Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

Kovács Imre élelmiszeripari miniszteri látogatása Mit kap Kazincbarcika \ i az idén? Világ proletárjai, egyesüljelek? mmemmte üó úton Etalad az Ózdi KohászIv MAGYAR szocialista munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja sportoló ifjúsága i Vfy . r. T” ' ”” : \ IX. évfolyam, 74. szám Ára: 50 fillér 1963. március 29, pent eh Az április 4-i díszszemlére készülnek szuperszonikus repülőink Ä francia bán^ászsztrájk haladó és reokc erőinek összecsapásává vált Csütörtökön a Szakszerve­zeti Világszövetség prágai székhazában Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és Victorion Duguet, a Nemzetközi Bányász Szak­szervezet főtitkára beszámolt a francia bányászok majd egy hónapja tartó sztrájkjáról. A sajtóértekezleten először Louis Saillant szólalt fel. „A francia bányászok hősi küz­delme ma már nemcsak a francia munkásosztály áldoza­tos harca, hanem az egész vi­lág szervezett dolgozóié is. A magasabb bérekért, a szociális követelések teljesítéséért in­dult küzdelemnek most már világos politikai célkitűzései vannak, harc a nemzetközi és francia monopóliumok el­len, valamint a francia kor­mány antidemokratikus in­tézkedései ellen. A bányászok figyelmen kí­vül hagyva a kormány zsaro­lási manővereit, folytatják harcukat és kitartanak mind­addig, amíg nem teljesítik kö­veteléseiket: a magasabb bé­rekért, a jobb és biztonságo­sabb munkafeltételeket, a fi­zetett szabadságot és politikai jogaik szabad gyakorlását” — hangoztatta többek között az SZVSZ főtitkára. „A francia bányászsztrájk a világ haladó és ycakciós erőinek nemzetközi össze­csapásává váll — mondotta Victorion Doguet — a bányászsztrájkban nem­csak a franciák, hanem az ott elő lengyel, marokkói, algériai, spanyos, olasz és más nemzeti­ségű bányászok is részt vesz­nek. A harc nemzetközi méreteit legjobban bizonyítja, hogy a A Hatlie-nál is veszélyesei»!) Az elmúlt hetekben ke­csegtető hirdetések jelentek meg a nyugatnémet lapok­ban. A „Bankers Internati­onal Insvestment Corporati­on” nevű, Bahama-szigete- ken székelő cég arra buzdí­totta a vállalkozó szellemű nyugatnémet polgárokat, hogy vásárolják a Brit-Hon- duras területén létesítendő nagy almaültetvények rész­vényeit. A prospektus szerint csak negyven márkát kell előleg­ként lefizetni, s a továbbiak­ban 98 havi részletben száll­hatnak be a maguk 7900 márkájával. De pénzük már a hosszú részlet alatt is szé­pen gyümölcsözik, öt év után, — amikor még csak körülbelül 4500 márkát in­vesztáltak be, már 8 ezer márka bevétellel számolhat­nak, s tíz év után 16 ezer márka üti markukat. Az ígéretnek — a Spiegel szerint — egyetlen gyenge pontja van: az éghajlat. A brit gyarmat trópusi vidéke­in ugyanis — hiába védi már kétszáz esztendő óta a hatalmas brit birodalom — például 1961-ben is a termés háromnegyed részét meg­semmisítette a „Hattie” ne­vű hurrikán. Éz igaz. De a „Hattie”-nél is veszélyesebb hurrikán se­per végig nemcsak az an­gol, hanem az összes gyar­matbirodalmon: az elnyo­mott népek szabadságmoz­galma. S hogy tíz év múlva ott lesznek-e még a gyarma­tosítók Hondurasban, azt a Spiegelnek ugyanúgy két- í ségbe kellene, mint lehetne • vonnia. szocialista országok dolgozóin kívül teljes szolidaritást vál­lalnak francia munkástestvé­reikkel az angol, belga, az NSZK-beli, japán, ausztráliai, amerikai, kongói bányászok és még sok más ország dolgozói. Az előadók ezután az újság­írók kérdéseire válaszoltak. Louis Saillant elmondotta, hogy a Szakszervezeti Világszö­vetség rendkívül nagyra értékeli a francia bányá­szok küzdelmének támoga­tására létrejött nemzetközi akcióegységet. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a harcban olyan külföldi szakszervezetek is támogatá­sukról biztosították a francia bányászokat, amelyek eddig távol tartották magukat a ha­ladó erők küzdelmeitől. * A francia szakszervezeti ve­zetők korábbi bejelentésének megfelelően Franciaországban ez a hét az egymást váltogató sztrájkok „akcióhete”, amely­nek célja egyrészt a bányászok sztrájkjának támogatása, más­részt az egyéb bérkövetelések teljesítésének kierőszakolása. Csütörtökön teljes zűrza­var uralkodott a francia fővárosban. Időről-időre hol itt, hol ott állt le a Metro és szűnt meg az áramszolgáltatás. A földalatti a reggeli csúcs­forgalmi órákban még közle­kedett, majd két órára leállt, ezután ismét megindult, ké­sőbb az áramszolgáltatás is-, mételt leállítása következtében megint nem közlekedett. A villany hol az egyik, hol a másik városnegyed­ben aludt ki, leálltak a fel­vonók és csökkent a gáz­nyomás. Nem közlekedtek a Párizs kül­városainak forgalmát lebonyo­lító villanyvonatok és az autó­busz sem. A munkabeszünte­tések azért voltak stpfétasze- rűek és rendszertelenek, mert a szakszervezetek szándéka, hogy „a sztrájkok a maximális mértékben zavarják a kor­mányt, de csak a minimá­lis kellemetlenséget okoz­zák a lakosságnak”. A bányászok sztrájkja egyébként 28. napja tart. A francia vidéki lapok csütörtö­kön nem jelentek meg és a párizsi újságírók is egy órára felfüggesztették a munkát, hogy kifejezzék szolidaritásukat a bányá­szokkal. Pompidou miniszterelnök a parlamenti tudósítók részvéte­lével megtartott ebéden azt próbálta bizonygatni, hogy a hatalmas arányú sztrájkmoz­galomnak nincs politikai je­lentősége, de „a kormány ja­vaslatait követően a szakszer­vezetek magatartása minden esetre megmagyarázhatatlan”. Hozzátette, hogy jóllehet hang­zottak el ilyen értelmű javas­latok, egyelőre nem hívják össze a nemzetgyűlést a sztrájk megvitatására. Kádár János fogadta a rooián h\m\ liilÉSIséiel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke csütörtökön fogadta a román néphadsereg küldüttsér gét. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott találkozón je­len volt Biszku Béla, az MSZ­MP Központi Bizottságának titkára. Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, továbbá a magyar néphadsereg több más vezetője. Politika! válság Srgeiütsnáfeai Az argentin fegyveres erők vezetői szerdán délután kiált­ványt bocsátottak ki, amely-- ben „az argentin demokrácia védelmezőinek” nyilvánítják magukat és Ígéretet tesznek arra, hogy „mindent elkövetnek a dik­tatúra visszatérésének meg­akadályozására”. A kiáltvány kilenc órával előzte meg Guido elnök terve­zett rádióbeszédét. A hadsereg vezetői nyilatkozatukban első­sorban Peron száműzetésben élő volt elnök híveire céloz­tak, akik a június 23-i általá­nos választásokon indulni kí­vánnak. A magasrangú katona­tisztek támadták Martinez 'bel­ügyminisztert is, akit azzal vá­dolnak, hogy a peronisták mal­mára hajtja a vizet. Martinez ugyanis egyik fő értelmi szer­zője volt annak az elgondolás­nak, hogy a választások után megalakuló polgári kormány- ban peronisták is szerepet kap­janak. Ilyen légkörben került sor Guido elnök negyedórás rádió- és televíziós beszédére, ame­lyet mindenki feszült érdeklő­déssel várt, annál is inkább, mert röviddel elhangzása előtt nyilvánosságra hozták, hogy Martinez belügyminiszter a hadsereg nyomására be­adta lemondását. Guido elnök beszédében kije­lentette, hogy Argentina „a katasztrófa küszöbére” jut, amennyiben a politikai pártok között nem jön létre megegye­zés a választások előtt. Az elnök beszédében védel­mezte kormányának ama ál­láspontját, hogy a júniusi vá­lasztásokon a peronisták is részt vehessenek. Várakozás ellenére az elnök egy szóval sem tett említést belügyminisz­tere lemondásáról, jóllehet Martinez az elnökkel folytatott i'övid beszélgetés után nyújtot­ta be lemondását. Érdekes, hogy Guido beszédét a lemon­dott belügyminiszter a kor­mány tagjaival együtt hallgat­ta az elnöki hivatalban. Buenos Aires-i politikai meg­figyelők szerint az elnök beszéde hideg fo­gadtatásra talált. Két fontos politikai párt, a népi radikálisok és a polgári radikálisok vezetői közölték, hogy csak később foglalnak ál­lást a beszéddel kapcsolatban. Jorge Almada konzervatív be­állítottságú politikus szerint az elnök „a felelősséget a politi­kai pártok vezetőire kívánja hárítani,- jóllehet a két leg­utóbbi katonai válság oka is Guido tekintélyének hiánya v'olt”. Guido elnök szóvivője csü­törtökön közölte, hogy az elnök esetleg lemond, amennyiben a politikai pártok vezetői nem tesznek eleget egységre hívó felszó­lításának. ■ Politikai megfigyelők a kö­vetkező 48 órát döntő fontos­ságúnak Ítélik meg. Nem tart­ják lehetetlennek, hogy a had­sereg közbelépése következté­ben egyáltalán nem kerül sor a június 23-i választásokra, ha­nem „erpskezű” katonai junta veszi kezébe az ügyek irányítá­sát. A szuperszonikus pilóták kötelező orvosi vizsgálaton a repüléj előtt. „Eligazításon”, felszállás előtt. Szuperszónikus repülők, gyakorlatozás közben. Napi négyezer tonna kavics a nyéki tavakból Március első napjaiban még félméteres jégréteg fedte a Nyékládháza határában levő „kavicstermő” tavakat, de a környék nagy építkezésein már várták a kavicsot. A ka­vicsbánya dolgozói a zord idő­éS-Afrika-ellenes tüntetés Svédországban Stockholm: a svéd Ifjúsági szövetség tüntetést szervezett a dél-attikai Sharneville nevű faluban el­követett tümcggyilkosság harmadik évfordulója alkalmából. A képen a tüntetők egy csoportja a követség előu március Sínén, járás és a vastag jégtakaró el­lenére azonnal munkához lát­tak. Kezdetben minden tonna kavicsért meg kellett küzdeni­ük. A jeget csali robbantások­kal tudták megtörni, de az ál­landó fagyok így is sok nehéz­séget gördítettek a kotrógépek és hajók munkája elé. A kavicsbánya termelését sikerült fokozatosan növelni, s e héten már napi négyezer tonna Icavicsot szállítanak a különböző építkezésekre. A bánya munkáját két új von­tató hajó segíti. A nyéki ka­vicsbányászok pótolják a víz­zel elárasztott miskolci bánya kiesését is. ötven-hatvan tehergépkocsi szállítja innen naponta az anyagot. Április­ban még további tíz százalék­kal növelik a nyéki kavics­bánya termelését. Oj gyapofárak a Szovlelunióban Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa szükségesnek látja, hogy az 1963. évi termés be­gyűjtésétől kezdve a kolhozok által az államnak eladott ha­zai fajtájú nyersgyapot felvá­sárlási árát átlagban 20 száza­lékkal és a szovhozok, vala­mint más mezőgazdasági üze­mek és intézmények által az államnak átadott nyersgyapot beszolgáltatás! árát átlagban 12 százalékkal felemelje. A vonatkozó rendelét hang­súlyozza, hogy az árváltozás célja a kolhozok és a szov­hozok anyagi érdekeltségének fokozása a termelés növelésé­ben és a kolhoztagok munka­bérének emelésében. Szirmai István előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bi­zottsága Politikai Akadémiá­jának előadássorozatában csü­törtökön délután Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára A marxiz­mus—leninizmus eszmei of- íenzivája címmel nagy érdek­lődéssel kisért előadást tartott a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjában. Az előadá­son ott volt Apró Antal, Bisz­ku Béla, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint politi­kai, társadalmi és kulturális életünk sok más ismert sze­mélyisége,

Next

/
Oldalképek
Tartalom