Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

ESEA£MAGXAB.OKS£AÖ Csütörtök, 1963, január ti A Hazafias Néphont-bizottságok és a tanácsi szervek kapcsolata az edelényl járásban AZ EDELÉNTJ Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront járási el­nöksége azzal az elhatározás­sal tűzte az elmúlt napokban napirendre e két szerv munká­jának megvitatását, hogy ez­zel is tovább erősítse a taná­csok és a népfront-bizottságok kapcsolatát, amely az elkövet­kező, választások során, de az ezt követő években is a szo­cializmus építésének egyik fontos Láncszeme kell, hogy le­gyen. A végrehajtó bizottsági ülés beszámolója, majd az ezt követő vita és a határozati .ja­vaslat főleg az elmúlt négy. esztendő tapasztalataira tá­maszkodva határozták meg a népfront-bizottságok és a ta­nácsi szervek még jobb kapcso­latának és. együttműködésének lehetőségeit, Rámutattak arra, hogy ax el­múlt esztendókbeá a község- fejlesztési munkában volt a. legeredményesebb a népfront és a tanácsok együttműködése. Ennek eredményeként az ede- lényí járás megyei szinten min­dig elsők között volt a község­fejlesztés terén. Négy éven át mindig magasan száz százalék felett teljesítették e tervekét, s Izözel 32 és félmillió forint értékű községfejlesztési létesít­ménnyel gazdagodtak a. járás községei. Ezeknek m-egvalosi- tásáfsoz a lakosság mintegy négy és félmillió forint értékű társadalmi, munlxít adott. Kü­lönösen gyümölcsöző volt a ta­nács és a népfront együttmű­ködése Ládbesenvő, Felsőte- lekes, Múcsony, Bódvaszilas és Szuhogy községekben. NEM MINDEN TÉREN, volt azonban kielégítő e két szerv együttműködése. Egyes helye­lven például a községi nép­front-bizottságok elhanyagol­ták a tanácstagokkal való fog­ta Lkozásl, s így előfordultak olyan esetek is, hogy a tanács­tagok elszakadtak választóik­tól. Az együttműködés hiányá­ból adódott az is, hogy egyes helyeken az utóbbi időben az állandó bizottságok munkája már csak papíron létezett. Négy évvel ezelőtt a községi tisztasági mozgalom elindítása­kor nagyszerű eredményre kel értek el a járás népfront-bi­zottságai. Bódvaszilas például megyei második helyezést ért cl, 15 ezer forint jutalomban is részesült, de később teljesen, a Vöröskeresztre bízták p moz­galmat., a népfront-bizottságok már vem. törődtek vele, s így jelentős visszaesés történt. Értékelték, a. néjifront kere­tein belül működő műszaki munkacsoport tevékenységét is, amely' komoly segítséget adott, társadalmi munkában számos tervet készített a községek ré­szére. De sajnos még akadnak tanácsok •— mint például a gaivacsi —, ahol nem is tud­nak a műszaki, munkacsoport létezéséről, s így nem tudják, hogy kihez forduljanak mű­szaki segítségért, Ez azt mu­tatja, hogy még akad javítani­való a tanácsi és a népfront- vezetők közötti kapcsolat te­rén, A JÁRÁS népfront-bizottsá­gai az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaság szocialista, át­szervezése terén fejtették ki a legnagyobb munkát. E téren is van azonban még további ten­nivaló. így például a jövőben több tapasztalatcserét kell szervezni, járási szinten, a ter­melőszövetkezetek részére. A lehetőségek meg is vannak eh­hez a járásban. Jobban kell 11 N H A Z VEMran SZTNfHA* január 17: Hamletnak nines 1 ga­gs (7). Bértetsiüneí. Január 18; Denevér (7)- Bsaha- tíérlet. Január 19: Hasaletnek nincs Iga- Ka (S). Petői: 11J. bérlet. Január 19: Bá! a Savoyban (7). Sérletszünet. Január 20: As .aranyember (8). Bérletszünet. Január 20: Denevér fr), Shafeec- peare-'oériet, KAMASASZINHAZ Január 14, is, 16,'17: Nincs elő­adás. Január 18: Ványa bácsi (0 Január 19: Ványa bácsi (7). Január 20: Mesela virága (de. 10). Január 20: Jaj, a mamai (3). Január 20: Ványa bácsi (7). A Miskolc! Rádió műsorai {* 188 méteres hullámhosszon 10—39 óráig) Megyei körkép. A „távtéresázás” két hónapja. Dallamok szárnyán. Neveié”! kerejések: A szülői te­kintélyről. Beszélgetés egy arany tórzsgár- dajelvényes szakmunkással. Bartók: Hat romár. tánc. Zongo­rán előadja: Paop Zoltán, a Mis­kolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola művésztanára,-oOo­IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: az erős hideg tovább tart. Felhőátvo­nulások, - néhány helyen, kisebb havazás, mérsékelt 'szel. Várható 1 egmágasabb nappah hómérséklet általában mínusz tíz, délnyugaton mínusz tizenöt íofc körül. támogatni a termelőszövetke­zetekből elinduló egészséges kezdeményezéseket is. így pél­dául a finkei termelőszövetke­zetből elindult versenymozga lom részben azért nem tudott kiszélesedni, mert. a népfront- bizottságok nem patronálták azt kellően. Számos olyan terület Van még — mutattak rá a tanács­kozáson —. ahol'gazdagon le­het, gyümölcsöztetni a tanácsi szervek és a, népfront-bizottsá­gok jó kapcsolatát, együttmű­ködését. . így például a falusi népművelés területén is szá­mos jó eredményt hozott már ez a. kapcsolat. Éppen ezért a járás területen még megoldat­lan feladatot., a falusi olvasó­körök megszervezését is közös feladatnak kell tekinteni. Ott, ahol a községi feladatok rnegoídása nehezen -ment, mint például Felsőkelecsénybén és Sajókazán, kiderült; ezt; nagy­részt az okozta, hogy a nép­front aktíváit nem vonták be a tanácskozásokba. A végrehajtó bizottsági illés határozata többek között meg­állapította, hogy a. népfront- bizottságoknkik a jövőben még aktívabban be kell kape&oiöd- rtiok. a tapácsok területi mun­kájába. így például fontos feladatuk a járás mezőgazda- sági termelésének további fo­kozása, ezen belül a termelő­szövetkezetek megszilárdítása A népfront-bizottságok a me­zőgazdasági állandó bizottsá­gokkal szorosan együttműködő akció-bizottságok útján nyújt­sanak segítséget, a korszerű növénytermesztés, as állatte­nyésztés, a talajművelés, gyű- mölcstelepítés. rét- és legelő­gazdálkodás és főleg az öntözé­ses belterjes gazdálkodás terén jelentkező problémák megol­dásához, MÁR MOST megkezdik a ké­szülődést a népfront-bizottsá­gok házárik felszabadulásának. 20-ik évfordulójára. Bizottsá­gokat alakítanak a községek­ben, amelyek feldolgozzák a helység húszéves történetét, fejlődését. Különös gondot fordítanak a helyi műemlékek megőrzésére is. Elhatározták végül, hogy a február 24.-1 vá­lasztások után a járási tanács vb és a járási Hazafias Nép­front-bizottság közösen meg­szervezi a tanácstagok és a községi állandó bizottsági el­nökök oktatását, hogy ezjtel is elősegítsék az újonnan meg­választott tanácsok még jobb, eredményesebb munkáját. Sz;ta u y iszí a vszl< ij emlékÜDűepaég a sain hasban A Magyai-—Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei el­nöksége és a Miskolci Nemzeti Színház január 18-án, pénte­ken délután 5 órai kezdettel a Kamaraszínházban tartandó ün­nepségen emlékezik meg Kon- sztántyin Szergejevics Szta- nyiszlavszkij, a. XX. század színházkultúrájának egyik leg­nagyobb egyénisége, a világhí­rű szovjet színházi rendező, színész és teoretikus születésé­nek 100. évfordulójáról. Szta- nyiszlavszkij életművét R.utt- kai Ottó, Jászai-díjas művész, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója méltatja. A tudományos bniereííeriesxtés híres Előadások január l?~én? 15.30 órakor OMMJ talajtani ősz- tályon: Házasság és család. Előadó: dr. Nováte István. IB órakor a szirmai, általános is- kólában: Katona József. Előadó: Krisztián István­ig órakor a Tárnáit Szőlészeti Ku­tsat, ó Intézetben: Tápanyag vissza­pótlása különböző anyagokkal. Előadó: kengyel Bélá­ig órakór a Honin Kohászati Mű* vek hámori munkásszállásán: Moszkva régen és ma. Előadó: Lő- rincz Gyula. 20 órakor a Petőfi. kollégiumban; A nyugati tőkés piac. Előadó: R. Tóth Ferenc. .la órakor az értelmiségi Klub­bon (Széchenyi u, 16.) ,.Televíziós közvetítés rnérterséges holdakkal* ‘ címmel Nagy Ernó géoészmérnök, főiskolai, előadó, a MTESZ asztro­nautikai szakosztály titkára tart előadást, Értesítés Januar 18-án, pénteken 10 óra­kor az Értelmiségi. Klubban (Szá- chenyj u. 16.), a közgazdasági szakosztály rendezésében: Gazda­sági feladataink éri a népgazdaság fejlesztésének távlatai az MSZMP vili. kongresszusa, határozataiban.!, Előadó: Sík György, az Országos Tervhivatal főosztályvezető helyet­tese. (Közgazdasági továbbképzés.) Január 13-án, pénteken 10.30 óra­kor, a jog- és államtudományi szakosztály rendezésében; Könyv- ankét, Dr. Király Tibor: A vede­lem és a védő, a büntető ügyekben című könyvéből a Jogi Könyvki­adó közreműködésével. Jóisi „bácsit"* ismét {elölték a martonyiak Csatorma község felett, a Rakaca tóvá duzaasJ ^ völgyében kétfelé ágazik a Meszesre kanyargó szágút. Balfejé, ahol három kilométernyi rázódás utá völgy végében előtűnnek Martonyi község kis házai, ritkán lér be egy-egy jármű. Martonyi ból, a járás legkii községeinek- egyikéből ugyanis már semerre sem vezet vább az út. Körös-kcíhül elég mostohán termő földek, legszélső barázdákon túl, mészköve] borított, csipkéből szedret és savanyítás somot termő dombok, kassán mint négy esztendeje, hogy erre jártam, s kis petrol lámpa fénye mellett apró kupicákból kóstolgattuk a spi főzött méregerős pálinkát. Olyan áldomásféle volt az ak hogy az elkövetkező négy esztendőben is tovább gyarapo ez a kis falu, s továbbra is helytálljon a néhánytagű tanácsapparátus, Milicki Józsi „bácsival”, a. ton ácséin ö az élen. Már altkor is „Józsi bácsinak*’ szólították a. többen, pedig még a harmincnyolcadikat sem töltötte Nem mintha öreges lei n ie, inkább eléggé eleven; kém kötésű ember; de valahogy annyi, minden fűződik ebbi kis falúban az ő tevékenységéhez, hogy bácsivá nőtt az egykorúnk szemében is. Es most, négy esztendő után, Ids villanyfényes tel ben tudtam tjiog, hogy akkoriban nem ittunk előre a ro bőrére. Azt hiszem seriki sem bánta, azt a koccintáskor legezett bizalmat a további négy esztendőre. Erről tanú dóit, hogy a választókörzetből egy-két kivétellel (azok i mentették magukat,) mindenki eljött erre a hétfő esti je gyűlésre. S amikor valaki azt. mondta, hogy „mi csak' bácsit jelöljük ismét” felcsattant a tops. Nem mondott $ nagy szavakat, nem sorolták az érdemeit, de -hiszen c kicsi a falu, hogy nemcsak az itt élők, hanem egy-két belül az idegen is megtudhat mindenkiről mindent. Hi mondhatták volna, hogy neki köszönhetik a kis kultú met, a hidat, a saját mozit, a • két iskolatermet, az oi rendelőt, s ki tudja még mi mindent. Bizony meg is 1 gudott. volna, ha így mondják. Amikor még a rudabá vasércbányába, járt dolgozni, ott megtanulta, hogy egy ’bér egymagában nőm sokat ér, s ha egy valakit dics« nagyon, ha. tőle származtatnak minden eredményt, a ott hízelgés lakozik. Persze mindezekkel az ö tanacselnöksége alatt gyai doit a falu. Igaz, ő .is kért ezt-azt a járástól, ő is vés: dett néha a falu érdekében, ott volt ő te a sok társat munkánál meg a munkát megelőző szervezésnél. Al hogy mozigép legyen, bizony még messet is égettek i gyekben, de valamiből csak elő kellett teremtem a fői kai;. De azért egymaga semmire sem ment volna. Me állt mindig a kis falu apraja-nagyja. Még haragosa is bizonyosan. Mert; rendnek, állampolgári fegyelemnek kell, j, mivel az emberek természete nem egyforma, at rend ellen vélő is, akit ha. másnak nem, de a ta.nácselnö rr'ne!re kell. intenie. Cs miután egyhangúan jelölték, s bizonyos, hogy *■ meg is választják, megtudtam azt is, hogy mi tőle most a. falu. Először is azt:, hogy segít megerősít még gyenge termelőszövetkezetet, azon lesz, hogy a tol leíti kis forrás egészséges ivóvizet adó törpe vízmüvet láljon, s jöhet még járdaépítés meg egyéb is hozzá,. ín, I jf^SSSSSSBüSS^V J? mdm'Jltm VÄLLALÄTj 1 musDtr BEKE, 17—S3: Keserű cserelem. Francia. Siéler.1 18 even teiül-i eleiek! K: na­ponta 4. 6, 8, r;zotnbaton negyed 1. 3 As 7. M. 20. f. 10 és i. 12: LUiomfí. KOSSUTH Ulmaztahá.* délelota műsora: 17—18: A harmadik fiú. Színes szovjet. 19 és 21: Keserű szerelem. Francia. Széles! Í8 even felüliek­neki S2—S3: A zzlv láhlrtetiisa. Csehszlovák. Széles! K: v-asérnac kivételével naponta d®. 11-kor. KOSSUTH tUmszlnhfc) délutéoJ műsora: 17—20: A harmadik fiú. Színes szovjet. 21—23: A nziv labirintusa. Csehszlovák-. Széles! K: naponta ,í. 4, hn. 6 és S'. M, 20. 10 és f. 12: Déryné. FA KLYA 17—19; Gábor diák. Színes ma­gyar, 20: Szerelmi levelezés. Be­mén. 8)—23: Csak ketten .látszhat­ják. Magyarul beszélő angol. Szé­les! )8 éven felülieknekl K: napon­ta f. 6, f. S. vasárnap f. *l-kor is. M- 30. 10 és hn. 12: Kis hegedűs. TÁNCSICS. 17—10: du. s-kor: ivén gyermek­kora. Magyarul beszélő szovjet. 17 Egész éleiében az igazságot kereste Száz esztendeje született Sztamriszlav&zkii —10: este *í órakor: Ne tog idegentől. Angol. 13 éven felüUelrnelet 20—22: C. Jener.. Sziü'ies amerikai. K: vft.jAmap 3, f», 7, hétfőn *. dón. eo v-kor. M. 30. f„ ti) Vad állatok a íed él rat eq. SAGVA5U 37—20: (naponta 5 és 7-k-orj ketten .iátcíh alják. Magyarul lő angol. Szélesl 38 éven t' neki 20; (du. 3-kor): Az Eli látogatása. Magyarul besze] gyei. 23—22: Légenylakás. . kai. Széles! 18 even felülj K: hétfőn és kedden riu. 5 és PETŐFI. 17—13: Kendki.v üli kiadás, cin. Széles! m—20: A levegt zaJ. NDK. Széles! 21—22: du. Az Kínok úr látogatása. M; beszélő lengyel- 21—22: este A francia nő és a szerelem, eia. Szélen! 18 éven felüliek] péntek, szombat is, erütörti sárnap 5, Ka M, IV)-. i(V-kor: SZIKRA. 17-*-19: Az édes élet. Olas: lés! 13 éren felülieknek! Fagyosszentek. Magyar- &zé csütörtök, péntek, szombat, nap S, 7, hétfőn 'csak 7-kor, 10-kor: Balti égbolt IX- MISKOLC-T APOLCAS 37—19: Senki nem tud s Csehszlovák. 20: Gábór diá nos magyar. 21— 22; 4P nap. S K: hétfő, kedd, csütörtök, ] szombat B, vasárnap 3 és 7. 10-kor: Hívatlan látogatók, DIADAL i 3.9—20: A francia nő 'és a lem. Francia, 38 éven felüli 22—23; Az elmaradt tál Szovjet. K: kedd, vasárnap 7, szerda, szombat csak f. M. 20. f. 11-kor: Roveré tét LH&IKL. 17: LtlJomfJ, Színes magj Útközben 3J. Magyarul szovjet. K: csütörtökön 7, vb ö. M. 20. 10-kor: Találkozás döggel. MüVELör»R*ti ha: Január 17—18: Gyáva., & vák. film. 10 éven alul nen lőtt. 1 Január 19-én: A boldogság !ra. Csehszlovák film. Korha ■kül. : Január 20, 21, 22: Egy eret : Angol film. Csak 18 éven 1 :nck„ 5 Kezdések: h, 7 órakor, • Január 20-án délelőtt iö •inatiiié: Ludas Matyi, 5 ; Ajándékmlisor a koh • vasutforgalmi dolgon : A Lenin Kohászati ’ ! Bartók Béla Művelődési ; ban január 17-én, csütö leste fél 8 órai kezdette] •dékműsort rendeznek a ■ Kohászati Müvek vasú ; lom gyárröszlege dolgoz I szére. Az ajándékműsorl ;elsó diósgyőri „Ki mit I vetélkedő győztesei — ;■ sek, hangszerszólisták, : sok, sza.valók, bűvészek ;nek íeL zülkizti és művészi, espaé-V nyelnie elárulására - vezeti őket,?t Ezek nem a művészetet;; szolgálják, hanem a. sikert, az:: önreklám útján elért, ajnáro-l; zást, és a. tömeg alantas öszlö-;; nőinek kielégítését csikarj.-kkf ki „művészetükkel”; „Űj ös-j; vényeken” című munkájában:: (Korszerű Színház sorozat 33.: sz.) egy egész fejezetet szentel; a színházi kritikának. Szén- ■ vecl.élyes szavalt, bölcs és igazságot; tükröző mondatait; jó lenne, ha sok színházi kri-- tikus elolvasná és magáévá! tenné. A jó és pártatlan krit.i-: kus — szerint« — a művészet; legjobb barátja, a rossz és: elfogult kritikusok viszont a; művészet ellenségei, akik ;:.: „megölik a tehetséget, meg-; zavarjak a közönséget”; Élete végéig dolgozott, és; soha nem nyugodott bele az! eredményekbe. Fáradhatatla-; nul kutatta az újabb és újabb; összefüggéseket, korrigálta: önmagát és tanításait is. Az; úgynevezett asztali próbák: rendszerét például kevéssel; halála előtt dolgozta át, égé-: szítette ki a cselekvő elemzés, módszerével, A —,,,: „,,„ szerte a; mai napon viiágC)n; szeretette], hálával, tisztelettel; emlékeznek rá, Követik és vi-i tátják, alkalmazzák t.udato-i sán és tagadva is, tehát.: él.] Ügy él a ma színházában,: mint; a tudományos színház-; elmélet apostola, mint gya-I korlat! mestere pályánknak,: mint példaképünk, a színház! örök szerelmese, mint. a szín-; házi élet kiapadhatatlan kin-! esés bányáját; ! Ruttkaá Ottó amely a színészi alkotás testi és szellemi egységét tárgyalja, és amelyben lehetetten észre nem venni azt a hatást, ame­lyet a pavlovi-tanok jelentet­tek. Sztanjószlavszkij állandóan felhívta a színészek figyelmét a műveltség fontosságára. „Mű­velt, fejlett eiribeaiek kell len­nünk — tanítja —, hogy telje­síthessük a színész társadalmi küldetését.” Lényegében ez a hit a. társadalmi küldetésben kényszeríti arra is, hogy annyit és olyan sokhelyütt foglalkoz­zék az etika, és a színházi fe­gyelem kérdéseivel. (Pl. „A ■ színészetlka” című könyvében.) Számára a .színház templom, amelyet meg kell őrizni a szennytől, a tisztátalanságtól. — a színész pap. „Nem lehet köpni az oltár előtt és aztán ugyanott a leköpdösött földön imádkozni... Végrevalahára az emberek kezdik megérteni, hogy most, a vallás hanyatlása idején a művészetnek és a színháznak kell templommá emelkednie, minthogy... az tisztítja meg az emberiség lelkét.” „A művészetet kell szeret­nünk magunkban, nem ma­gunkat a művészetben” —< hirdette és személyes példa­mutatásával igazolta kortár­sainak, bizonyította a követ­kező szinésznemzedéknek igazságát. Etikai tanításai vál­tozatlanul ideálként ragyog­na!:, és sok generáció nevelé­sével eszközei a nemes, a va­lódi színliáz teremtésének. Hány szí neszünknek kellene megszívlelnie azt. amit arról a hatásról fejt ki, ahogyan a hiúság, az anyagi számítás Egész életében küzdött a.s tál- teátrálitás, a kulisszahuzogatás ellen,, gyűlölte a formalista, öncélú és tartalmatlan színhá­zat. A színpadi realizmus egyetlen célravezető módszeré­nek az átállást, „az emberi lélek életének” megteremtését és visszaadását tartja. Egyik művészi alapelve az együttes elsődlegessége, ami nála. azt je­lentette; hogy' az alkotó mű­vésznek bele kell illeszkednie, az összhatásba, alá kell rendel­nie magát. az együttes érdekei­nek. SztányiszLavszkij rend­szere a színészt a lélektani ábrázolás módszereire szok­tatja, a belső történés fontos­ságára neveli, ahol a régi As bevált sablonok már mit sem érnek, az előnyös tulajdonsá­gok, a jó megjelenés, a zengő hang, a tetszetős mozgás, á csiszolt külsőleges technika he­lyébe az átélés művészete vá­lik a'színész eszközévé. Tévednek azonbaí>. átok I evccnes« 3Zt hiszik, hogy Sztanyiszlavszkíj követése va­lamiféle befelé forduláshoz ve­zet és elsorvasztja a színész technikai, fizikai eszközeit. Munkáiban jelentős figyelmet szentel: olyan kérdéseknek, mint: az izomlazítás, a szín­padi közérzet, a. test kifejező­képességének fejlesztése, a plasztikus mozdulatok, a sza­valás és ének, a színpadi be­széd. a tempó és ritmus stb. Nagyon érdekes a pszichofizi­kai közérzetről szóló elmélete, gyakorlati céljuk van. Azt igyekszem tolmácsolni, amire engem hosszú színészi, rende­zői és pedagógusi gyakorlatom megtanított.” Munkásságát a magyar szí­nésztársadalom a félszabadulás előtt alig ismerte, a felszaba­dulás után pedig vegyesen fo­gadta. Ennek fő oka az volt, hogy nem Sztanyiszlavsztojt ismertük meg, hanem rendsze­rének dogmatizálóit,. Nem cso­da, ha körülötte, eszméi körül szenvedélyes viták, gúny, meg- nemértés kavarogtak; szinte kettészakadt a magyar színész- társadalom: Sztanyiszlavszkij- párti és az öt tagadó táborokra. Aztán ugyanez játszódott le minálunk is, mint hazájában: leghevesebb bírálói közül Tai- rov a Kamara Színházban át­vette rendszerét, Mayerhold pedig helyettese lett az Opera- Stúdióban.. Ha rövid megfogalmazást keresünk, legfőbb célkitűzése megjelölésére, talán így hang­zana: az igazság keresése. Er­ről tanúskodik íegyvértársa, legjobb barátja, Nyemirovies Dancsenkó könyvének címe: „Az igazság színháza”. Ebből a szívós és lázas igazságkeresés- bői fakadt mindaz a tanítás, amely mai színészpedagógiánk alapia. A színészt az igazság­érzethez elvezető Sztariyiszlav- szkij a fizikai cselekvések, a tudatos végső cél, a képzelőerő kifejlesztése és a cselekvés fő­útvonalának útján vezeti. Száz esztendeje, 1&^én született Konsztantyin Szerge­jevics Alesejev — aki később Sztanyiszlavszkíj néven a világ legismertebb színházi szakem­bere, világhírű rendező és szí­nész lett. Könyvei, pedagógiája egy egész szinésznemzedék út­mutatója, tanítványai megta­lálhatók. minden olyan ország­ban, ahol színházi kultúra van. Hatása tükröződik sok ma élő művész «alkotásában, sajátos hangvételű rendezései ma is színpadon élnek a moszkvai Műrész Színház repertoárjá­ban, továbbélnek lengyel, né­met, cseh és magyar színpado­kon, olyan művészek, mint Sir Michael Kedgreve, Sybill Tóm­űiké, Elia Kazan vallják tanít­ványának magukat Az, hogy ma Párizs, London és az USA színpadjain Csehov az egyik legnépszerűbb szerző, Szta- rr/iszlavszkíjnak és a Művész Színház Csehov-előadásaínak köszönhető. Pedig ez a nagy gyakorlati tudás szinte semmi újat nem fedezett fel. „Csak” összegyűj­tötte mindazt a kincset, ame­lyek a színészeiét tapasztala­taiból fakadtak és olyan rend­szerré formálta, amely forra­dalmi változásokat hozott a ri­valda világában. Főműve, „A t zínész munkája" előszavában jJlíy vélekedik: „Sem ez a önyv, sert, az utána követ- .ző. többi, nem tudományos qH ényű —j írásaimnak csakis

Next

/
Oldalképek
Tartalom