk.t hogy a márciusi műsorokban* mely számok aratták a lejjna-t. gyobb sikereket, így ezúttal a,?! áprilisi műsortervet szeret-J nénk ismertetni — vázlatosan, e Április 2-án a Kossuth Gim-% názium egyik tanulója tánc-c dalokat énekel, majd Misuta* Károly szavalata következik, s végül pedig Csabai Ferenc és® Gyurkó Meta, a Bartók Béla% Zeneművészeti Szakiskola hall-o gatói lépnek fel. Negyedikén® Dobránszki Zoltán, a Miskolcié Nemzeti Színház művésze és a® Borsodi Szénbányászati Tröszt® közismert, s a múlt hónapbanes igen nagy sikert aratott zene-® kara szórakoztatja majd a fia-n talokat. Kilencedikén bűvész-® mutatványok és Sida Emese% zongoraszáma szerepel a napi-» renden, valamint egy szavalat. JjJ Tizenegyedikén szalontánc-© bemutató lesz, ezt követően a® színház egyik művésze hu-o moreszkeket olvas majd fel és® Román Attila elektromos gi-% társzólókat játszik. Tizenhato-e dikán Ruszinkó Mária előadó-J művésznő és Bordás Kláráé zongorista fellépését követően* a Zrínyi Gimnázium művészi a tornabemutatójára is sor ke-e rül. Tizennyolcadikén előre-* láthatólag sanzonest lesz, hi- e vatásos művészek felléptével, * 23-án pedig egész estét betöltő • műsort ad a Nehézipari Mű-® szaki Egyetem kultúr csoport- ja, 25-én modern balettkel-« tős, ruhabemutató és a szén- ® tröszt tánczenekarának fellé- e pése szerepel a programban,« 30-án pedig Nemes Ferenc $ fagottszólója és a korábban® is nagy érdeklődést kiváltó* Csalafinta Totó szerepel mű-a soron. a .• a sajókazai és a mezőkövesdi fiatalok foglalkoznak még az­zal a gondolattal, hogy az idén filmet készítenek a bánya­munkáról, illetve a matyó mű­vészetről. Borsod megye városaiban és nagyobb községeiben már több filmszakkör működik. Tagjai filmesztétikai előadáso­kat hallgatnak és megismer­kednek a rövidfilm készítés módszereivel is. Ezenkívül a körökben havonta vetítenek játékfilmeket, amelyeket a részvevők közösen vitatnak meg. Egyes szakkörök már kisfilmek készítésével is fog­lalkoznak. így például az ózdi kohászfiátalok kisfilmeken örökítik meg az új technoló­giai módszereket, a szocialista brigádok életét és munkáját, valamint városuk fejlődését. Ezeket tapasztalatcsere érte­kezleteken és üzemi ünnepsé­geken vetítik. Az ózdiakat most a sárospataki íilmszak- kör tagjai is követik. Elhatá­rozták, hogy filmre veszik az egykori sárospataki fazekas- ipar mesterségbeli fogásait. A községnek hajdan híres fa­zekasipara volt. A gimnázium és a tanítóképző diákjai a még; élő mesterek munkáját örökí-. tik meg, 8 perces filmjükön.; A filmet a megyei tanács mű-] velődési osztálya megvásárol-, ja és kiadja a művelődési ott-] honoknak vetítésre. Ezenkívül. Érdekes dokumentum Megyénk munkásmozgalmának történcíéiiől

Next

/
Oldalképek
Tartalom