Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

» A vie alatti hegyvonulat pusítulasa­VAL MEGNYÍLT AB ÚT A MELEG OCEAN! ARAN- LAT SZAMARA. A »GYILKOS TENGER « V - HAJÓZHATÓVÁ VÁLT. to^_ .........,«n< r f MESTERSÉGES VIHAR ELÜLTE VÉL SzTVEPANOV mérnök Moszkvába /hóul. siet beszámolni PopARJov akadémikusnak, a világhírű FIZIKUSNAK, a s/kerro'l. Vakító fénylobbanas... AZTA'N MINTHA VALAMI SZÖRNYETEG szorításában MAGA A TENGER BObULNE EL, ISZONYÚ ROBAJ TÁMAD. ., „ majd hatalmas hullámhe­gyek. indulnak rohamra a BIZTOS TÁVOLBAN VÁRAKOZÓ HAJOK FELÉ.-Helyesen mondod. Hol ja: PUSZTÍTOTT AZ ATOMENERGIA, DE. M/NT VALAMI G/GANTl- <• KOS REFLEKTOR... SUGARAI A fÖLŐNEK ÉPPEN EZT A PONTJÁT BORÍTJÁK HALVÁNY kékesfehér fénybe... Ml LEHET ez i . -U, Hasnap a fiatal mér­nök MEGKEZD! ÉVI, SZABAD­SÁGÁT. VADKACSARA vada SZIK A krasznosztavszk­KÖRNYÉK/ TAVAKNAL. EGY ESTE... < I ... EZ A »PUSZTÍTÁS« A FEJLŐDÉST SZOL­GÁLJA. A KÍSÉRLET IGAZOLTA. HOGY AZ »ÉNERG/T« HATÁSOS FEGYVER..CSAKHOGY NEM A HÁBORÚ. HANEM A BÉKÉS ÉPÍTOMUNKA FEGYVERE. fÉNyFORRÁs a -Hold a felszínén’... képzelődöm? Hiába keres magyarázatot a rejtélyes jelenséged. Eszakmagyauorszag Szombat, 1053. január 28, Heti külpolitikai összefoglalónk Az elmúlt hét bővelkedett je­lentős nemzetközi események- lsen- Berlinben a vezető szer­vek megválasztásával véget ért , az NSEEP VX kongresszusa. Kongóban oly sok huza-vona után, Kolwezi elfoglalásával fontos lépés történt Katanga különállásának megszüntetésé­re, az U Thant-terv első sza­kaszának lezárásaként. Beje­lentették az olaszországi és tö­rökországi szárazföldi ameri­kai rakétntámaszpontok meg­szüntetését. Hruscsov és Kennedy levélváltása A legnagyobb jelentőségű volt azonban Hruscsov és Ken­nedy vasárnap késő este nyil­vánosságra hozott levélváltása a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának kérdésében. Hrus­csov szovjet miniszterelnök a földalatti nukleáris fegyverkí­sérletek betiltása ellenőrzésé röl szóló javaslatai kimozdítot­ták az évek óta folyó tárgyalá­sokat a reménytelennek látszó zsákutcából. Bár a nukleáris hatalmak a genfi tárgyalásu­kon egyetértettek abban, hogy a nukleáris kísérletek túlnyo­mó többségének észleléséhez teljesen elegendők a nemzet­közi eszközök, a földalatti atomrobbantások betiltása kér­désénél a nyugati hatalmak makacsul ragaszkodtak n hely­színi ellenőrzés követeléséhez. Noha ezt a követelést a tudo­mányos észlelőmódszerek fej­lettsége indokolatlanná tette, a Szovjetunió — a levélváltás tanúsága szerint — hozzájá­rult három önműködő szeizmi­kus-állomás elhelyezéséhez, sa­ját területén és évente két-há- rom helyszyn ellenőrzés végre­hajtásához a nukleáris hatal­mak területein, . A levélváltást a világsajtó­ban kísérő .kommentárok nagy többsége azt hangsúlyozza, hogy ismét Hruscsov elvtárs, a szovjet kormány javaslata nyi­totta meg az utat az emberi­séget súlyosan fenyegető nem- : zetközi probléma megoldásá­éhoz. Ugyanúgy, mint az a Ka- rib-tengeri válság idején is történt. A levélváltás nyomán meg- • kezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások a .részletek, kidol­gozására. Ezek előrehaladását is bizonyítja a levélváltás köz­zététele és az a tény, hogy a hét eleje, óta a . megbeszélések Nagy-Britannia képviselőjének bevonásával folytatódik. Az a körülmény pedig, hogy a meg­beszélések színhelyét, Washing- j tanba helyezték át, azt is jelen- | ti, jólértesült körök vélemé-1 nyes szerint, hogy a munka egy része Hruscsov miniszterelnök és Kennedy elnök közötti köz­vetlen érintkezés alapján fo­lyik. V Amikor örömmel üdvözöljük q haladást, ebben a kérdésben nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy sok részletkérdésben még eltér a szovjet és a nyu­gati álláspont. így elsősorban a szükséges helyszíni nemzetközi ellenőrzések száma tekinteté­ben. Az sem világos, hog'7 Franciaország, amely ugyan­csak folvtat nukleáris fegyver- kísérleteket, csatlakozik-e az egyezményhez. Márpedig ez nyilvánvalóan elengedhetetlen feltétele egy ilyenfajta megál­lapodásnak. Azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk, hogy a nyugati táborban továbbra is jelentős erők működnek, ame­lyeknek érdekük fűződik á nemzetközi feszültség fenntar­tásához. Minden esetre, ha elhárítják az akadályokat, s egy ilyen egyezmény megkötésére sor kerül, ez még önmagában nem teszi lehetetlenné a termonuk­leáris háború klrobbnntását, de fonjos lépés ebben az irányban Egy ilyen megegyezés ugyanis mindlenkénoen segít el-'s-latnl a bizelmatlonság légkörét és megnyitja az. utat más vitás kérdések tárg,”’1ésok útján va­ló rendezése előtt. A Nyugat a Nyugat ellen Ami Kennedy európai útját megetéési Egyezmény a hidegháború szolgálatában Az Adenauer és De1 Gaulle! lia közös piaci belépése körül I vó hételejl párizsi tanácskozásai ról érkezett hívok, a tanácsko­zások végén megkötött francia —nyugatnémet együttműködési egyezmény teljesen más szelle­met, a hidegháború lehelletét árasztja. Katonai szövetség lé­tesítése két olyan állam kö­zött, amelyeket a NATO keré tőben amúgy is katonai szerző­dés köt össze, nem szolgál más célokat, mint az agresszív Pá izs—Bonn-tengely megszilár­dítását. A német—francia megbékélésről a négy évszáza­dos viszálykodás és háborúsko­dás felszámolásáról szóló frá­zisok mögött ez a szerződés a két idős politikusnak azt a tö­rekvését fejezi ki, hogy politi7 kájuk folytatását rákényszerít- sék utódaikra, ami különösen Adenauer esetében égető prob­léma.- Ez mutatkozik meg ab­ban a körülményben is, hogy az eredetileg tervezett kor­mányközi szerződés helyett ál­lamközi egyezményt kötöttek, ami a két ország parlamentjé­ben is ratifikálni fognak. A most megkötött szerződés azért is veszélyezteti a békét, mert megnyitja az utat a Bun­deswehr atomfelfegyverzése előtt', A szerződés semmiféle korlátozást nem tartalmaz a katonai együttműködésre vo­natkozóan. S tekintve, hogy Franciaország saját atomfegy­ver-előállításon buzgólkódik, nyilvánvaló hogy az együttmű­ködés epre a területre is ki­terjed. Nyygat-Európában azt re­mélték, hogy Adenauer párizsi látogatása előrelendíti az Ang­vég nélkül folyó tárgyalásokat, amelyeket De Gaulle makacs ellenállása , zsákutcába vitt. Adenauer igyekszik is olyan benyomást kelteni, hogy „meg- puhítottn” a francia államfőt, Egyre erősebb azonban az a benyomás, hogy voltaképpen ebben az esetben is a reakció s a Párizs—Bonn-tengely meg­szilárdítását célzó manőverről van szó. Kérdés azonban, hogy milyen sikerrel jár ez a ma­nőver, amikor egyre nagyohb erőle lépnek fel ellene nem­csak a többi nyugat-európai államban, és a különösén érde­kelt Nagy-Britanniában, hanem saját vezető szerepét súlyosan veszélyeztetve látó Egyesült Államok , részéről, sőt az iSZK-n belül is. „ABRAHAM LINCOLN pél. dája szerint kell cselekednünk, aki az emancipáció kihirdetése céljából értekezletre hívta ösz- sze hadikormányát. összehív­talak benneteket — mondotta Lincoln —hogy halljátok, amit leírtam. Nem vagyok kí­váncsi a véleményetekre a fő kérdésben, mert azt magam döntöttem el " John Fitzgerald Kennedy szenátor írta le eze­ket a sorokat a bonni Aussen- politik I960. októberi számá­ban arról, hogyan politizáljon „a hatvanas évek elnöke”. Va­gyis abban az időben, amikor maga is pályázott az elnöki po­zícióra. „Nem számítok arra, hogy jobban fogják szeretni az Egye­sült Államokat, de remélem többet sikerül majd elvégez­nünk.” Ezzel a mondattal jel­lemezte ugyanez a Kennedy ez év januárjában tartott sajtóér­tekezletén kétéves elnöki múlt után szövetségeseivel szemben gyakorolt politikáját. A negy­venhatéves fiatalember tehát hű maradt ahhoz, amit Lincol­nt, a nagy elnökre hivatkozva szögezett le nlnpelvként, ami­kor az elnökségre pályázott. .Módszerünk nyerscsségévcl felháborodást keltetünk Ang­liában, haragot Németország­ban és újabb gyanakvást Fran­ciaországban. De m.i egyenesen ka Indun k-tovabh utónkon.” így írfa meg ■ gz elnökkel szinte azonos véleményét Sulzberger, a New York Times anyai ágon mngyarszármazású főmunka­társit. Kennedy elnök politiká­jának eevik fő zászlóvivője. HÁROM, idézettől kezdtük ezt a kis helyzetmacv’nrázatot, mintegy illusztrálásául annak, F egyverszállítmány Európába (c.W'f'Rrvlj UtömeoK .,..r hogyan látják, magában az Egyesült Államokban mindezt, ami a nyugati politika leglé- nyesegebb kérdése akkor, ami­kor Adenauer és De Gaulle több mint ezer évvel ezelőttre nyúlva, vissza, talán történelmi nosztalgiának engedve, próbál­ja újrateremteni a nagykárolyi német—római császárság ntom- fegyverkezcsre felépített,.fe}hő- karcolós, modern mását. Olyan időkben, amikor a nyugat­német és francia együttműkö­déssel létrejött Közös Piac lassan — mint egy amerikai vezető tisztviselő megjegyezte — „Amerikával egyenlő gazda­sági és politikai hatalom” és a szervezet nyugatnémet veze­tője Hallétéin doktor szerint feladata „nemcsak az üzlet, hanem a politika is”. Olyan időkben, amikor a francia Mo­net által megtervezett és a pe­dáns nyugatnémet Hallstein vezetésével realizálódott nyu­gatnémet—francia irányítás alatt álló Közös Piac létrehozta a maga legfőbb politikai fel­építményét a francia—nyugat­német katonai és politikai sző-, vétségét. Amikor már ez való­ban „nemcsak üzlet, hanem politika is”, mert noha ez az USA-val együttműködve jött létre, hiszen Hallstein szerint „áz Atlanti társulás küszöbén állunk”, — mint az amerikai Newsweek találóan írta — „az amerikaiaknak tisztában kell lenniük azzal, hogy Hallstein elgondolása, erről a társas vi­szonyról — semmiben sem ha­sonlít a. jelenlegi helyzethez, amelyben az USA • a vezető fél". VAGYIS nincs -szó más­ról, . i, mint arról, hogy az egykori Marshall-terv segít­'.Europa, pontosabban a’ feltá­masztott korizervntívan; .kapi­talista Nyugat-Európa, ma már el akarja dobni rnagitól ái amerikai mankót, maga lábára akar állni és • a politikai szö­vetséggé alakult Közös Piac­ban nem szívesen látja az ame­rikai beavatkozást még olyan formában sem, ha ez az ame­rikaiak érdekeit hűségesen képviselő Anglia álarcában je­lentkezik. Különösen nem szí­vesen látja De Gaulle, aki attól fél, hogy amíg Anglia nélkül ő az egyetlen atomhatalom a szövetségen belül, Anglia csat­lakozásával elveszti ezt a" me- nopolhelyzet.ét Kennedy elnök viszont jó] tudja, hogy — isméi, a Newsweek-et idézve — amíg „igen sok amerikai üzletember már most hasznot húz,a Közös Piacból, mások viszont előre­láthatólag károsodni fognak. A legsúlyosabb és leghangosabb áldozat az amerikai farmer lesz”. Való igaz, hiszen' az USA exportjának 1961/62-ben majd egy harmada mezőgazdasági cikkekből állt és ezt főleg Anglia meg a Közös Piac or­szágai vásárolták fel. A Közöl, Piac megerősödése következté­ben ebből a búzaexport kiesik. más szemeslermék exportja a minimálisra csökken és a hús kivitelben sem valami rózsa sak a kilátások. A farmerkérdés pedig kényes kérdése az USÁ-nak, elég csat Steinbeck .Érik a gyümölcs című regényére gondolnunk. Kennedynek tehát minden óka megvan rá, hogy erőnek erejé­vel forszírozza Anglia közös piaci tagságát, hiszen „az an golok nélkül fennáll a veszély, hogy az új Európát a német éi- francia erők kerítik hatalmuk ba” •— mint egy amerikai lap írja. De Gaulle a leghevesebb ellenálló viszont jól tudja, hogy a NATO nem létezhet Franciaország nélkül, így szí lárd pozícióiról zsarolja Ame­rikát. Adenauer, a vén róka is tudja ezt, ezért tanácsolja a halogatás politikáját francia kollégájának. No meg-azért is. mert- a franciákra támaszkod­va sok mindent zsarolhat ki Kennedytől, esetleg a nyugat­német atomíegyverkezést is. „AZ EGYIK oldalon tehát a nagy nemzeti büszkeség az amerikai trón előtt, a másik oldalon az aggodalom, hogy az amerikaiak új stratégiájuk se­gítségével titokban kivonulnak a "kontinensről” — jegyzi meg találóan a Frankfurter Rund­schau. Mindez kockán forog a nyugati politikában, így aztán érthetq, hogy Kennedy elnök- európai körútra határozta el magát. Nyilván közvetlen be­szélgetések során szeretné koordinálni az Atlanti -Szövet­ség és az új Nyugat-Európa nemzet] érdekeit az egyre in ­kább roskadozó közös érde­kekkel, Máté Iván — A címzés nem volt pontos. (Szegő <íizi rajza) A RAJNAI VA RICA STtlLY Valentyin Ivanov tudeminyos-fantasz- tltcus regénye nyo­mén írt»: . Morvái!! libor Kai*«!*»: Sebük Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom