Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

Hruscsov tovább utazott Varsóból Tegnap a magyar küldöttség itt útra kelt fiSSAKMAGTARORSZAG Szombat, 1965. január 13. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a szovjet Miniszterta­nács elnöke és Podgornij, az SZKP KB elnökségi tagja, Uk­rajna Kommunista Pártja Köz- 'ponti Bizottságának első titká­ra, akik Gomulka és Cyranki- ewicz meghívására, Berlinbe menet megszakították útjukat Lengyelországban, január 11- én az. Olsztyni vajdaságba ér­keztek. A szovjet vendégeket útjukra elkísérték: Wladyslaw Gomul­ka, a LEMP KB első titkára, Jozeí Cyrankiewicz, Zénón Klyszko, Ignacy Loga-Sowinski • és Marian Spychalski, a Politi­kai Bizottság tagjai. Gáspár Sándor, az MSZMP A MíWler’anécs ülése A Tájékoztatási Hivatal köz­li: A Minisztertanács csütörtö- '<■00 ülést tartott. A kormánv elnökének előterjesztése alap­ján megvitatta és elfogadta a Minisztertanács első félévi munka tervét. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezetésével pénteken pártküldöttség utazott Berlin­be Németország Szocialista Egységpártjának január 15-én kezdődő VI. kongresszusára. A küldöttség tagjai Sándor Jó­zsef, a Központi Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság párt­ós tömegszervezetek osztályá­nak vezetője és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság ber­lini nagykövete. Hasznos vo’t a Kuznyecov —Rusk találkozó Washington (MTI) Mint már jelentettük, Kuz- nyecov#szovjet külüflyminisz- terhelyettes csütörtökön talál­kozott Rusk amerikai külügy­miniszterrel és háromórás meg­beszélést tartott vele. A t-^’ál- kozó első részében a két politi­kus a főbb nemzetközi kérdé­seket vitatta meg, ezután pedig Rusk villásreggelit adott Kuz- nyecov tiszteletére. Csütörtökön délután a szov­jet. külü.evminiszterhelyettes William G. Fosterrel, az ame­rikai leszerelési és fegyverzet­ellenőrzési hivatal vezetőjével tanácskozott. Mindkét megbeszélésen je­len volt Dobrinyin, a Szovjet­unió washingtoni nagykövete is. A tanácskozások végeztével a szovjet külügyminiszterhelyet­tes elmondotta az újságírók­nak, hogy „érdekes és hasznos beszélgetést" tartott Ruskkal, ezen megvitatták a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseit és néhány fontos nemzetközi problémát. Reap, az, amerikai külügymi­nisztérium szóvivőié szintén nyilatkozatot tett közzé, ebben elmondotta.’bogv Rusk és Kuz- nyccov átfogó jellegű megbe­szélést tartott., Mindkét fél ki­fejezte azt a reménvót. ho<w az elkövetkező időszakban lehe­tővé válhat egves fontos prob­lémák megoldása. összehangolt, jó munkával... (Folytatás az 1. oldalról.) kőid Hűtőipari Vállalat, a ' Szerencsi Csokoládégyár. a vil­lamosenergiaiparban pedig né­hány kisebb erőmüvet az ÉMÁSZ-hoz. a kesznyéteni és tiszalöki erőműveket pedig a Tiszapalkonyai Erőműhöz csa­tolták. Ezek az átszervezések ez év elejével lényegében ad­minisztratív úton jöttek létre, a munka zöme viszont még hátra van. A vezetők kiválasztásánál és a felszabaduló emberek elhe­lyezésénél a legnagyobb gon­dossággal és emberséggel kell eljárni, mindemellett gondos­kodni kell arról, hogy a terme­lésben zökkenő és visszaesés ne következzék be. Minden üzemben, az iparban s a mezőgazdaságban egyaránt kulturáltabb vezetés megte­remtésére kell törekedni Igé­nyesebbnek kell lennünk ma­gunkkal és munkatársainkkal szemben, előrelátóbban, meg­fontoltabban kell tervezni a munkát azért, hogy a vezetés ne az események után kullog­jon, hanem befolyást gyakorol­jon azok alakulására. Harcolni kell a népgazdasági' szemlélet érvényesüléséért, s nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 24 ha közvetlenül nem is, de köz­vetve nagyon sok üzemünk részt vesz a szocialista orszá­gok közötti nemzetközi munka- megosztásban azzal, hogy pl. a gépipari, kohászati, vagy vegyipari és mezőgazdasági üzemeink termékei megjelen­nek a kooperáció révén más, továbbfeldolgozó, esetleg komplett gyárberendezéseket szállító üzemek termékeiben. Éves munkaverseny A dolgozók kezdeményezé­seinek megvalósítása, révén fo­kozni kél! részvéteiteket a ve­zetés munkájában. Ez évi fel­adatainkat minden területen a soron következő tervismertető tanácskozásokon ismertetni kell és gondoskodni kell arról, hogy a kongresszusi verseny folytatásaként ez évben is ki­bontakozzék az ezévi feladata­inkra épített éves munkaver­seny. E téren újabb állásfogla­lásra nincs szükség, maradék­talanul meg kell szerveznünk mind az iparban, mind a mező­gazdaságban a megyei pártbi­zottságnak az elmúlt évben a munkaverseny fejlesztésére hozott határozatát. Az ipari üzemekben is, a me­zőgazdaságban is napirenden kell tartani az anyagi ösztönzés fejlesztésének problémáit. Arra kell törekedni, hogy ezévi fel­adataink megvalósítását minél jobban segítsék elő a bérezési és premizálási rendszerek. A mezőgazdaságban ez az egyik legfontosabb feladat. E terü­leten nagy gonddal kell tanul­mányozni az eddigi tapasztala­tokat, tovább kell finomítani a már meghonosodott jó mód­szereket és tovább kell lépni abban, hogy a termelésben ne- csak a termelőszövetkezeti ta­gok. hanem a vezetők is minél jobban legyenek érdekelve. ■ A tájékoztatóból is kitűnik, hogy feladataink nagyobbak, mint az elmúlt évben, de össze­hangolt jó munkával teljesít­hetők, reálisak. Teljesítésük részünkről ismételt hozzájáru­lás lesz népgazdaságunk fejlő­déséhez, dolgozóink életszín­vonalának javulásához. Az em­lített feladatok megoldása azt igényli, hogy területi és üzemi pártszervezeteink tegyék azo­kat teljes egészében magukévá, és munkájuk hatékonyságát azok megvalósulásán mérjék le. Meggyőződésünk az, hogy így is lesz. — fejezte be fontos tájékoztatóját Dojcsák János elvtárs. Heti külpolitikai összefoglalónk Az utóbbi napokban meg­élénkült a nemzetközi politika színtere. Kongóban folytatódott az úgynevezett ENSZ-hadmű- velet, amelyet azonban tovább­ra is nagyfokú következetlen­ség jellemzett. Ennek követ­keztében vált lehetővé, hogy Csőmbe katangai diktátor, aki pár napjá még arról nyilatkez- gatott, hogy aláveti magát az ENSZ egyesítési tervének, most újra a. rhodesiai határon szervezkedik. A hírügynöksé­gek heves harcokat jelentenek Dél-Vietnamból, ahol a nép partizánalakulatai egyre súlyo­sabb csapásokat mérnek az amerikaiak támogatta diemista katonaságra. Eredményes tár­gyalásokat folytatott a Kínai Népköztársaság fővárosában mindennél jobban meggyőzte erről mindaz, amit a leghatal­masabb szocialista ország a karibi-válság során azért tett, hogy megmentse az emberisé­get a nukleáris pusztulástól. Ezért üdvözli a békeszerető emberiség a kubai kérdésben elért megegyezés hírét és te­kinti e rendezést olyan nrece- densnek, amely rendkívül hasz­nos lehet a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok jövőjét illetően. Vihar a NATO berkeiben Az elmúlt héten feltűnően, talán túlságosan1 is feltűnően megélénkült a helyzet a leg­nagyobb nyugati NATO-orszá- gok fővárosaiban. Ennek az az Bnnclanaraike asszony. Ceylon miniszterelnöke és Subandrio, az indonéz első miniszter he­lyettese, külügyminiszter A tárgyalásokról kiadott közle­mények szerint a feleli egyet­értettek abban, hogy a kínai— indiai határvitát a bandungi értekezlet szellemében, azaz békés tárgyalások útján, hala­déktalanul rendezni kell. Braziliában népszavazás zaj­lott le, amelynek során a vá­lasztók nagy többsége állást foglalt az elnöki rendszer visz- szaállítása mellett. A kubai kérdés rendezése hasznos precedens Az elmúlt héten lezárult a Karib-tenger térségében kiala­kult válságnak az a szakasza, amely egy időben a termonuk­leáris háború kirobbanásával fenyegette az emberiséget. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok ENSZ-megbízottai levél­ben tudatták a világszervezet főtitkárával, az utóbbi hetek­ben folytatott tárgyalások eredményeként olyan helyzet alakult ki, amely nem indo­kolja, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa továbbra is napi­renden tartsa ezt a kérdést. A szovjet—amerikai meg­egyezés hírét világszerte nagy megkönnyebbüléssel és helyes­léssel fpgadták az emberek. Igaz, hogy a tárgyaló felek még nem minden kérdést ol­dottak meg, de ennek ellenére világosan bebizonyosodott, a nemzetközi konfliktusok egyet­len célravezető megoldási mód­ja a békés tárgyalás. S az is az igazsághoz tartozik, hogy a vi­lág közvéleménye teljesen tu­datában van annak, hogy a bé­kés rendezésért a Szovjetuniót és személy szerint Hruscsov szovjet miniszterelnökit illeti az elismerés és köszönet. Ha voltak emberek, akik korábban nem voltak eléggé meggyőződ­ve a Szovjetunió béke-akara­tának # őszinteségéről, ezeket oka, hogy tovább terjedt az a vihar, amit Kennedy és Mac­millan nassaui tárgyalása is- ditott el, pontosabban az Egye­sült Államok ama elhatározása, hogy — ha tetszik nekik, ha nem — Polaris rakétákkal látja el angol és francia szö­vetségeseit. Macmillan, aki meglehetősen szorult helyzet­ben volt, kénytelen-kelletlen elfogadta az amerikai koncot. De Gaulle tábornok azonban nem tanúsított különösebb lel­kesedést az ügyben, sőt, ahe­lyett, hogy igazi francia elegan­ciával lemondott volna önálló nukleáris erejének kiépítéséről, a legfrissebb hírek szerint arra készül, hogy felrobbantsa első hidrogén bombáját. Korántsem ennyire rátartiak a nyugatnémetek, akik viszont kézzel-lábbal, foggal és köröm­mel hadakoznak azért, hogy ők is kapjanak a Polarisokból. így azután az önálló NATO- atomütőerő megteremtésének hívei egymás után kelnek ván­dorútra, érvelnek és alkudoz­nak, igyekeznek szövetségese­ket szerezni egymás ellen, ten­gelyeket kialakítani. Ma már nyíltan beszélnek annak lehe­tőségéről, hogy a. nukleáris fegyverek birtoklásáért folyf hajszában a Bonn—Párizs ten- gely mellett kialakult a Rón* —London tengely is. Washing­ton mindezt némi szkeptíciíl mussal szemléli és bízik benn« hogy sikerül ráerőszakolni' erőskezú vezetését marakodj szövetségeseire, hogy valóbb, sikerül-e, az a legteljesebbe' nyitott kérdés. A Pravda cikke az érdeklődés homlokterébe Világszerte nagy érdeklődét váltott ki a napokban megje leni. Pravda-cikk, amely ke runk fő problémáival és 1 nemzetközi munkásmozgalof kérdéseivel foglalkozik. I Szovjetunió Kommunista Párt jának központi lapja ismétel ten kifejti, hogy korunk fő két dése a háború és béke kérdést hogy a szovjet párt további; is rendíthetetlenül vallja, s atomvilágháború többé nem é kerülhetetlen, s hogy a szoci«' lizmus világméretű győzelmi békés eszközökkel, a békés ve* seny és a békés együttélés ki rtilményei között lehet, igazai megvalósítani. A Pravda rí, mutat, azok, akik nem hiszné a békés együttélésben, elvest tették bizalmukat a néptönd. gek erejében, olyan útra tévét tek, amely ellenkezik a. nett! zetközi munkásmozgalom élt1 sze által elfogadott és követe! helyes lenini politikával. f cikk első visszhangja a Kel* ten és Nyugaton egyaránt a hogy a Szovjetunió Komin* nista Pártja ismét tanubizoní ságát adta, senkiitek a kedv' ért nem tér le a békés együl! élés Lenin megjelölte- út járt Ezért üdvözlik ezt a cikket1 világ kommunistái, a komin1 nista és munkáspártok, a békf szerető emberek százmillió mindazok, akik számara a bei nem frázis, hanem életcél. De Gaulle megftegveíRiszett két háborús bűnösnek _ Párizs (MTI) De Gaulle kegyelmet adott a Franciaországban fogvatar-. tott két utolsó hitleri háborús­bűnösnek: Karl Oberg és Hel­mut Knochen SS-vezetőknek. Múlt év november 28-án adták át őket a nyugatnémet szer­veknek, az erről szóló hivata­los közlemény azonban csak most jelent meg. Oberg SS-tábornok a Ge­stapo franciaországi főparancs­noka volt a megszállás idején, a franciák Párizs „mészárosá­nak” nevezték. Egy angol kato­nai törvényszék már 1946—1>-' halálra ítélte brit ejtöernj'i katonák kivégzése miatt. Ma; átadta a francia hatóságokní Franciaországban hosszú húg vona után csak 1954-ben álj tolták bíróság elé, helyettes, vei, Knochen-nel együtt. í két fasiszta gonosztevő mii egy 80.000 francia hazafi hal' Iáért és soktizezer deport) szenvedéseiért felelős. A bíróság halálos ítéld nem hajtották végre Oberg' és Knoehcncn. Bonnban és rizsben befolyásos pártfogó, akadtak. Coly, volt köztárs sági elnök 1958-ban mindkét* jüle büntetését életfogytig^ kényszermunkára változtat! De Gaulle újabb kegyelmi ! tézkedésével szabadlábra I1­lyezle őket. A két háborús bűnös kegyelmezése felháborodj váltott ki a francia közvé- menyben. Hruscsov távirata fNkrumab elnökhöz Nyikila Hruscsov Kwav Nkrumah ghanai elnökhöz táj iratot intézett, amelyben íj háborodását fejezi ki a nép- lenes reakciós elemek által' elnök ellen megkísérelt rénylet miatt. Hruscsov további sikerei*, kíván táviratában Nkrumah; nőknek „a ghanai nép, az eé{ világ és a népek barátsága V dekében kifejtett nemes te', kenységéhez és őszinte rész'j tét fejezi ki azon ghanai álla* polgároknak, akiket a büf merénylet következtében ve teség ért”.' Dobi István, az Elnöki 1 nács elnöke szintén távirati* üdvözölte Nkrumahot, abból alkalomból, hogy az ellene tj vezett bűnös merénylet m? hiúsult. sípos gyula tovább semmi, akkor mit te gyen az ember? Jó volna megállítani az időt maradjon még csak így min den, vagy visszahajianj < naptárt az előző hétre, ami­kor még csak megy az útor az ember, de nem látja sem­minek a végét és nem is akar. ja látni, se azt, hogy mi lesz Katival, Sárikával, se azt a másik gondot: a szövetkezetét. Tudta ő már régen, hogy el­jön ennek az ideje, nem is ellenkezett, sőt már évek óta készítgették elő, mi lesz, ha úgy lesz. Még az ifjúkori áb­rándozásból is föltámadt min­dig valami: hiszen ezt akar­tam, erre vártam én eszmélé- sem óta. A Dózsa úgy kezdte már az építkezést is, hogy az egész községre számítottak, és Já­nos is részt vett azokon a megbeszéléseken, amelyeken a jövendő szőlőtelepítés tér­képét rajzolták föl. Ismeri a számokat, mennyi most a köz­ségben egy hold átlagjövedel­me, ha kertet, szőlőt, jószágot, mindent beleszámítunk. Ko­vács Feri a járástól mondta is neki tréfálkozva: — Kossuth- díjat kapsz Jánoskám, ha két év alatt eléred ezt a szövetke­zetben. Persze, hogy nem érik el. A java jószág, meg a java igyekezet évekig a háztájinak hajtja a hasznot. De így is aranybánya lehet ez a község, csak az emberekkel lehessen szót érteni, csak ezt az egyet el ne rontsák. A díj nem érdekli őt. Díjat kaptak már érdemtelenek is, és ha csak azt akarná, hogy a nevét emlegessék, lett volna elég módja arra, hogy „ki- ugorjon”, nevet szerezzen. Más rangja volt néki, valósá­gosabb, olyan, hogy a hivatal­beliek tisztelték, meg a szőlőhegyiek is kalapot emel­tek előtte. Fülébe jutott, hogy néha azt mondták a járásnál: — Olyan kiskulák ez ,a Ta­kács János, — de hozzátettéK, — esze az van. Vagy-i----Tud e z az ember. — S még az ily bökölődő hangokban is benne volt, hogy ez mégiscsak a mi emberünk, bárcsak több volna ebből a fajtából. A falubeliek, meg a szőlőhegyiek között persze, akadt irigye is, leki­csinylője is, de a java embe­rek becsülték, a mi kutyánk kölyke. Valami még talán az öreg Vargha tekintélyéből. is ráragadt, és akarta, nem akar­ta, járásszerte jó név volt a Takács Jánosé. Mondta is Kovács Feri, hogy menjen agitálni, de . ő nem állt kötélnek, Olyan' hirtelen szakadt rá ez az általános át­szervezés, hogy ezer tenni­valója volt amúgyis, és őszin­tén szólva, kezdettől nem tet­szett neki -ez a hamari munka. De ha már így van, így van. Nem is ebben van' a bai, hanem mindabban, ami most így összetorlódott. Mint ami­kor rosszfogású zsákot, vagy nehéz fát tart valaki kezében és fogja, markolja egy dara­big, aztán érzi, hogy az ujj inai nem engedelmeskednek, hiába markolja görcsösen, a fogás enged és csúszik kifelé a zsák, a fadarab, menthetet­lenül csúszik a semmibe, a veszedelembe. Az agy még éber és tudná a dolgát, a test izmai se fáradtak, tartalékuk is van, csak éppen ez az egy, a kar, a kéz, az öt ujj marko­lása vesztette el minden ere­jét, az vált lehetetlenné, ez veszít el mindent, ami pedig még menthető volna. így csúszik ki most kezéből a világ, a valóságos élet és a százszor elképzelt jövendő, a legfontosabb szál, amit tarta­ni kellene görcsösen, az iz­mok, az inak megpattanásáig. Fut a motor a homokon és ha régi kerékvágásba akadt, nehéz onnan kitéríteni, követi a nyomot, amit más húzott elébe. Fut a motor a betonon és ott is csak nyomot követ, a régi utat, a megszokottat — hiába mulatja a tábla két kar­jával, hogy: Nagyliget, meg Budapest — mégse arra visz az út, hanem befelé a régi ut­cán, a nagy felemás házhoz, amely kívülről már verandás balatoni villa, de bentről, az udvar felől még a régi geren­dás tanya, az otthonnal, a me­leg, öreg konyhával. Korán este van, mire János hazaér, ég a villany a konyhá­ban is, az új épület nagy szo­bájában is. Vendégek Kati kitett magáért. Része volt ebben Eszti néni­nek is, aki csak azt érezte, hogy' a fiatalok között valami rendbejött s minden igyekeze­tével azon volt, hogy Katinak Kezére járjon, bár nem értette pontosan, mi is történt, csak látta lánya kisírt szemét és az elmúlt sírás mögött mégis azt a magabiztosságot, nyugalmat, melyből csalhatatlanul meg­érezte, hogy valami történt, valami jó, ezt kell most már ápolni, megőrizni, segíteni a növekedésben. — Vendégek jönnek, édes­anyám. Lehetne ezt mondani úgy is, hogy a szavak semmit sem je­lentenek, lehetne mondani pa- rancsolón, ridegen, bejelentőn és zárkózottan is, hogy kér­dezni se lehessen utána, És ujjongva, megfényesítve a hangsúlyt az öröm szivárvá-; nyával. És lehet mondani úgy is, hogy csak ennyit mondunk:; — vendégek jönnek. — Mégis benne van a szavak lejtésében,; hogy valami megváltozott,, hogy János várja a vendégeket és mi is vele várakozunk, vele érzünk, egyek vagyunk. Kati kitett magáért.. (Folytatjv.k.1 24. Talán, ha mast a motor megindulna a műúton, benzin van elég, venni is lehet még is lesz, ami lesz, ha most elvágna minden szálat és úgy kezdené: nincs se szőlőm, se házam, senkim, Takács János vagyok, értek egy kicsit a mezőgazdasághoz, egy kicsit a motorokhoz, egyszerűen, csön­desen csak élni szeretnék ;:: itt a sebek begyógyulnának — íélküle talán könnyebben — mint ha itt van és maga pró­bálja gyógyítani. Milyen egy- >zerű volna, ha meghalna! Kati letenné a koszorút a sír­ra, és külön, szerényebben Sárika is, azután összeborul­va siratnák őt azok, akik most megölnék egymást, vagy nkább önmagukat azért, mert í másik is van, mert a másik is kötözi őt emlékek és érzel­mek szálaival, mint Gullivert a cérnahúzó törpék. Mire jó a van? A vagyon, a ház, a család, mindaz, amiért gürcölnek, loholnak, tülekednek az em­berek? Életünk nehéz napjai­ban magunkra maradunk, alyan meztelenül, ahogy az anyánk megszült. És folytatni ’ kell és magá­nyosan is cipelni ezt a sok­féle terhet. De amikor nincs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom