Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

II HCnyV7 Világ proletáriai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XJX. évfolyam, ívH. wsám Ara: 50 fillér í963. rnArciutt 222. péntek (---------------------------------------------------------------------^ Ü nnepségeit a Tanácsköztársaság 44. évfordulóján (3. oldal) Az olvasó fóruma 14. oldal) Barlangkutató szemmel Jugoszláviában (6. oldal) L__________________j K ádár Jám©s elvlárs beszédével imcc;;!:'.c^dl© miinkájál az c i r . ; : ■ Csütörtökön délelőtt összeült a február 24-én megválasz­tott országgyűlés. Jóval 11 óra előtt benépesültek az ülésterem körüli folyo­sók: a régi és az új képviselők szívélyesen beszélgettek, is­merkedtek egymással. 11 órára megteltek a fényárban úszó ülésterem padjai. A karzatokon üzemi, falusi, hivatali dolgo­zók foglallak helyet. 11 óra után néhány perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János. Czinege Lajos, Cseterki Lajos. ílku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Doleschall Frigyes, dr. Horgos Gyula, Incze Jenő. Kossá István, Kovács Imre, dr. Lévárdi Ferenc, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Tímár Mátyás, dr. Trautmann Rezső, Veres József miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a. budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja. Az ülést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. Dobi István elvtárs megnyitó fa —• üdvözlöm a Magyar Népköztársaság 1 963. február 24-én megválasztott legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületének tagjait. Alakuló ülésünket áz országgyűlés ügyrendjének 3. szakaszában foglalt előírások alapján meg­nyitom — kezdte beszédét. — Köszönetét mondok hazánk választó polgárainak, dolgozó népünknek azért a bizalomért, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és a Hazafias Népfront jelöltjei iránt a szavazatok millióival az egész világ számára félre­érthetetlen erővel és egység­ben kifejezésre juttatott, s amelyre az brszággyűlés mun­káját a következő négy évben biztonsággal építhetjük. — A választások tanúbizony­ságot adtak a népi hatalom erejéről és szilárdságáról, a munkás—paraszt szövetség iránti bizalomról, a nemzeti egység elmélyüléséről és dolgo­zó népünk egyetértéséről a szocializmus építésében. A párt politikája az elmúlt években az élet minden területén jónak bizonyult, eredményeivel gaz­dagodott az ország, gyarapodott a nép. Mi ennek a politikának folytatására és kiszélesítésére kaptunk felhatalmazást és uta­sítást a néptől. — Alakuló ülésünk méltó alkalom arra, hogy tisztelettel és felelősségtudattal emlékez­zünk meg 1919. március 21- éről, a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának évforduló­járól. Mély tisztelettel azok iránt, alak történelmünknek egy nehéz szakaszában, a mai idők embere előtt már szinte elképzelhetetlenül irgalmatlan körülmények között, hazánk életében először kísérletet tet­tek arra, hogy az ország sorsát a legméltóbb kezekbe, a dol­gozó nép kezébe tegyék. Milli­ók hite, vágya és reménye öl­tött testet az 1919-es Tanács- köztársaság megszületésében, munkájában, harcaiban. Első proletárforradalmunk hősi küzdelem után elbukott az egyenlőtlen harcban, amelyet a nemzetközi reakció reánk zúdult szövetkezett erőivel kellett vívnia, azonban a ta­nulság és a példa itt maradt számunkra. A felelősség is, hogy törekedjünk méltók len­ni munkánkban, elvhűségünk­ben, harcainkban, emberi és közösségi magatartásunkban az első Tanácsköztársaság is­mert és névtelen hőseinek pél­daadásához, az ő emlékezetük­höz. A felelősségérzet törté­nelmi parancsa sokszorosan érvényes az országgyűlés tag­jaira, a hazánkban most már véglegesen győzelemre jutott népi hatalom hordozóira és választott képviselőire. Megtisztelő feladata en­*»ek az országgyűlésnek, hogy a magyar nép 1919-es álmait megvalósítsa, az el­következő években a párt vezetésével, a lerakott ala­pokra felépítse a szocializ­must Magyarországon, ha­zánkat a felszabadító Szov­jetunióval cs a többi szoci­alista országgal testvéri szövetségben elindítsa a kommunizmus megvalósí­tásának útján. — Nagy feladatok állnak előttünk. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezését befejez­tük, figyelmünket most már mindinkább a termelési színvo­nal általános növelésére kell fordítanunk. A belső szükség­letek, a külkereskedelmi igé­nyek, a szocialista táboron be­lüli munkamegosztásból szár­mazó feladatok miatt évről.év­re növekedő gondunk az ipát1 fejlesztése, korszerűsítése, a munka termelékenységének emelése, a gazdaságos terme­lés. Szaporodnak az életszínvo­nal növekedéséből, a tömegek kulturális, egészségügyi és szo­ciális igényeinek emelkedésé­ből származó feladataink. Bé­kepolitikánknak belső helyze­tünk szilárdsága, népünk szor­galmas munkája, korszerű szin­ten tartott honvédelmünk és a szocialista tóborhoz való hű­ségünk ad erőt és nemzetközi tekintélyt. Az országgyűlés a népi hatalom képviselője, de munkájában mindig tükröződ­ni kell, hogy a hatalmat a nép nevében gyakorolja és a nép érdekében kell gyakorolnia. A szocializmus felépítésé­nek nagy céljai világosan állnak mindannyiunk előtt, de a részlctfeladatok he­lyes felismerése, jó mun- kálása érdekében, a legszi­gorúbban értelmezett köz­érdek szolgálatában újra meg iijra a népből kell erőt merítenünk. Akiktől a mandátumunkat kap­tuk, onnan kapunk állandó se­gítséget, hogy feladatainkat jól elvégezhessük, országgyűlési munkánkban méltók legyünk a nemzet bizalmához. Ehhez kí­vánok sok sikert valamennyi képviselőtársamnak és összes­ségében az egész országgyűlés­nek. Dobi István végül bejelen­tette, hogy az ügyrend értelmé­ben az alakuló ülést a tisztség- viselők megválasztásáig a kor­elnök vezeti. A képviselők nagy tapsa közepette foglalta el az elnöki széket dr. Harrer Fe­renc, az országgyűlés legidő­sebb képviselője, aki ezúttal negyedízben töltölte be a kor­elnöki tisztet. Dr. Harrer Ferenc javaslatára az országgyűlés kijelölte a leg­fiatalabb képviselők közül a két körjegyzőt: dr. H. Nagy Annát és Ollári Istvánt, akik ezután elfoglalták helyüket. Ezután dr. Dallos Ferenc, az Országos Választási Elnökség elnöke terjesztette elő az Or­szágos Választási Elnökség je­lentését a választás lefolyásá­ról. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Ollári István kör­jegyző felolvasta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének javaslatát a man­dátumvizsgáló bizottság elnö­kére és tagjaira. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, s a mandátumvizs­gáló bizottság elnökévé dr. Dabrónaki Gyulát, tagjaivá pedig Gém Ferencet, Harmati Sándort, Lombos Ferencet, dr. Molnár Frigyest. Szabó Piros­kát és dr. Zsigmond Lászlót választotta meg. Az elnöklő dr. Harrer Fe­renc ezután a mandátumvizs­gáló bizottság munkájának időtartamára szünetet rendelt el. Megválasztották as országgyűlés elnökségét A szünet utón dr. Harrer Ferenc bejelentette, hogy meg­vizsgálták és rendben találták a . mandátumvizsgálő bizottság tagjainak megbízólevelét, s Így a bizottságban részvevő képviselőket igazoltnak jelen­ti ki. A mandátumvizsgáló bizott­ság nevében dr. Dabrónaki Gyula tett jelentést az ország- gyűlésnek. A bizottság az ügy­rend előírása szerint megvizs­gálta a képviselők megbízóle­veleit és megállapította, hogy azok megfelelnek a törvényes előírásoknak. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. Ezután Ollári István ismer­tette az MSZMP Központi Bi­zottságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnök­ségének javaslatát az ország- gyűlés tisztikarára. A javasla­tot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés elnökévé Yass Istvánnét; alelnökeivé dr. Beresztóczy Miklóst és Pólyák Jánost, jegyzőivé Gallé Ernőt, Huber Lajost, Papp Lajost, Pa­la Károlynét, dr. Posta Lászlót és Varga Gábornét választot­ták. Dr. Harrer Ferenc ezután ja­vasolta: •— Rónai Sándor elvtársnak tízéves elnöki tisztsége alatt végzett eredményes munkája elismeréséül mondjunk kö­szönetét és a személye iránti szeretetünk cs megbecsülésünk jeléül ezt az országgyűlés jegy­zőkönyvében örökítsük meg. A képviselők a javaslatot hosszantartó nagy taps közben elfogadták. Ezután a korelnök átadta he­MáiMi* »Isiiios di-fürs beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves. Elvtársak! Mindenekelőtt őszinte köszö­netét mondok az országgyűlés­nek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért — kezdte beszédét Kádár Já­nos. A kormány összetételében bekövetkezett változásokról ki­jelenthetem, hogy a most felmentett elvtár­sakkal politikailag mind­végig a legjobb egyetértés­ben dolgoztunk és felmen­tésüket kizárólag a munka gyakorlati követelményei indokolják. Újonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással te­kintünk. Mégegyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizal­mat, a Minisztertanács vala­mennyi tagja nevében biztosí­tani szeretném a tisztelt or­szággyűlést, hogy a munkával igyekszünk a bizalomra rászol­gálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. További munkánk megítélé­sében nagy jelentőségű az a tény — mondotta —, hogy a február 24-1 országgyűlési és tanácsválasztások népünk szi­lárd politikai egységét mulat­ták. a Hazafias Népfront je­löltjeit a választók egyöntetű­en támogatták. A jelölőgyülé- seken a választók közel fele, kereken 3 millió 400 ezer em­ber vett részt, — a választás sikeréért a különböző bizott­ságokban több mint 1 millió ember fáradhatatlanul és lel­kesen dolgozott. A kereken 7 100 000 válasz­tói joggal rendelkező honfitár­sunk közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt válasz­tójogával és 75 ezer olyan, aki a Hazafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reá­lisan nézve a választás ered­ményeit, ezen túlmenően szá­molnunk kell azzal is. hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit támogató választók között vol­tak olyanok is, akiknek bizal­mát teljes mértékben még nem bírjuk. Ezek nyilvánvaló­an azért szavaztak a listákra, hogy úgymond „rosszabb ne legyen”. Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat menetében az lyét az országgyűlés újonnan megválasztott elnökének. Vass Istvánné székfoglalójában kö­szönetét mondott a bizalom­ért. As Elnöki Tanács elnöksége és tagjai Az országgyűlés tagjai ez­után jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­deletekről és határozatokról, majd Pesta László jegyző is­mertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnök­ségének együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére, helyettes elnökeire, titkárára és tagjaira. Ab országgyűlés az indít­ványt egyhangúlag elfogadta, s a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökévé Dobi Istvánt, he­lyettes elnökeivé Gáspár Sán­dort és Kisházi Ödönt, titkárá­vá Kiss Károlyt, tagjaivá pe­dig Barcs Sándort, dr. Bariba Tibort, dr. Dési Frigyest, dr. Horváth Richárdot, dr. Maros Józsefnek dr. Mihályi! Ernőt, Nánási Lászlót, Nagy Dánielt, Nógrádi Sándort, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, Rónai Sándort, dr. Sályi Ist­vánt, Szakosíts Árpádot, Szo- bek Andrást, dr. Törő Imrét és Úszta Gyulát választotta meg. Ezután került sor az ország­gyűlés állandó bizottságainak megválasztására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára az or­szággyűlés tíz állandó bizott­ságot választott. •— Ezzel az 1963. március 21- re összehívott országgyűlést megalakultnak jelentem ki — mondotta Vass Istvánné, majd szünetet rendelt el. Az országgyűlés megerősítette az új kormány kinevezéséi Az országgyűlés délutáni la. nácskozását. Vass Istvánné nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülé­sét és a forradalmi munkás­paraszt kormánynak, vala­mint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Legfőbb Ügyésznek tisztségében való megerősítése tárgyában átira­tot intézett az országgyűlés­hez. Az átiratokat dr. Pesla László jegyző ismertette. Az országgyűlés Kádár Já­nost kormányelnöki tisztében, Apró Antalt, Fehér Lajost, Fock Jenőt. Kállai Gyulát kormányelnökhelyettesi, dr. Münnich Ferencet állam- minisztcri tisztében; dr. Ajtai Miklóst az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tiszté­ben, Czinege Lajost honvé­delmi miniszteri, dr. Dole- schall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri, Ilku Pált művelődésügyi mi­niszteri, Incze Jenőt külkercs­esznie holnap meghódítja és magával ragadja azokat is. akik ma meg ingadoz­nak. Ez feladatot ad szá­munkra. A választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségeinek fel­mérése .szempontjából a dön­tő az, hogy7 a választók óriást többsége szilárd politikai ön­tudattal, teljes belső egyet­értéssel támogatta a Hazafi­as Népfront célkitűzéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. év február 24-i ország- gyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront, ked elmi miniszteri, Kossá Istvánt közlekedés- és posta­ügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezésügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri. Losonczi Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnél könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Feren­cet igazságügyminiszleri, Pap Jánost belügyminiszteri, Pé­ter Jánost külügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Tímár Mátyást pénzügyminiszteri, dr. Traut- mann Rezsőt építésügyi mi­niszteri és Veres Józsefet munkaügyi miniszteri tiszté­ben egyhangúlag megerősí­tette. Az országgyűlés egyhangú­lag megerősítette dr. SzaSai Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Szénási Gézát legfőbb ügyészi tiszté­ben. Ezután Kádár János, iw MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke emelkedett szólásra. JYagr és szép feladatok megoldásán kell fáradoznunk Kádár János a továbbiak­ban az országgyűlés, a kor­mány és a tanácsok feladatá­ról szólott. Mint mondotta, az országgyűlés, a kormány fel­adata, hogy a szocialista tár­sadalom építésének céljait jól szolgáló terveket dolgoz­zanak ki. A törvényhozás, il­letve a kormányzás vezesse és irányítsa a szocialista építá- munkát, biztosítson minden a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták. Az a mély és szilárd biza­lom, amelyet népünk politi­kánk iránt a választás nap­ján szavazatokban is kifeje­zésre juttatott, új erőt ad mindnyájunknak és új, még erősebb kötelezettség szá­munkra. Honfitársaink, akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Nép­front jelöltjeit, bizonyosak lehetnek abban, hogy mind az országgyűlés, mind a kor­mány, mind a tanácsok meg­választott tagjai törekszenek arra, hogy méltók legyenek a bizalomra szükséges feltételt ahhoz, hogy nagy, országépítő terve­ink az életben népünk javára sorra-rendre megvalósuljanak. A fővárosi, a megyei, a vá­rosi, a kerületi, a járási és a községi tanácsok feladata először; az országos tervek megvalósítását szolgálni t maguk területén; másodszor: (Folytatás a 2. oldalon./

Next

/
Oldalképek
Tartalom