Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

1» ko' Világ proletárjai, egyesüljetek! J' V A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. cvjolyam, 72. ssám Ara: 50 fillér 1963. március 27. szerda Borsodi képviselők az országgyűlésen (3. oldal) lSemsetkösi Szín hasi Világnap f3. oldal.) Tavaszi nyitány az KB lll-ban fő. oldal) f Nem módosáfirak! A mint egy pillanatra meg­állunk, hogy nekivessük arcunkat a tavaszi napfény melengető sugarainak, átvillan elménkben az a sokfajta gond, amelyet a zord tél okozott. Heteken át, szinte közhely­ként alkalmaztuk a legkülön­félébb mondásokat: az évszá­zad leghidegebb tele, a befa­gyott Európa, sarkvidéki idő­járás, hófúvások, s ha a hő­mérő higanyszála minusz tíz fok körül ingadozott — örül­tünk, hogy megenyhült az idő. Azokban a napokban azért gyürkőzlünk, hogy legyőzzük a hideg idő okozta viszontagsá­gokat. Hogy külszínre kerüljön a föld mélyén kivájt szén, tüzet fogjanak a kohók, lángoljanak az erőmüvek kazánjai, Szinte egyetlen olyan munka- területe sincs mindennapi éle­tünknek, ahol ne vetődne fel a kérdés: teljesítheiők-e 1963. évi feladataink ilyen „indulás’ után? K zen vitázik a diósgyőri ol- *“ vasztár, az alberttelepi bányász, az ózdi hengerész s ez lett a beszélgetések leggyako­ribb témája építkezéseinken is. Vezetők és beosztottak felelős­ségteljesen latolgatják a lema­radások felszámolásának lehe­tőségeit. Afféle tervezés van mostanában mindenfelé. S ebbe a tervezésbe esetenként alaposan beleszólnak az üze­mek dolgozói. Egymást követik a nagyszerű, életrevaló ötletek, segítőszándékú .javaslatok és az ésszerű kezdeményezések. S ezek mind-mind egv tőről fa­kadnak, egy célt szolgálnak s egy akaratot tükröznek: mó­dosítás nélkül akarjuk teljesí-: leni az 1963-as népgazdasági terveket. Az országgyűlés hétfői ülé­sén is sok szó esett a lél okoz­ta hátrányos helyzetről, s azokról a feladatokról, ame­lyek a hideg idő viszontagsá­gai miatt szakadtak nyakunk­ba. A pénzügyminiszteri expo­zé a. következőképpen foglal­ta össze c feladatokat: 1963- ban az állami vállalatok befi­zetései. adják a költségvetés tervezett összetételének 82 százalékát, tehát vállalataink jó munkája alapvető feltéte­le annak, hogy előirányzott ipar- és mezőgazdaság!ejlesz- tési, szociális, kulturális, la­kásépítési, védelmi feladatain­kat végrehajthassuk. Ezért na­gyon fontos, hogy vállalataink javítsák a munka szervezett­ségét, a bér-, anyag- és rezsi- gazdálkodást, csökkentsék ön­költségeiket. Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben például már őszei is anyag- ellátási gondok voltak, s ez a kellemetlenség a tél beálltával fokozottabban jelentkezett. A januárra szánt darabosabb érc nagy részét felhasználták ősz­szel, s így télre a „promt” érke­zett, rosszabb minőségű alap­anyagot kellett kohósítani. A helyzeten rontott a rendkívül bizonytalan anyagszállítás és az ócskavas hiány is. így azután januárban és februárban mint­egy 6000 tonnás nyersvas adós­ság gyűlt össze az északi ipar­városban. Ez természetesen ki­hatott az egész gyár termelé­sére. Ahhoz, hogy a martin teljesíthesse feladatát, a nyers- vason kívül sok ócsakavasra volt szükség. S mivel az utóbb említett anyag nem érkezett be az acélműbe, közel 4000 tonnás lemaradás keletkezett. A hengerdók adóssága pedig meghaladja a 3100 tonnái. Di­ósgyőrött hasonló gondokkal kellett megbirkózniuk a kohá­szoknak. S amikor 3—4 száza­lékos adósságról beszélünk, a Lenin Kohászati Művekben, feltétlenül számba kell venni az anyagellátás gondjait és a kiszállítás okozta zavarokat. Napjainkig ugyanis mintegy ,W ezer tonna készáru elszállí­tását hiúsította meg a tél. A martinban pedig több mint 4000 tonnára tehető a két téli hónapban felgyülemlett adós­ság. A Diósgyőri Gépgyár arány­lag kisebb megrázkódtatással viselte el a telet. Ennek „tit­ka” az alaposan elkészített és helyesen végrehajtott féli intézkedési terv. Az üzem előreláthatólag túlteljesíti ne­gyedévi tervét. Nem így az építőipar és a bányászai! A Borsod megyei Építőipari Vállalat ugyanis két hónapon át csupán 40—50 százalékos tervteljesítést produkált, s a mélyépítőknél is számottevő­ek a lemaradások. Úgy „dióhéjban” ilyen és eh­hez hasonló gondokat hoztak megyénk iparára azok a bizo­nyos rekordhidegek. A hely­zetet nem mondhatjuk köny- nyünek, de kilátástalannak sem. Egy biztos: ahhoz, hogy ez évi mennyiségi és minő­ségi terveinket teljesíthessük, az elkövetkező napokban min­denkinek ereje és tudása leg­javát kell adnia. Most ugyan­csak fel kell fedni a sokat emlegetett rejtett tartaléko­kat. A műszaki fejlesztésre, a megalapozott, céltudatos kí­sérletezési és kutatási mun­kára, a jó szervezettségre rég volt ilyen nagy szükség, mint most. A legtöbb helyen meg­van a lehetőség a termelés­kiesés felszámolására, a több­letráfordítások ellensúlyozá­sára. Különösen nagy jelen­tősége van annak, hogy a vál­lalatok eleget tegyenek export- szállítási kötelezettségeiknek. Világosan kell látni;; terveink,' költségvetésünk jobb végre­hajtásának, a termelés m’cny- nyiségl célkitűzésein kiviil alapvető követelménye a szer­vezettséggel összefüggő fel­adatok megoldása. Megfontol­tabban, szervezettebben gaz­dálkodjunk hát az eleven és holt, munkával. Használjuk ki azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a műszaki fejlesztésben rejlő, nagy erőforrások ma­gukban foglalnak. Hiszen köz­ismert, hogy napjainkban a műszaki fejlesztés meggyorsí­tása, a termelékenység fokozá­sa, egyszóval a gazdaságosság alapvető feladatainkat képe­zik. IMj cgyénk ipari üzemeiben " * ismét nagyszerű ver­senymozgalmak bontogatják szárnyaikat. Szinte egyetlen olyan számottevő üzem sincs Borsodban, ahol a dolgozók és a vezetők közös tanácskozása, összefogása alapján, ne bízná­nak a tél okozta nehézséget felszámolásában. Úzdon meg­ígérték, hogy4a korábban cm lített adósságot, az első fél évben felszámolják, s a har­madik negyedévben már a martinászoknak sem lesz le maradásuk. Az év hátralévő részében pedig 3000 tonna nyersvasat, 4500 tonna hen­gereit árut, és 7000 tonna blokköntecset adnak terven felül. A Diósgyőri Gépgyárban az exporttervek túlteljesítésén fáradoznak. A Lenin Kohá­szati Művek martinászai jú­nius végére akarják felszá molni 4000 tonnás adósságu­kat, és a többi gyárrészleg is „tiszta lappal” szeretné kez­deni a második félévet. B lyen fogadkozások, ilyen ■ reális tervek alapján tehát teljesen reális a pénz­ügyminiszter bejelentése az országgyűlésben: „Bár az idő­járás számos területen a fel­adatok módosítására kénysze rí ti a gazdasági vezetési, mégis az elmúlt hónapok megváltó zott körülményei miatt ter­vünket és költségvetésünket nem módosítjuk.” Ügy dolgozunk az esztendő hátralévő napjaiban, hogy Borsod megye ipara beváltsa a hozzáfűzött reményeket. Paulovils Ágoston Az új járási tanácsok elnökei A Megyei Tanács végre­hajtó bizottsága március 20- án ülést tartott. Törvényben biztosított jogkörénél fogva jóváhagyta a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai vezetőinek megválasztását. Ennek értelmében az ede- lényi járásban Lázár Jenő, az encsiben Simaházi Sándor, a mezőcsátiban Szabó István, a mezőkövesdiben dr. Bucskó Mihály, a miskolciban Ráski László, az ózdiban Fügedi Pé­ter, a sátoraljaújhelyiben Démuth József, a szerencsi járásban dr. Pusztai Béla, Kazincbarcika városban Csi­kós Istvánné, Ózdon Jirkovsz- ky Imre, Sátoraljaújhelyen pedig dr. Németh Pál lett a végrehajtó bizottság elnöke. Az országgyűlés elfogadta a költségvetést Az országgyűlés keddi ülésén folytatta az 1963. évi álla­mi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ac ülésen részt, vett Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt, kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor. Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen megjelentek — Leontin Salajan hadsereglá- bornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisz­tere vezetésével — a román néphadsereg küldöttségének tagjai is. Az ülést Vass Istvánné. az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend tárgyalása előtt az elnöklő Vass Istvánné köszöntötte a román néphadsereg küldöttségét. egységnek vetette meg alapját. Dapsj Károly, budapesti képviselő hozzászólásában iparpolitikánk egyik fontos kérdésével, a vállalatok át­szervezésével foglalkozott. Katona Sándor, Csongrád -megyei képviselő arról be­szélt. hogy a beterjesztett költségvetés szocialista társa­dalmunk magasrendü huma­nizmusát tükrözi. Az elnöklő Pólyák János szünetet, rendelt el. Az országgyűlés délután Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Az első felszólaló dr. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei kép­viselő a mezőgazdasági szak­ember-képzéssel foglalkozott; Mokri Pál, Komárom me­gyei képviselő egyebek között a lakásépítkezéseknél tapasz­talható hibákat, fogyatékossá­gokat tette szóvá. Váci Mihály, Szabolcs-Szat- már megyei képviselő arról be­szélt, hogyan könnvíthetnénk meg a tanyai és a falusi gyer­mekek továbbtanulását. Dr. Kulcsár Gyula, Komárom megyei képviselő n sok tapasz­talattal rendelkező ipari szak­ember nyelvén szólott a költ­ségvetés tervezetéhez. Dr. Bélák Sándor, Veszprém megyei képviselő elmondotta, hogy a kemény tél, s a kései kitavaszodás ellenére jó mun­kaszervezéssel teljesíthetjük a mezőgazdaság idei termelési előirányzatait. Több képviselő nem jelent­kezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Vass Istvánné lezárta a vitát, s megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter részlete­sen válaszolt a hozzászólások­ra, s hangsúlyozta: A képvise­lők észrevételeit, indítványait a Pénzügyminisztérium szak­emberei és az illetékes főható­ságok gondosan tanulmányoz­zák, s figyelembeveszik a költ­ségvetés végrehajtásakor. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett össze­gekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnök az üléssza- 1 kot bezárta. Folytatódik a vita üdvözletek Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának 70. születésnapjára Moszkva (TASZSZ) Palmiro Togliattihoz, az Olasz Kommunista Párt tötil- kárához 70. születésnapja al­kalmából az SZlfP Központi Bizottsága meleghangú, a nem­zetközi munkás- és kommu­nista mozgalomban kifejtett lankadatlan munkáját méltató üdvözletei intézett. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárát születésnapja alkal­mából üdvözölték a csehszlo­vák és a lengyel párt vezetői is. 1 szerencsi járás fiataljainak életéből A KISZ szerencsi járási végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta meg az Ifjúság a szocializmusért mozgalom múlt évi eredményeit, 3600-an vettek részt a moz­galomban, 13 százalékkal töb­ben, mint 1961-ben. Jellemző adat az is, hogy 1061-ben a je­lentkezetteknek csak 65 száza­léka szerezte meg a jelvényt, s 1962-ben mar a benevezett fia­taloknak közel 87 százaléka teljesítette a követelményeket. A legfontosabbat, a munkát az ifjúság döntő része az üze­mekben és a tsz-ekben teljesf- tette. A járás területén össze­sen 42 ifjúsági kollektíva dol­gozott versenyben. A KISZ- szervezetek és a nem kiszes fiatalok több mint 90 ezer órát dolgozták társadalmi munká­ban. A tanulási követelmény­nek sokféle módon tettek eleget. Legtöbben a KISZ po- Ezekben a hetekben már ti- litikai akadémiáit látogatták, zenhét különböző útvonalon Az IBUSZ leszállítja a főidénybeli kíiltöldi autóbuszkirándulások díját Üdülők a Dunán $ ■ : i ' < — ■ ' * i ! t- ' ! . 'Á -A 5 • - sVt' > ' • . vs >+ : : : ' . A. V ^ ■ - -#■ Ví • • ; v ' , , -.. íC I® ' 11 lÉjj - vh--> 1 'NII $ H m 11 ■ ÜK % k AHS szűnt mcK a jégzajlás a Dunán, benépesült a SZOT Buda­pest nevű üdütöhajója. Megérkezett az üdülök első csoportja: 140 vidéki dolgozó. Egyhetes pihenőjüket a hajón töltik. Képün­kön: üdülőkkel népesült he a hajó. több mint száznegyven kirán­dulást szervez az IBUSZ a ba­ráti országokba. Az igazi „hajrá” azonban má­jus elején következik el. Akkor a szocialista országokba szerve­zett kirándulások választéka az addiginak két és félszeresére nő. Július elejéig 42 féle útvo­nalon ismétlődnek meg kü­lönböző időpontokban a csoportos baráti látogatá­sok. A Szovjetunióba 10, a Német Demokratikus Köztársaságba 13. Románia területére.pedig 5 féle különböző programot, dolgoztak ki. A csehszlovákiai és lengyelországi — nagyrészt mindkét országot bejáró — tár- sasutak pedig 14 különféle út­vonalon bonyolódnak le. Nyá­ron a baráti országokba rende­zett kirándulás-típusok száma — főleg a tengarpartok „meg­nyitása” folytán — az ötvenet is megközelíti. A turisták számára azonban T talán az egész év legkelleme­sebb meglepetése a május 1-e után induló külföldi autóbuszkirándu- iások részvételi dijának csökkentése. Az árleszállítás természetesen a már meghirdetett utakra is vonatkozik. Ez az ármérséklés általában 100—200—300 forintot is elér. Az árleszállítás minden olyan kirándulást érint, amelyet leg­alább részben autóbuszon bo­nyolítanak le. l Az IBUSZ növelte az idén a Nyugat felé irányuló ide­genforgalmat is. A jelentkezések a tavaszi utak- ; ra természetesen már lezárul- lak, s így előrelátható, hogy a . most következő hónapokban számos magyar turista keresi fel Ausztriát, Franciaországot,; Hollandiát. Görögországot és Olaszországot, mégpedig szín-1 tén a tavalyinál jelentős mér­tékben alacsonyabb részvételi díj ellenében. . ! , iíS r _ A keddi vitában elsőnek Pataki Mihály, Baranya megyei képviselő szólalt fel. A nehéz­ipari tárca költségvetési elő­irányzataival foglalkozott, s részletesen szólt Baranya me­gye iparának fejlődéséről, eredményeiről. Béti János. Tolna megyei képviselő a falusi emberek éle­tének változásairól és a min­dennapok gondjairól beszélt és mondanivalóját sok példával illusztrálta. Placskó Jözsefné, Zala me­gyei képviselő felszólalásában az olajbányászok munkájával, életkörülményeivel foglalko­zott. Vida Miklós, budapesti kép­viselő iöbb figyelemre méltó észrevételt tett a kommunális szolgáltatások színvonalának emelésére. Fontos feladatként jelölte meg, hogy elavult, el­használódott közüzemeinket mielőbb az igényeknek megfe­lelően fejlesszük. Tugyi István, Hajdú-Bihar megyei képviselő a költségve­tés ipari vonatkozásaival fog­lalkozott. Beszámolt Hajdú-Bi­har megye dolgozóinak múlt évi eredményeiről. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szolnok megyei kép­viselő volt a következő fel­szólaló. Dr. Donhoffcr Szilárd, Ba­ranya megyei képviselő töb­bek között elmondotta: meg­változott hazánkban a politi­kai légkör és megváltoznak az emberek. A helyes politika a magyar történelemben pél­da nélkül álló széles népi sokan járnak középiskolába, szakmai tanfolyamokra, van­nak, akik az általános iskola esti tagozatát végzik. A kulturális munkában 5000 fiatal vett részt. Szerte a já­rásban 161 művészeti csoport tevékenykedik, amelynek tag­jai fiatalok. Hiba. hogy a cso­portok tevékenysége még min­dig nem állandó, kampány­jellegű. Hasonló fogyatékossá­gok adódtak a sportmunká­ban is. Az a tapasztalat, hogy a vártnál kevesebben indullak a szpartakiád-versenyeken, s általában a sportban csak az egyszerűbb, jól bevált formá­kat keresik és kedvelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom