Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

ESZAKMAGTAROftSZAG Csütörtök, 1953, j/ianít JA 4 10 milliós éir-ték Az új év első napjaiban Benin Kohászati Müvek né­hány'. részlegében akadozott termelés. A különböző átszer­vezések, átcsoportosítások mi­att az előirányzott napi ter­vet csak nehezen teljesítették. •Jó hírről számolunk be, arni kor megírjuk, hogy a nemes- acélkovácsműhely dolgozóinak, műszakiaknak es fizikaiaknak egyaránt, sikerült olyan jól megszervezniük a termelést már az év első napjaiban, hogy jelentős eredményekkel ’ büsz­kélkedhetnek. Januári tervüket eddig 101,5 százalékra teljesí­tették. A legyártott anyagok értéke körülbelül tízmillió fo­rint Az üzemvezetöseg, a műszaki vezetők és a fizikai dolgozók közös elhatározása az, hogy ja­nuárban legalább 105 százalék­ra teljesítik tervüket.. (Diósgyőri Munkás) Korszerűsítés Ósdim A napokban megkerestük Csomós Pál . elvtárs, a közle­kedési gyárrészleg vezetőjét. — —, s arra kértük, tájékoztas­son a kohászat közlekedési gyárrészleg átszervezésének és fejlesztésének főbb vonásairól. >— Vágányhálózatunk és ko­csiparkunk már jelenleg is tűi van terhelve. A napi tóö MÁV- kocsit nagy nehézségek árán tudjuk fogadni. 1965-ben napi 650 kocsit kell átvenni. Ez a jelenlegi technika és szervezé­si feltételek mellett lehetetlen. Éppen ezért 1970-ig mintegy E50—900 millió forintot fordí­tunk a vasút korszerűsítésére. Legfontosabb a martini vas­kertet kiszolgáló vágány meg­építése, amire 20 millió forin­tot terveztünk. Utána követke­zik a borsodnádasdi átrakó ki telepítése a gyárból a csépányi rétre, ami 10 millió forintba kerül. Rendkívül sürgős a Sajó tár­kony és Center közötti térség­ben az új vágány megépítése. Jelenleg a MAV-val egy vona­lon közlekedünk, de csal: ak­kor használhatjuk, amikor MÁV forgalmát nem akadá­lyozzuk. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy 24 órából csak 6 óráig áll rendelkezé­sünkre a MÁV-vonal. (Ózdi Vasas) f astámok a putnoki hányában A Putnoki Bányaüzem tér. rnelesének több mint 85 száza­léka két frontfejtésből.— a II. telepi acéltárnos, kétszámyü és a még néhány nappal ezelőtt fával biztosított I. telepi frontfejtésből — került ki. Az acéltárnos frontot hamar meg­szerették a bányászok. Igaz, sokan emlékeznek még arra, amikor egy évvel ezelőtt a vas tárnokát nem szívesen látták. A biztosítás új, korsze­rű technológiát kívánt. A bri­gád egyes tagjaiban mégis hosszú ideig élt az ok nélküli félelem. De az acél napról nap­ra mindinkább beváltotta, a műszakiak áltál hozzáfűzött reményeket. Alkalmazásával könnyebb. biztonságosabb, gyorsabb és gazdaságosabb a bányászok munkája. Nern cso­da hát, hogy a. front vala­mennyi bányásza szívesen, lel­kesen dolgozik ezen a fronton, s méghozzá nem is eredmény­telenül. Az acéltárnos front létreho­zásával a. Putnoki Bányaüzem évi 500 köbméter fenyőfát ta­karít meg. (Borsodi Bányász) Fantasztikus képregény az Északmagyarországbao Több Olvasónk fordult azzal a, kéréssel lapunk szerkesztő bizottságához, bőgj- a lehető­ségekhez képest időnként kö­zöljünk képregényekét. Ennek a kérésnek sikerült eleget tenni, es igy holnapiul kezd­ve, több napon keresztül köz- z ét esszük Valentyin Ivanov tudományos, fantasztikus re­génye nyomán a Cs. Horváth Tibor irta és Sebők Imre rajzolta képregényt, amelynek címe: A rajnai várkastély. Az érdekes és izgalmas kép­regény energiát kutató szovjet tudományos intézetek munka­társainak küzdelmét mutatja be egy ellenséges csoporttal szemben. Reméljük, olvasóink tetszését megnyeri ez a tudo­mányos, fantasztikus kép­regény. Egyszeri felhúzással hal évig járó óra Poschner Pál diósgyőri lakos, a Lenin Kohászati Művek mü- sserészüeemétól néhány hete ment nyugdíjba. ,4 62 éve, idős dolgozó fiatal éveiben be­járta fél Európát, az aranymű vessegen. és műszer eszségen kívül mintegy negyven éve foglalkozik, az' órás szakmával. A diósgyőri gyárban o volt az időelemzők stopperóráinak szakavatott orvosa. Szakmá­jának többszörös kiváló dol­gozója. Nyugdíjas napjaiban sem pihen. Most akarja meg­valósítani azt, amire eddig sű­rű elfoglaltsága miatt nem na­gyon tellett , idejéből, A sza­bad napoknak márts megszüle­tett az első termése: régi al­katrészekből különleges szer­kezetű, egyebek közölt a fogas­kerekek áttételének megsok­szorozásával, olyan órát készí­tett, amely egyszeri felhúzás­sal legalább hat évig műkö­dik. A szép kivitelű, 15 centi­méter magas, nyolc centiméter szélességű asztali óra készítési módját nem akarja megtartani önmaga titkának, hanem, újí­tásnak is beadja. Az idős ezer­mester, aki a diósgyőri gyár egyik műszerész szocialista brigádjának is megbecsült tag­ja volt, nemcsak kedvteléssel tölti idejét, hanem, bejarogat üzemébe is, s ha szükség van ra, segít, tanácsot ad a. fiatal kollégáknak. De tanít, oktat otthon is. Pia ugyanis szintén órás, a Lenin Kohászati Mü­vekben, s lánya is az órás szak­mát választotta, S családi kör­ben a. szakma fogasait adja át nekik és velük együtt újabb, tökéletesebb óra szerkesztésen dolgozik. __________ A Miskolci Rádió műsora: (A lss méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Megyénk életéből. Mikor lesz felsőfokú vülarúos energia-ipar) oktatásunk? Mai operettekből. Nevelési kérdések: A • protekció felelőaségérOl­Először választok . .. Álmodozás ... Könnyűzene. A peronon Ä reggeli csúcsforgalom már lezajlott, A sárga villa* moskocsi megvidámodotfcan döeörész a gyér for* galmú, fagyos, szürke utcán. Most. indultunk az Ady-hídiöl. a Tanácsház tér felé. A peronon hárman vagyunk: egy Vé­lem egykorúnak latszó férfi, egy tizenkét év körüli fiucsfc* és én. A. fiúcska, akit szülei szépen elláttuk ruhaneművel elegáns krombi kabát, jó stcipü, sínadrág vau rajta, a fején pedig zsinórral övezett kis kalap —. ahogyan azt az idősebb fiatalemberektől, láthatta, szétvetett lábbal áll az ajtóban, alig fogódzkodik, még egy kicsit ki is dől az utca félé, mintha nagyon melege lenne. A. kalauznő a. kocsi belsejé­ből meglátja. Kijön, óvatosan megfogja a. vállát, a pete!» védett sarkába kalauzolja és kedvesen korholja: — Korai még az ilyen fiatalembernek: követni a rákon* cátian idősebbek példáját. Nem kell még az ajtóba állni, messze még a legközelebbi megálló. Csúszós a. deszka, egy rossz fékezés, vagy rántás és a fiatalember máris kiesik. Hogy. számolunk el vele az anyukájának?! — és egy tétova kéz­mozdulatot tesz, mintha meg akarna simogatni a megleckai- tetett: ifjú utas divatos kalappal bontott fejét. Talán eppén ilyen korú fia. vagy’ lánya van neki is és amíg 6 a sárga kocsikon utazgat a Tiszai meg a vasgyár között, azokra itj vigyáz valaki. Ifjú utas-barátunk a haja tövéig elpirul, mi ketten, M felnőttek pedig nem nézünk, egymásra. Alighanem útitárs&írj is szégyellj, hogy a kalauznöriok kell a kisfiút figyelmez­tetnie, meri. mi közömbösen néztük, mit csinál. Aztán megáll a. szerelvény a Kazinczy utcánál, a Jó*-» “ fiú leszáll. A kalauznő a kocsi belsejében vég A a, dolgát,. Indulunk tovább. A gyerek a. járdáról visszanéz 4] kiölti a nyelvét, Jó tett; helyébe jót várj — gondolom, aztán, az jut eszembe, hogy a. szülei a zsinóros kalap mellé esetiéi} jobb nevelést is adhattak volna neki. Aztán a gondolatsor' végén lebeg olyasmi is, hogy adott esetben egy-egy meg­érdemelt nyaklevest kiosztani — talán a bocsánatos bűnök! közé tartozik, (hsa) f®eesteeeee*Me»e6e®ss»»«909see«seeees#»««eí r er Üzemi gyógyfürdőt létesítenek Rudabänyän A Rudabányai Vasércbánya hideg, szeles külszíni fejtésein, valamint a huzatos és nedves mélyművelésű munkahelyeken dolgozó bányászok közül a té­li hónapokban igen sokan pa­naszkodnak . reumatikus fáj­dalmakra. E betegségben szen­vedők közül számosán jár­Á bányász kulturális hetek programjáról Bányász kulturális hetek. 11 héten át az eddigieknél . még értékesebb, még nagyobb tö­megeket vonzó kulturális ren­dezvényeket biztosítani —- nem kis feladat a Bányász Szak- szervezet borsodi trösztbizott- sága számára. Főleg nem kis feladat akkor, ha — mint köz­ismert — eddig is rendkívül pezsgő, kulturális élet zajlott, a bányák, illetve a bányavidé­kek klubjaiban, művelődési * otthonaiban. — Eddig is felfelé ívélő volt a bányász kulturális elet — hallottuk Perényi Istvántól, a trösztbizottság kultúrfelelősé- től. — Mi ezt a felfelé ívelést igyekeztünk még serkenteni az 1962. november 18-tól ez év február 2-ig tartó kulturális heteken. Célunk: új formákat keresni es találni a dolgozók nevelésére, szocialista óntuda­tának tovabbíormálására, s egyben szórakoztatására. A kulturális hetek eddigi ren dezvényei mi t mu tatna k •elérték-e ezt a célt? Tánccsoportok találkozója — Vetélkedő munkavédelmi kérdésekből — Foío-kiállítás A bányász kulturális hetek első napján Edelényben tar-! tették meg megyénk vjyole bá-: nyász népitánc csoportjának! találkozóját. Ugyanezen a na-; pon Sajőszentpéteren érdekes! vetélkedőt rendeztek. Ezen, —j amelyet „Mit tennél, ha...?”] címmel hirdettek meg — a; munkavédelmi szabályokkal! kapcsolatos tudásukról adtak] számot a sajószentpéteri, ape-: recesi. az ormosbánya!, az al-s berttelepi és a többi, helyi elő-! döntö győztes ifjúmunkásai. í November 25-től december ] 2-íg tartott a bányász foto-: szakkörök kiállítása Kurityán-, ban. Az érdeklődésre jellemző,; hogy egy hét alatt 1500 ember ’ nézte meg azt a 93 művészi 1 fényképet," amelyet öt szakköri állított ki. Olvasómozgalom — Irodalmi színpadok íj Megyénk bányászai körében'j Igen sok könyvbarátot szer-j ,iett a József Attila olvasómcz-3 galom. A mozgalomban részt- -I \ evők között irodalmi vetélke- jj dót rendeztek november 25-én 4 Eudabányán. S hogy a vetélke-1 Öő még érdekesebb legyen,? egy-egy regény hősét, vagy jel­lemző. figuráját korabeli kosz­tümben '„elevenítették fel” a bányászfiatalok. Egy héttel később Sajóka- zári az úgynevezett táncver­seny területi döntőjét tarlot- ták meg. (Érdemes megje­gyezni. hogy ezen a táncverse­nyen a csárdás kötelező ver­senyszám volttj December 8—9-én Perecesen telt. meg zsúfolásig a művelő­dési otthon. Itt tartottál: ugyanis a bányász irodalmi színpadok találkozóját. S míg tavaly májusban csupán hat ilyen irodalmi színpad színját­szói mutathatták be tudásu­kat, mert megyénkben csupán hat bányász irodalmi színpad volt, decemberre még kettő alakult. így tehat az új edelé- nyi és sajókazai csoporttal együtt nyolc bányász irodalmi színpad mutatta be legújabb műsorát. S ezek a színjátszók nemcsak ilyen találkozókon szerepelnek, hanem rendszere­sen járják' a községeket, a bá­nyász-szállókat. Ki mit tud ? — Zenekarok hangversenye A vetélkedők közül nem ma­radt ki a Ki mit tud? játék sem, amelynek területi döntő­jét. a napokban tartották rneg Ormosbányán. Ezt megelőzően ■— december 16-án — Is ren­deztek egy igen érdekes szel­lemi fejtörő játékot Albertte- lepen. Az Olvass, tanulj, vála­szolj című vetélkedő döntőjé­ben József Attila és Petőfi éle­téről, munkásságáról, s a VIII. pártkongresszus határozatairól kaptak kérdéseivel a verseny­zők — a. pereces!, a. sajószent­péteri, az alberttelepi, az or­mosbányai, a sajókazai és' a rudabányai szocialista munka.- brigádok döntőbe jutott tag­jai. A bányász zenekarok hang­versenye iránt, is igen nagy az érdeklődés. Ezen megyénk nyolc bányász fúvószenekara szerepel január 37-én, Albert- telepen, A bányász kulturális, betek utolsó programjaként — febru­ár 3-án ííájószentpéteret) — eg.v olyan vetélkedőt rendez­nek, amelyen irodalmi tudá­sukról, általános műveltségűk­ről és társas táncbell Ügyessé­gű latoi adnak számot a bá­nyász házaspárok. Minden évben... A Bányász Szakszervezet borsodi trösztbizottsága első ízben rendezte meg a bányász kulturális heteket. Ezután azonban minden évben meg akarják tartani. S minden év­ben gazdagabb, tartalmasabb programmal, s azzal a céllal, hogy ,.az iskolán kívüli nép­művelés segíts© a korszerű alapműveltség terjesztését, a polgári-kispolgári nézetek, szokások, ízlés elleni harcot,... az új közösségi erkölcs cs életforma erősítését”. ■ Rnttkay Anna nak jelenleg is kezelésre ' Az üzem vezetői most elhatároz­ták, hogy az ízületi bántalmak- ban szenvedők részére gyógyí­tó hatású fürdőket létesítenek. Erre a célra több mint 3,5 mil­lió forintot fordítanak. Az ösz- szeg felhasználásával átalakít­ják a község belterületén 1950-ben épült; és csak zuha­nyozókkal felszerelt, egyeme­letes fürdőépületet. A korsze­rűsítés során az épületben für­dőszobákat, gőzkamrákat, pi- heriőhélyiséget és egy kis me­dencét alakítanak ki. A me­dencében súlyfürdőt rendeznek be, a fürdőhelyektől az öltözőig pedig szárító-folyosón juthat­nak majd cl a bányászok, ahol kvarc- és rövidhullámú keze­lést. kapnak, A fehér cs fekete öltözőkkel felszerelt, fürdőt, a tervek szerint a vasércdúsító­mű hulladékenergiajának hasz­nosításával üzemeltetik, s azt egyszerre 509-an használhatják majd. A fürdőépület átalakítását augusztusban, kezdik meg. Ez­zel egyidejűleg gyógyító jelle­gű fürdőt is építenek az úgy­nevezett alsólelekesi bánya mellett lévő Ruda. hegyen. A 200 személyes fürdői, kvarc- és rövidh Lillámú berendezésekkel, valamint, gőzkamrákkal szere­lik fel. A. gyógyhatású fürdőket előreláthatólag már a jövő évben birtokukba vehetik a dolgozók. 'T\"- p gyanúnaiwyg M07.lt/ZEMI VÄLLALÄ1 MŰSOR/Is' EEKB# 24—30:' Kisvárosi Xnády Ät&fcbfetthi Jugoszláv, 1.8 even, felülieknek. JO naponta 4, 6, 8. M: 21, f. 1Ö éö f. 12J Szegény gazdagok, KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora: 34-26: Egyiptomi történet. Szilit 1 magyar—egyiptomi. Szeles/ 28— Kisvárosi Lady Macbeth Jugoszia i8 ever; felülieknek! K.: vas&rnaja kivételével napon te délelőtt ii-kiói« Kossuth fümtízlnhájj délutáni műsora: 24—80: Egyiptomi történet, Sstored magyar—egyiptomi. Szeles? K: na« pont* f. 4. hn. 6 és 8. M: 27. 10 ed f. 12. Kard éc kocka, FÁKLYA -■4.-25: Suhog a pálca. Ang«*?J Széleid 26—27: Utazás a léggömbön. Száriéi? francia. Széles? 28—30: A vad tanúja. Magyarul beszélő afn<H 1‘ika.i. K; naponta i'. 6. f. 8. vasár* nap f. 4-kor is. M: 27. 10 cc hn. 12* Gitáros lány. TÁNCSICS. 24—26: Lopotf boJdognég. Magyri Széléül 27—20: Túl Gated a' szeré* lemre. Magyarul beaaéló angöL Szélest K: naponta 5, 7, vasárnap, S-kor is. M: 27. f. 10 éa 11. Szén] Lurette. SAGVAKI 24—26: Csenden otthon. Magyar* 27—20: A barom testőr. Színe; francia. SzélesI K: naponta 5» 7i vasárnap 3-kor is, PETŐFI. 24—26: A bárom testőr. Színe, francia. Szélem 37—20. du.. ö-kor Pinocchio. Ma gyárid beszélő színe* amerikai. 27—20. este 7-fcőr: Négy1 száz csapas. Francia. Széles! éven felülieknek! K: csütörtök V. péntek, szombat 7-kor. M: 27. 1«' kor: Hftboru éü béke I. SZIKRA, 24—2tí: Az urany ember. Szthís magyar. Szélest i’.7. Ilyen hossza távoliét. Francia. Szelest 26— ScOllón a. dob. Szovjet. Szóiért b kedd. csütörtök, péntek, szombat vasárnap ö, 7, hétfőt! csak 7-kor V asemberek! — lelkendezett vaco- gós hangon egy elles asszony. Mellette svájcisapkás fiatalember állt. Nem nagyon tetszhetett neki a hasonlat, mert; csendesen, de némi hetykélkedés- set mégjegyezte: — Vér van bpnnük, nem káposztáié. — S nehogy azt higgyék, az ő ereiben is káposztáié csörgedezik, hirtelen abba­hagyta a lábmelengeto topogást. Fent a tetőn, átéllek ben a Bizományi Áruházzal munkások dolgoztak. Kapasz­kodtak. á lécek racsozatába, szedegették le a cserepet, vagy talán a palát Könyö­kükkel söpörték a palan megragadt, fa­gyos havat.. A pala rosszát bepottyan­totta k a padlás földjére, a még használ­hatót visszaszegezták a. lécekre. Ahová nem jutott a régiből, újért rittyentettek a segédmunkásnak, aki a padlás sötétjé>- ból nyújtotta fel a tetőfedő anyagot. Se­renyen iparkodtak a siettetős időben. — Hogy nem fáznak! — csudálkozot-t a néni. — Még ha fát hasogatnának, az más, abba bele lehet melegedni. Megjött a busz. Nyakába szedte a sok embert, és gurult tovább a Tiszai irá­nyába. A fiatalember kerekded téli-gyü­mölcsöt huhukolt a fagyott pálmaleve­lek közé, azon át kukucskált ki az abla­kon a tetőre, de a busz elindult, s a ned­vesen csillogó ablakocskára is ráburjá- noztak a.különös jégvirágok. — Bátor emberek — mondta megint a néni, aki a fiatalemberhez került a buszom — Bátrak — bólintott a svájcisapkás.’ — Nagyon batrak. Ilyenkor kutyával etetik az acsszakmát, de a kőműves mesterséget is. — Azzal — hagyta rá a. néni. — Tudja milyen pocsék a szabad ég alatt dolgozni ilyenkor? — gombolyí­totta tovább a beszélgetés fonalát a fia­talember. Mu-----------------------------------­E mberek a tetőn-rife-------------------------------------n# — Már hogyne tudnám — mondta a néni. — Nem vagyok mai gyerek. Reggel vittem haza a tejet, és kesztyűn át kör­möm alá ütött a hideg. Mennyit is mon­dott a rádió? Húsz fokot? — Kesztyűben nem lehet malterom!. Odacsapja az ember a maltert,, s mire a másik kanállal odaér, már deres a ha­barcs, csak úgy fehérük ki a tégla közül. Tetszik tudni, itt is a csúcshatás érvé nyesül, elsőnek a szélét kapja meg a hideg A néni nem tudott mit kezdeni a “ csúcshatás idegességével, csak bó­logatott nagy értetlenül. A beszélgetés is megakadt egy pillanatra, de a fiatal­ember mesélhetnékjie tovább lódította, e- Csöpög az ember orra, nyúl a kezé­vel. hogy let,örülje. Art. hiszi, sikerül? Fenét.. Az ujjal meg vannak gémbe- redve, az istennek sem akarnak enge­delmeskedni. Mintha fagyott; kőből len­nének, Pocsék no, annyi, szent, — Van áldás az. olyan munkán, amit, ilyen ítéletidőben csinál az. ember? — kérdi a néni, — Nem dől el a fal, aitiH í lyenkor raknak? — Már .mért dőlne el? — ránt vállat a fiatalember. — Nem Cerdetomyot épít az ember. Vakolni azt nem nagyon érde­mes, megfagy a malterban a mész, az a vakolat bizony nem sokat ér, még a szél , is lefújja a falról. A télen rakott falnál akkor van baj, ha hirtelen kisüt a Nap. Télen is csak van ereje a Napnak, meg­olvad a malter a. napsütötte oldalon, oszt el kezd dőlni. Az ilyen falat aztán le kell bontani. Télen tulajdonképpen nem volna szabad* falazni, de hát néha. csak muszáj. — Maga kőműves? — kérdi a néni. — Az, a gyárban. — Mért dolgoztatják magukat ott a gyárban még ilyenkor is? Lelketlénség. — Üljünk talán otthon, ölhetett kéz­zel?! — húzza fel az orrát a svájcisap­kás Az lenne lelketlénség. Télen ls- esak eszik az ember, kell a pénz. — Kell — mondja a póni engesztelő hangon. A fiatalom bér nekiíordul az ablak­nak, ráhuhukol. A meleg pára mohón íelhabzsol egy cifra jégvirágot. Gulyás Mihály £ MISKOLC-TAPOLCA; 24—26: Oandiciü,' avagy a X> Í S/.ü/.ad optimizmusa. Francia. 27- 29. Kirúlyl gyermekek. Im nrelo NDK. K: hétfő, kedd, Ciíü törtök, péntek, szombat 6, vaiíób . T.4: 27. 10-kor. Öcsi, tV:’1 £nap & én 7 a többiek. I“ DIADAL: T ?*.ó—27: Plrosbrttúfi hétkötnapöJ^ TMagyar—oseliszJovák. 29—30-: A. ípV J„NM úr. Magyarul beszélő lengy«“' Í K: kedd, vasárnap f. &. f. 7, szerda Jusombftt csak L 7-kor. M: 2%.s* JlJ-kor: Vigyázz, nagymama, if; LHKLL. ¥ 24: Elveszett paradicsom. V.HíJ ígyar. .18 éven felülieknek! 27: A& A átmegy* a falon. Nyugatnémet. í* * csütörtökön 7, vasárnap 6-kof ♦ M: 27. íO-kór. A bátor csibéi-----oOo----- ; . S ZÍNHÁZ NEMZETI STINBLA25 í! Január 24: Bál & Savoyban J Bérletszünet. Január 25: Hamletnek nincs ^ 4:2a (7). VÖrösmarty-bérlet. % Január 26: Denevér (7). Madár# V bérlet. Hh Január 27: Az arany ember ^Bérlet&zUnet. t Január 27: Bá.l n tíavoybam <7 ^Bérlét szünet. RAJVIARASZINHA2 f Január ZL, 22. 23, 24, 26: NiS* Í előadás. Január S6: Vány a bácsi Ct,. Január 27: Meseia Adrága (de. Január 27: Jaj. a mama (S), Január 27; Vány a bácsi (Tj. o c. üzemi lapjai ok írják

Next

/
Oldalképek
Tartalom