Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

Amitibai, 1963. január eSKAKMAGTARORSZAO 3 Mérlegen a Borsos mit ém Vegyikonbiiiát A mezőgazdasági termésho­zamok növelésében 1962-ben is jelentős feladat hárult me­gyénk nagy vegyi üzemére, a Borsodi Vegyikombinátra. Mind több és olcsóbban elő­állított műtrágyát várlak a ter­melőszövetkezetek, az állami gazdaságok. A műanyagipar gyorsabb fejlesztése melleit ezért vált szükségessé a Bor­sodi Vegyikombinát száz szá­zalékos bővítése, illetve a ter­melés megduplázása. Az első félévben jól dolgozott a gyár, a második félévben azonban munkája visszaesett, tervét nem teljesítette, év végéig 15 ezer 100 tonna műtrágyával gyártott kevesebbet a terve­zettnél. Mi ennek az oka? Erről beszélgettünk a gyár műszaki vezetőivel. Szentmik- lóssy Imre főmérnökkel, Tóth Ottó főenergetikussal és Vaj­dahunyadi Emil tervosztályve­zetővel. A főmérnök a lemara­dás okairól így foglalta össze véleményét: — Különféle műszaki, tech­nológiai akadályok, előre nem látott nehézségek keletkeztek termelés közben. így aztán a száz százalékos bővítés utón várható termelés még ma sincs tökéletesen biztosítva. Mint ismeretes, termelés köz­ben bővítettük az üzemeket, az ilyen munka pedig — bár­mennyire is precíz számítások és tervezések szerint történik —, kisebb-nagyobb mértékig mindig megakadályozza a ter­melést A nagy lemaradásnak sze­rintem három oka van. Először is a kéntisztílő berendezést nem bővítettük, mert azt gon­doltuk, hogy áttérhetünk a földgáz-bázisra. Emiatt a gáz kéntelenítése nem volt kifo­gástalan. Ezen a téren, sajnos, nem voltunk eléggé előrelátó­nk. A második ok az. hogy vá­ratlanul elromlott a III. számú ammónia konverter, amelyet júniusban le kellett állítani, hogy katalizátort cseréljünk benne. De sajnos az is elrom­lott. Harmadszor pedig az 1. számú ammónia konverter- ter­melése visszaesett a második félévben, és még ma is csak 50 százalékát adja a napi ka­pacitásnak. Műszak! hibák és belső okok Bz tehát a három fő ok, de '»annak más természetű okok is, amelyekről beszélni kell. Például csupán 1962-ben a gyár dolgozóinak csaknem 50 százaléka kicserélődött. Több képzett szakember ment át más munkaterületre. Az új munkások pedig nem ismerték kielégítően a bonyolult mun­kahelyeket. Aztán a műszaki hibák mellett belső okok is akadályozták a termelést. A helytelen kezelésből származó műszaki hibák is visszavetet­ték a irtunkat. Az üzemzavarok egy része a technológiai fegye- lem be nem tartásából, üzem- 'riteli hibákból, más része pe­dig az előrelátás hiánya miatt, a feltételek megteremtésének lassúságából adódott. Egyszó­val bizonyos fokú lazaság is Jelentkezett a gyár tevékeny­egében. , Ez tehát a helyzet; műszaki "mák és belső okok akadályoz­ta a nagy vegyi komplexum einnelését. Nem a tervezésben, j;s nem a tervkészítésben volt a '"a. hiszen megalapozott ter- I*“ kapott, a gyár. A BVK ter- elese, termelékenysége évről ■ )'re felfelé ívelt, ezt bizonyít­ja? a számok is: 1961 folya- an leg ezer tonnát, 1962-ben -""nig már 183 ezer tonnát ter- tr>6 -k- A terv viszont 198 ezer 1 "nát írt elő. Ezt a fent isméi­éi a miatt nem érhették na • 2tan az eredeti 110 tonnás 2 - J” kapacitásról a száz száza- ná °S b?vi'tés utón már 220 ton­^na nő a napi termelés. S°krétü feladatok uttl, ^maradás ellenére poziti- bJ!”0/c..*s. v°Uak a gyár életé- bp * különösen az első félév*- Bor« £ nemrég lezajlott II. hí • yegyésznapok ünnepi . Jo1y‘főjón Czottncr Sándor Spari miniszter többek o-ott ezt mondotta: „A Borso- w«eyikombinátban az utób­bi időben sikeresen halad a műtrágyaválaszték kiszélesíté­se. Megoldották a folyékony műtrágya gyártásának és fel­használásának feladatát. Az új műtrágya az iparban és a me­zőgazdaságban egyaránt jelen­tős megtakarítást biztosít. Ezért a munkáért a Borsodi Vegyikombinát szakembereit dicséret és elismerés illeti.” A gyár az első félévben nagy- mennyiségű műtrágyát adott, a Duna-—Tisza-közi és a Tiszán­túli termelőszövetkezeteknek. 1962-re 62 százalékkal nőtt a termelés az 1959-es bázishoz viszonyítva. Vannak tehát eredmények, kár, hogy „szép­séghibák” tarkítják a gyár ter­melési grafikonját. Ebben az évben még na­gyobb munka vár a BVK-ra. A száz százalékos bővítés után éves szinten 215 ezer tonna hu­szonöt százalékos nitrogéntar­talmú műtrágyát kell termel­niük. Közben teljesen át kell állni a földgázbázisra, ami le­hetővé teszi a termelési költsé­gek huszonöt százalékos csök­kentését. A Borsodi Vegyi­kombinát termelését a kétszáz százalékos bővítés után ismét kétszeresére kell emelni, még­hozzá 1965-ig. Ezzel egyidőben meg kell oldani a választék növelését, ezért a kombinát te­rületén egy korszerű, évi száz­ezer tonna kapacitású karba- mid gyár épül. A harmadik öt­éves tervben pedig a kapro- laktám gyártását is meg kell kezdeni a BVK területén úgy, hogy ennek a gyárnak a segít­ségével évente ötezer tonna műszál alapanyagot: állítson elő a borsodi nuianyagfeldolgo- zó ipar. Mindez nagy feladat, az ed­diginél jobb felkészülést, pon­tosabb tervezést és jobb mű­szaki intézkedéseket követel, mind a felsőbb hatóságok, minő a gyár műszaki részéről. Hiszen — mim laum-j. tó — Borsod vegyiparának to-* vábbfejlesztésében a jövőben jjj sem lesz megállás. S mindebbe:'- a nagy munkába láncszemként^ kapcsolódik be a Borsodi Ve­gyi kombinát termelése. A Borsodi Vegyikombinát feladata, munkája tehát még: nagyobb lesz az elkövetkezen-: dő években. Az „elfáradt” föl-; dek várják a műtrágyát, a; „föld sóját”. Erre a nagy fel-! adatra, mint azt a VIII. kong resszuson Kádár elvtárs meg­állapította, már most készülni kell: „Tovább kell fáradozni azon, hogy az ipar szerkezete a kívánatos irányban változ-J zék”. Ennek során az ipar át­lagát meghaladó ütemben fej-ijí lődilc a vegyipar, melynek a mezőgazdasági termelés nőve-: lésében, számos iparcikk gaz­daságosabb termelésében ki­magasló a szerepe. lilöreláióhh munkára# van szükség Ezért is fontos, hogy mór-j legre tegyük a Borsodi Vegyi-J kombinát múlt évi munkáját, s* megvizsgáljuk: megvannak-e az előfeltételek ahhoz, hogy 1963-ban teljesítsék a tervet? Megtették-e azokat az intézke­déseket, amelyek biztosítják a kapacitás jobb kihasználását? Január 1-től biztosítani kellett mindhárom ammónia konver­ter intenzifikálását. a meglévő keringetők fordulatszámának növelését és a IV. számú réz- lúgrendszer leszállítását és üzembehelyezését. Ha ezek a feltételek nincsenek biztosítva kellő időben, akkor ismét le­marad a gyár termelése. A Láng Gépgyár, a Benin Kohá­szati Művek és más üzemek igen sokat tehetnek azért, hogy a hiányzó berendezéseket, al­katrészeket. mielőbb megkapja a Vegyikombinát. Ennek érde­kében valóban felelősségteljes, hathatós intézkedésekre van szükség. Sajnos még nem mondható el, hogy a három fontos feltételt biztosították. Jobb lehetőségeket kell terem­teni és számítani kell az előre nem látott műszaki akadályok­ra is. 1963-ban kemény munka vár a Borsodi Vegyikombinát dolgozóira, s ezzel is szembe kell nézni a gyár kollektívájá­nak. Előrelátóbb. alaposabb munkát kell végeznie a mű­szaki vezetésnek. A gyárban jól képzett vegyészek, szak­munkások, technikusok és mér­nökök dolgoznak. Van bennük erő, tudás ahhoz, hogy leküzd­jék a nehézségeket és maga­sabbra emeljék a mércét. Egy a fontos; a menetközben je­lentkező műszaki és más belső hibák gyors megszüntetése, nyílt feltárása. Ha mindezeket a feltételeket teljesítik, akkor remélhetjük, hogy az új eszten­dőben eredményesebben segíti a magyar mezőgazdaságot Bor­sod nagy vegyigyára. Szegedi László „Kend a hogy ne nyikorogjon..."? KENNI KELL a tengelyt, hogy ne nyiko­rogjon — tartja egy régi mondás. S van-e olyan felnőtt ember, aki ne lenne tisztában a mondás átvitt értékűével? Pénz, ital s külön­féle anyagi juttatás — a kocsikenőcs. A fel- szabadulás előtti időkben sok korrumpált ve­zető akadt, akiket megvesztegettek, megvásá­roltak. A hízott liba, a demizson bor könnyeb­ben megnyitotta az ajtókat, gyorsabb volt az érvényesülés. Ez a „kenőcs” juttatta tovább a buta diákot, mosta tisztára a zavarosban ha­lászót. A kapitalizmusnak ezeket az egészségtelen erkölcsi kinövéseit nagyrészt sikerült lefa­ragni. Sok ember tudatában, szokásaiban azonban mélyen gyökeret eresztett az önzés. Ma is találkozunk olyan esetekkel, amelyek visszatetszést, jogos ellenszenvet váltanak ki. Egyik levélírónk azt kifogásolta, hogy egy tsz- elnök minden ellenszolgáltatás nélkül háztáji kukorica földet juttatott a községi állomásfő­nöknek. Utánajártunk a bejelentésnek. Igaz volt. S a magyarázat? — Sokat segít nekünk a főnök. Ha vagon érkezik, azonnal telefonál. Nagyon rendes em­ber. S nekünk ez megéri ... A főnöknek hivatalos kötelességei közé tar­tozik mindaz, amiért az elnök mint szívesség­ért külön juttatást biztosít. S ha a sajátjából adná, nem szólna senki, legfeljebb ki-ki ne­vetne a maga módján. A ,.jószívűség” ostora azonban a tagságon csattan. S ugyanígy: az az egy hold külön juttatott háztáji kukorica is, amit egy másik, tsz-en kívülálló vezetőnek adtak. A közös nem „csákiszalmája”. sem az elnöknek, sem másnak, s nem rendelkezhe­tik vele úgy egyetlen vezető sem, mint hitbizo- mányával. A régi erkölcstelen szokás tér vissza a leírt esetben, azzal a stíluskülönbség- gel, hogy egy nagyobb közösséget károsít a „nagylelkűség”, a „jószívűség”. Senkinek sé fájjon a foga a közvagyonra! Ezt elsősorban azoknak Jcell megérteniük, akik tartják magukat a régi jelszóhoz: „Kend a tengelyt, ha nem akarod, hogy nyikorogjon”. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN az ural­kodóvá váló szocialista gazdálkodási—jövede­lemelosztási formákkal egyidőben fejlődik, s mindinkább erősödik a szocialista gondolko­dásmód. Ettől idegen a harácsolás, az egoiz­mus, amely a többség, vagy sokak kárára ve­zet, idegen a korrupció minden fajtája. A ter­melőszövetkezetnek ne azért legyen jobb minő­sítésű az áruja, kerüljön extra minőségben el­adásra a marhája, mert van, akit a külön jut­tatás kocsikenöcse zsíroz. Mindig és minden­kor a többség érdeke az elsődleges. Ebből lát hasznot, természetesen az egyén is, a társa­dalom minden tagja. S ha mégis vannak olya­nok, akiknek nem számít milyen áron sütöge­tik saját pecsenyéjüket, azok ne feledjék, bőgj' csupán egyetlen emberrel, az ajándékozóval van dolguk. Az az elnök, aki ilyen különjutta­tásokat biztosit másoknak, a tagság rosszul felfogott érdekeiből indul ki. Nálunk mindenki fizetéséért dolgozik. Erkölcstelen s a szocia­lista felfogástól merőben idegen, ha valaki többet vár el. mint amiért megdolgozik. Vannak még káros örökségeink. Ezek közé tartozik az is, amiről szóltunk. Most., amikor majd az elnök a zárszámadó közgyűlésen előterjeszti a vezetőség beszámo­lóját. a tsz-tagság tanúsítson érdeklődést és figyelmet minden hold termése, minden pénz­beli és egyéb bevétel iránt. Ha a gazda ala­possága mutatkozik meg az érdeklődésben, akkor a vezetőség méginkább gondol rá, hogy a nép bizalma határozza meg minden csele­kedetét. A BECSÜLETES, munkáját szerelő, öntuda­tos ember elítéli azt az erkölcstelen megnyi­latkozást, amiről cikkünk előző soraiban szól­tunk. Elítéli, mint ahogyan levélírónk is így tette. Üj arculatú falu bontakozik ki, ahol a munkában az egyik ember társa a másiknak. Munkája után mindenkinek annyi jár, ámene­méiért megdolgozott. Ezért ma már tőlünk idegen a régi felfogás: kend a tengelyt, hogy­ne nyikorogjon. Garami Ernő Nagyfontosságú vizsgálatokkal kezdik az új évet a népi ellenőrök Nagyfontosságú vizsgálatok­kal kezdik az új évet a népi el­lenőrök. A most jóváhagyott mint látha-- v „Van még hely az újságban“ — VAN MÉG HELY az újságban, tessék csak nyu­godtan megírni! — vágott vissza a kalauznő a méltatlan­kodó utasnak. De miért is háborodott fel az utas, jobban mondva miért háborodtak fel az utasok? Mert tudniillik, az emberek ma már túl igényesek. Ha nem férnek fel a villamosra, az a baj, ha fent vannak már, és nem tudnak leszállnü hát. akkor meg az o. baj. A napokban délután jónéhány embert: — tetszik, nem tetszik — a miskolci Tiszai pályaudvari végállomásig vitt a sokat áldott csuklós villamos. ^ Előremenni, a leszállóhelyig nem lehetett, olyan zsú­folt volt a kocsi. Hátul nem nyitották ki az ajtót, nehogy valaki jegy nélkül leszálljon. Hiába mutatták fel többen bérletüket, a Icalauznö nem volt hajlandó ajtót nyitni. Szögezzük le, hogy az állampolgár legelemibb szabad­ságjogai köze tartozik, hogy annál a megállónál szálljon le egy járműről, amelyiknél akar. Ebben még ilyen kény­szereszközökkel sem illik meggátolni, mint a csuklós vil­lamos. De félretéve az iróniát, ha már ilyen korszerű köz­lekedési eszköz birtokában vagyunk, célszerűbben is meg­oldhatná az illetékes vállalat a le- és felszállás rendsze­rét. Alkalmazzanak két kalauzt a kocsin, s akkor a. kél végén lehessen Icszállni és felszállni, középen pedig csak leszállni. Annál is inkább szükséges volna valami jobb megoldást találni a jelenleginél, mert a jövőben több ilyen kocsit is kapunk. A. L Mint a pelyhet... A (tani beemeli az l.KM Q agy k o v ács md hely ében az öntecset a tízezer tonnás sajtóiéba. Ez a kép már az átépített nagykovácsmúhely egy részét ábrázolja. Foto: Sz. Gy. munkaprogram a népgazdaság számos fontos területét öleli fel. A problémák egy részét a Minisztertanács jóváhagyásá­val tűzték napirendre, a töb­bit pedig a lakosság figyelmez­tetései, jelzései, valamint a né­pi ellenőrzés tapasztalatai alapján veszik „bonckés” alá. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál elmondották, hogy 1963 első három hónapjában megnézik majd. hogyan segítik elő az anyagi ösztönzők a beru­házások korszerű, gyors és ol­csó megvalósítását, Előrelátha­tólag 15 megyében ós a fővá­ros 12 kerületében tanulmá­nyozzák a népgazdaság fejlő­dése szempontjából oly fontos kérdést. Ezenkívül helyet, ka­pott a programban a szerszám­gépipar exporttermelésének, valamint a külkereskedelem ezzel kapcsolatos tevékenysé­gének, jelenlegi helyzetének, hibáinak és eredményeinek vizsgálata. Összegezik majd, hogy ez a nagyon fontos ipar­ág megfelel-e az újabb köve­telményeknek, a gyártmány­fejlesztés és a gyártás terüle­tén rendben mennek-e a dol­gok. .' A tapasztalatok alapján pedig javaslatot tesznek a hi­bák kijavítására, az ösztönző módszerek alkalmazására. A következő hetekben a ta­nácsi és a földmüvesszövetke- zeti élelmiszerkereskedelemben és vendéglátóiparban megvizs­gálják, hogy azoktól a dolgo­zóktól, akikre a jelenleg érvé­nyes előírások vonatkoznak, megkövetelik-e az erkölcsi bi­zonyítványt és a működési en­gedélyt. Eddig ugyanis gyak­ran előfordult, hogy enélkül alkalmaztak felelős beosztás­ban embereket. Megnézik a sü­tőipar termelését, a termékek minőségét és azt., hogy tiszte­letben tartják, alkalmazzák-e az iparra vonatkozó egészség- ügyi rendszabályokat. Végül az új év első három hónapjában ellenőrzik az ipartelepítésről szóló 10.155/1959. számú gaz­dasági bizottsági határozat vég­rehajtását, megvizsgálják a mezőgazdasági gépállomások alkatrészellátását, a javítások, a felújítások tervszerűségét valamint a költségek alakulá­sát. A hideg időben is helytálltak a rutiabányai vasércbányászok Kudabányán az elmúlt hetek­ben általában 10—12 fok hide­get mutatott a hőmérő hi­ganyszála. A havas, fagyos idő­járás komoly próba elé állí­totta a külszíni fejtéseken dol­gozó gépeket és embereket. A kemény hidegben gyakran el­akadtak az ércet szállító döm­perek, a fúrógépekre ráfagyúit az olaj és a vasércet a terve­zettnél nagyobb mennyiségű robbanóanyaggal tudták csak kitermelni. A bányászok azon­ban — akik december első fe­lében már befejezték éves ter­vüket — arra törekedtek, hogy a téli napokon is megfelelő mennyiségű és minőségű vas­érccel lássák el a hazai nagy- olvasztókat. Munkájukhoz sok segítségei kaptak. A külszíni fejtéseken a műszakiak tíz melegedő helyiséget, rendeztek be és naponta többször adt. U forró teát. vagy kávét a hideg­ben dolgozó bányászoknak. A dömpereket forró vízzel indí­tották és külön brigádot szer­veztek az előforduló meghibá­sodások azonnali kijavítására. A termelés növelésére pedig a Német Demokratikus Köztársa­ságból vásárolt két hosszúlyuk- fúró kocsit a külszínen állítot­ták munkába. Ezzel lehetővé vált a nagy termelékenységet biztosító pados robbantás be­vezetése. Az új eljárás lényege: a fűrókocsikkal a fejtések te­tején 6—8 méter mély, függő­leges lyukakat alakítanak ki, amelyeket Ynillszekundos mód­szerrel repesztenek össze. így egyszerre 800—900 köbméter ércet és meddőt robbantanak le. A hosszúlyukfúró kocsik a hideg időben is nagyszerűen dolgoztak. Ennek, valamint a bányászok áldozatos munkájá­nak az eredménye, hogy az évi terv befejezése óta vasárnap reggelig előírásukon felül 15 ezer tonna vegyes vasércét ad­tak a diósgyőri, ózdi és duna­újvárosi nagyolvasztóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom