Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

£S2AK51AGXAROKS£AG Kedd, 1381. janoir s­Ki mikor köszön és kinek HOSSZT!, kimért léptekkel baktat előttem a járdán. Alak­ja, sajátságos mozgása valaki re emlékeztet, de sehogy se tu­dok rájönni sok régi, s új is­merősöm közül ki lehet. Várat­lanul — mintha fejbekólintrí­nák — megtorpan, megdöb­benve és csodál kozva mered a szernbenjövő s mellette elhala­dó férfira. — Jó .., jónap __ sze ... s zervusz. Szervusz! — koszon, szörnyű zavarában hebegve az elhaladó után. Nem számítot­tam váratlan megállására, s akaratom ellenére nekirohan­tam. — Bocsánat! — mormogtuk mindketten, de' ez a szó — a hangsúlyt tekintve — inkább dühös kifakadás volt, mint bo­csánatkérés. Aztán mindketten elnevettük magunkat. — Te vágj' az?! — Hát te vagy az? Nahát! Ilyen véletlen találkozás! Ezer éve nem találkoztunk! — lel- ’ kesedik. — Találkozni éppen találkoz­tunk, csak... Nem hagyja befejezni amon da tot. —Nagyon furcsák az embe­rek! Nagyon! — mondja jelen­tőségteljesen. — Persze, persze. Az embe Vek néha furcsán viselkednek, , De mire mondod most ezt? — A köszönés miatt. — Köszönés miatt,?! — Pontosan. Olyan korban élünk, barátom, amikor min­dennek megvan a maga jelen­tősége. — A köszönésnek is ...? — DE MÉG MENNYIRE! A köszönés, pláne a visszaköszö- nés mindent, kifejez. Erről könyvet lehetne írni. Azt mondjuk, a lét határozza meg a tudatot. Az elméletet tovább­fejlesztve a leghatározottabban állítom: a köszönés „hollétet-1 fejez ki. Értetlenségem láttán bő ma­gyarázatba kezd. — Sokat forgolódom a.z em­berek között... Ámulattal nézek rá. Ki.hin­né ezt eg.y osztályvezetőről... — ...és nagy figyelmet szentelek a köszönésnek. Hohó barátom, ez többet elárul a legtökéletesebb információnál! Vannak kioskolázatlan köszö­nök. Ezek a köszönés ábécéjé­nél járnak. Vagy köszönnek, vagy nem. És minden ismerőst. ■— Csodalatos! Na látod — ragadja meg extázisbán a ka­romat —, úgye, nekem van iga­zam. A „hollét, a hollét"! — Igen, vannak így néme­lyek. Sok évi ismeretség, aztán az embert észre se-.veszik, csak kereszti! 1 néznek raj ta. — Te is jártál már így? — Többször. Például... — Például?! — Veled is. — Velem? Hogy érted ezt?! — húzza össze sértődötten szemöldökét. — Csák úgy, hogy valamikor gyakran beszélgettünk. Aztán elmaradt, a beszélgetés, utána a köszönés. Kelletlenül, kényszeredetten mosolyog. .— Ugyan! Csak nem képze­led, hogy. .. Eh — legyint, : s egyszerre nagyon fáradt, ked­vetlen lesz —, néha annyi gon­dom, bajom van, A munka, i család ... Az ember csak ro­han, rohan. Persze előfordul hal, hogy akaratomon kívül., dehát miért kell ebből olyan nagy ügj'ct csinálni...? Hm, hm. Furcsán gondolkoznak né­melyek! És milyen következte­téseket vonnak le!! ELMENT. Azt mondta siet. Elfelejtett köszönni. És vissza­köszönni. Csorba Barnabás Dj módszeick ¥ ár 3 cökonépatermelöTskisRiizbeii | Borsod megye egyik jelleg- y rates terrnőlája a Taktaköz 13 * községének hatóra, ahol a me- $ gye egész cukorrppatermésá- nek több mint felét termesztik. A kiváló öntvénytalajokon a több évtizedes hagyományokra vissza te ki nt ő cukorrépater­mesztést a jövő évben mint­egy 30—32 százalékkal akarják, növelni. Átlagosan holdanként 320—260 mázsás termést, sze­retnének betakarítani. A nagy feladat megvalósítására a tsz-. (Jupjzdjik. ek a Szerencsi Cukorgyár szak- £ embereinek bevonásával, a lie- * lyi körülményeknek leginkább * megfelelő terveket készítetlek. * A cukorrépát mindenütt őszi * mélyszántásba teszik, amit £ azon baji már az ősszel elmun- J káltak. így a talaj jobban meg- % őrzi a csapadékot, s tavasszal f kisebb munkával és korábban, már márciusban el lehet vetni a magot, még kevésbé kedvező körülmények között, is. Erre az új módszerre az utóbbi évek tapasztalata tanította meg a tsz-eket. A tsz-ek a hozam növelésére növelni akarják a tőszámot is. A gondos gyomlalanitás érde­kében a sorközöket úgy álla­pítják meg, hogy lovaskapával tudják művelni, míg az egyes cukorrépák olyan távolságra lesznek, hogy a lothbosodás be­borítsa a közöttük lévő földel. A kiegyelt, de erőteljes cukor­répa palántákat, a gyengébben kelt területek beültetésére használják fel. „ Állati"rekordok Hármas ihsiMak a GyuSatanvai Kísérleti Gazdaságban — 13100 borjú egy bikától — Naponta 43 Hier tejet ad az ország egyik legjobb tehene egyforma kedvességgel tisz­telnek. De vannak kevesek — emeli fel figyelmeztetően uj­ját —, akiknek érdemes meg­figyelni köszönését. Egyik esetben már jó húsz méterről előre mosolyognak, s ha tehet­nék, orrukkal tisztára sepernék a járdát a közelgő előtt. Más­kor szertartásosan, a szájszélen Max Scheer: Az elmúlt évben szerte az országban sok, figyelemremél­tó és érdekes „állati” rekordot jegyeztek fel. A Mezőhegyes! Állami Gaz­daság állattenyésztőinek egyik büszkesége a 303. számú. Kicsi nevű tehén, amely alig egy év­tized alatt 61110 liter' tejet adott, csaknem 2500 kiló tej- zsírral. Itt, a gazdaság mester­séges megtennék ertj'f tő állomá­sán él az ország egyik legter­mékenyebb bikája, a 451-es Planet, amelytől eddig 13100 kisborjú született. A kitűnő apaállat, utódainak tejhozama, illetve tejük zsírszázaléka lé­nyegesen magasabb, mint a más apától származó teheneké. A rekorder apaállatok közé tartozik a Magyarkeresztúri Mesterséges Termékenyítő Ál­lomás Univerzál M. M. 2109. számú bikája is, amelynek 1962-ben látott napvilágot az 5477. utóda. A hires bika any­ja 6000 liter tejet adott, 4,1 szá­zalék zsírtartalommal- Az utódcllenörzés adatai szerint ezeket a jó tulajdonságokat sa­ját szép küllemével együtt jól örökíti, Győr-Sopron -megye legjob­ban tejelő tehene a Magyar­óvári Agrártudományi Főisko­la gazdaságának 206-os Bárány nevű tehene volt.. Ez a magyar- tarka és kosztromaj kereszte­zésből származó fiatal tehén egy év alatt 10 230 kilogramm tejet adott és a tejének zsírtar­talma 3,85 százalék volt.. Hasonló nagy teljesítményt ért el Heves megyében Gyulai János makiári szövetkezeti gazda egyéves Rózsa nevű te­hene is. Ez az egész környéken isméft kitűnő állat. 300 nap alatt 10 334 kiló, 4,18 százalé­kos zsírtartalmú tejet adott. Legutóbbi ellcse, október köze­pe óla naponta 40 literes, tehát lényegében 120 forint értékű .lejadaggal lepi meg a gazdá­ját. Az általános gyakorlat sze­rint a teheneknél általában 10 —12 évig lehet magas .tejter­melésre számítani. Kis Zoltán, hódmezővásárhelyi gölöncsér kisiparos 16 esztendős Jámbor nevű tehene alaposan megcá­folja ezt a tapasztalatot. Egy Dicséret Í ivarikor, az. új esztendő küszöbén megszoktuk, hog>' számvetést készítünk arról, miként dolgoztunk ta­valy. Ezek a számvetések megelevenítik egy év eredményei tj ás fogyatékosságait, miközben utalnak a legközelebbi fei-, adatokra. Vannak üzemek, ahol effajta értekezleteken több, meg;•' vannak olyanok is. a hol kevesebb jó szó hangzik el. F-z j1 . tolt eszembe a Cementipari Gépjavító Vállalat. Úgyncvcz j évzáró termelési tanácskozásán elhangzott beszámoló! illetően. Mindjárt elöljáróban elmondhatom azt is: Szépe: ' Pál igazgató elvtárs beszámolóját, ha a dicséret és megróv j szerint súlyoznám — a mérleg serpenyője alaposan a előbbi oldalára billenne. A vállalat vezetője spk-sok olya'j dologról beszélt, amely egyértelműen azt bizonygatja: gépjavítósok 1902-ben becsületesen dolgoztak, teljesítettel- azt., amit. ígértek. Hogy ez mennyire így van, íme néhání • statisztikai adat. ölvenhét millió forint helyett, közel 6- millió forint értékű munkát; végeztek — ezzel határidő elolt elkészítettek több, népgazdasági szempontból is fontos rcj konstrukciót, illetve felújítást és korszerűsítést. A mennyi­ségi munka mellett a minőségre is vigyázták: 1200 féle meg­rendelés szerepe! a tavalyi nyilvántartásban — s a rekte inációs rovatok bizony 09 százalékban üresek maradták Ez egy kicsit annak is bizonysága, hogy a gépjavításoknál, különösen a szocialista brigádok hangsúlyozta minősei!1 törekvés csak úgy velejárója a munkának, mint. a gazdasa- gosság. Hiszen számításaik alapján az éves önköltségi téri­hez viszonyítva, olyan 2—2,5 százalékos megtakarítás vár ható, ami jó egyhetes nyereségrészesedésnek felel meg. Á gyár dolgozóinak eredményes munkáját az is öregbíti hogy nagy gondot fordítottak a munkavédelemre, a bales®, tek. megelőzésére, így azután az Építésügyi Minisztériuif Vili. Iparigazgatóságánák vándorzászla.ia — mely a lcgjobi üzemnek jár —- 1962-ben a Hcjőcsabai Cementipari Gép javító Vállalathoz került. J Sorolhatnám tovább a gyár kollektívájának eredmé­nyekben oly gazdag tevékenységét. De úgy érzem, „ísclífo, nek” ez is elég — mert ha valahol a legfontosabb termelés mutatókat ily nagyszerűen teljesítik, ott csupán csiszolásra finomításra szoruló szépséghibák lehetnek. Ez a mun Ica következik most. az új év első napjaiba^, s adjon hozzá szárnyakat a jó szó — és termelési tanácsko záson elhangzott dicséret. — pa-ulovils — laktációs időszakban, vagyis az ollóstól számított 300 nap alatt „magas” kora ellenére 9089 ki­ló tejet adott. Érdekes, hogy ez a kiváló tehén, amelyet „ott­honában” százak csodállak meg, még egyszer sem szea’c- pelt kiállításon. A magyarázat az, hogy a tehén tőgye olyan nagj', hogy szinte a földig ér. Volt olyan nap, amikor négy kanna, illetve összesen 48 liter tejet adott. Gazdája így érthe­tő módon nagyon vigyázott rá, átlói tartott, hogy mozgatása, szállítása veszélyeztetheti az egészségét. Az elmúlt évi ellesi rekordot Szabolcs megyében, a Gyula ta­nyai Kísérleti Gazdaságban tartják nyilván. A 62-es törzs­számú, Éva nevű tehén hármas ikerborjaknak adott életet. Lé­nyegesen több. nevezetes „csa­ládi eseményre” emlékeznek a sertéstenyésztők- Az újkígyós] Aranykalász Termelőszövet­kezet legjobb anyakocái pél­dául 20—21 malaccal szaporí­tották az elmúlt évben az állo­mányi. ***************1HHr*********4r+*********-lr**+^; SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Január 8: Hamletnek nines iga­za (7). Szigligeti-bérlet. Január 9: Denever (7). Odry-per- lei. . , Január 10: HamUUnek nincs iga­za Cl). Pethes-bértot. Január 11: Denever 17). Sehiller- bérlct. Január 13: A-/, arany ember (-0­Arany ,T. lf;i. bérlet. Január 13: Denevér (7). GorkU- bérlel. Január 13: Hamlelnek nincs iga­za (3). Bérletszünet. Január 13: Bál a Savoyban (7). Bérlctszüuet. K A DI AK ASZINH AZ Január 7. s. 9, 10: Nincs előadás. Január 11: Ványa bácsi (7). Január 13: Ványa bácsi (7). Január 13: Mesefa virága (de. 10), Január 13: Jaj. a marna! <8). Január 13: Ványa bácsi (7). IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: fel­hős, párás idő esőkkel, később in­ként északon havazásokkal. Mér­sékelt. lielyenklnt élenk északi, északkeleti szél. Varhato legmuB»- . sabb nappali hőmérséklet nulla— j A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—18 óráig) Megyei körkép. A mikrofon előtt a miskolci ff kerületi tanács elnöke. A diósgyőrvasgyári Bartók B'■ Művelődési Ház népi zenekara ja' szik. Levelekre válaszolunk. Nat King Cole és együttese nv sorából. plusz 1 fok között. A tudományos ismeretterjesztés híre Előadások január 8-án: 1H.30 órakor a burostiaknál bany* ü/.ímt) felolvasói!elyiségébeu: A re11 más mozgásszervi betegségek mci­ci özése. 1\ órakor az LKM mechanikai W boratóriumában: A világmindenac! szerkezete. Előadó: Elek Árpád. ,34 órakor özdon. a városi kori1/ kultúrtermében: Elet és halál bíf légiója. Előadó: Drótos Pálné l*, nár. 14.30 órakor a Miskolci Ti1 Gyógyintézetben: Mitől lew. ütik b(. legek. (ftórtani alapfogalma# Előadó; dr. Bíró Zsigrnond főorvo?. * li.riO órakor a DIM A VÁG káb<; özem helyiségében: VáJtozik-e * , erkölcs. k 17 órakor Bolyokon, az ÉM-gi'i Jóban: Hogyan építkezzünk telel1 ^Előadó: Fetrasovszki István m# 4 nők. ' 17 órakor Bükkszentlászlón; ' 'kereszténység kialakulása. Előad*- [Orliczki Sándor. i 38 órakor az ülnöki akadémia \ »évfolyamán dr. Lukács László bk Mart előadást Az élet és testi éps^ ibünlelöjogi védelme címmel. ) IS órakor a gőrömbölyl művelj ,dési otthonban: A rét és legek (gazdálkodás. Előadó: Kiss Béla. ‘ in órakor az Egyetemváros miuJ Ikásszállójában: Az alkohol káP [hálóssá. Előadó: dr. Balia Éva. « lf> órakor az Oprendek utcai nj 'szállóban: A nőj szervezet egeS* 'srgtqna. | 15» órakor a selyem réti száltóba J Az építkezés korszerű szervezel*1 Előadó: Lopolnyik Béla.-----O-----­* I : Kemzelközi mlniszlerfielyEtte^ : koníersncia a vasúti : személyszállítás mr.g’avilásáf ’ Hétfőn délelőtt Buda-vezÓ * háromnapos tq-nűcskotfarg 4' \tek össze Bulgária, Csehsglow ! Ha, Jugoszlávia, Lengyelo* [szag, a Német Demokratie ; Köztársaság, Románia, a 1jetnnló és Magyarország kü­ldöttei, akik. m.lnUzt.erhe.lyettC1 szinten tárgyalják, meg a tuti* setköU vasúti szemclyszdllU« kérdéseit. Ebben a tárgyban 0 elmúlt években több értőkéi letet tartottak, és ezek, határú Zalainak végrehajtását fé0, vizsgálják a budapesti erteke'- laton. Szerencsejáték — gengszterek — rendőrség s (A® amerikai alvilág milliárdos baszna) A kaszinó termeit sápadt fény borítja. A játékosok ide- oda sétáinak, megállnak, be­szélgetnek, koktélt ' isznak a sarokban elhelyezett bárnál, körülveszik az asztalt és sze­mükkel némán követik a játé­kot. Itt már mindent ssfemel- vakító fény borít. A magas székeken a szerencse lovagjai kuporognak, vagy izgatottan álldogálnak, de mind a számo­kat figyelik. Ruletteznek. Átmegyek egy .másik asztal­hoz, ahol kockával a. Black Jack nevű játékot játsszák. Egy kifürkészhetetlen arcú játékos rendszeresen 30 vagy so dollárt, tesz, de csaknem minden alka­lommal veszít. Továbbmegyalf. Itt kártyával a huszonegyhez hasonló kártyajátékot játsszák. Egy harminc körüli férfi tíz perc alatt feleségével több mint 200 dollárt veszít, majd mérgesen a szomszéd teremben Jévő bárhoz mennek. Ezeket a kaszinókat mind a gengszterek rendezték be. Ami­kor a nyeréstől vagy vesztés­ié] eltorzult- arcú emberekkel C.űfolt kaszinót elhagyom, et aembe jut a The Nation című JN.'W York-i liberális politikai bt siiap egyik különszáma, mint az USA bármely más ál­lamában. Volt olyan év, ami­kor az öngyilkosok száma ma­gában a „kaszinó-városban” több volt, mint az egész ország­ban. De Nevadában a törvény en­gedi a játékot! Minden lelki- ismereti'aggály nélkül játsza­nak a fényűzően berendezett szállodák kaszinóiban. De itt is csak épp úgy játszanak, mint. az USA többi államában, ahol a szerencsejáték tilos. ./ dollár kenyérre — 2 dollár rulettre Massachusetts államban (az- Atlanti-óceán partján! 1957- ben szenátusi bizottságot küld­tek ki a szerencsejáték elterje­désének felülvizsgálatára és a játékkaszinók igazi tulajdono­sainak kiderítésére. A bizottság megállapította, bőgj* egyedül ebben az állam­ban a játékbarlangokat fenn­tartó bandák évi jövedelme meghaladja a kétmilliárd dol­lárt;. Ugyanebben az időszak­ban az állam összes élelmiszer- kereskedéseinek bruttó bevé­tele mindössze 1.35 milliárd dollárt. tett ki. Kereken szá­molva: Massachusetts lakosai, ta egy dollár-éri: élelmiszert vettek, akkor két dollárt ei- ruletteztek. Ez csupán az USA egyetlen állama, ahol a szerencsejátékot megtitolták, de az alvilág min­dent a kezében tart. így is évi kétmilliárd dollárt keresnek évente. Az amerikai titkosrendőrség főnöke, az őpkonzerVatív és ős- rcakciós Hoover, alti az FBT közreműködésével a haladó írók és tudósok tucatjait he­lyeztette feketelistára, a titkos játékbarlangokat birtokló ban­dák felett nem tud úrrá lenni. Hoover maga évi 22 milliárd dollárra becsüli a gengek évi hasznát, ami szerencsejátékból, kábítószer csempészésből, zsa­rolásból és hasonlókból tevő­dik ossz«. Két évvel ezelőtt, az ameri­kai igazságügy miniszter vizs­gálóbizottságot küldött ki „a szervezett bűnözés” felderít­hető adatainak összegyűjtésére. W es see állami) gyász, gki a bi­zottságot vezat.te, azt, jelen­tette, hogy az USA lakossága évente 47 milliárd dollárt, ad ki a szerencsejáték, különböző formáira. Ez az összeg három­szor olyan magas, mint. az USA művelődésügyi költségvetése. A jövedelem illegális; mind az alvilág vezetőinek zsebébe vándorol, lifunko nélküliek eentfei Két kérdés merül M: mit rr.-in'álnat- a moiliárdokkal és mu mosollyal kicsit megpőc- cintik a kalapot, s van, amikor, úgy elmennek az ismerős mel­lett, hogy csak szemvillanásuk mutatja, tudomást vettek a másikról. — És vannak emberek — segítek neki —, akik rettegve figyelik, hogyan .köszön vissza a másik. Elcg egy elképzelt ár­nyék a hangján és — belebe­tegszenek. — Ezt most miért, mondod? — néz rám kutatnan. — Csak úgy ... De mondd csak; miért, álltái meg olyan hirtelen az előbb? — NAGYON MEGDÖBBEN­TETT X. viselkedése. Tudod, nagyon régen ismerjük egy­mást, Gyakran beszélgettünk, rendszeresen köszöngettünk egymásnak. Aztán ahogyan ha­ladt felfelé, úgy kezdett le­szokni az üdvözlésről. A végén annyira fárasztó lett számára, hogy csak rámnézett, aztán kész. Ha te így — gondoltam magamban —, akkor én is úgy. Évekig nem köszöntünk. És most — fogózz meg jól... — Ö köszönt neked, nagyon kedvesen, s előre. Bólint. — Nem értem, mi történhe­tett vele!? — Semmi különös. Tervbe j vették leváltását, s ő már tud róla... miért játszanak az amerikaiak, mintha megszállottak lenné­nek? Olyan sok a pénzük? Néhány ezreléknek valóban sok pénze van szerencsejáték­ra, de a többségnek ... Néhány hónappal ezelőtt az egyik bizottság kihallgatta a 22 eves Barbara Louis Hartzog asszonyt Buff»lóból, négy gyer­mek anyját. Mrs. Hartzog egy! sajátos lottóról mesélt, ahol az' illegális fogadási iroda vezetői, elvileg 1:1000 arányban fizet.-1 lék a nyereményeket, de a gya-! ■ korlatban a kifizetéseket, feü-* lönbözö .fenyegetésekkel, zsarol lássál 1:600,.sőt 1:300 arányban- lecsökkentették. Az is előtör-1 dúlt, ha valaki nagyobb össze- • get. nyert, mint például Mrs.; Ilartaog, akkor a nyeremény - kifizetését egyszerűen megta-1 gadták. Amikor a tanút megkérdez-» ték. hogy a rossz nyerési lebe- ! tőségek ellenére miért játsza-l nak, akkor a következőképpen • válaszolt: • ! „Meg vagyok győződve arról, [ hogy sem ismerőseim, som. szomszédaim nem, rend elkap- lek. elegendő pénzzel, hogy a' minimális életszínvonalat élér-' jék. Mindenki úgy próbált! pénzt szerezni, ahogy tudott.", Kiegészítésként hozzáfűzte,; hogy még akkor is eljátszott! naponta 60—70 centet, amikor a férje munka nélkül volt. (Folytatjuk,) amely hatalmas címmel jelent meg: GAMBLING INC. TREASURE CHEST OF THE UNDERWORLD Azaz magyarul: „Szerencse­játék Rt. — az alvilág kincses- ládája”. A szerző alapos szak­értelemmel elemzi a hetilap 53 oldalán, amely 116 rendes könyvoldalnak, felel meg, a „Szerencsejáték-tröszt” titkos hatalmát és mindenhatóságál. A cikk írója Fred J. Cook, az egyik New York-i . napilap sztárriportere, a. bűnügyi ese­tek szakértője. Játékkaszinók paradicsoma Az USA 50 állama kézül negyvenkilencben a. szerencse­játékét megtiltották. Az egyet­len kivétel Nevada, Kalifornia nyugati szomszéd állama. Ez az állam vezet a bűnesetekben. Nevada legismertebb városá­ban, Renoban. a játékkaszinók paradicsomában több gyilkos-/ ság. útonállás és betörés törté­nik; mint az USA más, sokkal nagyobb lélekszámú városá­ban. A lakosság arányát, figye­lembe véve Kenoban, több csa­lást követnek ed; többet gyil- • kainak, és többet rabolnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom