Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

Péntek, 1963. március 29. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Határidő előtt egy héttel 12 íborseda bánya teljesítette negyedévi tervét A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányászait az idei tél kemény feladatok elé állította. A bán,J ászok azonban a rendkí­vüli -'időjárás okozta termelési nehézségeket mindenütt leküz- dö'fék. Ennek eredményeként héííőn már 12 bánya jelen­tette: határidő előtt egy hét­tel felszínre küldte az első negyedévi terv teljesítéséhez szükséges utolsó csille szenet. Élsőként a diósgyőri Márta- bánya jelentette a negyedévi terv határidő előtti befejezé­sét. Itt elsősorban a KISZ- brigádok mutattak példát a több szénért vívott harcban. Munkájuknak nem kis része volt abban, hogy a dermesztő téli hidegekben megfelelő mennyiségű szénnel tudták el­látni a miskolci üzemeket és lakásokat. Az ormosi Il-es akna bányászai a szocialista munkaverseny kiszélesítésé­vel értek el kimagasló eredmé­nyeket. Az ormosi bányaüzem­nek ebben az aknájában dol­gozik a legtöbb szocialista bri­gád. Határidő előtt teljesítet­ték negyedévi tervüket az al- berltelepi bányászok is. Itt Loy Árpád Kossuth-díjasnak, a szocialista munka hősének szocialista frontbrigádja- járt elől jó példával, s őket követ­ve teljesítették túl nap mint nap tervüket a műszakváltó frontbrigádok, akik szintén el­nyerték már a szocialista mun­kabrigád címet. A sajókazai bányászok tervteljesítésének értékét növeli, hogy a negyed­év alatt a kitermelt szén fűtő­értékét, megfelelő válogatás­sal tonnánként több nünt 30 kalóriával javították. A tervüket határidő előtt teljesítő borsodi bányák a ne­gyedév végéig terven felül mintegy 43 ezer tonna szenet, küldenek felszínre. Ötvenöt szocialista brigád Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemez­gyárban az elmúlt évben 97 munkacsapat kötött verseny- szerződést a szocialista cím megszerzésére. A mostani ér­tékelés .alapján 55 munka­csapatot érdemesítettek a megtisztelő cím viselésére. Számos brigád már többszö­rösen is eleget tett az igényes versenyforma követelményei­nek. Novak Pál 13 tagú hen­gerész-brigádja például 1959 Habib Burgiba távirata Dobi Istvánnak Habib Burgiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke távirat­ban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének a Tunéziai Köz­társaság függetlensége kikiál­tásának évfordulója alkalmá­ból küldött jókívánságaiért. Rende&ni való dolgok ' Felkapom a fejem, nem akarok hinni a fülemnek. Sá­tán 8, Domaházán ugyaneny- myi. Sajógalgócon pedig kez­detben 3 forintot terveztek egy munkaegységre. Ez sóra, paprikára se elég! Ki dolgozik ennyi pénzért? Kissé feszült a levegő az ózdi járás tanács­elnökének a szobájában. Hol a kiút? Erről beszélgetünk az új elnökkel, aki még jófor­mán meg sem tudott meleged­ni, de máris ezernyi szándék­ról. eligazítani valóról beszél. Itt van Lőrincz elvtárs, az el­nökhelyettes, Marinov Miklós, a borsodnádasdi agronómus, s kezdetben a sátai tsz-vezető. Marinovot, ezt a könnyen lobbanó, de nagy tapasztalaid agronómust bosszantja a 8 forint, pedig azt is mondhat­ná, semmi köze hozzá. Ha a szabadban lennénk, akkor nem is pallérozná a szavakat, s ab­ban neki igaza van, hogy ez a nyolc forint, meg a többi ter­vezés hozzánemértést és óva­tosságot takar. S ebben min­denki megegyezik, ám türel­metlen és nem akármiért. Ál­datlan állapotok közé került két esztendővel ezelőtt Bor- sodnádasdra. Ha nincs meg benne a következetesség, ré­gen visszamenekedett volna az Alföldre, amiről most is oly lelkesedéssel beszél. Kicsit antikrisztusnak nézték Nádas- don, amikor előrukkolt a ter­veivel, a mély- és mélyítő szán­tással. De ő szakember, tudja, amikor csak megkarístoltálr a 1 nádasdi dombhátakat, 5—G mázsa búza, 40 mázsa burgo­nya termett, & a talajt elvitte a víz. Mikor a borsóvetésről beszélt, egyenesen kinevették. Volt ereje hozzá, hogy kihaj­tott néhány holdnyi területet kísérletképpen, és saját elkép­zelései szerint munkáltatta a földet. S mi lett az eredmény? Huszonöt mázsa csöveskuko­rica egy holdon, burgonyából 105 mázsa, búzából 12 mázsa termett. Madárfogó kedve ke­rekedett, s ebből táplálkozik részben a mostani türelmet­lensége. Nem. azt nem/ mond­ja, hogy mindenki érti a falu­ban, néha elmérgesednek a viták, s itt téved néha. •— Nekünk úgy kell beszél­ni — fordul a tanácselnök Marinov felé —, hogy minden­ki megértsen. Jó lenne, ha mindenki úgy gondolkozna, mint maga, de a türelemről nem feledkezhetünk meg. Javítani kell a tsz- dcmokráciát Kissé kellemetlenül érezte magát Marinov, pirosság ült az arcára, s úgy láttam, elfogadta, a feddést. Nem azért szóltak Marinovnak így, hogy megd­rágítsák, hiszen két kézzel kap­kodnának az ilyen agronómus után. Igen, a szakember ott kezdődik, amikor dacból és akarattal is megmutatja. Ám az ózdi járásban kicsit nehezeb­ben kap szárnyat az új, mint akárhol másutt. Nincs olyan család, ahonnan ne járnának ketten-hárman üzembe, vagy bányába. Ezért astán kissé hát­térbe szorult a mezőgazdaság. Ez tagadhatatlan. Csakhogy más bajok is vannak. A 31 tsz-ből hat gazdálkodik elfo­gadhatóan. Kevés a szakem­ber. s akik a tegnapi felké­szültséggel álltak oda az 5—600 holdakhoz, azok még tapaszta­latlanok. A múlt évben alig voltak közgyűlések a tsz-ck- ben, Fügcdi elvtárs szavai sze­rint 2—3 egy esztendőben. Ho­gyan hallassák így hangjukat a tagok, ki mond véleményt a vezetőkről, a bajokról, a törek­vésekről? S most, amikor a já­rási vezetők azt mondják, hogy ezen sürgősen változtatni kell, akkor is kiérződik a szavaik­ból, hogy mulasztásokat kell pótolni. Valahogy mechanikus volt az irányítás, az ellenőrzés, s így nem lehet csodálni, ha az általánosan jó elképzelések Üt­ött éppen ellenkező, negativ eredményeket szültek. S ebből az a legfőbb tanulság, hogy so­hasem szabad kihagyni a szá­mításból a helyi viszonyok szülte sajátosságokat. Nagybar- cán 57 forintot ért egy munka­egység. Hét után itt zártak a legjobban a járásban. Azt hi­hetnénk, hogy mindenki elége­dett, s nem ez a helyzet. Nyá­ron közgyűlésen úgy határoz­tak, hogy munkaegységre arat­nak. Aztán valaki megtorpe­dózta az elhatározást, íveket küldtek körül az emberek kö­zött, aminek az volt a célja, hogy részesbe arassanak. Nyolc ember kitartott a határozat mellett, s ők jobban jártak. Jól fizetett a munkaegység, többet hozott, mint a részesmű- velés. Most keresik az igazukat, s törvény szerint nekik igazsá­got kell szolgáltatni. Törvény- sértés történt, mert újból nem hívták össze a közgyűlést. A premizálás nem zsákbamacska Ha Sátán és a többi helyen igen alacsonyan terveztek, ak­kor ebben valami mást is kell keresni a hozzánemértésen kí­vül. A sablonos megoldás ütött vissza. A nehéz művelé­si viszonyokkal rendelkező já­rásban legtöbb helyen a ter­ven felül termelt mennyiség­ből akarlak premizálni. Ez volt az elv, s a gyakorlat az, hogy a tervezett mennyiséget csak alig néhány helyen tud­ták elérni, s ezt mindenki jó­előre látta. A gyári dolgozók feleségei otthon maradtak, so­kan mcllékmunka után néz­tek. Most arra számítanak, hogy ismét a múlt évi gyakor­lat nyer polgárjogot és számí­tó óvatosságból a lehetőség alá tervezték a termésátlago- lcat a tsz-ekben. — A termés egy bizonyos százalékát — sorolja Fügedi elvtárs — tervezzük prémium­ként. Ez ambicionáló és közel áll a parasztemberek törekvé­séhez is. — Ha így lesz, sokkal töb­ben fognak dolgozni — veti közbe az eddig hallgató agro­nómus. S valóban, itt ez jelent meg­oldást, na meg az is, hogy a területeket felosszák a csalá­dok között. A tsz-demokrácia kiszélesítése, a jó emberi kap­csolatok megteremtése mellett ez az egyik legsürgősebb ten­nivaló a járásban. Amit még rendezni kell Érdekesen zajlik a beszél­getés az elnöki szobában, oly­kor külön viták is kialakul­nak, s így hajol hozzám az elnökhelyettes, Lőrincz elv­társi — Temérdek papírmunkát jelent nekünk az SZTK-pana- szok ügyintézése. Aki nincs itt, talán nem is hiszi. A pa­naszok alapja az, hogy a tsz- tag többnyire a feleség, a férj pedig üzembe jár. Sokan kérdezik, minek így a kettős biztosítás; Mit csináljak? Válaszolok, és nekem nagyon nehezemre esnek ezek a levelek... A jogszabály, a biztosításról szóló rendelkezés ma már korrekciókra szorul. Más a valóság s ehhez kell igazítani a rendeleteket is. Ennek a gondnak a megoldása termé­szetesen túlnő a megye hatá­rain, de nem lehet hallgatni róla, mert most már a hatása a munkában, a hangulat alakulásában is érződik. Ezek a legsürgősebb rendez­ni való dolgok az ózdi járás­ban^ Garami Ernő óta hatodszor szerezte meg a szocialista címet. A brigá|d ta­valy 240 ezer forint értékű alapanyagot takarított meg, s hengertörés nélkül tett ele­get kötelezettségének. Murá­nyi Antal kovács-brigádja is az újfajta versenvmozgaíom úttörői közé tartozik: a kol­lektíva szintén hatodszor jo­gosult a büszke címre. A bri­gád tavalyi újításainak hasz na meghaladja a tízezer fo­rintot. Az újfajta verseny részvevőinek jelentős részük van abban, hogy a gyár dol­gozói a tavalyi eredmények alapján több mint tíznapi ke réséinek megfelelő nyereség- részesedést kaptak. Kovács Imre élelmiszeripari miniszter látogatása Csütörtökön délelőtt Kovács Imre élelmiszeripari minisz­ter és dr. Dabronaki Gyula miniszterhelyettes meglátogat­ták a kazincbarcikai új ke­nyérgyárat. Elismerően nyi­latkozott a miniszter elvtárs a modem létesítmény felszerelé­séről, a technológiáról és a pékek kiváló munkájáról. Megkóstolta a gyár friss ter­mékét, az egyre közkedvel­tebbé váló egy kilós fehér ke­nyeret. Ügy találta: ízletes, il­latos, jó kenyeret sütnek a kazincbarcikai pékek. Szólott a miniszter elvtárs arról is, hogy felső szinten so­kat foglalkoznak a prototípus­nak szánt barcikai kenyér­gyár erényeivel és fogyatékos­ságaival. Az ország más városaiban szeretnének kifogástalan, tel­jesen korszerű kenyérgyára­kat létesíteni. Ilyen vonat­kozásban a kazincbarcikai gyár „első fecskének” tekin­tendő modernségét és a kísér­leti jellegből adódó hiányos­ságokat illetően. A miniszter elv társ jelenlé­tében megtárgyalásra került a lapunk által megbírált II. szá­mú sütőüzem további sorsa is; a tarthatatlan körülmények között dolgozó pékség jelenleg szünetel, de úgy tervezik, hogy némi átalakítás után, az üzem újból megkezdi a termelést Gyors intézkedés Korábban riportban számol­tunk be arról, hogy Kazinc­barcikán 16 millió forintos----1 K ákái Béla pékmester és hű „segítőtársa”, a nehéz fizikai mun- kától mentesítő dagasztógép. ÍTíAfn* SrnhailnKl A Pravda a szovjet mezőgazdaság gépesítéséről Alekszandr Jezscvszkij, a Szojuzszelhoztyehnika elne­vezésű mezőgazdasági gép- cllátő vállalat elnöke cikket írt a Pravdába a szovjet mezőgazdaság gépesítettsé­géről. Rámutat, hogy a szov­jet mezőgazdaságban jelenleg több mint 640 különböző tí­pusú gépet használnak, míg 1953-ban még csak 164 fajta gép állt a mezőgazdaság ren­delkezésére. Jezsevszkij véleménye sze­rint a kolhozokban és szovho- zokban végzett munka terme­lékenységének gyors növelé­se keresztülvihető a traktorok Melyik legyen a húsvéti bárány ? ■ ' Az oszlári Kossuth Termelőszövetkezet juhászatában Jakab József agronómus és Lukács Balázs az idei barikból kiválogatja a húsvéti pecsenye-bárányoknak .valók niunkagyorsóságának emelésé­vel, ehhez azonban mindenek­előtt növelni kell a traktorok teljesítő képességét. Az előzetes számítások megmutatták — írja Jezsevsz­kij —, hogy a traktorok kapa­citásának másfél-kéíszeresére történő növelése a gépkezelők munkájának termelékenysé­gét mintegy 50 százalékkal emelheti. Ezenkívül minden százmillió hektár föld fel- szántásához 260 000-rel keve­sebb traktorra, és 520 000-rcI kevesebb gépkezelőre van szükség. A cikkíró végül