Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

4 ÉSS5AKM AGT AROTtS Z AG e&ötört/űs, 1&6Í. febrnia- l. Kiállítás a miskolci múzeumban Ibos Iván totóiból A Herman Ottó Múzeum ki­állítást rendez Ibos Iván leg­újabb fotóiból. A kiállítást feb­ruár 10-én, vasárnap 12 órakor Tok Miklós, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitja meg. A kiállítást február 24-ig, hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától du. ö óráig lehet megtekinteni. Néprajzi és helytörteneti füzetek a Matyóföldről A mezőkövesdi járási műve­lődési, otthon néprajzi szakköre február 5-én nyilvános foglal­kozást rendezett, amelyen dr. Sárközi Zoltán, a- Széchényi Könyvtár tudományos munka­társa. Matyó summásélet cím­mai tartott előadást. A foglal­kozás második felében Nagy István, a népművészet, mestere beszélgetett a hallgatókkal summáé emlékeiről. Vgyana.kkor tartotta első munkaértekezletét a, művelő­dési otthon irodalmi sza.kköre is, mely gondozója lesz a■ már­ciusban megjelenő Matyóföld. füzelsorozatnalc. A füzeteket a járási művelődési otthon adja, ki, és a, néprajzilag igen érde­kes és értékes Matyóföldről szóló írások, tanulmányok je­lennek meg benne. Félév® falusit „ voltak jó barát­nál mail nők> elválasztha­tatlan társak a gimnáziumban: Erzsi, Kati és Éva, Mindig együtt lehetett őket látni, kö­zösen tanultait, együtt jártak táncolni, moziba is. Ügy is hív­ták őket: a hármasfogat. Az utolsó évben sok szó esett az osztályban arról, hogy ki mi­nek készül, hol tanul tovább. A hármasfogat tagjainak be­szélgetése is mind gyakrabban forgott e téma körül. Tervek, vágyak, elképzelések születtek, ezeket is megvitatták, s ame­lyiket nem találták reálisnak, megvalósíthatónak, azt elvetet­ték. Hármójuk közül csak Évá­nak, a „kis Pálfalvinak” volt kezdettől fogva kialakult, ha­tározott elképzelése, életcélja, amiből nem engedett volna a világért sem. — Tudjátok, ha elvégzem a főiskolát, egy egészen kis fa­luba megyek majd tanítani! A másik két lány ezt az egyet sehogy sem akarta meg­érteni. Kimenni falura, az isten háta. mögé, egy eldugott helyre, ahol nincs semmi szórakozási lehetőség, csak a munka, s utána a mérhetetlen unalom!? Ugyan, mi jóság van ebben?! S próbálták Évát lebeszélni. De ő nem engedett. Leérettségiztek. A hármasfo gat--tagjai is szétváltak, már csak néha-néha találkoztak össze az utcán — véletlenül. Éva elment a felvételi vizs­gára, ám az mégsem úgy sike­| rült, ahogy ő szerette volna. | Nem vették fel. Most mit te­gyen? Menjen el dolgozni egy évig, s jövőre próbálja meg is­mét a. főiskolát? De Évának nem volt kedve ahhoz, hogy beüljön egy irodába, s egész nap csak körmöljön. Tanítani szeretett volna. Kérvényt adott be, s nemsokára megjött az ér­tesítés: Pálfalvi Évát az ede- lényj járás kisközségébe, Tor- naszentandrásra helyezték. Ké­pesítés nélküli tanítónő lett. Azóta eltelt egy félév. Kez­deti elfogódottsága már a múlté. A kislány, akit otthon féltve, szeretettel neveltek, s még a fúvó széltől is óvtak, önállósodott, megtanult a saját lábán állni. Sokat látott, ta­pasztalt ez idő alatt. — Az első óra, amit ab ötö­dik és a hatodik osztálynak tartottam, örökre emlékezetes marad számomra. Először úgy éreztem, hogy gombóc van a torkomban, nem bírok egy ér­telmes szót kinyögni. Aztán valahogy — magam sem vet­tem és2re, mikor — feloldódott a merevség. Persze kezdet­ben voltak nehézségeim, de az igazgató, meg a kartársaim mindig segítettek. Szeretek itt tanítani. Gyönyörű, modem, új iskolánk van, most nemrég kezdtünk hozzá a gyerekekkel a parkosításhoz is. Évát hamar megkedvelték a gyerekek. .Lépten-nyomon el­halmozzák szeretetiik apró je­lei veL Amikor az első a lka­Asszonyok a megyeházán KORAI szürkületben pihen még Sátoraljaújhely kellős kö­zepén —- századok terhétől kissé földbe süppedve — a régi megyeháza tömör, barokk-épü­lete. Alig virrad még, de hétfő reggelenként legalább 100 leány meg asszony ad itt egy­másnak találkozót. Yalameny- nyien tanulni jöttek. Aztán a három évfolyamnak megfele­lően háromfelé mennek, a leg­többen a döngő lépcsőkön igye­keznek fel a tanácsterembe. Nem messze ide, a díszterem­ben fehér márványtábla hir­deti, hogy ebben az épületben aratta első szónoki sikereit Kossuth Lajos. Sokat taposta az öreg lépcsőket a széphalmi „szent öreg”, Kazinczy Ferenc is, aki szegénységében pár ga- rasnyi napidíjért — ma is meg­csodált pedantériával — rend­behozta Zemplén vármegye le­véltárát. Most egyszerű falusi asszo­nyok járnak a vastag, ódon ía- iak között, akiket a nagy- és a kisvonatok, rneg\az autóbuszok hoznak a Hegyközből, Bodrog­közből, Hegyaljárol. Egy-egy termelőszövetkezetből ketten- hárman vesznek részt a szak­munkásképző tanfolyamon, amelyet tavaly a járási nőta­nács kezdeményezett. S oly nagy volt a sikere, hogy ezen a télen újabb két tanfolyamot kellett szervezni. A tanfolyamok szakmai ve­zetőié. dr. Farkas Tivadar ag- ronómus elmondotta, hogy a tsz-asszonyok és ‘lányok heten­ként egy alkalommal, hétfőn SZÍNHÁZ NEMZETI STINHA? Február 7: Denevér (7). Qoidonl­bérlet.. Február 8: A világ peremén (7). Schiller-bérlet. Február 9: Ványa bácsi (3). Arany J. tlj. bérlet. Február 9: A világ peremén (0. GQVklj-bérlet. Február 10: Az aranyember (0. Bérletszünet. Február 10: Denevér tró. Beriét­Ezünet. kamaeaszinhAz Február 4, S, 6. 7, 8: Nincs el*- adás.-Február 9: Jaj, a mamai (7). Február 10: Meseía virága (de. 10). Február 10: Jaj, a mama! (S). Február 10: Ványa bácsi (7). hatórás foglalkozáson vesznek részt. Szorgalmasan jegyzetel­nek és felelnek is az elvégzett anyagból. Az e-lső évfolyam vé­gén összefoglalót, a második után vizsgát tesznek. Ezt még egy szakosított tanfolyam kö­veti, s így kapják majd mag a szakmunkás képesítést. Az előadók között tanárok, mezőgazdászok, orvosok van­nak, akik kertészeti, állatte­nyésztési, egészségügyi, kérdé­sekről tartanak nekik előadást. Sok hasznos ismeretet szerez­nek a helyes takarmányozás­ról, a fehérjék, keményítők tápértékéről, a korszerű ba- romí[nevelésről, a sertéshizla­lásról, a háziállatok egészség­ügyének, az istállók rendjének, tisztaságának jelentőségéről. De elsajátítják a. legfontosabb matematikai ismereteket is, el­sősorban a takarmánykeverék készítésénél fontos százalék- számítást. A TANFOLYAM vezetői el­ismeréssel nyilatkoztak a lá­nyok, asszonyok szorgalmáról. Különösen kiemelték a leg­idősebb diáknak, az 56 éves Orosz Istvánnénak nevét, aki a mikóházi Aranykalász Tsz tagja. Magyar Jánosné a vily- vitányi Ezüstkalász, Faragó Ferenené a károlyfalvi Szor­galom, Géresi Mária a vajdács­kái Petőfi, Sikorá Lászlóné és Kecskeméti Józsefné a sára- zsadányi Jóreménység Tsz tag­jai, de sorban a többiek is azon igyekeznek, hogy helytálljanak a tanulásban, és szakmai kép­zettségük révén az eddiginél is eredményesebben tevékeny­kedjenek közös gazdaságuk és a saját magul: hasznára. B ■ * lommal hazament szüleihez, visszatértekor ámulva szállt le a vonatról. Legalább 10 gyerek várta a vasútállomáson, s kí­sérte lakásáig. Szünetben kö- rülállják, s kérik, hogy' „mesél­jen”. Az úttörők meghívták őrsi foglalkozásukra. Tornaszentandráson nagy hagyományai vannak a kukorica!osztásnak. Valóságos kis ünnep ez a faluban. Éva szállásadóinak házában is sok fiatal gyűlt össze. „A tanító néni” ült a kör közepén, s mire észrevette magát, már a fél is­kola — az egész felső tagozat — ott.' szorongott körülötte. Lassan már nem tudták hova. ültetni a gyerekeket. Volt nagy vigasság, röpködtek a tréfák, az élcelődések. Énekelték is. Sok szép, régi népdalt tanult már Éva a gyerekektől, mióta olt van a faluban. Esténként jónéhányan átjönnek hozzá, csak úgy beszélgetni, énekelni. A felnőttek is megszerették. Ha megy az utcán, itt is, ott is megállítják, mondanak neki pár kedves szót, vagy csak egyszerűen megkérdezik: — Hogy van, tanító néni? Éva elvállalta a könyvtáros­ságot Is. — Szeretném minél több fel­nőttel megszerettetni a köny­vet, az olvasást. A gyerekeket már nőm kell biztatni, ők ol­vasnak maguktól is. Amikor jöttek könyvet cserélni, mindig küldtem egy-egy könyvei; szü­leiknek is, aztán másodszor már maguktól tV-entek a szü­lők, hogy' milyen olvasnivalót kérnek. Nőtt is az olvasók száma. Már alig várják a gyerekek a tavaszt. Akkorra nagy kirán­dulást terveznek Miskolcra s környékére. Nem unalmasak sem. Készülni kell a másnapi órákra, aztán olvasni is na­gyon szeret, televízió is van a faluban. — Egy évág még feltétlenül szeretnék itt maradni, aztán nem tudom, hová. kerülök,- majd ahol lakást kapunk — teszi hozzá elpirulva. — De akárbová szívesen elmegyek. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy városba kerüljek. Tornaszent- andrást már úgy megszeret­tem, hogy szinte fáj majd itt­hagynom. A pályakezdés em­lékei mégiscsak idefüznek ... Gyárfás Katalin Furcsa melléklet egy évkönyvben [ásókhoz hasonlóan magam is nagy érdeklődési vettem kezembe a Borsodi Földrajzi Évkönyv ’-és utóbbi kötetót. Hosszabb, rövldebb cikkek, közleményei ''beszámolók olvashatók benne megyénk tájainak gazdaság földrajzi, településtörténeti kérdéseiről, s más vonatkozás érdekességeiről. Amint, a külső kiállításában, képanyagába is tetszetős könyvet forgatom, lapozom, egyszercsak zsupsz! — kiesik belőle egy halványzöld füzetecske. Után hajlok, felveszem. Azt.hittem, valami különnyomatról, vas tudományos mellékletről van szó, amint, ez az évkönyv jelt géhez illeti, volna. Nem. nem ilyesmi hullott ki, hanem • hogy, bogynem — egy jókora reklámfüzet, — Nohát, ekkora figyelmet,1 — töri. ki belőlem az el er» kenyedés. Egészen meghatódtam, hogy az évkönyv kiadói nak — bár nem tartozik szorosan a. „profil,!ükhöz” — tud< mányos tevékenységük közben jut. idejük arra is, hogy ilys messzemenően törődjenek a jámbor olvasóval. Remek gyá korlati érzékkel eligazítják mindennapi gondjában, baj! ban, jóakaraté tanáccsal látják cl, hogy hol szerezze be é facsemeteszükségletét, a háztartásában nélkülözhetett« vashuzal cikkeket, hol vásároljon kerékpáragylehúzót, szív« kosarat., vaskaptát és egyéb közszükségleti cikket. Ezen felbuzdulva, rögtön el is határoztam, hogy nei * halogatom tovább a dolgot, hanem megyek és a fiizotecsk jf ben előzékenyen ajánlott cégnél felveretem a meglazul j zörgő spiccvasamat. Keresem, keresem a „szakvállalatot' ^ mármint a spiccvasf elszereléssel foglalkozó szövetkezete t de nagy megrökönyödésemre nem hogy környékbeli, de m« * megyebeli céget sem ajánl nekünk az évkönyv kiadói1 * Hanem, ha a cipőmet javíttatni akarom, utazzam példái! X. Pécsre, ott a’ Rákóczi ül 59. sz. alatt; készségesen rendb« J hozzák nekem a cipész kisipari szövetkezet 12-es részlegén^ X Ha meg esetleg kolbászra, sonkára vagy rántott karajt k lenne gusztusom, udvariasan kínálja. — a füzetben p- etó $ rendű gyártmányait a Keszthelyi Húsipari Vállalat. Ha est r ládi házal; akarok építtetni, forduljak bizalommal egyenes« X a Kaposvári Építőipari Ktsz-hez, amely — bizonyára a 9 á kjntéJyes távolság miatt; — még árengedményben is részes í bennünket, borsodiakat. Az órámat a Győri Finommecli * nika kívánja megjavítani, míg a Szombathelyi Cipőgyi X azzal csalog&t a nyugati végekre, hogy valósággal „elbánr k lók majd ízléses, modern cipőinek láttán”, { Egyszóval, akárhogy nézem, forgalom: Borsod üzemé k nek, vállalatainak gyártmányait, áruházainak cikkeit, sá X vetkezeteinek szolgáltatásait — az egyetlenegy ózdi kt k kivételével — egyáltalán nem ajánlja nekünk, borsodial X nak a borsodi évkönyv reklám fi ize te, sőt. mindenáron ad k akar rábírni, hogy ne idehaza, hanem valahol a. Dunántúli X vagy Tiszántúlon vásároljunk cipót, csináltassunk ruhát, mé k ott — amint a 48 oldalas füzetben olvashatjuk — egyi Í * másik ktsz „nyitott kapuval várja kedves megrendelőit v &| em tudom, milyen az a „nyitott kapuval” való váró X én azonban a szíves invitálás ellenére is esküszöl k — éspedig, hogy a tudományos kiadó „profiljához''' igazol Í * jam — a tudományok istennőjére, a Zeusz bölcs kobak)áb teljes harci fegyverzetben kipattant Pallas Athener«, hog ^ a meglazult, spiccpatkómmal azért se megyek — Lajő k mlzsére. Még ha „nyitott kapuval” várnak, akkor se... X (hej) IBÖMRÄS Várható időjárás ma estig: a hi­deg kissé fékeződik Változó meny- nyiségíi felhőzet, helyenként kőd. Legfeljebb néhány helyen hószál- lingózós. A szél gyengülése. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet mínusz 2—7 fok kózötl. A vidék kedvencei voltak .., Színészekről sióinak erek a so­rok. Olyan művészekről, akik- éve­ken ét a vidéki színházi közönség kedvencei voltak. Szerepeltek Miskolcon, Szolnokon, Kecskemé­ten, Debrecenben, Pécsett. Ma az ország .első színházának művészéi, de a ,.vidéki évek” életük meleg emlékei maradtak, Ladányi Ferenc Hosszú volt az út, amíg La­dányi Ferenc eljutott a Nemze­ti Színház színpadára. Vidéken született, Debrecenben. Mér­nöknek készült, de a színpad művészete magához vonzotta. Talán Tóth Árpád és Oláh Gá­bor költészete lobban tóttá fel magasra benne a művészetsze­retet lángját. Oláh Gábor a ta­nára volt. A sorsdöntő órában, érettségi után, Oláh Gábor megkérdezte tőle, milyen élet­hivatást választott. Ladányi ezt mondta: — Mérnök szeretnék lenni, A műegyetemre készülök. Oláh Gábor, aki jól ismerte az ifjú ember előadó és szín­játszó tehetségét, elszörnyedt: — Nem szabad szembefor­dulnod a tehetségeddel — szó­lott — a. színiakadémiara kell menned. És Ladányi így emlékszik e mondat folytatására: — Ezzel eldőlt a sorsom. Igazat adtam Oláh Gábornak. De a család beleegyezése még hiányzott. Apám nem nagyon rajongott a művészetért. Ami­kor pedig felvettek a színiaka­démiára, évekig nem szólt hoz­zám. Később, már Pesten, meg­nézett egy darabban. Nem bí­rált de előadás után elhívott vacsorára a Kárpátiába Elfo- gódottan, szótlanul ültünk egy­más mellett. Szabályosan meg­vacsoráztunk, aztán hosszú hallgatás után, enyhültén csak ennyit mondott: „ügy látom, jó) választottál...” Szent volt köztünk a béke, és nekem ta­lán kritika soha akkora örö­Ebből se fesz tanácstag rfü ! A Miskolci Rádió műsora: CA 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Megyei körkép. Kampány után a Szerencsi Cu­korgyárban. Könnyűzene. Nevelési kérdések: kulturális Bőg. Egy Kisz-bizottság gondjai, ter­esei. .2: Miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola növendék zene­kara játszik. — Csinálja meg, meet így az ajtóm mindenki előtt nyitva áll? (Szűr-Szabó József rajzaj met nem szerzett, mint ez a néhány szó. — Elvégezvén a színiakadé­miát, Ödry Árpád, a tanárom vidékre küldött, pedig Hevesi Sándor ösztöndíjas Nemzeti Színház-i tagságot, ajánlott fel. Első vidéki szerződésem Mis­kolcra vitt. Onnan Debrecen be­kerültem, majd más nagy vidé­ki városokba. Közel 30 éve va­gyok színész, s ebből 12 évet vidéken töltöttem. Soha nem bántam meg. Játszottam min­dent, amiről színész csak ál­modhat.. Nehéz volt, de szép. Vidéken fejlődtem igazán szí­nésszé. Higgyél: el nekem ezt azok a fiatalok, akik csa.k Pes­ten akarnak játszani ás ide­genkednek a vidéki élettől. Azoknak, akik Pesten ragad­nak már fiatalon, sohasem le­het, színészi hőskoruk. Pedig ezt a hőskort végig kell csinál­ni. Rajz János Három és fél évtizede szí­nész. Több mint negyedszáza­dot töltött vidéki színpadokon. Játszott „mindent” — tragédiát és operettet, drámát és bohó- zatót, • volt táncoskornikus és karakterszínész. Debrecen, Sze­ged, PécS, Miskolc hozzáértő színpadi közönsége nagyrabe- csülte és szerette művészetét. Nem volt hát meglepetés sike­res budapesti bemutatkozása. Altnál káprázatosabb azonban művészi fejlődése. Minden ala­kítása emberséget sugároz, hi­telességet, életismeretet, töké­letes alkotói biztonságot, tu­dást. Szerényen, szinte alázatosan ül az öltözőjében. Arra a kér­désre, igaz-e, hogy az első nagy sikereit „kis” szerepekben érte el, epizód-alakok ábrázolásá­val — így felél; — Kis szerep? Sohasem így te­kintettem szerepeimet.. Szacs- vay és Ujházy mondásához igazodtam: nincs kis szerep, csak jó vagy rossz színész. Égy művész teljesítményét nem szabad a szerep hosszúságával, vagy rövidségével mérni. Ha megragad a. színpad művésze egy pillanatot, amelyből az örökkévalóság tükröződik, már nagyot alkotott. Boldogítón n nagy feladat —- néhány mon­datba heves indulatokat és igaz érzéseket sűríteni. Bizo­nyosan ezért nőttek a szívem­hez a kis szerepek. És talán nem véletlen, hogy sikerült el­nyernem a közönség szeretőiét és a kritika elismerését, ügy érzem, nem a nagy tirádák a fontosak. Súlya van néhány halk szónak is, ha. igazi érzés van benne. Villanásnyi meg­nyilatkozások, tört gesztu sok — minden momentum megte­lik művészettel, ha életigazsá- golrat sugároznak. Ma is sze­retem az. epizódszerepeket, pe­dig sok jelentős alakot formál­hattam meg. Szerencsémnek tartóin, hogy szerző és rendező mindig megéltette elképzelé­seimet. És a vidéki évek? Ezeket mondja: — Nekem határtalanul so­kat adott a vidéki színészet. Próbaköve volt annak, igazán szeretem-e pályámat. A renge­teg szerepen csiszolódott, a. te­hetségem. Naponta más-más feladatot kaptam, amihez hoz­zá kellett nőnöm. Mindent ősz- szegezve, sokat kaptam a vidé­ki színészettől. Szeretettel em­lékezem mindazokra, akiktől az első elismerő tapsokat kap­tam. Megszólal a színpadra hívó csengő. És ő megy. Mér nem az előbbi, „interju-a.la.riy” töb­bé, hanem a művészien meg­testesített szerep. Az elismert alkotó,,, K. I. MISPLCI MOZIMŰSOR B£JKE, 7—10: A húrom testőr. A MII; bosr.zii.ja. Színes francia. Szé (Kei. rész egy műsorban.) 11- Az utolsó tél. Dán. Széles! K: c törtök, péntek, szombat, vasún f. 1 és 7. hétfő, krrjrj. szervo 4 8. M. 10: f. 10 és f. 12: A kis t>u> KOSSUTH fllnibzinüáz délelőtt! műsora: 7—8: A bárom testőr. A MII; bosszúja. Színes francia. Szé (Kél rész egy műsorban.) 9 és Ez in szerelem. Magyarul besj angol 18 éven felülteknek! Szé 12—19: Az utolsó tél. Dán. Szé K: csütörtök, péntek de. 10, a 1 bl napokon de. 11-kor. KOSSUTH filmszfnlvti délutáni műsora: 7—18: Ez in szerelem Magyi beszélő angol, is éyen felüllekn Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 8. M. 10. io éc i. 12: iskolatár voltunk. FAKT. Y A 7—8: A pokol szolgálatában. NI S/-11**íI 9—11: A kétéltű ember. ! net, szovjet. 12—1.7: Angyalok fi je. Magyar. Széles! K: napont; 6, f. fi, vas,-imán f- -l-kor is. M. 10 ós lm. 12: Kövére tábornok. "Táncsics. 7-8: Angyalok földje. Mag' Szeles! 9—10: A fekete Orfeusz. I nes francia. Széles! 11—12: Hall Cukor-szigeten. Csehszlovák. £ les! KI naponta í>, 7, vasamat kor Is. M. 10. í. 10 és HÍ: Háb Cs hóké 1. SAGVAKI 7—8: Bolondos halászfalu. NI 9— 10; A pokol szolgálatában. NI Szélesl U—12: Lázadás. Színen gentin. Szeles! K: napontá 6, 7, sárnap 3-kor Is. SZIKBA. . 7—9: Monte Christo grófta. I- Színes francia'. Széles! 10—12: C dide, avagy a XX. század optin musa. Francia. Szóles! K: csü tök, péntek, szombat s, vapíjrr kedd 5, 7, hétfőn csak 7-kor. M. 10- kor: Vigyázz, nagymama I PETŐFI. 7—8: Viharok bolygója. $zí (szovjet. 9—10: Lázadás. Színes gentin. Széles! 11—12: A pe szolgálatában. NDK. Szeles! K: 1 íd, csütörtök, vasárnap 5, 7, k( péntek, szombat csak 7-kor. M. 10-kor: nollárpapa. MISKOLC-TAPOLCA: 7—8: Útközben. I. Magyarul Szólő szovjet. D—10: Angyalok fi je. Magyur. 11—12: Zsuzsanna é fiúk. Lengyel. K: hétfő, kedd. c törtök, péntek, szombat 8. vai nap 5 és 7. M. 10, 10-kor: Ni romok. DIADAL: 9-10: Igazság a hazugságról, ! gyárul beszélő csehszlovák. 12- A bosszú Színes spanyoL K: ke vasárnap f- S, f. 7. szerda, ázom csak f. 7-kor. M. 10. f. u-kor: lálkozás az ördöggel. ERKEL. 7: A fekete Orfeusz. Színes ír da. 10: Ftrosbetűs hétköznap Magyar-csehszlovák. >ri csytöi kön 7, vasárnap 0-kór. M- fi. kor: A vár titka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom