Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-28 / 302. szám
4 ÉSZAKMAOYARORSZÁG Péntek, 1962, ti ec, ember 9K r»—«mmmil. —— Hl iwtf Aki bambuszt akar festeni... Mit tesz a művelődési otthon a falu lakóinak mezőgazdasági szakmai műveléséért? A gönci művelődési otthon igazgatója, Gönczy Jenő pedagógus bólint. A rövid fejmoz- dulatban valahogy ez is benne van: örömmel beszélek róla. Egyelőre azonban nem beszél, hanem a fiókba nyúl, majd egy munkatervet tesz az asztalra. A tsz-akadémia 17 előadásának terve. Ami az első pillanatra a legfeltűnőbb: pontosság, precizség. Látszik, hogy alapos, megfontolt munka eredménye. — Az a véleményem — szól a pedagógus —, hogy a mü-' velődési otthon legfontosabb feladata: segítse a tsz megerősödését minden lehető módon. A tsz-akadémiát a múlt évben szerveztük. A 46 jelentkezőből senki sem morzsolódott le. Most a második évfolyam előadásait hallgatják. Gyakran eljönnek olyanok is, akik nem iratkoztak fel. Azt hiszem, ez évre is sikerült megfelelő tématervet összeállítanunk. A tervet, ugyanis a község vezetőivel közösen dolgoztuk ki. Miiyen előállások szerepeinek a íeniaííaáöan? Néhánynak a címe: Vegyi- anyagok alkalmazása a mezőgazdaságban, Élet a talajban, Zöldségtermelés, Hogyan védjük meg a gönci barack egészségét és jó hírét? Uj gépek a mezőgazdaságban, és egy sor előadás az állattenyésztésről. A gönci szarvasmarha valamikor igen híres volt, és most szeretnék újra híressé tenni. Az előadásokat a tsz-eliiök, a tanácselnök, az állatorvosok, az agronómus, egy szakfelügyelő tanár, valamint az otthon igazgatója, tartja. Mind „helyi erő”. Az előadások sorrendje néha. változik. Most például a sertéstenyésztésről szólót előbbre hozták a, tervezettnél, ilyroodon is megpró. ■bálnak segíteni a termelőszö- ■'"etkezeten, ahol a sertéstenyésztés körül nincs ninW . rendben, . — Mennyiben érezni a tanulás hatását, a tsz-be.n.?.. — Az itt. tanuló asszonyok szocialista brigádot alakítottak. Az akadémián hallottakat minden lehető módon felhasználják. Tulajdonképpen ennyi már elég is lenne. A riport elején elhangzott kérdésre itt a válasz: a. művelődési otthon tsz- akadémiát szervezett és — a jelek szerint — sikerrel. Mégis: pontosan meg nem nevezhető valami marasztalólag hat.-----oOo----S ZÍNHÁZ Pedig nem nagyon illik tovább ittmaradni, inkább este van már, mint délután, és körülöttünk a teremben padok fölé hajolva szöszmötöl a sok gyerek. Napközisek. Időnként egy- egy csendre intő mondattal kell lohasztani éledésüket.. Igen, a falu vezetői a művelődési otthon igazgatójának kezdeményezésére sikerrel szervezték a tsz-akadémiát. A falu más értelmiségei ^ melléjük álltak, és részt vállalnak a munkában. Talán éppen a siker mikéntjének keresése nem engedi még elmondani a „köszönöm a türelmét, további jó munkát kivánok”-ot. — Szépek ezek a tányérok. Több is van belőlük? A nevelő a falon sorakozó — Hollóházáról, Telkibányá- ról származó — tányérokra néz. — Nehéz gyarapítani a számukat, nem szívesen válik meg tőlük senki. Az.emberek szeretik a szépet. — Ma volt itt a vásár. Vajon hány trubaduros, hattyús, lüzhányós falvédőt vásároltak? — Sorra merném járni a házakat: nem hiszem, hogy itt, Göncön csak. egyet is találnánk. Mondja, nem lehetne olyan rendeletét hozni, ami kitiltaná ezeket a vásárról? Higyje el, nem túlzók: az emberek egyszerűen sértésnek veszik, ha ilyet hoznak a faluba. Göncön ez nem kell. A gönciek régen túl jutottak már ezen. — Marika! -— kiált oda az egyik kislánynak. — Il.ozdd csak ide a kézimunkádat! Tessék! Nagyon szép munka. Tiszavidéíd keresztszemes. Ilyeneken dolgozik mindenki. Persze nemcsak az iskolások, hanem a felnőttek is. És főleg azok. Vagy itt van ez — újabb színpompás darab kerül elő. — Ezt a kézimunka szakkör tagjai készítették a művelődési otthonnak. Hogyan szüleien ez a seaKKöF? —• Nagyon szívesen elmon- dom7’"3e..T furcsán kezdődik- • Néhány évvel ezelőtt igen föl- mérgesedtem. A postán láttam, hogy bundás cicák, kutyusok, meg mit tudom én. miknek készítéséhez szükséges bökttdő tűket küldözgetnek a faluba. Egy tantestületi értekezleten elmondtam erről a véleményemet, és kértem a többieket: segítsenek elterjeszteni az igazi népművészetet a( kézimunkában is. Az egyik pedagógus, nö, Bukoveczky Györgyné azonnal mellém állt, és azóta is tahin a legtöbbet tette az ügyért. Mert, az lett belőle: harc az ízlésesért, a szépért. Szerettük volna felkutatni, továbbfejleszteni Gönc népművészeti hagyományait, de nem találtunk elég nyomott Más tájegységek népművészetét NEMZETI SZÍNHÁZ December 28: Hamletnek nincs igaz* (7). Bérlotszürje.t. D.ecember 29: Az aranyernber CD. December SO: Denevér (7). Be-;; mutató-bérlet. KAMARASZÍNHÁZ December 28: Jaj, a mama! (7). December 29: Jai, a mama! (7). December 20: Ványa bácsi (7), A tudományos ismeretter esztés híre kezdtük megismertetni. Rögtön feltűnt, hogy amikor a kalocsai mintákat hoztuk be, szinte ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Mindenki a kalocsai mintákat kereste. Nagyon örültünk ennek, csak nem tudtuk, hogy mi az oka. De — nézze csak meg jobban azokat a tányérokat a falon! — Sokszínűek, gazdagok. Határozott rokonvonást mutatnak a kalocsai mintákkal. Ezekből a tányérokból nagyon sok van ezen a környéken. Közel áll az emberekhez. Szinte a saját, művészetük. És mintha a kalocsai népművészetben újra felfedezték volna, a sajátjukat is! Azért fogadták ilyen nagy szeretettel. — Érdekes és hihető. Mi lett később? — Bukoveczky Györgynél elküldtük néhánynapos tanulmányútra Kalocsára.. Fényképezett, nézelődött és gazdag tapasztalatokkal tért vissza. A lényeg: most körülbelül ötven asszony jár a kézimunka szakkör foglalkozásaira. Természetesen más tájak népművészetét is átvesszük. Először az iskolát díszítettük fel, majd amikor az óvónők is meglátták, ugyanígy tettek saját intézetükkel. Most már Krasz- nokvajdán és Telkibányán is megszerették ezeket, a mintákat, a népművészet ott is meg kezdte hódító útját.. Nálunk a faluban mindenki ezeken munkálkodik. Már az a problémánk, hogy hová ,;dolgozzunk be?” Egy-két év múlva szép kiállítást szeretnénk rendezni munkánkból — Miskolcon. — Ki tanftia az asszonyokat a hímzésre, varrásra? — Részben Bukoveczkyné és — nem hiszi el —, részben én. Mert én magam is tudok hímezni, varrni. — Úgy, mint egy asszony? Tű, pamut, stb.? — Úgy. Tű, pamut stb. Valóban meglepő. Legalábbis ami a. hímzést, varrást illeti. Amikor azonban a kézimunka szakkör- -terved.-- veszi elő, abban nincs meglepetés. Gondosság, precizség, mint az előbbi .tervnél ..is. És nemcsak kézimunka. Kiselőadás a korszerű mosásról, a. házasságról és egy sor, minden asszonyt érdeklő kérdésről, rnajd lemez- játszás. ének. Szóval: szines- ség. változatosság, vonzás. Az tudja így szervezni a munkáját, az tud ilyen sokat tenni a faluért., aki teljes, abszolút közösséget, vállal vele. Talán a kínaiak mondták: a.ki bambuszt akár festeni, annak bambusszá kell válnia. Mély igazság. A teljes azonosulást vallja. Mint ez a. pedagógus, aki a tányérokról, a népművészetről szólya. tette érthetővé a tsz- akadémiák sikerét. Friska. Tibor Qexfiiztt&k Egy picike | fénysugár § Vasárnap délelőtt rövid,? minden különösebb külsőségi nélküli ünnepség zajlott lel Miskolcon, a KIOSZ székház-? ban. Tulajdonképpen nem is* ünnepség volt, inkább kedves? megemlékezés. Akik eljöttek* — a KIOSZ helyi csoportjának! vezetőin kívül — valamennyi-* nyien túl vannak a hetedik! X-en. Valamennyit olyan kor-í ban ért a nagy társadalmi,! gazdasági, politikai átalakulás,* amikor már a vállaltra, súlyo-x san nehezedtek az évek. ami-* kor már nem tudták új módon! berendezni életüket. A har-* .mincnégy meghívott közötti van Furman Henrik. A II. ke-* rület. öreg cipésze fél évszáza-* da csinálja, javítja a lábbeli-* kct. Soós Györgyné — egy ko-* vácsmesler özvegye — fehér-* neműkészítésből él, Hegedűs* István több évtizede szab,* van-. Itt vannak a lassan ki-* haló szakmák talán utolsó mes-* (erei. Fejler Sándor faszon-* rász a 83. évben jár, mindig* dolgozik, fúr. farag. Benkő* Istvánná — férje szakmáját* folytatva — már egyedül kép-* viseli a. szitásmesterséget. A* 82 éves Ditrik Lajosné mézes-* kalácskészítéssél s foglalkozik. * Hogy mennyi mézeskalácsszí-í vet készített, s mennyit adott* el a vásárokon a szerelmesek-* nek, nem tudni. De neki és va-í lamennyi kiöregedett, kisipa-* rosnak. könnyekig meghatóan i jól esett az emberi szívekbőljj kisugárzó melegség, jól esett aj kis ajándék. És igazán jól jöttj a pénzsegítség is. (CsB) A helyi erőforrásokról Czámos olyan határozatot, jelentést, vagy d okú men tuff olvastam, amelyben ismerősként csengett ez a monds támaszkodjunk jobban a helyi erőforrásokra — tárjuk fel rejtett tartalékokat. Sok helyen el lehet mondani ezt, hiszen helyi cröfort1 meg rejtett tartalék nemcsak a kohászatban, a tsz-ektt vagy a szénbányák házatáján található, hanem a mindenn? élet legtöbb területén. Van, ahol kihasználják — más' megint, elsikkad, parlagon hever. Egy értekezleten például azt hallottam: n. munka vádé tevékenység is támaszkodjék a. helyi erőforrásokra. Fut hangzott ez, azonban amikor kissé közelebbről megnéztük dolgot, kitűnt, hogy nemcsak a takarékosságnál, a gépesít1 nél, vagy az üzemfejlesztésnél beszélhetünk helyi erőid1 sokról, hanem a munkavédelemnél is. Mindjárt néhány pél1 az utóbbi időkben több olyan kisgépesítés, fejlesztés, munt megkönnyítés történt, amely munkavédelmi szempontból helyes. Ä Borsod megyei Építőipari Vállalatnál a kézi vií mosberendezéseket átszerelték 42 Voltra. A Sátoraljaújh® Dohánygyárban hozzáláttok a dohányválogatás gépi előkés léséhez. Ozdon, a kohászati üzemekben egy esztendő al1 1 millió forintot költöttek a munkavédelmi és egészségűi beruházásokra. A Lenin Kohászati Művekben is számos 1* gépesítés történt, a nagykovácsműhely rekonstrukciója soí pedig üzembehelyezték a nagyteljesítményű, nehéz erobj munkát és baleseti forrásokat felszámoló szovjet manip") tort. Az állami gazdaságokban felújították, tökéletest telt# villamos berendezéseket. Ezek mind-mind olyan példák, af lyeket pozitív értelemben kell megemlíteni, amelyek hoz* járulnak a munkavédelmi helyzet javításához — és helyi el forrásokra. támaszkodva valósultok, vagy valósulnak meg. Igenám, csak hogy van az éremnek egy fakóbb oldala Sok helyen nemcsak a rejtett tartalékok feltárásával mar* tok adósak, hanem a rendelkezésre álló eszközöket sem Itt nálták fel. Rossz a helyzet az állami gazdaságok javítóm' legeinél, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vasöntödéjéé* néhány tanácsi vállalatnál és a Lenin Kohászati Művek # tömörítőjében. A z utóbbi időben többet beszélünk a baleseti helyzeti a munkavédelemről, mint korábban bármikor. S en1) nemcsak az az oka, hogy a helyi erőforrások kihasznál* megyénkben is elég hullámzó, hanem az is, hogy még mifl sok az olyan baleseti sérülés, amelyet el lehetne kerülni, kis figyelemmel, egy kicsit fegyelmezettebb munkával. Erre is gondoljunk, amint ..feltérképezzük” a muH* védelmi területeken lévő helyi erőforrásokat. — paulovits * Fenyőfaünnepélyen a miskolci Uttörőházbo — Kapd el a cukrot!.;; Te is! Hopp1... Ti is!... A törökbasa. csudajó kedvében van ma. Két kézzel szórja az ezüstpapiros cukorkái, a kacagó, kapkodó gyerekseregnek, S hasonló jókedve van a többi mesefigurának is — a bársonyruhás, előkelő mesebeli hercegnek, a felemás nadrágú udvari bohócnak, a favágó szép lányának —, akik „életrekel- fok” erre a napra, a miskolci Űt.töröház fenyőfa ünnepére. Legalábbis mindenkinek így tűnt, aroint'szombat délután az ifjúvezetők mescalakok jelmezeiben megjelentek a díszteremben. S a színes, hangulatos világításban, amikor letelepedtek a csillogó, pompázó óriásfenyő körül, könnyű volt elhinni, hogy Télapó ajándékaként a mesekönyvekból léptek ki. Nem is kérdezte tőlük senki, hogy egyébként, hányán járnak közülük a Herman Ottó, a Kossuth Zsuzsa, a Zrínyi Ilona leánygimnáziumba, a kohó- ipari, a gépipari, a villamos- ipari technikumba és a gyorsgépíró iskolába ? ... Most nem is ez volt a lényeges, hanem az, hogy jól szórakoztassák az Úttörőhöz kis vendégeit, kellemessé tegyék ezt a délutánt megyénk legjobb úttörői számára. Mert nemcsak miskolci iskolások gyűltek össze ezen a napon az Üttörőházban. Minden járásból 12 úttörő kapott meghívót erre a íenyö- íaünnepélyre! Természetesen minden járás legjobb 12 úttörője! , — A választás nem volt könnyű — hallottuk Fazekas Lászlónétól, a megyei úttörő élnökség titkárától. — Azoknak, akik jó úttörő munkái jutalmául rásztvehetbek az ünnepségen, bizonyára "s élmeny marad ez a dél utat Élmény? Igen, erre k®J gondolnunk, amikor elnéfj az. önfeledten játszó, nagy1 kacagó, vagy csendben, álá; tel figyelő gyereksereget, csend és áhilatos figyelés volt a hatalmas teremben, váltotta ki a Miskolci Nemzeti SzínW művészeinek műsora Hét művész ugyanis ajáttd műsort adott az Üt.törőháí népségén. S az énekszámol« fellépő Ősz Ilona és ICof László , a zongora szám mai lelve kísérettel szereplő már Péter, a. tánedspár — , gyet Annamária és Bőd* Zoltán —, a versmondó V ránszky Zoltán és a játéj zető, műsorközlő Líjgossy • zsa bizonyára ritkán taláikj ilyen kedves, hálás kis k& séggel. Talán ezért is szeret tek ezen az ünnepségen ellátható örömmel, ked' szívvel. (Egy jövőbeni ajárp műsor hasonló sikere érd** ben talán csak annyit: az ® rett-részle l ek értékével * cgy-cgy szép népdal! ...) Á rosnyakkendős közönség •* sok tapssal köszönte ni» művészek műsorát..’ De ezl^ vetően bőven jutott a lap’ a szereplő úttörőknek is Honos-testvérek, a tengd;} monika-szólók. az Ultott} zenekara és a városi bizottság tánczenekara ; aránt elősegítették, hogy kezetessé váljon ez a fenyc ünnepség, ez a délután. Télapó-ünnepség a kisdobosok részére De a kisdobos pajtásej sem feledkezett ám el a Tp — helyesebben a megy^j városi KISZ, az. úttörő ség, s a megyei és a várói* nárs vb. művelődésügyi hiíya. Megyénk legjobb ' dobosai vasárnap délelőtt. P tok össze az Űttörőhá*? Őket köszöntötte Újhelyi ’ ria, a városi úttörő elnö1", titkára, az ő szórakoztatás*! láncolt, a Miklós utcai áJjj nos iskola tánckara, s a t"»«’ car, velük játszottak a csaj rezei,ok. S nekik mondott iét. a Télapó arról, hogy* *! íig ilyen kedves, kacagós, , nőkben gazdag legyen :sony, a szeretet, ünnepe. , Ruttkay AV? Előadások december ?.8-áu: 3 órakor Mezőkövesden, a mű-, velődési'*házban. Hogyan érvényesítsük a VUI. kongresszus irányelveit és határozatait az ismeretterjesztő munkában. 14.3Ó órakor a Pamutfonodában: ’ * A szocialista országok gazdasági együttműködése. Előadó: Szmoja Imre. IV órakor az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban: A mai magyar, irodalom. Előadó: Kabdebó Lóránt. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: fel* hős idő, többhelyen havazás. Mérsékelt, időnként élénk északi szél. •» Egyes helyeken hófúvások. A hl-4 deg kissé fokozódik- várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 4—7 fok között, SíeVszárdo" sorso' á*i a lóitól A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság vidéken rendezi az év utolsó lottó húzását. Az 52. játékhét nyerőszámait december 28-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Szekszárdon sorsolják. Ugyancsak sorsolással döntik el azt is, hogy a január 4-i várgynyereményhúzáson melyik hét . szelvényei vesznek részt. Gyilok nélkül... Gárdonyi Gésa gondolatai a háborúról... ; MA, AMIKOR a világ becsületes népeit egyre erősebben [foglalkoztatja. a leszerelés gon- Idolata — méltán érdeklődésre 'tarthat számot, hogy miként I vélekedett. a háború réméről az [észak-magyarországi részek [egyik legnagyobb írója, az egri 'Gárdonyi Géza. Hogy valóban la népből sarjadó író nem sza- 'kadhat cl a háború forgatagálban sem a tömegek lelkivilága- ■tói, s a tömegek legtitkosabb [gondolataival, vágyaival azonosítja a sajátját — bizonyítja [Gárdonyi esete. | Lapozzunk bele naplójába, [amelyet pedig nem a nyilvánosságnak szánt, amely leg- ’bensőbb énjét, legintimebb ér- I zéseit tükrözi. 1914. július 124-én így írt* | „Ahogy egyes ember elintézhet. gyilok nélkül is akármi i ügyet, miért ne. intézhetnék el ■ a nemzetek is...” I 1914. augusztus 1-én ezt találjuk a naplóba bejegyezve: I „Mától kezdve az V. parancsolat (ne ölj!) nem bűn. Általános mozgósítás — tehát há- 'ború. Civilizált népek között, lakik már állatvérre is tilta- ' kozva néznek! Akiknél íratlan [törvény, de mégis törvény, •hogy egy vigyázatlan szóval [sem okoznak kedvetlenséget az embertársnak. Akik a katonaságot a középkorból maradt ■ barbár intézménynek néztük: ' emberek, akiknek kés van kötA világ azonban megfordult ezekben a napokban. A különbség közöttünk csak annyi, hogy te. négylábon jársz, én kettőn, s hogy te, nagyobbakat tudsz ordítani. De én meg ölni tudok jobban. Egyéb különbség nincs köztünk: bocsáss meg, hogy magamat addig cm-, bernek. neveztem.” 1914. augusztus 15-én felrémlik már előtte a háború szörnyű pusztítása: „A katonák milliószámra margóinak. Lovasok elől, oldalt és hátul. Ágyuk közbul és •szuronyerdő. Dalolnak. Harmatcsepp nem hull annyi egy éjjel a földre, mint amennyi könnycsepp az ott- honmaradottak szeméből. A katonák marsolna, danolnsk. És az éjnek nincsen annyi feketesége, mint amennyi feketeség lenne kiterítve az a sok posztó és krepp, ami egy év múlva az özvegyeken és árvákon lesz látható. A katonák marsolnak, danolnak.” Megkapó békegondolatok sugároznak az 1914. szeptember 7-iki feljegyzések soraiból: háború vége. Ha majd minden ágyúból harangot öntenek, s az utolsónak hagyott 42 centiméteressel a Krupo- gyárakat lövik össze... Ha majd az utolsó puskával az Utolsó királyt lövik agyon . . . Ha majd az utolsó kardot ott törik össze a hágai béke- palotában ... De már akkor; minden embernek szárnya nő. a vállán.” A HÁBORÚ vad tobzódásai közben észre veszi, hegy a vad, Öldöklés mögött a tőkések bol-| rjogan dörzsölik össze kezüket 1 a „Nagy Üzlet” reményében.’ 1915. augusztus 19-én, amikor, hírét veszi, hogy német repülő-1 gépeli bombákat dobtak Lon-| donra --* így írt: \ „Egy város fölé hadisárkány száll ép bombákat ejt. le, . — Sikerült! — mondják! örömmel odafenn. | A bomba megölt egy aggot! és egy gyermeket.. Sikerült! I Egy várost körülzár az ellen-« ség (Kovnó) és ezrével hull a| halott és sebesült. Diadalordí-I tás és haldoklók nyöszörgése.; Sikerült! A győző nemzet, Te> Dcumot énekel. A legyőzött* Misererét, I A tőkepénzesek mosolyogva! nézik a börze rovatot. Sike-| rült!” « Sugár István « ve .az oldalára: anakronizmus! És most... A magamfajta lakója ennek a világnak kábulton néz ípaga elé: ember vagyok -e csakugyan?” Ugyanezen a napon vetette papírra, naplója lapjaira ezeket a szinte harciasán háború- ellenes sorokat: „Hágai békepalota elé művészi szoborcsoport helyett egy monstruózus akasztófát állítsanak, Arra kössék fel, aki ezentúl háborút indít.” DE AZ ÁLTALÁNOS mozgósítás, amely előrevetette a háború rémes árnyát, tovább foglalkoztatta egri magányában Gárdonyit. Páratlanul szellemes a következő hosszabb bejegyzése: „Levél: A tigrisnek Belgrádban vagy Párizsban vagy Budapesten az állat- . kertben. 1914. augusztus 13. Bocsáss meg, hogy utáltalak, megvetettelek, irtóztam tőled, De úgy gondolom, hogy én ember vagyok, te állat vagi’- Én szóval se bántok senkit, te széttéped, kit. először látsz is. Az én nézésem az angyaloké, a te nézésed az ördögöké...