megállapít­ja, hogy a Szovjetunió leg­nagyobb traktorgyárai minden különösebb nehézség nélkül mintegy két év alatt át tud­nak térni a jelenleginél na­gyobb kapacitású traktorok előállítására. gyei tanacs ipán osztályának vezető munkatársai. Megállapították, melyeJj azok a módosításra szánt mun­kafolyamatok, kisebb-nagyobb hibák, amelyeket sürgősen ki kell javítani ahhoz, hogy a gyár teljesíteni tudja napi 110 mázsás tervét. Csak helyeslés­sel szólhatunk a Kazincbarci­kai Sütőipari Vállalat vezetői­ről, akik időben összehívták azokat a műszaki vezetőket, akik illetékesek a menet köz­ben felmerült hibák kijavítá­sára. Ugyanakkor dicséret il­leti a fent említett vállalat műszaki vezetőit a gyors se­gítségért. Ugyanis a Malomipari Vál­lalat és az Élelmiszeripari Gépgyár mulasztásai a ta­nácskozást követő héten majd­nem száz százalékosan megol­dódtak. Most már csak a 31. sz. Építőipari Vállalat „hiba­jegyzékét” kell „rendezni”, s a gyár teljes lendülettel ter­melhet. A korábbi 450 (!) hiba java részét (amelyet az átvé­teli jegyzőkönyvben rögzítet­tek) már csak múlt időben emlegethetjük. Ellenben az építőipar néhány ígéretét gyorsan valóra kell váltani. Többek között az udvar rende­zését, a nem éppen impozáns földmunkák eltüntetését. Ille­nék minél előbb megjavítani a rosszul záró ablakokat, a git­telést és egyéb fontos, vala­mint kevésbé fontos, építésze­tileg és műszakilag kifogásölt dolgot. Amint mondottuk: országos prototípusnak tekinthető a kazincbarcikai kenyérgyár, mind gépeit, mind pedig az épület állagát tekintve. Fon­tos tehát, hogy « Barcikán megépült kenyérgyár techno­lógiai, műszaki, építészeti hi­báiból. a hibák kijavítási mó­dozataiból tanuljanak mind­azok a városok, falvak, ahol e kenyérgyár-típust kívánják megépíteni. (—p —1) Minden tíz percben egy új lakás épül Leningrádban A Ieningrádi építők minden tíz percben átadnak egy lakás- egységet, s naponként két új lakóházba költözhetnek be a lakók. A Szovjetunió hétéves ter­vének időszakában Leningrád­ban és környékén 279 000 la­kást építenek. Ez a forradalom előtti kétszáz év lakásépítése felének felel meg. Az elmúlt esztendőben 47 ezer új lakást adtak át rendeltetésének. Angliában a vasútüzem nagymérvű korlátozását tervezik Szerdán közzé tették dr. Beechingnek, a brit közleke­dési bizottság elnökének ter­vét, amely a vasutak évi 140 millió font veszteségének el­tüntetését célozza. A terv a vasúti hálózat és a vasúti for­galom rendkívül messzemenő lefaragását javasolja. 2363 sze­mélypályaudvar és nyolcszáz teherpályaudvar, továbbá két­százötven vasútvonal végle­ges bezárását, ami ötezer mér­föld vonalhálózatot érintő 320 járat beszüntetését, a nyári különvonatok számának nagy­méretű csökkentését, a vas­utas személyzet leépítését, egyes források szerint ötven­hatezer, mások szerint hetven­ezer, sőt, egy harmadik válto­zat szerint százötvenezer em­ber elbocsátását, a személy- és teherszállító kocsiállomány csökkentését körülbelül egy- harmaddal. Sajtókörök egybehangzó vé­leménye szerint az elgondo­lás valóságos politikai dina- mit, mert a vasutasok tömeges elbocsátása még ha fokozato­san hajtják is végre, a leghe­vesebb felháborodást és elke­seredést váltja ki szakszerve­zeti és általában munkáskö­rökben, másrészt a vasúthá­lózat irgalmatlan megnyirbá­lása megfosztja a vasúti össze­köttetéstől főként É’szakkelet- Anglia, Skócia és Wales nagy kiterjedésű területeit, vala­mint a déli és délnyugati part­vidék nagy részét, ahol számos fontos fürdőhely van. tünk az országos prototípus igénnyel megépült gyárban. Éppen „konzíliumot” tartat­tak a gyár műszaki vezetői, a Budapesti Malomipari Vállalat mérnökei, az Élelmiszeripari Gépgyár szakemberei és a me­lcőltséggel új kenyérgyár léte­sült. Korszerűségére részlete­sen kitértünk. Most, hogy a tervezett kísérleti üzemeltetés ideje lejárt, újból körülnéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom