Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-19 / 15. szám
(bombát, Í963. január T9. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Mit érhet el egy orvos a lépyiseiségfei? — NEM LEHET csak orvosi szemmel nézni az életet... Ezekkel a szavaikkal kezdte a beszélgetést dr. Deseő Jenő főorvos. A mezőkövesdi járás népe országgyűlési képviselőnek javasolta őt. Ebből az alkalomból látogattuk meg. — Mióta vesz részt a közéletben? — Közéleti szereplésemnek előiskolája van — mondta mosolyogva a főorvos. — 1949-ben kerültem Miskolcra, adjunktus voltam a megyei kórház szülészeti osztályán. Ez nemcsak kórházi munkát jelentett. Kijártam a községekbe, s tulajdonképpen akkor ismertem meg a megyét. Az emberek között járva, sok problémával találkoztam, olyanokkal is, amelyek nem kimondottan a gyógyító orvosra tartoztak. Ez volt az én előiskolám a közéleti szerepléshez. Deseő doktor 1954-ben került a mezőkövesdi szülőotthonba. Mint járási intézmény, ez is többet kívánt a kórteremben és a szülőszobában végzett munkánál. Ide tartozik az egész járás terhes- és anyavédelme. — Azóta fejlődött a szülőotthon — mondta Deseő főorvos.— A járás asszonyai csaknem valamennyien itt szülnek A Kazincbarcikai Központi Szénosztályozóban tisztítják és osztályozzák a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben termelt szén túlnyomó részét. Legtöbb üzemtől vasúton, míg az edelényi és a lyukói bányától drótkötélpályán érkezik a szén a központi osztályozóra. A hideg, hófúvásos időjárás eddig még nem okozott számottevő kiesést az osztályozó munkájában. Naponta 1100—1200 vagon szenet tisztítottak meg. A csütörtök reggelre 12 fokról hirtelen 22 fokra hidegedett időjárás azonban már nehézségek elé állította az üzemet. Elsősorban az oszlályozókhoz beépített mintegy négy kilométernyi gumi szállítószalagok fagytak le a nedves széntől. Az üzem vezetőségének irányításával, a szalagot továbbító görgők kicserélésével és állandó tisztításával védekeztek a lefagyás ellen. A lyukóbányai drótkötélpályán a drótkötelet vezető úgynevezett terelőkorongok fagytak le. A dermesztő hidegben emiatt több órás kiesés keletkezett. Az üzememár. Szülés után otthonukban is felkeresem őket, ez a gondozási munkához tartozik. Hiszen nemcsak gyógyszerre, hanem tanácsadásra is szükségük van. így ismerte meg közelebbről a járást, így ismerte meg közelebbről őt a járás népe. 1957- ben járási tanácstag lett. 1958- ban pedig megyei tanácstaggá választották. — Mint megyei tanácstag, ismét az egész megyét kellett áttekintenem. Az egészségügyi állandó bizottság elnöke lettem. — Mini az állandó bizottság elnöke, milyen munkát végzett? — Üzemeket, tsz-eket látogattunk. Megvizsgáltuk, megfelelnek-e az egészségügyi követelményeknek. Megnéztük a vidéki orvosi rendelők, egészségügyi intézmények felszereléseit, s javaslatot terjesztettünk a megyei tanács elé a tapasztalt hibák kijavítására. — Ttidna példát mondani arra, hogy javaslatuk nyomán valami újítás is született? Kicsit gondolkozott, amíg emlékezetében rátalált a legjobb példára. — Igen. Az ózdi bölcsőde fűtése. Mikor ott jártunk, láttuk, hogy közvetlen a bölcsőlést csalt úgy leheteti, megoldani, hogy a tartóoszlopokra munkások másztak és kézi erővel tisztították meg a lefagyott korongokat. Csütörtökön délben már megindultak a drót- kötélpályán a csillék. A Központi Szénosztályozótól közvetlenül kapja a Borsodi Hőerőmű a kazánok fűtésére szolgáló daraszenet. A szabadban épített szállítóhídon is lefagytak a görgők, ezért kettős munkával, nem egyszer vagonba rakott daraszénnel tudták csak a hőerőmű folyamatos üzemelését elérni. A többi erőművek kisegítésére csütörtökön a kelenföldi, a mátrai és más erőművekhez is útba indítottak szenet a barcikai központi szénosztályozóról, A kemény hidegben dolgozó szénosztályozói munkásokat rendszeresen ellátják forró teával és részükre melegedőket is felállítottak. Az üzem zárt térségében 1ermo-ventillátorokat szereltek fel, amelyek meleg levegőt fúvatnak az osztályo- zón lévő munkahelyekre. de mellett a gyár egyik kéménye a levegőbe fújja a gőzt. Javasoltuk, hogy a kárbavesző gőzt használják fel a bölcsőde központi fűtésére. Azóta javaslatunkat megvalósították. Nem mint újítást, inkább mint az egészségügyi állandó bizottság tevékenységének eredményét említem meg a tsz-ekben szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamokat. Ma már minden tsz-brigádból elvégzi valaki a tanfolyamot Nem akarom most részletezni, milyen nagy szükség van arra, hogy valaki szakszerűen tudjon segítséget nyújtani, ha szükség van rá. Ezután arról beszélt Deseő doktor, mennyire lelkesítette őt eddigi munkájában az, hogy javaslataikat meghallgatták a megyei tanácson és meg is valósították. — Eleinte nem tudtam elképzelni, mit érhet el egy orvos a megyei tanács tagsággal. Most már . tudom. Nagy mértékben elősegítheti az egészségügy fejlődéséi. — És mit érhet el egy orvos a képviselőséggel? — kérdeztem. — Igen, hát már így kell majd gondolkoznom, ha megválasztanak. Megvallom, meglepett a jelölésem. Első gondolatom az volt. el tudom-e látni a még nagyobb feladatot. Mint országgyűlési képviselőnek már nemcsak az egészségüggyel kell majd foglalkoznom. — Milyen elképzelései vannak megválasztása esetén? — Már a jelölőgyűléseken szóvá tettek néhány olyan problémát, amelyekben úgy érzem, feltétlen el kell majd járnom. — Például miket? — Az idős tsz-tagok problémáira gondolok. Államunk sokat tett már érdekükben, de egyénileg itt-ott még nagyobb segítségre van szükségük. Ugyancsak gond a tsz-ek további gépesítése, ez is sok tennivalót ad majd. Igen, hát ezek a dolgok valóban nem kapcsolódnak egy szülészorvos munkaterületéhez. Mint országgyűlési képviselőnek valóban sok pluszmunkát jelent majd a megye ügyes-bajos dolga. S az egész beszélgetésben az a megkapó, milyen magától értetődő természetességgel szól a főorvos az élet más, a gyógyításon, egészségügyi gondozó munkán túlmutató feladatokról. A MEZŐKÖVESDIEK bizonyára nem csalódnak majd benne. Jól terveztek előre, mikor Deseő Jenő főorvost jelölték képviselőnek. A.I. Az ország számos erőművébe szállítana!! szenet a téli zavarok leküzdésére a barcikai központi szénosztályozóból Füstből gőz Az LKM acélművében tavaly helyezték üzembe az első, úgynevezett füstgázhasznosító kazánt. Ezzel a 2-es számú martinkemencének korábban hasznosítatlanul levegőbe távozott 500—600 fok melegségül füstgázát fogták be gőztermelésbe. A megoldás bevált. A berendezéssel jól értékesül á hulladékhő, s átlagosan óránként öt tonna gőzt állítanak elő, amit elsősorban a munkahelyek fűtésére, illetve — a gyári gázhálózaton keresztül — villamosáram előállítására használtak és használnak fel, Ennyi gőz termeléséhez egyébként 20 mázsa szénre volna szükség. így a füstgázhasznosí- tó berendezésre fordított több mint. öt millió forint kiadás két éven belül megtérül, A fűtőanyag szerzésnek ezt a jól bevált, olcsó módját tovább szélesítik a diósgyőri gyárban, A durvahengermű egyik mélykemencéjének a füstgázát is ilyképpen használják majd. fel. Az erre szolgáló berendezési már építik, s az a tervek szerint ebben az évben elkészül, S ugyancsak elkezdik az idén a 3-as szánni martinkemencénél is a füstgázhasznosító építését., s ezeknek teljesítménye is hasonló lesz a jelenleg működőével, Az elkövetkező években a többi acélolvasztó hulladékhőjét is gáztermelésre fogják. Csomagolják a nyírségi almát A SZÖVOSZ nyíregyházi új almatárolójából sok országba Ondtíl útnak a híres nyírségi Jonathan. November-decemberben, a csúcsidőben naponta 10—12 vagont küldtek el. A raktárak lassan kiürülnek, ma már csak 100 asszony csomagolja az NDK-ba? Csehszlovákiába, Finnországba és az NSZK-ba induló szállítmányókat. Képünkön: Colozó gépen nagyság szerint válogatják az almát. Néhány szó a sütőipari vállalatokról Jurul-e a kenyér minősége? — Hol építenek új kenyérgyárat? — Távlati tervek TÖBBSZÖR HALLOTTUNK már panaszokat innen-onnan, hogy nem megfelelő a kenyér minősége. Mi az oka ennek? — kérdezgetik, s a kérdés általában jogos. Azért „általában”, mert nem mindig találkozunk ezzel a jelenséggel. Kiss Albertet, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét kérdeztük meg, mivel magyarázható a kenyér rossz minősége. — Minden vidék búzája más és más. Az ebből készült liszt is más-más technológiai eljárást követel. A helyes módszer kitapasztalása nem megy egyszerre, s ilyenkor előfordulnak hibák. Sokat veszít a kenyér a minőségéből a szállítás miatt. — De panaszkodnak azért is, hogy zsineget, vagy valami más idegen anyagot találtak a kenyérben... •— Sajnos előfordul, de ezért | minden esetben maga a dolgozó a felelős, és súlyos büntetés jár a figyelmetlenségért. Az új kenyérgyáraknál kevesebb az ilyen hiba. — Hol létesítettek ilyen üzemeket? — Mezőkövesden a múlt évben fejeztük be egy kenyérgyár építését. Ugyanitt és Encsen egy-egy gőzkemencét építettünk be. — Ebben az évben is építenek? — Január végén adjuk ál a kazincbarcikai, utána pedig a tiszaszederkényi kenyérgyárat. A kazincbarcikaival kapcsolatban föltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy ez lesz az ország legmodernebb kenyérgyára. Itt még a kelesztés is gépesített. Kapacitása 110 mázsa. Ebben az évben Kiesén létesí- j tünk egy új sütőipari üzemet. I Az építése a következő évben fejeződik be. — Mi a tervük a jövőre vonatkozóan? — MAR EBBEN AZ ÉVBEN is több kis üzemet felújítottunk. Ezt az elkövetkezendő időkben még tovább kívánjuk folytatni. Korszerűbbé tesszük, növeljük a kapacitásúival. Ha a szállítás problémáját sikerülne megoldani (több gépkocsink lenne erre a célra), sokat segítene a termelési koncentráció. Bizonyos szempontból már ebbe az irányba mutat a szerencsi kenyérgyár létesítése is, amely segít a környező községek kenyérellátásában is. Az építését a következő évben kezdjük meg. Elöljáróban még annyit róla. hogy ez az üzem a .kazincbarcikaitól is korszerűbb lesz. Forgó Választási zsebkönyv — Számvetés és más praktikus kiadványok a választások politikai előkészítéséhez Egy égszínkék — s egy rózsaszín borítású Ids könyvecske fekszik előttem az íróasztalon. Előbbi — Választási zsebkönyv, a Kossuth Könyvkiadó kiadványa, — utóbbi — Számvetés — a Borsod Megyei Párt- bizottság ágit. prop. osztályáé. Tulajdonképpen mindkettő praktikus segédanyag a február 24-én sorrakerülő ország- gyűlési és tanácsválasztások politikai előkészítéséhez. A Választási zsebkönyv olyan tényekre és adatokra hívja fel figyelmünket, amelyek egy részét különösen az idősebb korosztálybeliek személyes tapasztalataik alapján is jól ismerik, legfeljebb ma már halványabban emlékeznek vissza azokra, — a fiatalabb korosztálybeliek pedig — és különösen az új választók, — legfeljebb csak hallottak, olvastak ezekről az önmagukban is sokatmondó tényekről, adatokról. Ilyen például a könyvecskének az a fejezete, amely érdekes összehasonlítást tesz a. régi rend és a mai Magyarország között — a választások tükrében. E fejezetet böngészgetve az olvasók — és mindazok, akik a választások politikai előkészítésében tevékeny kedilStv — megtudhatják, hogy na - lünk a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a megválasztott. 338 képviselő közül 169 munkás (50 százalék), 75 dolgozó paraszt (22 százalék), 78 értelmiség-! (23 százalék) és 16 alkalmazott (5 százalék) volt. Ezzel szemben a Horthy-rendszer parlamentjében az 1931-ben megválasztott 245 képviselő közül 107 földbirtokos, nagytőkés vagy bankár. 46 jötisztviselö vagy katonatiszt, 12 nagygazda. 37 ügyvéd. 12 pap és 31 egyéb foglalkozású volt, De még ennek az úri parlamentnek a döntése is csak akkor emelkedett tör- vényerőre, ha azt a felsőház is szentesítette. 1939-ben például a felsőház 244 tagja közül 38 gróf, 16 báró és 5 herceg volt. Ott ültek a Habsburg-Lotha- vingiai-család 24 évnél idősebb férfi tagjai, az egyházak nagyjai — a hercegprímás, érsekek, püspökök, apátok, számszerűit 29-en —, a Horthy-hadsereg főparancsnokai, az úgynevezett „örökös jogú főrendi családok képviselői”, 76-an a törvény- hatóságok által választott felsőházi tagok, akik valameny- nyien sokezer holdas nagybirtokosok, főispánok és alispánok voltak. És sok más, érdekes elgondolkodtató tényre hívja fel figyelmünket a Választási zsebkönyv. Bemutatja például, hogy Magyarországon 1922-ben az összlakosságnak mindössze 26,5 százaléka volt választásra jogosult. — 1958-ban 67.2 százalék! Azelőtt csak a 24 éven felüliek, ma minden 18 éven felüli magyar állampolgár választó és választható jogú, A tőkés országok csaló választási rendszerével szembeállítja a könyvecske a mi választási rendszerünket, ahol valóban az egész nép választ és él demokratikus jogaival. .4 szocializmus építésének útján c. fejezete ismerteti a tegnap Magyarországára jellemző főbb tényeket, adatokat, majd bemutatja a munkáshatalom mai Magyarországát; a szocialista forradalom új győzelmét; hazánk gazdasági és társadalmi szerkezetét; a kialakulóban lévő új szocialista nemzeti egységet. A dolgozó nép alkotó ereje c. fejezet népgazdaságunk fejlődésének összehasonlító számadatait és távlatait mutatja be, illusztris grafikonok segítségével is. Majd a ..Mindent az emberért” c. fejezetben életkörülményeink fejlődéséről, népünk anyagi, kulturális és szociális ellátottságáról ad átfogó képet. Végül .,Továbbhaladásunk feltétele: a béke” című fejezetében a könyvecske ismerteti pártunk és kormányunk józan külpolitikájának lényegét; hírünket a nagyvilágban; a szocialista világrendszerhez való tartozásunk, a két: rendszer békés egymás mellett éléséért, s az általános és teljes leszerelésért folytatott harc jelentőségét, Mindazoknak, akik tevékeny részvevői a február 24-én sorrakerülő választások politikai előkészítésének, célszerű megismerkedniük a könyvecske állal egy csokorba gyűjtött fontos tényekkel és adatokkal. A Számvetés megyei kiadvány. Sajátosan borsodi optikán szemléli és mutatja be lényegében ugyanazt — életünk nagy változásait és jelenlegi helyzetünket —, amit a Választási zsebkönyv az egész országra jellemzően figyelmünkbe ajánl. Ismerteti a megyénk fejlődésére jellemző hiteles számadatokat, az iparban, a mezőgazdaságban, a párt, az állami és kulturális életünkben elért sikereinket — népünk nagy vívmányait. Igen érdekes és elgondolkodtató megyei és miskolci adatokat találhatunk a könyvecske „Nagy dolgokról röviden” c. fejezetében. Például: „A február 24-i választáson 24 képviselőt és 9392 tanácstagot választanak megyénk választópolgárai” — „A legutóbbi három és fél év alatt 44 ezer rádiót. 28 ezer mosógépet és 13 ezer televíziót vásárolt megyénk lakossága.” — „Az általános iskolát végzetteknek Miskolcon 86,3 százaléka, a megyében 58,2 százaléka továbbtanul középiskolákban, vagy más tanintézetekben. 1961. évi adatok szerint a középiskolát végzettek közül minden negyedik tanuló egyetemen, vagy főiskolán folytatta tanulmányait.” stb. stb. Hasznosíthatók a választási előkészületek során azok az 1962-ben lapunkban megjelent írások is, amelyekre a könyvecske befejező része felhívja az olvasók figyelmét. Idézzük végül a Számvetés ajánló sorait: „Aki manapság körülnéz országunkban, azt látja, hogy népünk szorgalmasan dolgozik, bátrabban tervezzük a holnapot, nyugod- tabban élünk, mint tegnap, mert pártunk töretlen, következetes politikát folytat. Ahogy telnek az évek, nemcsak népünk ismeri meg jobban a párt politikáját, hanem a párt is mind többet tanul a. néptől. Az országban és a mi megyénkben is dolgozó népünk őszintén és jószívvel követi partunkat, egyetért politikájával és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Az építés bármelyik területén is dolgozik valaki, munkájával, alkotó tevékenységével a szocializmus megvalósulását segíti. Az építő, teremtő munka minden eredménye nem mutatható be e most útjára indított kis könyvecskében, sokszínű, mozgalmas életünk magával ragadó áramlatát és annak minden lényeges állomását nem tükrözheti. Mégis ajánljuk lapozgatását, mert — ha röviden is — mai életünk tényeit, kezünk és agyunk munkájából született eredményeinket, olykor gondjainkat és tennivalóinkat tartalmazza. Kérjük, hogy akinek szerény kiadványunk a kezébe kerül, egészítse ki azt saját tapasztalataival, járásának és falujának, gyárának és műhelyének, termelőszövetkezetének és brigádiának, utcájának és családjának életével, az országot építő munkás hétköznapok mindenütt megtalálható eredményeivel, gondjaival és terveivel. Mindezekről beszélgessünk az emberekkel, és mindenkivel arról beszélgessünk, ami őt leginkább érdekli. Nincs és nem is lehet merev sablon, „előregyártott” válasz a különböző kérdésekre. Az életet nem lehet „szempontok” közé szorítani. A választások politikai munkája akkor hozhat maradandó eredményeket, ha mindenki, aki részt vállal benne, szívvel és ésszel, az élet igazi ismeretével felvértezve, őszinte baráti hangon érvel s vitatkozik is, ha' kell, de vita közben sem feledkezik meg arról, hogy sikereink: népünk sikerei, és az alkotó érdeme is a népé. .; , Kedves Elvtársak! Propagandisták, agitátorok és a különböző választási gyűlések előadói! Közös munkával, a helyi tapasztalatok és érvek felhasználásával biztosítsuk az 1963. február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások sikerét.” * Érdemes még megemlíteni, hogy jól segítik a választások politikai előkészületeit az országos lapokban megjelenő különböző memoárok, összeállítások, és más alkalmi kiadványok is. „Városunk, 1963.” címmel például praktikus monográfia-széni kiadvánnyal találkoztunk Ózdon. Megannyi szellemi „muníció” ahhoz, hogy 1963. február 24-én pártunk-, kormányunk politikája — a Hazafias Népiront jelöltjeire leadott szavazatokkal is újabb győzelmet arasson. Cs. fc.
