Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

ESZ AKMAGX ARQRS'E AG Szerda, 1*63. február IS, Popp László kiállítása <s Képcsarnokban A Képcsarnok Vállalat mis­kolci Szönyi István terme uíabb kiállításra készül. Ez alkalommal .Papp László mis­kolci festőművész alkotásai­ból rendeznek gyűjteményes tárlatot A kiállítás február 15-én délután 5 órakor nyílik és két hétig tart, nyitva. A megnyi­táskor Tok Miklós, a. városi te.- nács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője mond beszé­det. Automata telefonközpontot kap Gyöngyös Gyöngyös az idén automata telefonközpontot, kap. Ezért a jelenlegi postaépületet, új ■rész- szel bővítik, s ebben helyezik el a szükséges berendezéseket. Az építkezést már megkezdték s tavasszal hozzáfognak a sze­relési munkához. Az új köz­pontot a tervek, szerint még ez évben átadják rendeltetésé­nek. Ezzel a. jelenlegi, mint­egy ezer előfizető az eddi­ginél. gyorsabban és- kényel­mesebben, közvetlen, tárcsázás után telefonálhat. Ezenkívül ■ez idén fejlesztik a kábelhá­ló™lot is’ l*áiltal ú/bb clöíi- A tanulók többsége kazinc- zx-toket is bekapcsolhatnak a i barcikai vagy berentei, van- telefönellátásba. I uak azonban bejárók is. A vi­Fél év tapasztalatai a kazincbarcikai gimnáziumban Könyvespolc Az ország majdnem minden városában van mái* gimnázi­um. Régi vá.gyuk teljesült a kazincbarcikaiaknak, amikor a tanév kezdetén — egyelőre az ózdi gimnázium kihelye­zett osztályaként — Kazinc­barcikán is megnyílt a gimná­zium. Saját épülete még nincs, a modern — s nemrég ..épült — berentei általános iskolá­ban kapott otthont egyelőre a két első osztály. Ottjártunk- kor még tartott a szénszünet, az épület teljesen kihalt, csendes volt, csak az irodá­ban dolgozott Kuti Lászlódé, a gimnáziumnak igazgatói te­endőkkel is megbízott tanára. Vele .beszélgettünk az ú,i in­tézmény eddigi munkájáról, problémáiról. S6 iáit a ló Kuti elvtársnő elmondotta, hogy a gimnázium két. első osztályába 86-an járnak. Eb­ből mindössze 24 a fiú. Hu­mán és reál tagozat, működik. A humán osztályba csak lá­nyok járnak, előreláthatólag ott lesz jobb a tanulmányi eredmény. Bizonyos szem­pontból helytelen is ez a ta­gozati felosztás, mert sok( ki­mondottan humán beállított­ságú tanuló került emiatt reál osztályba. dékieket, akik már* jóval a ta­nítás előtt- megérkeznek, már reggel fűtött tanulószoba vár­ja. Kazincbarcikáról iskola­busz hozza a tanulókat Barci- kára. Harminc tanuló számá­ra menza és délutáni tanuló­szoba is működik az iskolá­ban. — Kik tanítanak a.z új gim­náziumban? — A pedagógus ellátásunk nagyon jó, ebből a szempont­ból igazán nem panaszkodha­tunk, hallottuk. Középiskolai képesítése van majdnem mind­egyik, pedagógusnak, az ének­es a rajztanár kivételével. Hárman csak a gimnázium­ban tanítanak, a többiek az ál­talános iskolában is. Ez jö do­log, mert a. pedagógusok a ta­nulók nagy részét már az ál­talános iskolában megismer­ték, ismerik a gyerekek tudá­sát, „tudják, mire lehet építe­ni.” Vannak problémák is, kü­lönösen a nyelvtanításnál. A nyelvcsoportokban nagy a. lét­szám, s így — különösen a kezdő oroszosoknál — keve­sebb idő jut az egyes tanulók­kal való foglalkozásra. Pedig ez nagyon elkelne, hiszen jó- néhány tanuló a kisebb falusi iskolákból, megfelelő clökcp­A halteiiyészíés lehetőségei Borsodban A VILÁG halhús fogyasztá­sa az elmúlt - években ugrás­szerűim emelkedett. Ugyanez jellemző hazánkra is, de a szükséglet kielégítése még ko­rántsem mondható tökéletes­nek. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar hal külföldön is keresett cikk, és ezáltal nagy exportlehetőségeink van­nak, bizony az az évi tízezer tonna hal, amit az elmúlt esz­tendőkben megtermeltünk, ke­vés- Ezért írja. elő második öt­éves tervünk a, haltermelés SO—S5 százalékos emelését. Számos hegyvidéki termelő­szövetkezetben megyénkben is megvan a lehetőség a halte- nyésztésre, különösen ott, ahol az öntözés az üzem távla­ti programjában szerepel. Az öntözés ugyanis — ha nem r.sőkutas öntözésről van szó — feltételezi a patakok völgyé­ben egy víztároló építését, amit az üzem\ mezőgazdasági­lag több szempontból is hasz­nosíthat, Először betölti sze­repét, mint víztároló, másod­szor jelentős hasznot hoz, mint halastó, végül vízi szár­nyasok betelepítésével (kacsa­tenyésztés) — a hasznosítás háromszoros. A borsodi termelőszövetke­zetek általában, egy-egy víz­gyűjtőben helyezkednek el, a.hol majdnem kivétel nélkíilT megtalálhatók a tiszta, bővi-I ■ zü hegyi patakok, s ahhoz,;; hogy egy tárolót létrehozzunk,!! az esetek nagy százalékában’ • elegendő egy völgyzáró gát!! megépítése, •. t 1 HALGAZDASÁGAINK ! | rendszerint, legkevesebb 3, egy- • * mástól eltérő nagyságú tavat;; rendszeresítenek, ilyen tógaz-\\ daságoi létesít jövőben a. sályi' ‘ termelőszövetkezet a Súly pa-‘,! tak völgyében, összesen mint--' egy SO—100 holdas területen.',', Az ilyen halgazdaság legki-' ■ eebb tava ívatásra és ivadék-J; nevelésre szolgál. Ebbe a tó-= ■ ba helyezik ki az ívóképes; J anyákat. Az ősszel lehalászott,;. és * szelektált ivadékok rend-;1 szerint a második, ' közepes!! nagyságú tóba kerülnek úgy- •1 nevezett nyűi tatásra. A hal!! növekedése elméletileg kor-* * látlan, a gyakorlatban viszont}! s rendelkezésre álló táplálék-* ■ tói függ. Ha a 4 dekás ivadé-J; kot a következő évben, máris,, piaci pontyként akarjuk érté-;; kesiteni, a várható átlagos!! testsúly nem lesz több 80—ÍOOÍ' dekásnál. Az ilyen halak aj; piacon csak harmadosztályú • > minőségűek. Ezért, kell közbe-;; iktatni egy tavat., ahol az egy->, régnyi területre kihelyezett;; I -adékok száma nagyobb az'! adagosnál. Itt az egyedekre;; k evesebb táplálék jut. tehát a!! fejlődésnek mesterségesen ál-'J* .Utunk akadályt. A halak eb-'£ ben a tóban solckal mozgéko­nyabbak lesznek, következés­képpen sokkal edzettebbek. Ezekből a. halakból, a piacra nevelő nagy tóból, a harmadik év végére két kiló körüli, első- osztályú, igen jó áron értéke- síthetö pontyokat kapunk. A HAL TEHÁT három ta­von megy keresztül, mire pia­ci halként érékesítendő. A ha­laknak ez a nagyságrendi elkü­lönítése azért is indokolt, mert a tenyésztett ponty mellé bi­zonyos számú ragadozó halat is szoktunk telepíteni. Ezek elvégzik a szükséges szelektá­lást és valósággal „egészség­őrei” a halastónak. Abban az esetben, ha az í válás, a nyúj­tás és a piaci nevelés egy tó­ban történik, nincs mód a ra­gadozók betelepítésére, mivel már az egynyaras, ragadozó is óriási pusztítást végezhet az ivadékokban. Ha tellát mó­dunkban van a tároló mellé még két kisebb halastavat lé­tesíteni, akkor tógyük meg, de az ivató megépítéséről lehető­leg ne mondjunk le. Sokan az­zal érvelnek, hogy azért nem foglalkoznak í válással, mert vizeinlr. hőmérséklete még nyáron is alacsony, ami két­ségessé teszi az ivatás sikerét. Ha az ívató vize nem nagyon mély, legfeljebb 80 centiméter, akkor a kisebb víztömeg köny- nyebben felmelegszik. A sa­ját ívatás mellett szól az a tény is, hogy a vásárolt te- nyészanyag, ami esetleg beteg­séggel fertőzött, hosszú időre teljesen megfertőzheti halasta­vainkat. Az ívató tavat min­den év tavaszán vessük be ta­vasz-árpával, majd miután ki­kelt. és megerősödött, árasszuk el vízzel. Erre azért1 van. szük­ség,' mert az íva.tásra kitett, anyák az ikrákat előszeretettel rakják az árpa levélzetére. A haltenyésztés — kellő szakértelem, gondozás mellett — igen jövedelmező, s me­gyénk területén jónéhány hegyvidéki termelőszövetke­zetben növelhetné a munka­egységek értékét. Különösen, abban az esetben, ha öntö­zés céljait szolgáló kisebb tá­roló megépítése már amúgy is szerepel a termelőszövetkezet terveiben. AZOK A BORSODI terme­lőszövetkezetek, amelyek hal­tenyésztéssel kívánnak fog­lalkozni, szakmai tanácsért forduljanak bizalommal az Északkelet-Magyarországi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet putnoki kutató csoportjához. Malinak Andor zés nélkül jött fel a gimnázi­umba. A politechnikai oktatás Mindkét oszláb’ részt vesz elméleti és gyakorlati poli­technikai oktatásban. Négy csoportban különböző szakmá­kat sajátítanak el. Két csoport, jár a Borsodi Vegyikombinát-. ba: a fiúk a lakatosul-ihelybe, a lányok a laboratóriumba. A lányok egy része a Tardona- parti étterembe jár szakács- tanfolyamra, a negyedik cso­port pedig •— szintén lányok — az iskolában szabás-varrást tanul. Azok a tanulók, akik a BVK- ba járnak póktechnikái okta­tásra, a negyedik év végén minősítő vizsgát tesznek. Ha részt, vesznek utána egy rövi­dített. szakmunkásképző tan­folyamon, szakmunkás okle­velet kapnak, s elhelyezked­hetnek az üzemben. Jó néhá- nyan máris elhatározták, hogy ezt a szakmát választják. KISZ-élei a gimnáziumban A fiatal iskolában máris élénk KISZ-munka bon lako­zott ki. Félév alatt két műso­ros klubdélutánt rendeztek. Az egyiken a tanulók Verdi éle-- tét, munkásságát, operáit is­mertették ;•— zenei illusálráct- ókk’al — a másik klubdéluIó­non pedig K,i mit. tud? . ver­senyt rendeztek. Kezd kiala­kulni a sportélet is. Sajnos, az iskola tornaterme nem fűthe­tő, mert azt az egy termet köz­ponti fűtésre állították be, s a távfűtés pedig még nem mű­ködik. Addig is — szükség­megoldásként . — egy másik tanteremben tartják a test- nevelési órákat. .4* óasdi gimnázium, segítsége — Nagyon sok segítséget kapunk az ózdi gimnázium igazgatójától — mondta 1 Kuti Lászlóné. — A nagy távolság ellenére is gyakran megláto­gat, tanácsokat, ad néltünk. Mi is sokszor elmegyünk Őzdra, értekezletre, no, meg böspi- tálni, mert ennek bizony szük­ségét látjuk. A nagy távolság miatt így is elég nehéz a mun­kánk, sokszor hiányzik, hogy nem tudunk, tapasztalatcserét tartani a kollégákkal. — Mikor épül fel a gimná­zium épülete? •— A tervek már elkészültek, s előreláthatólag az új, 16 tan­termes gimnázium 1964« szep­temberére készül el. A. követ­kező tanévben újabb két- osz­tály indul. Azokat még el’tud­juk ebben az épületben he­lyezni, de a. harmadik évben már itt nem férnénk el. Re­méljük, az 1964—65-ös tanévet már az új, korszerű iskola- épületben kezdhetjük. Gyárfás Katalin Sadoveanu: KISVÁROSI CSENDÉLET Unalmas,tósendes a kis1 ro­mániai város élete. Ilyennek érzi a párizsi élet után szü­lővárosát Cantacuzin herceg is. A csendesség csak. látszó­lagos — a felszín alatt, szen­vedélyek dúlnak, intrikák szövődnek. Valóságos drá­mák játszódnak a békésnek tűnő otthonok falai között, a legszebb emberi érzések es­nek az önzés, a kapzsiság áldozatául, boldog remények foszlanak szét. fiatal sorsok, szerelmek sorvadnak el eb­ben a fullaszt« légkörben. Mihail Sadoveanu igen plasz­tikusan ábrázolja regényé­ben a XIX. század utolsó évei , román kisvárosának hangulatát,- .jellegzetes' figu­ráit, szélesrétűen mutatva be ■azokat az egyenletesen fe­szülő cselekményben. (Euró­pa Kiadó.) Illés Emire: HOMOKÓRA A televízió közvetítéséből bizonyára igen sokan ismerik Illés Endre színművét, Hay- nal Kristóf zeneszerző cs Csi- ky Nikoletté kapcsolatának érdekes színpadi ábrázolását. Ilaynal Kristóf a meg nem értett és megbántott zseni szerepében tetszeleg, nem akar tudomást venni a körü­lötte zajló életről. Ez a tet- szelgés vérévé vált és már magának is hazudik. Az író igen frappánsan, mély pszi­chológiai érzékkel állít, szín­padra és bírál meg egy jel­legzetes értelmiségi karak­tert: a sznobot, akinek frázi­sai mögött csak sivárság, 1 .ártalmatlan ság lappang. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Cocea: A HOSSZÚ ELET BORA A fiatalság, a hosszú élet bora a cotnari fehér bor. Fe­hér a bor a kristálykupák­ban, a gyertyák fényében mégis bfboírszínűnek tetszik. A Miskolci Rádió műsora: (A 1BB méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Megyei körkép­Kiszesek .a termelőszövetkezet­ben. Népi kórusmuzBtk». Asszonyok műsora. Az egészségvédelemről. Könnyűzenei hangszerszólók. Sport hiradó. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma cst.ig: fel­hős idd. többhelyen havazások, havas«:fiók, a déli megyékben esők. Délkeleti, északi, északkeletire for­duló, mérsékelt szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet o fok körül. SZÍNHÁZ kínálkozik rá. De mennyire! Főleg, ami­kor az utolsó járat indulása előtt, fel­támad a szél és már nem csúszhat le a vastag kötélen imbolyogva ég és föld között a kötélpálya kisded fülkéje. Oly­kor virradatig, olykor egy-két hétig. Volt már ilyesmire is példa. És altkor? Borzongunk nagyokat a forró tea mel­lett. Egy hétig még semmi baj — tájé­koztat barátunk, Puci —, megesszük az egész készletet, felfűfjük a tartalékot. — Aztán? — Hát amíg egy szék és asztal van a háznál, nem didergünk. Elfüstöljük a teát — gyűjt rá egy Fecskére, mert ázt nagyon szereti. Nagyot fúj a kedvelt füstből és hozzáteszi: ■—• Megfőzöm az utolsó kutyát is. Megdöbbenésemre harsányan nevek — Nem kell félni, most nincs kutyánk, ma este szél. sem lesz, meg nem is itt főztem. A Tátra egy távolabbi pontján vezettem, menedékházat.. Még ennél is vadabb volt. a táj, nem vezetett fel drót- kötélpálya, igazi vérbeli turisták mász­ták csak meg a jeges gerincet. Olyan vad vihar kerekedett, hogy három hétig el voltunk, zárva a világtól. Még a leg- próbáitabb hegymászók sem tudtak le­jutni. Vártuk a vihar múlását, kártyáig tünk. beszélgettünk, melegedtünk, amíg volt mivel. A harmadik hét végén mór felaprítottuk az utolsó széket is. Ültünk a földön és vártuk a jó időt. Vagy az eh haló II. Hát szóval, akkor főztem cn azt a bizonyos tokányt... Izé... hm ... hát egy bozontos erdei farkasból. Ha mér úgy sajnálja a. kutyákat. Nem mindegy? Valamit enni kellett. . Ilyen a hegyi ember sorsa — kacag jó nagyot a história végén —, de nem cserélnék én senkivel.' Ha csak a legfontosabbat is veszem: nem kell bo­rotválkozni, nincs asszony, aki szekíroz- zon érte. De itt nem is élhetne — for­dítja komolyra a. szót —, jó ez a ma­gamfajta, magános ordasnak, ha felesé­gem, gyermekeim lennének, talán én is meggondolnám, hogy lógjak-e egy szál kötélen a mélység felett a. jeges szikla­falon, amire nem egyszer sor került, hol a fentrekedtek élelernbistosításáért., hol a bajbajutott hegymászók megmen­téséért. — Egyszer majd én is. lemegyek. Ügy élek, mint a többiek, zakóban, nyakken­dőben járok, de most'még nem szánom rá magam. Akkor majd megírom tán az emlékeimet, is, meg festegetek. Nézze csak, ezt emlékül odaadom; felkel a Nap a Lorrun.ici-csúcson. [Y'3 ire a valóságban is a Lomnicí- ■ csúcs fölé került a Nap, mi már távozóban voltunk a Tátrából. A szálló előtt sajnálkozva tárgyalták, hogy ma nem indul a lanovka a csúcsra, erősö­dött a szél. Fuel tehát újra egyedül, ma­radt fent, a „világ tetején”. Károlyi Mária NEMZETI SZÍNHÁZ Február 13: Denevér (7). Bérle* szünet. Február 14: Denevér (1). PetheS bőrlet. Február 15: A vitás peremén (fi Blaha-bérlet. Február 16: Ványa bácsi (3). Ji zsei A.-bérlet. Február 16: A vjjág peremén (!) Bertel szünet. Február 17: Báj a Savoyban Bériéi szünet. Február )7: A vitás peremen Ct Shakeopeare-bérlet. KA SÍ ARA SZINHA? Február 11, 12, 13, 14: Kincs el* adás. Február Ifi: Nyilvános fóprcö (7). Jegyek nem válthatók. Február 16: A szabin nőtt elrat> lása (7). Bemutató előadás. ;; Február 17: peseta virága (de. 1* Február t7: Ványa bácsi (3). Február 17: A szabin nők ólra* ; ;iása (7). j A tudományos ismeretterjesztés hírf Előadások február 13-áns 12 órakor a Diósgyőri Gépr " tanműhelyének előadótermébe!1 Mi az erkölcs­' ’ 14 órakor Miskolcon, a Partis* , ,u. V. sz. alatt: Miskolc és kornyék' (Vetítettképes.) Előadó: Fark« Gyula. 14.30 órakor a Benin Kőházra1 Művek ifjúsági házában: Az Ip»1 , .vállalatok és felhasználók kapcsa , ,lata. Előadó: Bódi László íőtechn* ■ ilógus. 15.30 órakor a Lenin Kohásza' ' 'Művek Bekeszállásán: A munka tanulás lélektana. Előadó: Krisz* ■ >án István, ! , 16.30 órakor az Ingatlankese! Vállalatnál: (Dózsa György u*£ ■ '30.1: Az űrhajózásról. Előadó: o' Szabó Gyula. 16.30 órakor Perecesen, a 4, <* Szabadság-szállóban: Urániáitól TU—104-ig. Előadó: Kácz TiboO ; ; 11 órakor a Ségvári utcai ál*’ ’lánon iskolában: Az Őszinteség való nevelés. Előadó: Gárdus 3’ \ ;nos. is órákor Hámorban, a Palota f* , ,cai párthelyjségben: Miskolci f" szorkányperek. Előadó: dr. BodSJ »Ferenc.--------- ■ .................. .. . — ni r ....... i TiM F uel a „világ tetején/' A (Lomnici-csúcs sipkájának bojtja­** ;ként terméskőből épített házacska szivóskodik. Ez itt az egyetlen ember- ' lakta hely. Feljebb semmi. Még hegyek Sem. Csali a dermesztő égbolton szipor­kázó csillagok. Itt bent meleg, fény, tea, vodka, harapnivaló, kinek mi tetszik. Mi tetszik? Hát a. választék közül legjobban a házigazda, vendéglős, felszolgáló, élet- , mentő, ^agy minek is nevezzem. Ilyen magasságban már megszűnnek a lenti világ mércéi, itt mentöangyaltó] kezdve minden egy személyben a kicsinyke me­nedékház kicsinyke vezetője, ‘ s hogy mennyire az, az a későbbiekből egyre jobban kiderül. Ha tehetném, bojkottálnám az „al­földi” vendéglátóipart és csak 2600 mé­teren felüli egységébe járnék. Belép- tünkkor ugyanis egy szívélyes, burjánzó szakálla, csillogó szemű, fürge kis em­ber fogadott. A hegymászók szokásos öltözékében, élénk piros pulóverben, amit hiányoltam róte, az a helyes kis, csúcsos sapka volt, amilyennek hajdan, gyerekkoromban a hegyi manókat kép­zeltem. Italt, harapnivalót varázsolt menten elénk és már azon sem csodál­koztam, hogy magyarul szólított meg, hegyi manóknál ugye ez természetes, de az is lehet, inkább zsebünkből előkapart Fecske és Kossuth cigarette dobozáról sejthette meg kilétünket. így kötöttünk ott hirtelen barátságot a Lomnici-csúcs manójával, vagy más néven Pucával, aki fent él a hó és a jég birodalmában, szinte a világ tetején. Idő is volt rá, hi­szen ott fent, az étel és ital mellé a szí­vélyes szó is kijár. A rendszeres lanovka járat — drótkötélpálya — között mód is Ezt a bort issza az udvarhá­za magányába húzódott gaz­dag bojár. Ezzel vendégét meg ifjú barátját. Az illatos bornak és' egy tragikus sze relémnek történetét, mondjí el az örök élet titkát keres« ifjú embernek egy éjszakán — hű képet, adva a kor ro­mán kisvárosi viszonyairól alakjairól. (Európa Könyv­kiadó.) Hegedős Géza.: PÁRHUZAMOS életrajzok Régi Ismerőseink' — Bójái Bálint, Káld.i. Kristóf, Bolté: Béla és mások —- életűül formálódik tovább Hegedűi Géza nagysikerű regénycik­lusának legújabb, hatodik é: önmagában is önálló alkotás jelentő kötetében. A felsza badulás utáni evek forrong» politikai légköre, jellegzetei alakjai népesítik be a. regény ciklus köteleinek oldalait. A; új kötet valójában báron részre oszlik. Az elsőbe: Boltos Béla all a történe előterében. Öt kísérjük érdé kés életútján boldognak igéi* kezö házasságáig, — mégis merve közben mindazokat a- összetevőket, amelyek a'pol­gári származású Boltost ké pessé tette arra, hogy a nép kollégisták kommunista ne­velőjévé váljék. A másodil részben a már ugyancsak is­mert Lakos Berti paraszt- párti államtitkár útja bo­nyolódik tovább, míg a hm* madik részben, amely mind­össze egy 1949 végén elmon­dott, rövid barátnői vallomás­ból áll, már egyik-másik hő­sünk sorsának tragikus for­dulatáról is értesülünk, má­sokról pedig megtudjuk hogy elhagyták, hazájukat. A kötet mindvégig feszül­ten izgalmas és szereplői sor­sának bemutatásán tói fele­letet ad a kor egy egész sói kérdésére. Nagy érdeklődés sei várjuk a ciklus tovább köteteit. (Szépirodaim Könyvkiadó.) (hm) miillllllOfHtttliei1

Next

/
Oldalképek
Tartalom