Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG A TÁVOLBAN FELTŰNIK IÁRA SENŐSZTAVSZK. KlZEROV TÉTOVA PILLANTA'ST VET BARATJA'RA. VAJON ÉL-E MÉG.? AI HOMOKFUTÓ NYAKTORŐ SEBESSÉGGEL ELROBOG A Különleges Rendeltetésű Erőmű mellett, ahol AZ» ÜNERGITET« előállítják. A?. ÉPÜLETTÖMB SZOM­SZÉDSÁGÁBAN RADAR&ERENDE2ÉSEK »FÜRKÉSZIK« AZ ÉGET. HATALMAS ERNYŐIKEN OTT FÉNYLIK A ■HOLD . ____ .. KISSÉ OVALIS TÁNYÉRJAI, Á MŰSZEREKET FIO.YELŐ TUDÓSOK NEM SEJTIK. HOGY A TITOKZATOS JELENSÉGET. AMELYNEK EREDETÉRE NAPOK OTA H/ABA KERESNEK MAGYARÁZATOT, RAJTUK KÍVÜL MAS IS ESZLELTE. ÉS FELFEDEZÉSÉÉRT AZ A FÉRFI TÁLÁN AZ ELETEVEL FIZET Á VÁROSBA ÉRVE ELŐSZÖR A KÓRHÁZBA SIET. Munkatársának Állapota AGGODALOMMAL TÖLTI EL A TUDÓST, MÉGIS... «mä£S5~ar , Rejtélyes eredetű nagyfokú^*™®' éK anemia, ilyen hirtelen tamadt vészes F VÉRSZEGÉNYSÉGÉT EDDIG NEM ISMERT A TUDÓ MANY. MINDENT ELKÖVETÜNK. DE CSAK VAS- SZERVEZETENEK KÖSZÖNHETI. HA ÉLETBEN MARAD. (Gyorsan az Erőműhöz / , KEREM HAJTSON, __ A MILYEN SEBESEN \jr_OSAK TUD} Aj Péntek, 1963. febroáa? t. kz Ifjú választók miskolci nagygyűlésén Brüsszel után =- de mi előttI A kedvező feltételek a jelen­tős célok eléréséhez rendelke­zésünkre^ állnak. Erről tanús­kodik a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962, évi népgazdasági terv teljesítésé­ről.; A számok arról vallanak, hőgy népgazdaságunk szilárd. 1962-ben 9 százálekkal emel­kedett az ipari termelés, 5 szá­zalékkal nőtt a nemzeti jöve­delem és 48 miliiárd forintot fordíthattunk beruházásokra. Ebből a hatalmas összegből te­kintélyes milliók jutottak Bor­sod megyénák és Miskolcnali. A nemzeti jövedelem -növeke­dését annak ellenére tudtuk elérni,1 hogy a • mezőgazdaság terméseredményeit az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. Időjárási viszontagságokkal most" is meg kell küz'dehünk. A szokatlanul kemény télre gondolok, amely nem várt mér­tékben növelte üzemeink, köz­lekedésünk és a lakosság szén­szükségletét. Az így támadt nehézségeket azért tudjuk le­gyűrni, mert népgazdaságunk egészséges, szocialista alapo­kon nyugszik és olyan kinccsel rendelkezünk, mint munkás­osztályunk, dolgozó népünk szocialista öntudata, áldozat- vállalása, lelkesedése. Ezekben a napokban.is hősi tetteket visznek végbe bányá­szaink és vasutasaink. Erről a helyről is azt kérjük a bányá­szoktól, a bányászfiataloktól, a vasutasoktól, hogy a napi ter­vek .teljesítésével, túlszárnya­lásával segítsék elő a népgaz­daságunk számára elengedhe­tetlenül szükséges széntartalé­kok képzését. Az -előzőekben —- folytatta Rónai elvtárs — több olyan eredményre hivatkoztam, ame­lyeket áz elmúlt négy eszten­dőben értek el Miskolcon. Nem azt jelenti ez, mintha ebben a pezsgő, eleven városban már nem lennének problémák. Akad még ilyen jócskán, el­végre azt a csődtömeget és ká­ros örökségei,, amelyet a fel- szabaduláskor átvettünk, törté­nelmileg ily rövid idő alatt nem lehetett teljes egészében felszámolni. Temérdek munka • áll még előttünk, de bizonyosak lehe­tünk abban, hogy. ha olyan lendülettel, vagy még nagyobb odaadással • és . lelkesedéssel dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén, mint a szocializ­mus alapjainak lerakásán, ha a szocialista nemzeti egység jegyében, pártunk helyes poli­tikáját követve összefogunk, 's vállvetve dolgozunk, célkitűzé­seinket sikeresen megvalósít­juk, Ehhez pártunk és álla­munk minden segítséget, tá­mogatást megad Külpolitikánk a, Sz&vjetuniáhos és s& ssneimimta tábor oraságaih&s fásödő. barátságunkra épül- ■ ■ A szocializmus teljes felépí­tése — hangsúlyozta Rónai elvtárs — nemcsali hazánk fej­lődését, népünk életszírivona- lának emelését szolgálja, ha­nem, nagymértékben hozzájá­rul a szocialista világrendszer erősítéséhez és a béke ügyéhez. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a Szovjetunió­hoz és a szocialista tábor or­szágaihoz fűződő megbontha­tatlan barátságunkra és szö­vetségünkre épül. Szerénytelenség nélkül el­mondhatjuk, hogy eredménye­inket •— amelyeket szorgal­mas, dolgos népünk áldozat­kész munkájával, a . Szovjet­unió és a szocialista táborhoz tartozó országok baráti együtt­működésével, segítségével ér­tünk el —, elégedetten és örömmel veszik számba bará­taink, testvéreink, szocia­lista . országok népéi.: Ugyan­akkor azok, akiket aligha le­het barátainknak nevezni, kénytelenek voltak változtat­ni rólunk alkotott vélemé­nyükön és hangjukon. Ezt iga­zolják nemcsak a nyugati sajtó hasábjain megjelent jó­zanabb, hangok, hanem a nem­zetközi szervezetekben meg­szilárdult helyzetünk is. Pártunk és kormányunk a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával együtt következetes békepolitikát, a két rendszer békés egymás mellett élés politikáját foly­tatja. Hazánk a nemzetközi élet minden területén dokumen­tálja a békés együttműködés szándékát. A már említetteken kívül számos újabb kereske­delmi, kulturális, sportkap­csolatot létesítettünk és ké­szek vagyunk meglévő kap­csolataink további kiszélesíté­sére a kölcsönösség, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása alapján. A Szovjetunió és a szocia­lista országok békepolitikája napról napra újabb és újabb milliókat győz meg arról a világ minden táján, hogy a szocializmus-és a béke .szoro­san összetartoznak, elválaszt­hatatlanok egymástól. Olyan korban élünk, amely­ben a világpolitikai erővi­szonyok már a béke és a szo­cializmus ügyének kedveznek és az imperialistá.k nem ren­delkezhetnek többé kényük- kedvük szerint a népek sorsá-, val. Mély meggyőződésünk, hogy a "mai világpolitikai erőviszo­nyok, valamennyi békeszerető nép és minden erő tömörítésé­vel, összefogásával lehetővé te­szik,'hogy mégakadályozzuk a % világháború kirobbantását. ® Ezért kell erősíteni hazán-® kát, fejleszteni gazdaságunkat,® honvédelmünket, tovább szi- <c lárdítani soraink egységét, be-® csülettel teljesíteni internacio-% nalista kötelezettségünket. ® Meggyőződésünk, hogy a ma- ® gyár—szovjet -barátság fejlesz-® tése és erősítése szabadsá-* gunknak, békés fejlődésünk-a nek, a szocializmus építésének* záloga és fontos tényezője, ha-í zánk legerősebb támasza, ® >» Minden szavasai — ® egy igen páriumk ® politikája mellett o Az országgyűlési képviselői® és tanácstagi választások nem* egyszerűen csak közjogi aktust® jelentenek, hogy lejárt a maii-® dátum, tehát újra választani; kell. Ez a választás arra híva-« tott, hogy népidemokratikus® államhatalmunk további erősí-® tését segítse elő. Minden sza-% vázát egy-egy igent jelentsen a. * pártunk Vili. kongresszusán® megerősített politikai irányvo-e nal támogatásában. ® A Hazafias , Népfront jelölt- JJ jeire szavazni most annyit je-® lent, mint egyetérteni a szó-® cialízmus felépítésének prog-e ramjával, ötéves tervünk cél-e kitűzéseivel, a béke védelmé-® vei — fejezte be nagyhatású® beszédét'Rónai elvtárs. ® * e a A beszédet többször szakí-| tóttá félbe a lelkes taps. Mis-® kolc új választópolgárainak,® a nagygyűlés résztvevőinek® lelkes együttérzése. ® A nagygyűlés ' befejeztével J kultúrműsor következett az új» választópolgárok tiszteletére. ® Ft « P olitikai okokból és egyetlen ember akara­tából” hiúsultak meg Nagy- Britannia törekvései, hogy belépjen a Közös Piac or­szágai közé. Ezzel a mondat­ta] jellemezte a brüsszeli kudarcot még Londonba való visszatérése előtt Heath főpecsétőr és megállapítását — elfogadhatjuk. A Nyugat a Nyugat ellen című cik­künkben január 26-án már. megpróbáltunk rávilágítani arra a politikai problémára, ami a Nyugatot nem csekély mértékben és — mint Brüsszel példája mutatja — nem is oktalanul aggasztja. Ez a probléma pedig nem. más, mint De Gaulle-nak, a nyugati világ eléggé koro­sodó. vásott gyerekének ál­landó önáílóskodása. Ügy hisszük, a múlt szá­zad végén kirobbant és az­tán elsimult Faslioda-ügy óta még soha sem állt így szemben -Anglia Francia- Országgal. Szembenállásának oka pedig: De Gaulle — mint erről már többször ír­tunk — betegesen irtózik attól a gondolattól, hogy a Közös Piac országai még egy atomhatalommal gazda­godjanak. Ez esetben ugyan­is eltörpül annak a hozo­mánynak értéke, amit ő visz magával a Bonn—Párizs ér­dekházasságba, és a nyugat­német—francia szupremá- cia helyzete meginog a Kö­zös Piacon belül. A Közös Piac többi tagja nem bánná ezt, egyedül ta­lán Adenauer kancellár áll De Gaulle mellett, mert a nyugatnémet—francia szö­vetségre építette azt a poli­tikáját, amelytől ő az USA segítsége nélkül is atomot remél egyrészt, európai ural­mat másrészt. Ám pártjának két másik vezetője, Erhard gazdásági és Schröder* kül­ügyminiszter fontosabbnak tartja Washington kegyeit, mint De Gaulle barátságát; A felháborodott angol sajtó- e ban a Daily Telegraph így ® is értékeli a dolgot, amikor e azt írja, hogy „a fő felelős- ® ség a francia elnöké, de eb- 9 ben dr. Adenauer is oszto- * zik, alti valójában sohasem * próbálta jobb belátásra bír- » ni szövetségesét.” ® Anglia felháborodásánál é lényegesen jelentősebb azon- * ban, hogyan foglal állást £ Kennedy elnök, akinek nem közömbös, vajon a nassaui tárgyalások során kezesi­báránnyá tett Anglia bejut-e a közösségbe, és így Ameri­ka érdekeit feltétlenül kép­viseli abban valaki, vagy sem. Ha hinni lehet a Guar­dian Washingtoni tudósítójá­nak, akkor „a Fehér Ház az­zal a gondolattal kacérkodik, hogy komolyan megfenyege­ti az érdekelteket, Európá­ban állomásozó csapatainak visszavonásával.” De Gaulle persze tudja, hogy ez a NATO bukását jelentené, mert az nem lé­tezhet Franciaország nélkül, Adenauer pedig azt is tudja, hogy a NATO fenntartása közös nyugati érdek az Atlanti-óceán mindkét part­ján, ezért reméli, hogy De Gaulle támogatásával zsarol­hatja Kennedy t. y <:ogy Kennedy miképpen ® ® csillapítja le ezt a nyugati vihart, amelyben az angol sajtó már „Üj Napó­leoninak, „Napkirály ”-nak nevezi De Gaulle-'c, célozva a francia történelem nagy angolellenes uralkodóira és a brit-európai expórtkamara elnöke szerint „a kamarg. el­fogadja a kihívást. Nem te­hetünk mást, mint támadunk és újra támadunk” — ez még nyitott kérdés. Annyi azonban tény, hogy Brüsszel után vagyunk és nem tudni, milyen döntés előtt áll Nyu- gattEurópa, valamint az Egyesült Államok. Máté Iván &©©©©©©©€ 5 © © © © © © © Sorozatos tanácskozás Washingtonban (Folytatás az 1: oldalról.) száz áíneríkai lapban' jelent meg — Walter1 • tippmann. Azt írja, hogy,, . De Gaulle teljesen világos­sá tette: iV agy-Bri t anniá- nak a Közös Piacból való kizárásával le akarja szű- ' kíteni az Egyesült Álla­mok politikai befolyását, amennyire csak lehet ■— Saját magunkat csapnánk be — írja Lippmann —, hogy ha azt hinnőlt, hogy ez az ak­ció csupán egy epizód, amelyet a 'történelem elmos majd. Ugyancsak becsapnánk magun­kat, ha azt hinnénk, hogy a tá­bornok valamiféle Napoleon- iitáíizatí Bár politikai; gondol­kozása mélyen a múltban gyö­keredzik, De Gaulle több ízben bebizonyította, hogy van ér­zéke a jövő iránt. Mindez az Egyesült Államok számára azt jelenti, hogy . nehéz és gyors átért€ke~ ' lest kell végrehajtani eddig követett külpolitikánkban, amelyet Roosevelt, Tru­man, Eisenhower és Ken­nedy alakított ki. Ez az amerikai politika azon alapult, hogy a nyugat-európai országok nem tudják magukat megvédeni az Egyesült Álla­mok segítsége nélkül, s ez ve­zette ki az amerikaiakat hagyo­mányos elszigetelődést politiká­jukból. De Gaulle azonban úgy véli, hogy befejeződött az a háború utáni időszak, amikor az Egyesült Államok Nyugafr- Európa védelmezője és egyben bankárja volt. . Lippmann cikke befejező ré­szében a szovjet politika esetle­ges reagálását mérlegeli a nyu­gati szövetségben támadt zűr­zavarra, s megállapítja: a vi­lágbékét az Egyesült Államok és a Szovjetunió nyerheti meg. vagy vesztheti el. A RAJNAI VÁRKASTÉLY Menlyfn Ivanov tudományos-fan­tasztikus regénye nyomán Irta: Cs.HorváliiIiboí Ríjrolte: Mimre PODARJOV AKADÉMIKUS MÁSNAP, SEINTE EGY IDŐ­BEN, KÉT TÁVIRATOT KAP. MINDKETTŐT KRASZNOSZ- TAVSEKBÖL, ELKÉPESZTŐ TARTALOMMAL. NYOMBAN KÜLÖN REPÜLŐGÉPET IGÉNYEL. Népgazdaságunk sssilárd A gyorsabb ütemet, a lehe­tőségeken belül azok a magá- val-ragadó nagyszabású Tel1 adatok teszik szükségessé, amelyeket a VIII. kongresz- szus tűzött elénk. A kpvetke­ző három évben fokozatosan el kell érnünk az ötéves terv­ben meghatározott célt: a. re­áljövedelmek 16—17 százalé­kos , emelését. Ehhez az szük­séges, hogy javítsuk népgaz­daságunk szerkezetét, iparunk és mezőgazdaságunk verseny- képes legyen a világszínvonal­lal, az. ipari termelést, leg­alább kétharmadrészben a munkatermelékenység fokozá­sa útján növeljük. Azon kell fáradoznunk, hogy a mező- gazdaságban kiépítsük a nagyüzemi termelés korszerű anyagi-technikai bázisát. Amikor eredményesen dol­gozunk, a saját érdekeink szol­gálata mellett részt veszünk abban a harcban, mely a, szo­cializmus és a kapitalizmus között folyik.. Harcolunk a tár-, sadalmi haladásért, s a béké­ért (Folytatás az 1. oldalról.) cégiek, a társadalom minden rétegének képviselői —, akik eddigi munkájúkká! kiérde­melték a dolgozók megbecsü­lését és bizalmát. Az elmúlt napokban tartott jelölőgyűlé- sekpn a Város lakosai, Miskolc dolgozói bizonyára ilyeneket -jelöltek képviselőknek és ta,- nácstagoknak, köztük szép számban fiatalokat .is, akik ismerik a nép gondjait, vá­gyait és lelkiismeretesen kép­viselik majd a dolgozók érde­keit. ..Az s tapasztalat,' hogy é letünk szabad légkörét tük­rözték a jelölőgyulésejí, ame­lyeknek résztvevői a, gazda szemével nézték a várost és j foglalkoztak annak ügyeivel, j Volt a felszólalásokban egészséges - türelmetlenség is, i amelyik azt mondja: halad- j junk még'gyorsabban, tegyünk I még. többet azért, hogy me-! gyenk és városunk szebb, gaz-' dagább legyen. A további megfejelő üte-: mű fejlődéshez minden félté-1 tél biztosítva van,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom