Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

ESS5 AKM Ä(3T ARÖRS25Ä© Csütörtök, t!>62. üecemSe*1 t$. Embertelenség: volt! VAN-E TÖRVÉNY ARRA, hogy emberségesek legyünk az emberhez? Segítsük azt, aki segítségre » szorul? Re­ményt öntsünk a reményke­dőbe? Van! íratlan törvény, a tár­sadalmi szellemből fakad, csak nem mindenki ismeri. Némelyik ember követ hord a szíve helyén és vakságában nem lát a paragrafusok mögé. Vajon melyik az igazi rok­kant? Az ilyen ember, akinek lelke nincs, vagy az, aki itt ül a megyei pártbizottság egyik szobájában és panaszát mondja, miközben szavai sí­rásba fulladnak. Sérülése? Ha fáj is, már nem lehet segíteni rajta. Inkább az embertelen­ség fáj, amit vele elkövettek. És azon lehet segíteni? Kötelesség! © Hosszú kálvária. Öt évvel ezelőtt kezdődött, egy júniusi reggelen ... Vasúti teherkocsik gördül­tek a síneken. Zempléni Ist­ván lakatos ott állt a tolópad- nál. Hirtelen nyomást érzett a mellkasán, aztán nem emlé­kezett semmire. Sokáig feküdt a kórházban bordatöréssel és gerincoszlop zúzódással. Hosz- szú időre munka- és kereső- képtelenné vált... Másfél évvel a baleset után a baleseti járadék folyósítása végett kéréssel fordult a MÁV Nyugdíj Hivatalhoz, amely elismerte az igény jogosságát és 1959, április 3-tól öt hóna­pon keresztül megküldte a járadékot. Időközben azonban a II. fokú orvosi bizottság megállapította, hogy a mun­kaképesség-csökkenés meg­szűnt. A MÁV Nyugdíj Hiva­tal közölte Zempléni István­nal, hogy 1959. augusztus 31. napjával megszünteti a jára­dék folyósítását. Munkahelye pedig — a Miskolci Járműja­vító Vállalat — röviddel ez­után felszólította, hogy mun­kaviszonyának rendezése cél­jából negyvennyolc órán belül keresse fel az üzemet. A lakatos, eleget téve a fel­szólításnak, jelentkezett a személyzeti osztályon, az ak­kori osztályvezetőnél, Lukács Gyulánál. —r Igaz, az orvosi bizottság megállapította a munkaképes­ségemet, de én érzem, hogy be­teg és gyenge vagyok — mondta, — Egyelőre nem bí­rom a i’égi munkát. Az a ké­résem, adjanak valami köny- nyebb beosztást. KÉRÉSÉT ridegen-hidegen elutasították. Megértés és se­gítés helyeit közölték vele, hogy ha záros határidőn belül nem foglalja el régi munka­helyét, tekintse magát elbo­csátottnak. Nem puszta fe­nyegetés 'tolt ez! Úgy tettek, ahogy mondták. Mivel Zemp­léni István a megadott időre nem jelentkezett munkára — a régi munkára! —, mert félt, hogy nem bírja és ártalmas lesz amúgy is megviselt szer­vezetére — a vállalat 1959. november 13-án elbocsátotta. Munkakönyvébe ezt írták: „Önkényesen kilépett”. Postá­ra adták munkakönyvét, még arra sem méltatták, hogy sze­mélyesen, némi magyarázat kíséretében adják át neki... Pedig a lakatos nem távozott önkényesen. Kényszerítették rá! Ki hiszi, hogy egy nyolc­száz fővel dolgozó vállalatnál nem akad könnyebb beosztás egyetlen és nagyon rászoruló ember számára,! Mit tehet eg3' ..önkényesen távozó” lakatos? Ki ad neki szívesen munkát? És ha ad is, birja-e? De élni kell!... tfát hónapon keresztül nem dolgozott. Az édesanya havi kétszáz forintos nyugdíjából és holmijuk eladogatásából él­tek. De ezt a lehetetlen álla­potot fél évnél tovább nem bírta.. „ 1960. május 1-től munkát kapott a Miskolci Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatnál. Hiába küzködött, akarata nem tudott felülkerekedni gyenge szervezetén. Kínlódott, vergő­dött, összeesett — nem ment a munka. Kisebb-nagyobb megszakításokkal mindössze nyolc hónapot dolgozott, vé­gül is beletörődött sorsába: betegállományba vonult, Egy évvel később, május 16-án Bu­dapesten, az Uzsoki úti kór­házban felülvizsgálatra jelent­kezett a Bajmegállapitó Bi­zottságnál. A vizsgálat ered­ményét így rögzítették az or­vosszakértők: „A gerincosz­lop elváltozásai megfelelnek a régebbi trauma következmé­nyeinek. Tárgyilagos fájdalom miatt még keresőképtelennek tartjuk.” (A II. fokú orvosi bizottság véleménye tehát fe­lelőtlen volt!!) A következő év február 21-én, majd március 12-én a megyei tanács döntő- bizottsága — az újabb orvosi vélemény alapján — kereső- képtelennek nyilvánította.­Azt hitte, hosszabb időre le­zárult az ügy. Tévedett. Egy héttel később felrendelték Bu­dapestre, hogy a munkaké­pesség-csökkenést véleménye­ző I. és II. fokú orvosi bizott­ság felülvizsgálja. Fél napnál is tovább várakozott a bizott­ság ajtaja előtt, majd anélkül, hogy valamit is közöltek vol­na vgle, elküldték és március 30-ára ismét berendelték. Zempléni István lakatosnak ekkorra már nemcsak a szervezete volt beteg. Ideg- rendszere is megsánjdette? a kálváriát. Hiába Ifilincselt, hiába panaszkodott. Emésztet­te magát éjjel, nappal. Meg­rendült benne a hit, már-már ott tartott, hogy az emberek iránti bizalmát, is elvesztette. Izgatták az ellentétes orvosi vélemények; de legjobban fájt neki az az elbánás, ahogy a vállalatánál jártak el vele. Mit ér a becsületes munka, mit ér az elismerés — hiszen mindig a legjobb munkások között emlegették —, ha az csak ad­dig érvényes, amíg egészséges az ember, de ha megrokkan, eldobják, mint a kifacsart cit­rom héját!. .. És pont az a vál­lalat bánt így vele, amelyhez tradíciók fűzik! Édesapja egészen halála napjáig, har­minchat évig dolgozott a Jár­műjavítónál; bátyja huszonhat éve munkása és itt dolgozott öccse is... Mitévő legyen, hogy elégtételt kapjon? Nem, nem elégtételt — igazságot! És ekkor, hosszas töprengés után elhatározta, hogy Kádár János elvtárshoz fordul se­gítségért. PANASZA meghallgatásra ta­lált. Az MSZMP Központi Re­víziós Bizottsága felkérte a Borsod megyei Revíziós Bi­zottságot, hogy az ügyet vizs­gálja ki, és foglaljon állást a kérdésben. Ezt a feladatot a megyei revíziós bizottság lel­kiismeretesen elvégezte. A ki­vizsgálás megtörtént,» a ja­vaslat pedig így hangzott: Zempléni Istvánt vegyék vissza a Járműjavító állomá­nyába és kártalanítsák. Az évek óta vajúdó Zemp­léni-ügy tehát túlnőtt a válla­lat, sőt a megye határán is. „Amikor elkezdtük jutatni az ügyel — mondotta a párt VIII. kongresszusán Fodor Gyula elvtárs, a Központi Re­víziós Bizottság elnöke — és továbbítottuk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz, azonnal intézkedtek, hogy Zemplénit visszavegyék a MÁV állományába.” Zempléni Istvánt azonban nem vették vissza! Mindössze annyit tettek, hogy munka­könyvéből törölték az „önké­nyesen kilépett” bejegyzési, helyette azt írták be: „Áthe­lyezve”. © Ilyen előzmények után tör­tént, hogy a múlt hét szombat reggelén bekérték az érdekel­teket a megyei pártbizottság revíziós bizottságához. Meg­jelent a Járműjavító helyettes igazgatója, a párttitkár, a munkaügyi osztály vezetője és az évek óta kálváriát járó la­katos, Zempléni István. Nem számonkérés ez. Több annál. Emberi beszélgetés az emberi­esség nevében! Csak egyetlen kérdés van, amely számonké- rés-jellegű: — Miért nem hajtották vég­re az elvtársak a miniszteri utasítást? — kérdezi a revíziós bizottság elnöke, Radvánszki István elvtárs. Igazgatóhelyettes: Nem tu­dok válaszolni erre a kérdés­re ... Párttitkár: Én az egész ügy­ről csak az újságból, Fodor elvtárs kongresszusi beszámo­lójából értesültem. A párt- szervezet előtt elhallgatták az ügyet... Munkaügyi osztályvezető; Akadályai voltak eddig ... Két órán át tart a beszélge­tés. Emberi hangon, emberi jóindulattal. És végre végérvé­nyesen megszületik a határo­zat is: Zempléni István üzem­lakatost visszaveszik a MÁV- hoz — egyelőre betegállo­mányban marad — és anyagi­lag teljesen kártalanítják. A Zempléni-ügy tehát lezá rult. De a kirívó eset tanul­ságként bennünk él. m Idézzük fel Fodor Gyula elvtárs kongresszuson elhang­zott szavait. > ..........nem tudom, adlak-e ki v alamilyen utasítást. hogy többet ne forduljon elő ha­sonló eset?” Mi megkérdeztük a Járműjavító helyettes igaz­gatóiát: kiadták-e az utasí­tást? — Igen, kiadtuk — fe­lelte. De miért kell utasítás ah­hoz. hogy emberségesek le­gyünk az emberbe:/,! Azért — és most ismét idézetre szoru­lunk —, mert: ..Gyakran hi­ányzik a segítőkészséq, a fi­gyelmesség, a körülmények alapos meaismerése.” A MI TÁRSADALMUNK­BAN a humanizmusnak lénve- gi értelme van. T-’—n^almi vonás az emberség. Fs ha né­ha mégis találkozunk olvan példákkal, amelyek látszólag ez ellen szólnak, az kizárólag egyedi alkat kérdése. A közös­ség legfeljebb annyi hibát vét. hogy nem jól választotta meg azt, akire emberek sor­sát, ügyeinek intézését bízta. De ezen lehet segíteni, mint ahogy segítünk is, valahány­szor úgy kívánja a szükség. A sérelmet ért ember előtt nincs zárt kapu. Eljut az állami- és pártvezetés legfelsőbb fóru­máig. A Zempléni-ügy kirívó pél­da. Kevésbé durva, de egyál­talában nem lényegtelen ese­tekkel gyakrabban találko­zunk. Egyszer a panasz sik­kad el, máskor a panasztevőt éri sérelem. Ha nem a reális igazságnak megfelelően já­runk el, mindig ez a követ­keztetés: embertelenek voltak hozzám! És az embertelenség mögött mindig, vagy legalább is legtöbbször a bürokrácia, a beskatulyázottság, az önzés la­pul. A megsértett ember szem­pontjából azonban ez teljesen mindegy. Áz is igaz, hogy a megsér­tett emberek végül — ha oly­kor hosszas kálvária után is — elégtételt kapnak. De valóban megkapják-e az elégtételt? Lehet-e például Zempléni Ist­vánt kárpótolni az álmatlan éjszakákért, az idegrendszerét megviselő évekért, a hitét és igazságérzetét sértő méltány­talanságért?! ÉS KI A HIBÁS mindeb­ben? A paragrafus? Nem, hi­szen törvénysértés nem tör­tént. .... De embertelenség igen! És az embertelenségért min­dig az ember felelős, aki szíve helyén nem viselhet élet­telen, érzéketlen követ. Csata László Ifjúsági vetélkedő A KISZ Miskolc Városi Bi­zottsága „Ki mit tud” vetélke­dőjének döntőjét december 16-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg a Mis­kolci Nemzeti Színházban. A lehetséges fiatalok zene-, ének-, lánc-előadóművészet és egyéb kategóriák programjá­ban lépnek jel. Beszédes évfordulók Gyermán István és Senke Zoltán hangversenye A miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola szülői munkaközössége december 17- én, hétfőn este hét órai kezdet­tel rendezi meg Gyermán Ist­ván hegedűművész és Benkő Zoltán zongoraművész hang­versenyét. A koncerten közre­működik Nagy István zongo­rán, Vrana József és Gyurkó Méta ütőhangszereken. Vezé­nyel Jancsovics Antal. A mű­sorban Bach Chaconne című szerzemén.ye, Brahms B-moll hegedű-zongora szonátája, Liszt Weinen klagen című mű­ve és Két etüd-je, Saint-Sear.s Havanaise című alkotása és Bartók Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című da­rabja szerepel. A fiatal mű­vésztanárok hangversenyét nagy érdeklődés előzi meg. Tanácstagi fogadóórák: Megyei tanácstagok: December 14-én: Majik András, Selyeb, tanácsháza, 12 órától; Belkó Anna, SzendrŐ, tanácsháza, 15 órá­tól; Belkó Anna, tanácsháza, 10 órától. December 14-én beszámoló: Bei­ké Anna, Szuhogy. művelődési ott­hon, 18 órától; Kovács Józsefné, Mezőkövesd, nőtanács, 17 órától. Városi tanácstagok: December 14-cn: Bumbera Sán­dor, in., Költő u. 6. sz., 15 órától; dr. Szurasenkó Istvánná, III. kér. tanácsháza, titkárság, 16 órától. December 14-én beszámoló: Guba István, Garbai S. u. 15. sz., 18 órá­tól: Szép Ilona, Tapolca, tanácski­rendeltség, 15 órától; Vajzer Lajos- nc, Győri-kapu, Patyolat Vállalat, 16 órától. I. kér. tanácstagok: December 14-én: Kovács József, Vörösmarty u. 51. sz., 18 órától; Tóth Sándor, József Attila Műve­lődési Otthon, Petőfi u. 33. sz., 17 órától. IV. kér. tanácstagok! December 14-éii: Bruger Ferenc- nc, Várkonyi Miklósné, Köteles Sándor, tapolcai tanácskirendelt- ség. 15 órától; Loskó Mihály, gö- römbölyi művelődési otthon, 16—18 óráig; Bán völgyi Pólné, Zalka Má­té pártszervezet, 37—19 óráig. December 14-én beszámoló: Bru­ger Ferencné, Várkonyi Miklósné, Köteles Sándor, tapolcai tanácski­rendeltség, 15 órától: Bánvölgyi Pálné, Zalka Mátc pártszervezet, 17—19 óráig. A Posta felhívása Felhívjuk a postát igénybevevő­ket, hogy csomagjaikat az évvégi csúcsforgalomra való tekintettel, néhány nappal előbb adják postá­ra, hogy torlódás esetén is idejé­ben a címzetthez kerülhessen. A csomagok címiratát tartósan erősítsék a burkolathoz, a eimirat másolatát a csomagban minden esetben helyezzék el. A csomag tartalmát a szállítóle­vélen és a burkolaton részletesen tüntessék fel. Postaigazgatóság AZ EGYETEMES emberi művelődés kiemelkedő egyé­niségeire, a tudományt, az irodalmat és a művészetet sokrétűen befolyásoló, gazda­gító alkotásokra irányítja a figyelmet évről évre a Béke­világtanács Elnöksége. Olyan életművekre, amelyek a ma­guk korában és később is az emberi nem felemelkedését, haladását szolgálták. Az egyes évfordulókhoz kapcso­lódó megemlékezések kitűnő alkalmid szolgálnak arra, hogy szerte a világon minél nagyobb számban ismerked­jenek meg az emberek azok­kal a haladó eszmékkel, gon­dolatokkal és irányzatokkal, amelyek a. társadalmi és kul­turális fejlődésben fontos szerepet játszottak. Egyszers­mind jó alkalmul kínálkoz­nak arra is, hogy más-más megvilágításban, újabb és újabb csoportokhoz jusson el a béke gondolata, amelyet a. nagy életművek oly hatáso­san és örökérvényűen fogal­maznak meg. 1963-ban 21 ilyen kulturá­lis évfordulóra kerül sor. Négy kontinensen méltatják majd Jose Bonifacio brazil államférfi munkásságát, szü­letésének 200. évfordulóján. Megünneplik Csi Paj-csi kí­nai festő és költő, Aleko Konsztantinov bolgár író, George Marinescu román tudós, Raid Pompria brazil író születésének 100. évfor­dulóját. 1963-ban emlékezünk meg Giuseppe Verdi, a nagy olasS zeneszerző születésének J50< évfordulójáról, Eugene De­lacroix francia festő művé1 szellörténeti jelentőségéről, halálának 100. évfordulóját és Denis Diderot francia íré és filozófus születésének 250. évfordulóján. A BÉKE-VILAGTANÁCS Elnöksége ezenkívül felhívta a világ figyelmét Jaber iW Hayan arab filozófus halálé' nak 1150. évfordulójára Konsztantyin Sztanyiszlav szkijnak, a moszkvai Művési Színház megalapítójának jé' biteumára — 100 évvel eV előtt született — Sebastioé Castellion francia filazófé1 halálának 400. évfordulójára Georg Büchner német *r° születésének 150., Egidi* * 3 * * 6 Montesinos venezuelai pedé' Oógus halálának 50. évford-V lójára. Széles körben megemlí' kéznek William M. Thacke" ray angol író halálának 100 évfordulójáról, Richard Waff," ner, a nagy német zeneszerié születésének 150. évforduló' járói, Cesar Vallejo peré1 költő halálának 25. évfordV lójáról, Takieddine Ibn Toj" myia szíriai filozófus szüleié' sének 700. évfordulójáról, 1* Ukrainka ukrán költő és íré' nő halálának 50. évforduló' járói és Zeami (Kanl-Mtike yo) japán drámai színész szil' letésének 600. évfordulójáról Jacob Grimm halálának 100 évfordulója alkalmából mél' tátják majd a Grimm-fivérd- munkásságát is. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ December 13: Az áranyember (7). Goldoni-bérlet. December 14: Hamletnek nincs igaza (7). Blaha-bérlet. December 15: Hamletnek nincs igaza (7). Madách-bérlet. December 16: Bál a Savoyban (3). Bérletszünet. December 36: Hamletnek nincs igaza (7). Katona-bérlet. KAMARASZINHAZ December 33: Jaj, a mama! (7). * December 34: Jaj, a mama! (7). December 15: Jaj, a mama! (7). December 16: Mesefa virága (de. 10). December 16: Zűrzavaros éjsza­ka (3). December 16: Jaj, a mama! (7). Közgazdasági továbbképzés A TIT Értelmiségi Klubjában de­cember 14-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel közgazdász tovább­képzést tartunk. A vállalati belső ellenőrzés tapasztalatai és tovább­fejlesztésének irányai címmel. Előadó: dr. Fogaras István kandi­dátus, az Országos Takarékpénztár főkönyvelője. Művelődési Ház December 13—14-ig: Esős vasár­nap. Magyar film. 14 éven alul nem ajánlott! December 15—16: 49 nap. Szovjet film. Korhatár nélkül. December 17—18: Méreg. Lengyel film. Korhatár nélkül. Kezdések: du. 5, 7 órakor. December 16-án, vasárnap dél­előtt'10 órakor matiné: Négyen az árban. A miskolci űztelek ünnep előtti és alatti nyitvataetása Miskolc Város Tanácsú vb kereskedelmi osztálya Mis­kolc város területén az aláb­biakban szabályozza az üzle­tek, csarnokok, vendéglátó egységek ünnep előtti és alatti nyitvalartását. December 15, szombat: Az élelmiszerüzletek, az édesség- és dohányboltok, a csarnokok és a piacok, valamint a ven­déglátó helyek a szombati napon szokásos nyitvatartás szerint üzemeinek. A fő útvonalakon (Bajcsy- Zs. u., Széchenyi u„ Győri­kapu, Táncsics tér, Csaba- vezér u., Lenin tér, Gőzön L. u., Pereces, Béke "bér és kör­nyéke) az összes iparcikk­üzletek és áruházak 18 óráig tartanaik nyitva. < December 16, (Ezüstvasár­nap): Az élelmiszerüzletek — a vasárnap is árusító boltok kivételével —, továbbá a csarnokok és piacok zárva tartanak. A vasárnapi árusításra is kijelölt boltok a szokásos idő­ig, az édességboltok reggel 9—20 óráig, míg a dohány­boltok és a vendéglátó helyek a vasárnapi nyitvatartás sze­rint árusítanak, A főútvonalakon, közleke­dési gócpontokban, valamint a külső kerületek kereskedel­mi központjaiban lévő összes iparcikküzletek és áruházak 10—18 óráig tartanak , nyitva. December 22, szombat: Valamennyi élelmiszer- és iparcikküzlet (áruház), csar­nok és piac, édesség- és dohánybolt, továbbá vendég­látóipari egység a szokásos hétköznapi (pénteki) nyitva- lartásnak megfelelően üze­mel. December 23, (Aranyvasár­nap): Az egymúszakos élel­miszerboltok a szokásos nyi­tástól 19 óráig, a kétmúsza- kos élelmiszerboltok, az édes­ség- és dohányboltok, továb­bá a csarnokok, piacok és vendéglátó helyek a szokásos szombati nyitvatartási rend­jük szerint árusítanak. A főútvonalakon, a közle­kedési gócpontokban, s a kül­ső kerületeit kereskedelmi központjaiban lévő összes iparcikküzletek és áruházait 18 óráig árusítanak. December 24. hétfő: Vala­mennyi egy- és kétműszakos élelmiszerbolt (édesség- ' és dohánybolt is), továbbá a csarnokok és piacok a szoká­sos nyitvatartástól 16 óráig üzemelnek, míg az iparcikk - üzletelt, az áruházak (köny­vesboltok) 10—16 óráig tarta­tlak nyitva. A Belvárosi Étterem, az Arany Csillag Étterem, vala­mint az Avas Szálló sörözője 20 óráig tart. nyitva. December 25, kedd (Kará­csony): Az összes egy- és két­műszakos élelmiszerboltok, édességboltok, a csarnokok és piacok, az iparcikk­üzletek és áruházak zárva lesznek. A dohányboltok a vasárnapi, míg a vendég­látóhelyek a szombati nyitva­tartási rend szerint üzemel­nek. December 26, szerda (Ka­rácsony): Az élelmiszerboltok — a vasárnap is árusítók ki­vételével —, az iparcikk­üzletek, az áruházak, a csar­nokok és a piacok zárva tar­tanak. A vasárnap is árusításra kijelölt élelmiszerboltok a szokásos ideig, míg az édes­ség- és dohányboltok, továb­bá a vendéglátó helyek a szokásos vasárnapi nyitva­tartási rendjük szerint üze­melnek; _ xas m „ 1 ly« ilMOZH/ZEMI VALLAT * VJ G* (\jf - - *»■ BEKÉ. 13—19: Az édes elei. OJasz> , éven felülieknek! Széles! K: K ponta f. 4 és 7. M. 16. f. io-kor: > és a nagyapám, f. 12-kor: A VP* teremtése. KOSSUTH filmnzfnh&r délelőtti műsora: 13—15: Az édes élet. Olasz-' éven felülieknek! Széles! 17—18:,i vak muzsikus. Színes szovjet. ' 49 nap. Szovjet. K: vasárnap k*', telével napQnta de. 31-kor, csüt\ tökön, pénteken és szombat rendkívüji,kezdés de. 3 0 órakor* KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: , ,j 13—16: Rákóczi hadnagya. Szili magyar. 17—19: 49 nap. Szovjet. ’jí naponta f. 4. hn. 6 cs 8. M. 16; és f. 12: Mindenki ártatlan? Szé” FÁKLYA. 13—15: A francia nő és a szef„| lem. Francia. 18 éven felüliekig, Széles! 16—17: Nyomorultak I'Tú. Magyarul beszélő sfcínes NK, francia-olasz. 18—19: A két ,.N”h Magyarul beszélő Jenéycl. Szék, K: csütörtök, péntek, szomP , kedd, szerda F. 6. f. 8, vasárnap °* 3 és este f. 7-kor, hétfőn csaK kor. M. 16. io és hn. 12: A * rancsnok. TÁNCSICS. * 13—15: Min tűnj áró szerelem- nos magyar. 16—18: A Milady b°h;: szúja. Színes francia. Szélest a, naponta 5, 7, vasárnap 3-kor is* ; 16. f. io és 11: Szurkolók lesen* SAGVAIU. j. 13—14: Utazás a léggömbön, nes francia. Széles! 15—16: A ről jött ember. Csehszlovák. sÄ 17—38: Halászlegény frakkban. nes amerikai. Széles! K: naP°p 5, 7, vasárnap 3-kor is. “T3TÖFT. földről jött ember. Csehsz*0^1 Széles! K: hétfő, csütörtök, va*,s —*'|W. PETCa*. ,g 33—14: Angyalok földje. MalÜL Széles! 15—16: Utazás a léggöm0^ Színes francia. Széles! 17—-18*-c, szioVjr _____ _________, n ap 5. 7, kedd. péntek, szörny csak 7-kor. M. 16. 10-kor: Ot\ csodák csodája. SZIKRA. 13—14: A földről jött eflifyt Csehszlovák. Széles! 35—16: A 1 ..N” űr. Magyarul beszélő Széles! 17—18: Feltámadás 1 .,j* Magyarul beszélő szovjet. K: törtök, péntek, szombat, vasáff1^ kedd 5, 7, hétfőn csak 7-kor. 10-kor: A kis hősök. MISKOLC-TAPOLCA! 33—15: Az éjszakai vonat. gyei. 16—18: A francia nő és » Lj>" relém. Francia. 18 éven felü^A'r nek! K: hétfő, kedd. csiltön péntek, szombat. 6, vasárnap M. 16. 10-kor: öcsi, Peti és » 1 biek. DIADAL: J 15—16: Apát keresünk. beszélő csehszlovák. 18—19: hadnagya. Színes magyar. K- vasárnap f. 5, f. 7. szerda, szofl1^ csak f. 7-kor. M. 16. £. 11-kor? nér úr kérem. ERKEL. 13: A kapu nyitva marad. szláv. 16: Halászlegény frakká ^ Színes amerikai. K: csütörtököd ^ vasárnap 7-kor. M. 16. 10-kor: ** A Miskolci Rádió műsor*' (A 188 méteres hullámhosszoP 18—19 óráig) Megyénk életéből. A munkatársak kapcsolatát'0*' Jegyzet. r; Goar Gaszparjan énekel. ^ Nevelési kérdések: az igaz* rátsájz. A tantervi értekezletek ütáfl Könnyűzene innen-onnan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom