Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
CMKSfíok, 1963. február ESZAKM AGY ÄÄÖRSZ AG f* ?* IIsbM®» ltó©ísi szemével A miskolci úttörőházban Sokszor már az étel sem esett jól. Délben is beállítottak hozzám. Volt úgy, hogy odacsaptam a kanalat, s. kifordultam a házból — emlékezik. A juttatott hat hold önállóságot, függetlenséget jelentett számára. Mikor befogta két lovát, magán érezte az emberek tekintetét, látta, hogy utána néztek. Nehéz volt döntenie, elszakadnia attól a világtól. Azóta két év telt el, s ahogy a hangulatából ítélem, véglegesen túl van a lelki válságon. Az alsózsolcai tehenész, akihez annak idején hússzor is elmentek, most ünnepi kedélyességgel érkezett zárszámadásra feleségével, Rozi nénivel. Az Elemgyár sokablakos, világos ebédlőjében ők is asztalt választottak. Voltak itt szombaton vagy négyszázan. A kezdés elhúzódott egy kicsit, mert sok embert kellett kiszállítani a községből. S én egy kicsit örültem is neki, mert jutott idő a beszélgetésre. Azt mások árulták el, hogy ő volt a legmakacsabb a belépéskor, de azt is odasúgták, kérdezzem csak meg' az öreget: vajon mit mond most? Elégedett vagyok... Könnyen indul ; a beszélgetés, s amikor Balázs bácsi kifogy a szóból, akkor Rozi néni segédkezik. Az ő szeme is nevetős. A szomszédasszonyok cukorkával kínálják. — Kaptunk 17 mázsa árpát, ugyanannyi csöves kukoricát, 22 mázsa búzát, 90 kiló cukrot, előleget rendszeresen. Ha összeszámolnánk, havonta kijönne majdnem 2600 forintra. És azt is el kell mondanom, hogy én csak néha tudtam segíteni, mégis összejött 824 munkaegység. — Ebből már meg lehet élni — veszi át a szót ismét az öreg. Annak idején úgy érezte, hogy kihúzzák a talajt a lába alól. Most inkább úgy, hogy a gondokat vették le a válláról. Szó, ami szó, dolgozik sokat. Hajnal fél négytől ott látni a tehenészetben. Olykor az ünnepnapjai is kurták. — Kicsit nehéz volt bele- szokni. Volt úgy, hogy 14 tehenet fejtem, s amikor eljött az este, kiszállt a karomból az erő. Megelevenedik u múlt év Amikor idáig jutunk a beszélgetésben, Tóth Lajos, a Szentistvánból idepártolt elnök is megkezdte beszámolóját. Szavai nyomán mintha filmet látnánk, megelevenedik a múlt óv, amikor mar nem volt parlagföld a határban. Mélyszántásba került a kalászos, s egészségesen bontakozni kezdett az élet Alsózsolcán. Hamar megismerhette az embereket, mert sok-sok nevet említ. S mindenkiről mond valamit. Nem fukarkodik a jó szóval, de azt is megemlíti, hogy még voltak bajok. Ki-ki mélyebben nézett a pohár fenekére. Elsorolja, hogyan kelt lába 3 mázsa búzának, ki mit csinált. S az nagyon tetszik az embereknek, hogy pontosan megmondja, ki mennyit keresett. Aki iparkodott, az havi átlagban eljutott az 1200—1300 foiinthoz. Ezért talán az olvasó vádolhatja is egy kicsit a krónikást, ha a havonta 2583 As érésié ellen A Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet tanfolyama megyénkben Megyénk mezőgazdaságilag művelhető területének 61,9 százaléka, vagyis 513 021 hold az erózió pusztításának kitett lejtős terület. Az erózió elleni küzdelem sikere végett három- 'hetes, bentlakásos tanfolyam kezdődött Tapolcán, az MHS üdülőjében. A tanfolyam 41 hallgatója a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsi szervek szakemberei közül került ki. A tanfolyam elvégzése után ezek .a szakemberek irányítói lesznek az erózió elleni küzdelemnek. A tanfolyam vezetője Kő- rössy József adjunktus. A tanfolyam előadói: dr. Bacsó Nándor egyetemi tanár, Bán Mihály FM-főelőadó, Duck Tivadar tudományos kutató, dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár, Fekete Gyula FM- . osztályvezető, Gorei László, az» OMMI igazgatója, Géczy Ká-® roly FM-osztályvezető, Gyulai» István főmérpök, Kiss Andor® OMMI-osztáiyvezetö. dr. Lämmer Kálmán egyetemi docens, tanszékvezető, Nizsalovszky József FM-osztályvezető, dr. Oroszlány István egyetemi docens, tanszékvezető, Prímás .Antal OMlVTI-osztály vezető, dr. Sípos Gábor egyetemi tanár, dr. Soós Gábor szakigazgatási főigazgató, Szászhelyi Pál, az OVF helyettes főigazgatója. Az első előadást Laczikó István, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője tartotta „A talajvédelem társadalmi, gazdasági hatása és a védekezés szervezete” címmel. A Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében Németh Imre alelnök üdvözölte a tanfolyam hallgatóit és kívánt munkájukhoz sok sikerb HE* r p * r r Teil vásár Az emberi, a karácsony előttihez hasonló színes forgatag fogadja az áruházakban. Megnőtt a forgalom, rengetegen vásárolnak, hiszen több száz ruházati cikk 30—40 százalékos árengedménnyel kapható most, a. téli. húsár idején. A nyárvégi és téli kiárusítás iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. Az idén annál érdemesebb téli 'holmikat vásárolni, mert a. mostani időjárás azzal „biztat”, hogy ugyancsak hasznát vesszük meg a meleg holmiknak. A léli vásár már az első napon nagy sikert, aratott, az eladók rekordforgalmat bonyolítottak le. Több mint ötezer vásárló fordult meg a vásár első napján csak az Állami Áruházban, nem beszélve azokról, akik csak nézelődni tértek be. Nagy sikere volt a divatos bevásárló táskáknak, ebből első nap el is adták a készletet, mintegy ötszáz darabol. Igen nagy az érdeklődés a női gyapjú pulóverek, meleg fehérneműk, pongyolák, flanellruhálc iránt, Vizekből is sokat eladtak, de még tart, a készletből. Nagy a választék felső konfekció ruhákban is. Különféle fazonú hői télikabátok, férfi műbőr és » úgynevezett m.ikádó kabátok, gyermek felsőruhák kabát.szövetek és flanel1 méteráruk szerepelnek a kiárusításra kerülő cikkek listáján. A hóesés & a hirtelen tón noeses madt szél egy cukrászdái sarokasztalhoz lcónyszerített. Kiszámíthatatlan a téli idő: az országutat jég borítja, az autó ide-oda korcsolyázik, a sofőr homlokán verej- tékcseppek ülnek, s az utas eszében az Állami Biztosító ügynöke jár, akit a nyáron elküldött ... Megváltás az útmenti cukrászda, itt ki leHet várni — ha kell — a tavaszt is. — Egy tapodtat sem tovább! Majd csak kapunk valami meleg italt. Ahol nyitva van az ajtó, oda vendéget is várnak. Ennyit ennek az írásnak a személyes okairól... * — Valamit kellene azzal az ajtóval csinálni. Odakint fagy, innen a meleg pára éri... be- fagy rögtön. Tessék jól megrántani! — Rántom, tetszik látni. No, most. sikerült... de az ablak megrepedt, az irgalmát neki. Az öreg, kucsmás vasutas- ember tehetetlenül áll a félig- nyitott ajtóban. Sűrű, bozontos bajuszára rögtön dér rakódik; szénporos, kidolgozott kezefejét nézi, s elpirul, mint a csinyte- vésen rajtakapott kisgyerek. Aztán úgy fordul, hogy az ablakszemen a repedés ne lássék, s így próbál valahogy háttal kitárolni. Hasztalan. Kis bajból lesz a nagy baj: az ajtó valahogy kinyílik, de a kabát csücske beszorul, kiégethette a mozdonyból kipattanó szikra, a kilincs éppen ebbe a pörkölésbe kapaszkodik: recscs csrrr! — kiesik a megpaltant ablakszem sarka is. — Szűzsfnyám! Mennyit fizessek, kisasszony? forintot, kereső Kerekes Balázs mellett kötött ki, s valahogy az ő szemüvegén keresztül igyekszik véleményt mondani, képet alkotni a zsolcaiak közgyűléséről. Tudatos volt ez a szándék, hiszen Kerekes Balázsnál két véglet jelentkezett. Kezdetben a bizalmatlanság, a hitetlenség, aztán a nagy nekibuzdulás. hősön nyelven ... A felszólalók is egyetértenek az elhangzottakkal. Balázs bácsi figyelemmel hallgat mindenkit. Aztán felszólal szomszédságukban valaki, a neve nem is fontos. Pallérozott szavakat mond a szocializmusról: mit kell tenni, milyenek legyenek az emberek, hogy jobban tudjanak boldogulni. Szép, amit mond, szinte tetszik. Csak Balázs bácsi arca komorul el egy kicsit, s mikor az atyafi abbahagyja mondóká- ját, mérgeset káromkodik. Nem tudom a hirtelen harag okát, kicsit leplezem is a kíváncsiságot Balázs bácsi észreveszi, s aztán már valamivel nyugodtabban megszólal. — Annak idején ő agitált a legjobban, aztán elszelelt közülünk. bement a városba, hát az ilyet nem szívesen hallgatom. Jgazat kell adnom. Nem is próbálok vitatkozni, hiszen annak idején Balázs bácsi mindenkinek azt mondta: — Jól van komám ha agitálsz, de majd te is ott legyél, ahol én. Balázs bácsi mégsem érzi becsapva magát, azt mondja: gombház.;. Volt aki elment a községből, de sokan voltak olyanok is, akik vizsgálódó szemekkel, kíváncsisággal követték a közös minden mozzanatát S a latot- ták meggyőződést formáltak az emberekben. Az elnök bejelentette a közgyűlésen, hogy 14-en kérik felvételüket. Erre mondta Balázs bácsi: egy helyébe több is akad. ígéretesen tárulkozik a holnap Alsózsolcán, ahol ezernyi gonddal, bajjal kellett megbirkózni, míg idáig jutottak. Most harminc forintot fizettek, az idén már a 40-re törekednek. É‘s úgy vélem, az a változás, amelyet a múlt esztendő hozott, megad ehhez minden alapot. Megváltozott a vezetés is, amit többen így jellemeztek a közgyűlésen: A vezetőség és a tagság megtanult közös nyelven beszélni. Garami Ernő 1962-ben egy modern székhazat kaptak a miskolci úttörők. Az itt működő huszonhét szakkört havonta ezerkétszáz úttörő látogatja rendszeresen. Kiállításra készülnek a festő szakkörben. A fiatalok Zsignár Gyula festőművész irányításával ismerkednek a festészettel. Szakmunkásképzés a Miskolci Pamutfonóban A fejlődés egyre inkább megköveteli, hogy az üzemek, gyárak egyre több szakmunkást alkalmazzanak, segítsék, szervezzék a dolgozók szakmai tanulását, képzését. Miskolc „női üzemében”, a Pamutfonodában eddig már két alkalommal — 1959-ben és 1961-ben — rendezlek szakmunkásképző tanfolyamot. Eddig nyolcvanegyen teltek eredményes vizsgái, s szerezték meg a szakmunkás oklevelet. A múlt év októberében ismét indult tanfolyam. A gyűrűs- fonó- és előfonó üzemben dolgozó nők közül ötvenhat dii vesznek részt a szakmai oktatásban. Az új. korszerű tanteremben minden héten kétszer tartanak előadásokat az éppen délelőttös műszakban dolgozók számára. Így minden harmadik héten kerül sor ugyanarra a csoportra. Az előadók a fonoda szakemberei: mérnökök, technikusok. S a Az előadás nem maradt el '”?/ edden este egy autó —Mezönagymihály felé igyekezett. Utasai közölt a rádióból jól ismert Dczséry László is helyet foglalt, akit. már vártak a. mezönagymi- hályiak. hogy meghallgassák előadását. A csúszós út azonban megálljt, parancsolt: az autó az árokba borult, összetört, utasai kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. Az előadó is. Mégis: másfólórás késéssel ugyan, de Dezséry László ott állt a mezönagymihály iák előtt, és beszélt. Végeredményben „semmi különös” nem történt,: egy ember, aki ígéretet tett a többieknek, betartotta szavát. Minden körülmények, között. Bizonyos, hogy Dezséry sok hasznos tanítása., erkölcsi intelme mellé a mezőnagymihályiak is, mások is oda sorolják ezt a legújabb, nagyon erős érvet. tárgyak: technológia, anyag- ismeret. munkaszervezés, szakszámtan. Ugyanúgy, mint a „rendes” iskolákban, az oktatok feleltetnek, osztályzatot adnak, sőt előfordul a dolgozatírás is... Van az üzemnek huszonhét ipari tanulója. Mindnyájan 16 évesek, nagyon lelkesek és nagyon ügyesek. Ösztönzően hatnak tanulásukkal, jó példájukkal a többiekre is. ök hetente háromszor tanulnak elméletet, s a többi napokon a gyakorlatban sajátítják el a szakmát. Eddig hét.órát.dolgoztak, de a jövő héttől kezdve már ők is nyolcórás műszakban vesznek majd részt. Most. már egyedül, önállóan dolgoznak majd egy - egy gépen. Olyan ügyesen, lelkiismeretesen végzik munkájukat, hogy a régebbi tonónők is gyakran meg-megállnak gépük mellett nézni s dicsérni őket. Szeptemberben tehát összesen nyolcvanhármán tesznek majd írásbeli, szóbeli s gyakorlati vizsgát a Miskolci Pamutfonóban. s nyolcvanhárom új szakmunkással több segíti majd a termelést. — Üzemi hiba. Semennyit, majd bevágatjuk. Több kár esett a kabáton ... — Az nem baj — mondja az öreg, s a kabát szakadását tapogatva, a nagy hóban felszabadultan elhabuckol. Tényleg ideje lenne már, ha a szövetkezet vezetősége gondolna rá, hogy a szép cukrászda bejárati ajtaját kicseréltesse. vagy megjavit.tassa. Aki azonban arra gondol, hogy ezt a képet azért rajzoltam meg ilyen körülményesen, mert a „hibát” kerestem, okvetlenül téved. Más volt a célom: pár méterre, egy veréb-ugrásnyira áll a szövetkezeti cükrászdától az Halmérés, vagy másképpen szólva: a kocsma. A kisüsti szilvapálinka illata szinte idáig érzik. Télidében, egész éjszakai szolgálattól összeder- mcdlen ki tudna elmenni előtte? Ki? Sokan! Jól emlékszem arra az időre, amikor faluhelyen, hajnali ködpárás időben emberek ácsorogtak a kocsma előtt: várták a nyitást, hogy belérjenek egy kupicára, egy iéldecire. Egyből kettő lelt. Hosszú szóbeszédek, viták, kései hazatérések, mámoros hangulat. Aztán ... „betört” faluhelyre is a presszókávé, a cukrászda azokkal a bizonyos kis asztalokkal, kávéspoharakkal, a pörköltkávé illatával, süteményekkel, tortákkal, újszerű, egészen újszerű hangulattal. Kerülgették, nézegették, be-be leskelődtek: fgy volt-e, emberek? Előbb csak a fiatalok, aztán ... sorrendben az idősebbek. Beugrottak, s odasúgták titokzatosan; — Gyorsan ogy kévét, Erzsiké, gyorsan egy feketét, kisasz- szony, hadd kóstoljam meg. Jaj de ízletes, jaj de jó. Itt maradnék. Iszen’ itt is maradnék még' egy kis ideig, de mit szólnának ... megszólnának mások: „de jól megy neked, hogy már a cukrászdába jársz.” Az előítéletek mily sokáig tartották magukat. Úgy is mondhatnánk hát: ez is a kulturális forradalom egyik vívJ------------------------------1 H óesésben ti_______;_________r m ánya volt: amikor a cukrászdák létrejöttek a községekben. Forgalmuk nem emelkedett egyik napról a másikra. Meg kellett küzdeni számtalan előítélettel. Mindenek elölt az emberek fejében lévő szemlélettel, hogy'— többek közölt. — a cukrászda is mi magunkért van, s ha oda betér valaki, azt nem „felvágósból” teszi, hanem, mert kultúrált környezetben szeretne és akar szórakozni, vagy akár csak öt percet is eltölteni. A falusi cukrászdák — különösen most, a téli napok idején — a falu centrumai. Mindig akad látogatójuk és a tisztaság, a rend, az asztalokra helyezett újságok, folyóiratok akarva, akaratlanul is a rendtartásra, fegyelmezettségre intik a vendéget: hány olyan esetről írtunk és tudunk, amikor a magukról megfeledkezett emberek egymásra borogatták a kocsma-asztalt, úgyszólván ösz- szétörtek az ital mámorában mindent. De olyan esetről vem, amikor valaki a cukrászda berendezését törte volna össze; ahogy oda még a megátalkodott ivó is belép, szemlátomást más arcot ölt magára, s ha sáros a cipője, rendetlen a ruhája, nem érzi jól magát a fényes helyen. így hát joggal mondhatjuk: még több gondot, még több figyelmet kell a falusi cukrászdákra fordítani; még több áldozatot kell értük hozni. A kamat, ha nem is térül meg azonnal forintokban, de százszorosán, ezerszeresen megtérül népünk ízlésének javulásában, kulturális felemelkedésében. Ma már országos híre van, hogy több borsodi cukrászdában bevezették a könyv- árusítást, könyvkölcsönzést, nálunk, vidéken létesült annak idején az első „mopresszó” is. Mindkettőnek óriási sikere van, országszerte követik a példát. íme. Pedig onnan indultunk el, hogy hajdan csak titokban, lopva settenkedtek be a mezőről hazatérő emberek egy-egy feketére. De hány és hány ilyen dolgot kellett nekünk elölről, nagyon messziről kezdeni? S most már — ha itt tartunk — hadd indokoljam meg az írás elején hozott példát, amelyet — nem is titkolom — egy héttel ezelőtt Nyékládhá- zán jegyeztem lel. Jól ismerem azt a vasutas bácsit. Szegről- végről rokonom is, nem fog tehát megsértődni, ha elárulom, hogy régebben ö is a kocsmában állt meg szolgálat után. Egyik féldecit küldte a másik után, nehogy az előző eltévedjen ... Most: nem látta, hogy a tói viszontagságai miau én az egyik sarokasztalnál gubbasztok és az arcokat figyelem. Egy duplái, kért, stampedli rummal. Váljék egészségére. Aztán ... véletlenül beakadt a kabátja az ajtóba, s megpaí- tant az ablakszem. Nyomban megtéríteni akarta az okozott kárt, pedig ez tényleg afféle „üzemi hiba”, a telet lehetne okolni miatta. Máskor? Úgy kivágta a kocsma ajtaját, hogy a sarokvasa sem maradt meg... így fonnál ódnak — többek között a falusi cukrászdák révén is — az emberek. S így — azt hiszem — érthetőbbé vált a példa is, s a szövetkezet vezetősége azért mégis csak meg- csináltátja azt az ajtót... Úgy adódott a sor, hogy hazafelé a cukrászda kezelőjével utaztam. Miskolci asszony, jól ismeri a városi életet. Fáradságos is ez a ki-be járkál ás. Kérdezem, megéri-e? — Ugye. vágyik már a városba! Vágyik. Persze, hogy vágyik. Ki-ki oda vágyik, ahol az otthona van. De útitársam nem mondott egyenes igent. razonban Faradsagos, (a. nulságos ez az élet. Erdekfeszí- tő és nagyon izgalmas: maga az Élet. Formálódunk, változunk, alakulunk mindannyia;ií Jó érzés, ha az ember elmondhatja magáról, hogy ennek egy kicsit ő is részese.. Hiszen, a* élet. másként nem is volna ilyen izgalmas, érdekfeszítő én érdekes. Onodvári Mikié*
