Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

▼asármp, 1968. Janalr 18.

BSZAKMAGYAROftSZAö

5

Népsxeríí feladat

a választassa! kapcsolata® munka,

Beszélgetés Bíiiakoles it#pfi‘ont»akfivákkiil

A választás előkészületei bőven ellátták munkával hazafias népfpontbizottságaillkat. A sok dolog közepette egy rövid órácskára a miskolci népfront-bizottság szobájában üsz- szeültek a kerületek népfront- elnökei és a városi népfront- vezetőkkel beszélgettek munkájuk eddigi eredményeiről.

Nem valami hivatalos értekezlet volt ez, csak amolyan .erőgyűjtés a továbbiakhoz s tapasztalatcsere is egyben.

A lakosság élénk figyelemmel kíséri tevékenységüket

Kainmkl Uljosné, a városi népfront-bizottság titkára elégedetten állapította meg, hogy lift végignéz az címűit tanács- választásokon, azt látja, hogy a népfront mindig nagyobb szerephez jut, s kapcsolata mindig szorosabbá válik a tandes- csál.

— Már negyedik alkalommal figyelem magam is a választásokat — kapcsolódott a témához Szőke Andor, az I. kerületi népfront-bizottság elnöke, — s állíthatom, hogy a mostani jelöltek valóban a Hazafias Népfront Jelöltjei. Igen nagy önállóságot kaptunk a választások előkészületeinél.

Ezután arra terelődött a szó, milyen népszerű feladat is a választások előkészítése, minden választással kapcsolatos munka.

— A lakosság élénk figyelemmel kíséri tevékenységünket — mondotta erről Varga János, a IV. kerületi népfront elnöke — s most már nemcsak mi állítjuk, hanem a dolgozók maguk is érzik, hogy megtisztelő a tanácstagság.

— Ez mennyire így van — kapcsolódik be Kammel Lajo.s- nc — azt igazolja az a tény, hogy többen jöttek már hozzánk azzal, szívesen vennék, ha jelölnénk őket kerületi tanácstagnak. De eljönnek azért is, hogy jelöltet ajánljanak.

A számok önmagukban beszélnek

Szuchy Róbert, a II. kerület népfront-bizottságának elnöke megemlítette, hogy most látszik, milyen hasznosak voltak a tanácstagokkal folytatott beszélgetései, mert hiszen nagyon sok problémát igyekeztek közösen megoldani s hozzájárul a népfront ezáltal is a tanács tekintélyének növekedéséhez.

A IV. kerület Választási, előkészületeinek munkájáról Boldizsár Sándor kerületi népfront-bizottsági titkár a következőket mondotta:

— Eléggé széttagolt a területünk. Az a tény általában megnehezíti szervező munkánkat. De ennek ellenére — ilyen ritkán fordult elő — az összehívott 300 választási bizottsági

tagból csupán 30 nem jeleni meg a kitűzött időre, de ezek nagyrésze is elfogadhatóan in-, dokolta távolmaradását. A választási munkába 420 dolgozót tudtunk bevonni. Azt hiszem, ez a szám magától beszél az érdeklődésről.

Nagyon fontos problémát érintett tíünai Béta, a ifi. kerület népfront-bizottságának elnöke:

— Á mi kerületünkben bizony voltak olyan tanácstagok, akik egyetlen fogadóórát sem tartói iák, el sem mentek a tanácsülésre. Ezek helyett természetesen újakat kellett javasolnunk, az újaknál pedig feltétlen íigyelembevcttük a rátermettséget, s igyekeztünk tanácstagságunk színvonalát emelni.

— S a rosszul, vagy egyáltalán nem dolgozó kerületi tanácstagok elmulasztott munkája természetszerűleg a városi tanácstagra hárul, akire ezáltal fokozottabb teller nehezedett — mondotta Szarka János, a városi választási elnökség elnöke. — Azért is jó, ha kimaradnak a rosszul dolgozók, mert ezáltal tehermentesítjük a jókat.

A közélet jobban érdekli már

Eddigi munkájuk során azt tapasztalták a IV. kerületben — de ki tűnt, a többi kerületekben is ez a helyzet —, hogy a lakosság ragaszkodik ahhoz, hogy jelöltjük a kerületben lakjon, vagy legalább ott dolgozzon. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyzést tett Szuchy Róbert:

— Nem általános, de gyakran előfordul, hogy egy emberről, akit: az üzemben szeretnék, becsülnek, egészen más a vélemény lakóterületén. Itt esetleg Önző, összeférhetetlen, összegezve, olyan, akiben nem bíznak a lakók. Ugyanakkor találkoztunk még olyanokkal, akik munkahelyen is, otthon is köztiszteletét, megbecsülést élveznek, de kényelemszeretet- bő!, Vágy nem tudni mi okból, nem vállalják a közügyet. Van ilyep is, ámbár, egyre kevesebb.

— Ezzel szemben örvendetes jelenség — jegyezte meg Kostya Sándöriié, a városi nőtanács titkára —, hogy a nők nem zárkóznak már úgy el a közügyektől, mint régebben. Reméljük, hogy ez jótékonyan mutatkozik majd meg a választáson is.

Ha végetémek a jelölőgyűlések, a népfront-bizottságok miinkája nem csökken. Még hátra van á választás, valamint a jelölőgyüléseken elhangzott bírálatok, javaslatok Összegyűjtése és feldolgozása. A jövő héten kerül sor Miskolcon

az országgyűlési képviselők jelölésére. Ezután kiválogatják a sZavazatszedő bizottság tagjait, felkészítik őket tennivalóikra.

Vrbaiicsok Mihály, a városi népfront-bizottság elnöke pedig rámutatott á népfront választás utáni ns'tv feladatára, amely az új tanácstagokkal Való foglalkozásban áll. Meg kell ismertetni őket a törvényekkel, jártassá kell tenni őket a. közigazgatási munkában. Á népfront ezt a feladatát majd a tanáccsal közösen oldja meg.

A. I.

A fősnél asszonyokról

Véletlenül rossz számot1 tárcsáztam és a megyei nő- tanács jelentkezett. No, mindegy .— gondoltam —, ha már így összehozott velük a „sors", megkérdezem, mi újság van náluk.

— Azzal mindig szolgálhatunk — válaszolták a vonal mégik végén. — Jöjjön ki, nézze meg!

Néhány pere múlva már a nőtanács barátságos, meleg irodájában ültem, s hallgattam, mi mindennel foglalkoznak most itt.

— Nemsokára értékeljük a járások isz-nőbtigádjai között folyó munkavérsonyt. Igazán örvendetes, hogy milyen szép eredményt értek cl a brigádok — mondja Iíovács Barná- né, - miközben jelentéseket

Az idén már 4CK) tsz-tag üdült Miskoic-Tapolcán

Az '-országszerte ismert mis- köíc-tapolcai üdülőhelyén a téli hónapokban Sem „halt meg aZ élet”. A Pénzügyminisztérium üdülőjében az ország minden részéből érkezett termelőszövetkezeti tagok töltik az egész éVi munka után jól megérdemelt pihenőjüket. A novemberben kezdődött üdültetés során nyolc alkalommal váltották már egymást az ötven—ötvenes csoportokban pihenő dolgozó parasztok, akik az ország legkülönbözőbb részéből. Szabolcs-Szatmár. Szolnok, Nógrád és más megyékből érkeztek. Husszupályi, Locskod, Gáva, Tunyog és más, szinte ismeretlen kis községek tsz-tagjni töltötték vidám szórakozással a lü napot MiskoJc- Tapolcán.

Az üdülő vezetősége messzemenően gondoskodott, hogy a nagyhírű fürdőhelyen töltött napok feledhetetlenek legyenek, hiszen az üdülök közül számosán először még csak most hagyták el községüket. A kitűnő ellátás mellett közös színház- és mozilátogatásokat szerveznek részükre, elviszik kirándulni az üdülőket Lillafüredre és a Bükk más. festői szépségű vidékére, s nem utolsó sorban felkeresik a híres tapolcai termál és barlangfürdőt is.

A téli hónapokban az idén már eddig 400 dolgozó paraszt gvűjtött új erőt Miskolc-Tapolcán.

A közeli napokban érkezik meg a másik híres miskolci üdülőhelyre, Lillafüredre a tsz-parasztok első csoportja.

Megszállották

$ \s *

ISII

szed elő az íróasztal fiókja-: ból. s együtt nézegetjük, mit vállaltak, mit teljesítettek a isz-ek nőbrigádjai. — A legjobb termelőszövetkezeti munkacsapatok között ott találjuk a gönciekét is. De a jó eredményhez egy kis történet is fűződik,

Hogyan történt ?!

Tavaly tavasszal történt. A gönci termelőszövetkezet tizenhárom asszonya elhatározta, hogy versenyt indít, s nagyon kitesz magáért a munkában. Ne mondják folyton lekicsinylőén és kézjegyintve, hogy.. Asszonymunka? — Olyan is az!”

Az egyik közgyűlésen előterjesztették a Vállalásaikat. Burgonyából 70 mázsát terveztél: be holdanként, cukorrépából 130-at.

— Hogy mennyivel lesz több, azt még nem tudjuk. De hogy több lesz a termés az biztos! — mondták az asszonyok ha tá rozolián.

A tagság felmordult:

— Mit akarnak ezek. nem férnek a bőrükbe? Micsoda felajánlás! Csak legyen is, aki teljesítse! — hangzott innen is, onnan is.

Kezdetben még a vezetőség is akadékoskodott egy kicsit — nem hittek az asszonyokban —, a falu többi lakóiról nem is beszélve. Gáncsoskod- tak, akadályozták a munkájukat. Megszólták őket, mert szakmai és politikai továbbképzést szerveztek. (Ketten járnak közülük a gazdaasszonykörbe, de ők már idősebbek. A többi tizenegy a tsz-akadémía II, éves hallgatója.)

Hiába volt minden bosszantó:;, torzsalkodás — a brigád derekasan dolgozott. S mikor az őszi betakarításra került sor, az eredmény csendesebbekké tette a gáncsoskodó- kat. Mert burgonyából 70 mázsa helyett 102, cukorrépából

130 helyett 145,5 mázsát „szü- rc-teltek” a brigád területén. Az elosztásnál megint volt egy kis zavar. A tsz vezetősége nem akart beleegyezni a premizálásba. A tértién felüli burgonya és cukorrépa meny- nyiseget a tsz egész tagsága kpzött. akarta szétosztani. Ez nem lett volna igazságos, hiszen sole akadályt kellett leküzdeni. és sokat kellett dol- gozniok is az asszonyoknak, hogy amit vállaltak, teljesítsék.

Rossz-akarat mindig akad

Sok akadékoskodás után végre megkapták a részüket. — Persze, még most is sok rosszakaratú ember van! A napokban például levelet hozott a posta a brigád címére. Nem tudják, ki lehetett az ..Ilonka néni”, aki arra biztatja az asszonyokat, hogy csak imádkozzanak, azzal minden probléma megoldódik. Nagyon egyszerű megoldásnak látszik, de az asszonyok így vélekednek:

— Tálán lett volna 102 mázsa krumplink, ha munka helyeit a templomban imádkozunk. .. ? Mi nem avatkozunk senkinek a vallási ügyeibe, hát hagyjanak minket is nyugodtan dolgozni!

De lassan lemorzsolódnak ezek az emberek. Ez leginkább abból látszik, hogy a zárszámadás után, tehát még ebben az évben, újabb négy női munkacsapat nevez be a versenybe.

Nemcsak Göncön találkozunk ilyen problémával. A megyében gyakran előfordul máshol is. Sok helyen nem értékelik még kellőképpen az asszonyok munkáját. De az eredmények élöbb-utóbb bebizonyítják mindenütt, hogy megérdemlik a bizalmat, s a dicséretet is, mert jól és lelkesen dolgoznak.

Forgó Edit

Ki meri kciségbevonni azt az igazságot, hogy a szenvedély leküzd minden nehézséget? így az igazi horgásznak sem akadály a tél. a fagy. Ilyenkor, amikor Jég borítja a Vizeket, egy-két soványka keszeg nagyobb dicsőség, mint nyáron az óriásba!. Néni is utolsó dolog a frissen fogott zsákmány helyben megsütve!

Négy év akii magánerőből és OTP kölcsönből 12 ezer családi házat építettek a borsodi falvakban

*****S**********&**********-k****ik**;-k***-k********ick'-ktrk****-tck************

Borsod megyei ipartelepein és községeiben a párt helyes politikája nyomán egyre több dolgozó épített családi házat. A kislakásépítők a munka elvégzéséhez sole segítséget kapnak. A megyei tanács például a járási székhelyeken úgynevezett építőnapokat szervez. Ezeken felvilágosítják a dolgozókat, hogy a rendelkezésükre álló összegből: hogyan tudnak ízléses és kényelmes otthonokat építtetni. Ezenkívül típusterveket bocsát rendelkezésükre és lehetővé tette, hogy a helyi TÜZÉP-telepeken jó minőségű és- elegendő anyagot vásárolhassanak. Ugyanakkor az építtetőiét jelentős kölcsönökkel segíti az OTP is. A dolgozók igénybe is vették ezeket a lé** **** **••***■«• -A ****** A**-* **** *********

Jrol:

Mi*

hetöségeket. és a két választás között eltelt négy esztendőben a megye területén 12 ezer családi házat építettek. A kislakások mielőbbi felépítéséhez az OTP csaknem 500 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt biztosított, Ebből, valamint megtakarított pénzükből a dolgozók a helyi TÜZÉP-telepeken négy év alatt több mint 400 millió forint értékű építőanyagot vásárollak. így — többéi: közölt — 1.10 miük) téglát és 48 ezer tonna cementet. Az új családi házak felépítésével új falurészek és új utcák alakultak ki a megye számos községében — mint például ' Nyékládházáa, Rudnbányán, Edelénybcn, Izsó- f alván és Serényi alván. A kis- lakásépitéseket az idén is folytatják és az év végéig magánból és OTP-kölesönből előreláthatólag 3 ezer családi házzal gazdagodik a megye.

Megalakul! n MTESZ Bérsed megyei inlézöhizoüsága 2í. ludosjuPyos szakcsoportja

A MTESZ Borsod megyei intéző bizottságának irányítása alatt eddig 20 tudományos egyesület fejtett ki társadalmi •munkában értékes tevékenységet. A csaknem 3000 borsodi mérnököt és technikust felölelő szakgárda a legkülönbözőbb munkaterületeken végzett kutatómunkát, és nyújtott társadalmi segítséget az egyes üzemeknek.

! A MTESZ-hez tartozó tudományos egyesületek szama most tovább növekedett, mert Sajószentpéteren megalakult a szilikátipari tudományos egyesület csoportja is. A csoport •munkájában a Sajószfcritpéfer! ‘Üveggyárban dolgozó mérnö- ,kök és technikusok közül 30-an •vesznek részt. A csoport fel- ‘adatának tűzte ki többek kö*’ izött a szilikátípar fejlődéséről ■szóló tanfolyam tartását. Szak- bizottságaiban pedig az üveg-; •gyárban eddig kézzel végzett [munka kisgépesítését, valaiOint • az üvegolvasztás idejének csökkentését, tanulmányozzák, s ■annak alapján javaslatokat készítenek.

jó példa is ragadós, mert a több* mint kétszáz emlíer közül ti-> zefiöt-húsz jár középiskolába,J technikuma. Ha mindent össze-* vétünk — középiskolát, íechni-J kumot, szakmai tanfolyamót,* akadémiát — akkor kiderül: a* dolgozók fele műveli magát. a] dolgozók fele rendszeresen* olvas. Van egy félezer kötetes* könyvtár, 40—5Ö-nek pedig van* saját kis könyvtára. . *

— Nekem 33 kötet könyvem* vart — mondja Szadai Nesztor.’1

A szálló az utóbbi időben —j a tröszt véleménye szerint is .—> mindenben sokat fejlődött.* Jobb a légkör, sokan művelőd-: nek, s az itt lakóknál fordulj elő a legkevesebb hiányzás va-x lamennvi szálló lakói között. A* szálló lakói általában elegedet-’ tek a szolgáltatással. Vannak* azonban gondjaik is, amelyek i megoldásra várnak. >

Kékesi Bálint így összegezi:*

— Napp'al nincs vizünk,* csak éjjel Ez elképzelhetfitle-J nül nagy hátrány, ahol ennvi* ember él. És messze van az ét- 5 keztetés. Jó másfélkilométer. J

AZ UTÓBBI pár hónap múl-* va megoldódik. A két szállás] mögött most építenek égy mo-> derű, 200 személyes új szállót’ a szánóépítéssel egyidejűleg itt* létesítenek étkezdét is. És mi’ lesz a vízzel? Nem tudják. En-J nek megoldását az illetékesek-* tői várják.

Csorba Barna '

támadtak, hogy viselkedhet ígv. igaza van a gondnoknak, kulturált környezetet kell teremteni.

Kicsit furcsa, de voltak emberek. akiket arra is rá kellett szoktatni, hogy tiszteljék a szállóban dolgozó takarítónőket, s legelemibb dolog az; köszönni is illik.

— Sok esetben — mondja Smidt Istvánné ~ ma is előfordul, hogy egyes fiatalok tiszteletlenül viselkednek. Az ember szól: ne szórjanak szét mindent, van aki odacsapja: azért van a takarítónő, csinálja!

A legtöbb gondot a fiatalok okozzák, pontosabban a fiatalok egy része. Kikerülnek az MTH felügyelete alól, jól keresnek. mindjárt fejükbe száll a dicsőség. Van, aki 3—4 ezret is keres, de 15-én már nincs pénze. Persze, égy idő után ezeknél is lelcsitul ez a tombolas. Valahogy azért mégis jobb lenne, ha úgy élnének, mint a sok között Györkös József. Róla ezt mondják.

— Úgy él. úgy gondolkozik, s úgy szórakozik, ahogy egy fiatalnál: kell, ahogy várjuk.

ÉS ÚGY KELLENE ÉLNI mindegyiknek. mint Kállai Sándor, Tóth János teszi. Ösz- szel jöttek az MTH-ból n bányába, s tanulnak tovább. Egyik gimnáziumba, a másik technikumba jár. Egyébként a

bet iszik az elégnél, szégyellni- vaíőan állít be a szállóba.

— É's másnap — jegyzik ínég mosolyogva — fizeti az „ötven ropó stólát”.

— Mát az mi a csuda?

Megmagyarázzák. Ennyi

büntetést kell fizetni. Hja, a szállóban rendnek kell lenni! Aki mulat, annak fizetnie kell.

í MyÉésszáílÉgii j

^

_________r

A

z egyik lakó önvallomásként így beszéli el megtévedésének történetét;

— Elindultam haza, a Nyírségbe. Arra még emlékszem, hogy a Polóniában is jártam, de arra nem, hogyan váltottam meg az állomáson a jegyem és arra sem, hogyan kerültem az ágyba. De arra igen, hogy másnap a gondnoktól olyan fejmosást kaptam, s úgy elszégyelltem magam, hogy aligha fog velem ilyesmi mégegyszer előfordulni az életben.

A Szállórend fölött nemcsak a gondnok őrködik. Az egyik fiatalember „siktába” indult, de „elfeledkezett” rendet teremteni a szobában. A gondnok figyelmeztette. Ő azonban csak megvonta a vállát, s gunyorosan intett egyet. Hatan is rálehet. A szállóban — mint általában — az ország különböző részéiből összejött emberek Jaknak. Alapjában véve — egykét esettől eltekintve — mind becsületes, jóindulatú ember. Itt van például Kékesi Bálint. Lassan évtizede lakik munkás- szálláson. Kiegyensúlyozott ember, s nemcsak maga .él így. hanem hatással van másokra is. Siroki Gergely, Jurkó József ifjú ember. Nekik — mindketten árvák — a szálló igazi otthont jelent. A szobákat igyekeznek otthonosan berendezni, kulturált környezetet teremteni maguk körül. Es sok-sok ilyen ember nevét lehetne felsorolni. Vannak ül Vart emberek is, akik aszerint élnek, milyen környezet veszi őkel körül. Notórius italozók, verekedők társaságában Clzüllenek — ez sodorta a bűn útjára Sz. L.-t is —* s kiegyensúlyozott életet élő emberek között, azok hatására kulturáltan viselkednek.

A SZÁLLÓBAN a gondnok, az önkormányzati szerv, a kulturált körülmények között élni akaró emberek akarata, s szelleme került fölénybe. És nem is csodáinivnló, inkább természetes, hogy régi „fenegyerekek” elismerésre méltóan élnek, vagy kezdenek élni. Persze. még nincs ideális állapot. Fizetéskor még ma is előfordul, hogy egyik-másik bányász töbAZ ÉJSZAKAI csöndet váratlanul nagy dübörgés, kiabálás, durva szitkozódás veri fel. Ä Szobák ajtaja sorra felpattan s a békésen alvó, s ágyukból fölvert emberek megrökönyödve bámulják az eléjük táruló látványt. Néhány erősen besze- szelt bányász — késekkel, léccel, baltával felfegyverkezve — vicsorog egymásra, s dühösen vagdalkozik. Áz álmukból felvert emberek csak nagynehe- zeh. tudják őket lecsillapítani.

Ez az éjszakai verekedés az egyik pereces! munkásszállóban zajlott le.. És nem ez volt az egyetlen ilyen kirívó eset. Még jónéhány hónappal ezelőtt is a Béke-Szálló, s különösen a Kos- suth-szálló földszinti részeiben akadlak, akik többet engedtek meg maguknak. És nem kell csak 2—3 notórius italozó, garázda ember, pontosan elég áhhoz, hogy rosszhírűvé tegye jó kétszáz ember második otthonát.

És hogy volt híré, az bizonyos. a’ szállógondnok — Maezkó Zoltán — elmondja, hogy tavaly, idekerüjése előtt jóindulatúan figyelmeztették, vigyázzon: híres itulozgatók, verekedők vannak a szállóban. Öt is kikészíthetik.

— Nem. bántott engem senki egy ujjal sem mondja. — Még csak meg sem sértettek.

fiz a pár szó éppúgy jellemző, (mint az említett verekedési je-