Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-24 / 70. szám
ESZAKMAGVÄRORSZÄG Vasárnap, Í983. március 24. a Az épülő Erzsébet-híd óriásmakettje SelvcteKink az 1564. augusztus W;-án átadásra került» hid végleges formáját matatja be, Foto: A;:01)1 a Tibor C iga r e 11 ológia ’ .'A barátommal beszélgettem. Aßt' mondja, marhaság ciga- re'ttológiával foglalkozni. £er~ sze az o’ véleményének mind- ősszé annyi alapja van, hogy fogaim,a sincs arról, voltaképpen mi is ‘ az a cígarettoláqia. . Nos,; ez egy tudomány'. Ep- peri olyan, mint ász gsztronó- infy, :yaszir<>’)tnmia, vágy and tetézik. ; spin; Vehet:’.vitás, senki elöttj hogy minden tudományt áfcWorfkéll űzni, amikor _ az aktuális: iudörhanyok terén is érvényes: mindént a maga, helyén,' mindent a megfelelő időbén! Égy példa: teljesen értelmetlen dolog lett volna a neolith korban feltalálni a pqrlpsztót, vagy teszem azt a Brecht — oroszul Moszkvában megindult az előjegyzés Brecht műveinek a közeljövőben megjelenő gyűjteményes kiadására. Az öt kötetre tervezett kiadásban helyét kap Brechtnek valamennyi drámai alkotása, továbbá ' jelentősebb irodálmi- rrjuvészeti cikkei. •Az első kötetet a Művészeti Kiadó rövidesen megjelenteti. Kandó-féle fázisváltót. Hiszen évezredeken át törhették volna az emberek a fejüket, hogy mit találjanak fel hozzájuk, hogy hasznukat vegyék. Ugyanígy szamárság lett válna a, cigarettológusok részér % ha 1942 és 46 között a : áru::áb okOzta kellemetlen- éfickröl írnak értekezéseket. A- :.-7 helyénvaló volt felfedez.!::, hogy a dohány kocsánya is élvezhető, sőt, más híján* kandllateá,ból is sodorható ci-^í garetta. A finánclábat helyes% volt évekkel ezelőtt kikezdeni,* amikor az anyagi ösztönzés | már megfelelő volt egy finánc- $ láblapító gép feltalálásához, ésj; meg lehetett oldani a finánc-% láb bedolgozását a cigarettába* úgy, hogy a fogyasztó azt ne% vegye észre. Ezután a cigaret- ta körüli tudomány ismét 7WÍ-| sodrendű feladatokat volt}', kénytelen megoldani, és telje-$ sen kimerült a. választék bő- k vítésében. Ez ellen nem zúgó-* lódQtt senki, mert mindenki jól járt. Lett Fecske filterrel:'. — végre egy dohányipari ;• hiánycikk — és a Kossuth is megmaradt büdösnek. Most azonban isméi itt . a\ \ nagy alkalom, amit, meg kell-kásságának, roppant tudásának értékével, látókörének széles horizontjával. A könyv, amelyből az atyai „útravalót” idéztem, 1938-ban jelent meg. Az ebben az évben rendezett könyvnapon vásároltam, történetesen abban a könyvsátorban, amelyben éfípen akkor az általam még nem ismert Benedek Marcell tartózkodott, alti ez alkalomra jött el Miskolcra. A könyvkereskedő (Szász László) arca felderült, látva, hogy éppen az ott-tartqjikodó szerző . kötetét választottam ki a sok-sok könyv közül. Bemutatott bennünket egymásnak, s én igen megörültem a nem várt szerencsének. Együtt ebédeltünk akkor a Szemere étteremben, hiszen ő is örült, hogy irodalmár-féle emberrel töltheti az időt. Közös érdeklődési körünkön kívül az is felmelegítette az együtt töltött pár órát* hogy gyermekkori emlékei őt is, engem is Erdély délkeleti mélyéhez, közös szülőföldünkhöz — Kisbacon és Törcsvár nem nagy távolságra esik egymástól — fűződik. És még valami: apja, a nagy meseíró, nemcsak az ö édesapja volt, hanem sok-sok ezer magyar gyermeknek, köztük nekem is, álmainkat, képzeletvilágunkat sokszor bearanyozó kedves Benedek apója. A Kossuth-díj, amellyel népköztársaságunk a 78. évét taposó Benedek Marcell életművét koronázza meg, egy fénysugarat vet a kisbaconi sírhant alatt pihenő' Benedek Elek életművére is. Hajdú Béla ragadniuk a cigarettatudományok művelőinek, ha nem akarnak lemaradni az élet fejlődése és a világszínvonal mögött! Siessünk, és mutassuk meg, mit tud a magyar! Teremtsük meg az egy rágyújtással végigszivható Kossuthot! Kurucz Pál CSEPANY I LAJOS: Vannak még hibák Ismerek egy derék honpolgárt. Munkás volt valamikor. A Vörös Isten felvitte a dolgát! Hivatala — nagy, Tehetsége — kisebb, öltözéke . V — mint egy miniszteré .. ; Arcé. — pirospozsgás, frissen borotvált. Szeme — gyakorta szikrázik a szesztől... Szájánál — csak értesültsége és gesztusa nagyobb. Néha megállít, vállon vereget. ■s aztán kérdez is: — N ... na, mi újság? S a „semmi különös” után már más vizen , evez: Ömlik szájából a szesz-szag és a szó. Panaszkodik, hogy — ezt-azt írjuk meg, — mert ez se, az se jó ... És főleg: — vannak még hibák! — a vezetéssel.., S a kérdésre, hogy éppen kire gondol? — nem gondol senkire, — csak úgy. általában ... S De a téma, — így már kényelmetlenebb Számára, — persze — mert gyorsan elköszön, — mondván: — „elnézést, de vár a hivatal.. .** Én pedig elnézem tűnő lépteit Mélázgatva még a friss polémián Meg is kérdezem — csak. úgy önmagámtól —, Vajon tudja-e, hogy nem sokáig várja?... Mert a vezetés is tudja: — vannak Érdekes és hasznos kezdemé- ; ;nyezést valósítanak meg a Miskolci Nemzeti Színház mü- j [vészei. A tavaszi hónapokban i [gyümölcsöző kapcsolatot építenek ki a város középiskoláinak ^tanáraival és diákjaival. A különböző iskolákban megrendezésre kerülő baráti összejövete- : ileken ismertetik a színház ed- *;digi munkáját, valamint to- •jtvábbi terveit és a fiatalok részére irodalmi délelöttöket tarns eg hibák. A fekete harisnya ürügyén MA MÁíl egyre kevesebbet vitatkozunk azon: ki milyen cipőt, ruhát visel. Kialakult ennek már az egyre fejlődő közízlésből táplálkozó rendje. Ha megnézzük egymást, láthatjuk: gazdag választékkal, szépen, ötletesen öltözködünk. Ez az ízlésen kívül pénztárcáink tartalmára is utal. Éppen ezért a minap meglepődtem egy vidéki kis város tanítónőjének panaszán. „Az igazgatóin — mondotta — intézményesén tiltja a fekete harisnya viselését, mondván: a gyerekekre nem jó hatással van a divatozás és fennáll annak lehetősége, hogy a tanulók utánozzák tanítójukat.” Valóban, a gyerekek intenzíven rendelkeznek az utápzás képességeivel. Egyaránt, másolják a jót, a rosszat. Bizony, a pedagógusoknak résen kell lenniük, hogy a gyerekek lehetőleg a jót lessék el példaképeiktől, a felnőttektől. De a példa- mutatás ürügyén mindenképpen meggondolandó, hogy beleszóljunk pedagógusaink öltözködési rendjébe. Mert nézzük meg csak a szóban forgó, fekete harisnya viselésének ügyét. (Annak vitatása nélkül, hogy valóban ízléses-e. vagy sem a divatos ruhadarab.) Nos, a fekete harisnyát felvette egy tanítónő. Erre az iskolában felfigyeltek tanítványai. Miként bizonyára felfigyeltek arra is, hogy körmét lakkozza és száját is festi. Ám a gyerek mindezt látja, látja a lakkot, a rúzst, a fekete harisnyát. Ebből feltétlenül az következik, hogy a gyerek másnap lakkozott körömmel, fekete harisnyával jelenik meg az iskolában? Értelemszerűen: nem. A gyerekben, noha szereti utánozni a felnőtteket, van disztingváló képesség. Tudja: mi a felnőttek joga az öltözködést illetően és mi a gyerekeké. Ezt maguk a gyerekek tréfásan saját közmondás-tárukból így szokták megfogalmazni: „Amit szabad Jupiternek...” Van itt még egy másik- probléma. Tegyük fel: valóban rossz hatással lehet egy pedagógus túlzottan élénk, úgymond, „hivalkodó” öltözködési rendje a gyérekre. Mi oltalmazza meg a gyereket attól, hogy az utcán a „privát” felnőttek, hasonló „hivalkodó” öltözködési módját ne kívánják követendőnek? Valójában Semmi. ILLETVE maga a pedagógus. Furcsa, de így van. Végeredményben, minden józanság, mértékletesség, ízlésesség bölcsője az iskola. Ha te bölcső mellett lelkiismeretes ember áll, a gyermeki értelem szakszerű, tapintatos irányításával elejét veheti a túlzásnak, a divathóbort iránti rajongásnak. — párkány — I ******#*****' Malmi ÉlelifiÉ találkozna!* a »reszeli a miskolci középiskolák diákjaid! tanak. Ezeken azoktól a költőktől mondanak verseket* akikről a diákok az idén tanultak. Így például a diósgyőri Kilián Gimnáziumba és a miskolci Gépipari Technikum, ba az elmúlt napokban négynégy színművész látogatott el A színészek a XX. század nagy költőinek verseit tolmácsolták, majd a jól sikerült irodalmi délelőtt után elbeszélgettek az iskolák tanáraival. A Császár Fürdőben épül Budapest legnagyobb sportuszodája Húszmillió forintos költséggel bővítik a Császár Fürdőt. A régiek korszerűsítésén kívül két új* medencét is kap a fürdő. Az 50x21 méteres új medencét sportuszodának képezik ki. Ez alkalmas lesz nagyobb nemzetközi versenyek lebonyolítására, A szurkolóknak modern tribünt terveznek. Az építkezést szeptemberben kezdik el, s a munkával 1965 áprilisában végeznek. A terveket Sebőméi Ervin, a Középület Tervező Vállalat mérnöke készítette. Képünkön: a sportuszoda makettje. MÁRCIUSI NAPFÜRDÖ „Testamentum: Maidnak" Az idei Kossuth-díjasok arcképsorozatát nézegetve, régi ismerős arcon akad meg szemem. „Az irodalom népszerűsítése érdekében kifejtett sok évtizedes munkásságáért” — olvasom az arckép alatt. Szinte gépiesen nyúlok a könyvespolc felé. Kiemelem kissé már megkopott, mert sokszor forgatott kedves könyvemet: A magyar irodalom története. Belső címlapján az író autogrammja: Benedek Marcell. Pillanatig nézem jólismert hosszúkás betűit. Aztán felütöm á könyvet azon az oldalon, ahol egy másik arc, az író édesapjának szakállas, szép magyar arca bukkan az olvasó elé. Benedek Eleké, a nagy mesemondóé, akinek az irodalmi munkásságát és emberi értékeit mintegy másfél oldalon méltatja szeretettel, de az elfogulatlanság mérték- tartásával, tárgyilagosságával irodalomtudóssá nőtt hálás fia: Marci. Ebben a méltatásban kapott néhány soros helyet Benedek Elek gyermekeinek írt testamentumából az a rész. amit itt idézek: „A századvégnek két sötét foltja: a stréberkedés és hozományvadászat. Nehogy kísértésbe vigyen cgy-két stréber könnyű szerencséje, fiam! Semmit ne kívánj, ami becsületes munkával el nem érhető. Sokszor félrelöknek talán utódból, de te ne csüggedj; ha van benned tartalom, erő: — stréberkeő.és, reklámba ihászat- nélkül is eléred, célodat, csak a célt erődhöz mérjed. Ha nem, akkor te is stréber vagy, fiam, s megérdemlőd, hogy visszaessél. Csak minél kevesebbet beszéljenek rólad! Mai világban nemcsak az az asszony gyanús, akiről sokat beszélnek, hanem a férfiú is, hacsak nem politikus. Könydet ha írsz, ne bántson sem a maliciőzus kritika, se a maliciőzus hallgatás. S bár a közönség nem lát a kulisszák mögé, ne házalj a redakciókban reklámok után... (Testamentum: Marcinak.)” Ezek az atyai intelmek — tanúi mindazok, akik Benedek Marcellt személy szerint is megismerhették — mély tartalommal telítődve érlelődtek a fiú jellemvonásainak, lelki alkatának fő tulajdonaivá. A nagy nevű író, egyetemi professzor, kritikus, és műfordító, aki mögött már több mint féiszápdos gazdag életmű áll, pályája kezdetétől mindmáig keveset beszéltetett magáról. Került minden hangoskodást, távol állott tőle minden törtető szándék, pózoló önteltség , de tisztában van a maga mun- I
