Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

4 ESZAKMAGTARORSZAG Péntek, 1962. november t. A wnarhovoicsodo Délelőtt- 'tíz óra volt, — ke­let-szibériai idősáimítás szerint — ÍÖ62. március 18-a. A Kreml toronyórája hajnali négyet mu­tatott, az Uraitól nyugatra la­kók még nyugodt álmukat aludták, amikor a szibériai tajga szélesen hömpölygő fo­lyója, a Léna partján egy kis, öreg parasztház udvarán örö­mében táncra perdült Valen- tyin Salagin, az ott dolgozó olajkutató csoport vezetője. Igen, ez a megtermett, vastag szőrmecsizmát, prémkucsmát viselő, meleg bundába öltözőt'. mackómozgású ember táncol', az örömtől, mint a szülőszoba előtt izguló ifjú apa, amikor megtudja: fia született. Valami ehhez hasonló oka volt a táncra Valentyin Sala- ginnak is. Igaz, a szibériai taj­ga Markovo nevű falujában nem ember született ezen a délelőttön, hanem soha nem látott, csodálatos, szinte me­sébe illő tünemény: megszüle­tett, napvilágra került Kelet- Szibéria gazdag olaja. S ez a születés pem volt egy- * szerű és könnyű. Több mint két évtizedig ke­resték az olajat ezen a környé­ken. Már-már úgy látszott, a természet kegyetlen tréfát űz a kutatókkal. A zord szibériai föld méhe mérhetetlen kincse­ket őrzött, találtak itt aranyat, vasat, szenet és igéző szépségű drágakövet, — mindent, ami csak előfordul Mendelejev táblázatában. Szibéria bárme­lyik ipart, a technika bárme­lyik ágát elláthatja ásványi anyagokkal. Még gyémántot is leltek. Csak egyet kerestek hiába: az olajat. Pedig valamennyi nyers­anyag közül az olajat lehet a legkevésbé helyettesíteni, ezt az értékes anyagokban leggaz­dagabb ásványt. Olaj nélkül szó sem lehet egy minden vo­natkozásban modern ipar-meg­teremtéséről. S most, amikor az SZKP programja azt a célt tűzte ki, hogy új, hatalmas ipa­ri bázist kell létrehozni az or­szág keleti vidékén, Kelet-Szi- bériának nagymennyiségű olaj­ra van szüksége. Igaz, az ország legkeletibb csúcsán, a Szahalin-szigeten sikerült olajat találni. A gigan­tikus Szibériának azonban nem elegendő az a mennyiség, amely az ottani kutakból feltör. Ezért meg kellett kezdeni a Baskírj­ából keletre vezető, példátlan hosszúságú olajvezeték építé­sét. A szovjet kutatók azonban immár második évtizede vál­tozatlan energiával folytatták a szibériai olaj kutatását. A végtelen tajga nehéz viszonyai között dolgoztak, olyan helye­ken, ahol nemcsak, hogy utak, de még keskeny csapások sem voltak az áthatolhatatlan erdő- dzsungelekben, ahol télen a kí­méletlen fagy megrepeszti a fé­met, megdermeszti a gépekben i az olajat hátrálni készülőknek a kitar­tóbbak. — Hiszen tudjuk, van­nak feltevések, hogy más mó­don született az olaj. És ha si­kerül felszínre hoznunk nagy- mennyiségű kambriai olajat, akkor nemcsak új anyagi for­ráshoz jut az emberiség, hanem közelebb kerül a természet egy, ma még meglévő titkának felfedezéséhez. S a kitartó optimizmus nem volt hiábavaló. Végül mégis előtört a föld mélyéből a csalc nagyonis helyénvaló, hiszen a kambriai olaj tulajdonságai aranyat érnek. Ebben az egye­dülálló finomságú olajfajtá­ban 25 százalék a tiszta benzin 35 százalék a petróleum, s több mint 20 százalék a nehéz gázolaj. Olyan kész szénhidro­gének vannak benne, amelye­ket a közönséges olajból bo­nyolult vegyi úton állítanak elő a vegyipar számára, s nyoma sincs benne a kénnek, amely alaposan csökkenti az olaj ér­tékét és felhasználásának le­hetőségét. A markovoi kuta­tók olyan olajban mosdottak meg, amilyennel még nem ta­lálkozott a világ. Örömében táncolt Valentyin Salagin, a markovói olajkutató csoport vezetője, amikor feltört a mélyből a páratlan minőségű olaj. hatszázmillió éves kambriai olaj. Igaz, akkor jött, amikor nem is várták. Markovo mellett éppen ak­kor tört a magasba a kambriai olaj zöldesszínű sugara, amikor vörös zászló lengett a fúrótor­nyok csúcsán, ünnepnap volt Markovoban, s az egész or­szágban: a Legfelsőbb Tanács küldötteit választották. A moszkvai olajkutatóknak így kettős ünnep lett a választás napja. A szavazóumáktól jöt­tek, amikor megpillantották a kitörő olajat. Azonnal letérde­peltek, s régi szokás szerint megmosakodtak a közben ki­sebb tóvá sokasodott olajban. Néhányan — erős férfiak, tag­baszakadt szibériaiak — elér- zékenyülten sírtak az örömtől, mint valami kislány, amikor ránéztek a töretlen erővel ma­gasba szökő, citromzöld szín­ben tündöklő olajsugárra, az aranyesőre, amely az olajsugár csúcsáról visszahullt a földre, s pettyes-tarkára festette az utakon és a házak tetején a szűz-fehér havat, s a fúróto­rony felé rohanó emberek ru­háit. Ki mondta azt, hogy az olaj fekete arany? Az a csodálatos anyag, amely egyre csak buzo­gott a föld méhéből, egyálta­lán nem volt fekete, hanem igazi sárga, borostyán-arany színű. Az arany jelző azonban Az olaj nemcsak nagy örö­met, hanem aggodalmat is kel­tett Markovoban. A váratlanul, elemi erővel feltörő olajsugár bármelyik pillanatban lángot foghatott volna, s akkor per­ceken belül sok kilométeres körzetben hamuvá válik min­den. S a kutatók — életüket kockáztatva — hatalmas mun­kával igyekeztek megzabolázni a zúgó, dübörgő olajáradatot. Legyőzték az ötven atmoszfe- rás nyomást: jókora vaslemez­zel zárták el az olaj útját, a vaslemez szélét pedig cement­tel szigetelték körül. Az addig már kifolyt olaj azonban — utat találva az esővájta mé­lyedésekben — közben a Léna felé tört. Ha odaér, megmér­gezi a halakat, északi irányban pedig többszáz kilométeren át megfosztja a városokat és a falvakat az ivóvíztől, amelyet a Lénából nyernek. Kutatók, kolhozisták és a 150 kilométer távolságban lévő legközelebbi folyami kikötő munkásai éjjel-nappal — har­mincfokos hidegben — egy­folytában építették a gátakat az olajtó körül. Fedor Krivo- gusz kommunista munkabri­gádjának tagjai egyetlen éjjel tizenkét rendes munkanap normáját teljesítették, akik a kőkeményre fagyott földel szállították dömpereikkel. 1.. Már túl vannak a hősi napokon. Minden a hétköznapi kerékvágásban halad. Az „olaj­köztársaságok”, Azerbajdzsán és a Tatár ASZSZK legjobb szakembereiket küldték a Léna partjára. Esténkint, amikor ki­köt a hajó a Lénán, Markovo- nál, mint valami karácsonyfa, úgy csillog az érkezők szeme előtt a messzi tajgában a sok­sok olajkút színes lámpákkal kivilágított vastornya. A kutatók pedig tovább foly­tatják ^unkájukat: felfedik Szibéria földjének sokmillió éves titkait, műszereikkel „ki­tapogatják”, hol lehet a hatá­ra ott a mélyben a csodálatos kambriai olajtengernek, amely talán a végtelen szibériai taj­ga egész felszíne alatt elterül. Sz. lljin Lobogózzuk fel városunkat A Városi Tanács végrehajtó bizottsága felkéri a város la­kosságát, továbbá az üzemek, vállalatok, intézmények, isko­lák igazgatóit, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 45. évfordulója tiszteleté­re a lakóházakat és középüle­teket lobogózzák fel. A zászló­dísz már november 4-én kö­szöntse az ünnepel. JÉiíeuníi gyersíróversenyek Fél évszázada annak, hogy a gyorsírás történetében forra­dalmi változás következeit be. A miskolci református főgim­názium gyorsíróköre 1912-ben diák mesterversenyt rendezett, amelyen Teöreök Aladár buda­pesti gimnáziumi tanuló elő­ször írt le sikerrel 450 szótagot. E nagyjelentőségű esemény évfordulójáról a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége és miskolci helyi csoportja november 10-én és 11-én ünnepélyes rendezvé­nyekkel emlékezik meg. November 10-én a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban gyorsíró versenyeket rendez­nek. Másnap, délelőtt 10 óra­kor ünnepi diszgyűlésre kerül sor a városi tanács dísztermé­ben. Ez alkalomból több érde­kes előadás hUngzik majd el, és megtartják a szlovák—ma­gyar nemzetközi gyorsiróver- senyt is. Giß rs.ö dl GDlikőr A helyszínen Nem merőben új dolog, hogy központi szerv kiszáll, és a helyszínen tanácskozik, mégis említésre méltó, hogy a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének országos el­nöksége legutóbbi ülését, mint erről már beszámol­tunk. Kazincbarcikán tartot­ta. Nem új a jelenség, hiszen a mi megyénkben is ottho­nossá vált ez a módszer. A borsodi képviselőcsoport pél- dául mindúntalan ..vidéken tartózkodik”: hol Ózdon, hol Fancsalon, hol egyebütt be­széli meg az intéznivalókat, mindig ott, ahol az intézke­déseket meg kell hozni. A megyei tanács mezőgazdasá­gi állandó bizottsága ’is sok­felé járt már tanácskozni. Szóval van példa erre a helyes munkastílusra. Abban viszont, hogy a vegyipari szakszervezet országos elnök­sége legutóbb éppen Kazinc­barcikán folytatott eszme­cserét, valamicskével több is rejtőzik, mint ennek az egészséges, helyes, célraveze­tő módszernek alkalmazása. Annak dokumentálása ui., hogy Kazincbarcika — vegyipari bázis — felnőtt ott, s a kö­vetkező években méginkább megizmosodik egy kémikus gárda, — munkások, techni­kusok, mérnökök —, akiknek szakmai képzésével, ügyes­bajos dolgaival, gondjaival többet kell törődnie a szak- szervezetnek. Éppen ezért melegen üdvözöljük azt a ha­tározatot, hogy még az idéfl megalakítják a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei bizottságát. Igen, méginkább hoz»* kell szoknunk, és ezt szívesei tesszük, hogy Borsod végi' ipari megye is. Előrelátás Bár alig két hónapja kel1 dődött meg a tanév, a m& kolci városi tanács művelj dásügyi osztálya máris hozzij látott az 1963—64-i tan$ előkészítéséhez. Ankétra hív ta össze a miskolci középig lcolai igazgatókat, és az elv zetes számítások, statisztika1 felmérések alapján megbe szelte velük, hány osztály1 nyitnak a következő tanév ben. Ismeretesek nehézségeid az iskoláztatásban. Kevés f tanterem. Miskolcon az egyr gimnáziumban is két váltásaj tanítást kellett bevezetik hogy a jelentkező tanulókd felvehessék. A következő Wy évben sem lesz könnyebb helyzet. A gyerekek szár'1 szerint még több első osztállt ra lesz szükség. A tantermi’ számat pedig egyelőre nlfl tudjuk megfelelő aránybd növelni. A meglévő asztalt termek kihasználását teW. nagyon alaposan meg ke tervezni. Méghozzá jóelörc. Ezt tette a városi tané11 művelődésügyi osztálya. Okosan tette. (s.) £/ vége előtt Közeledünk az év vége felé, még két hónap áll rendelke­zésre ahhoz, hogy a községek­ben befejezzék az erre az évre Egy délolasz fain lakosságának köszöneté a Magyar Vöröskereszt segítségéért A dél-olaszországi földrengés súlyos pusztítást idézett elő Grottaminarda községben. A lakások 90 százaléka elpusztult, a megmaradt lakások is hasz­nálhatatlanná váltak. A falu lakossága kénytelen volt a sza­bad ég alatt tanyázni, a segít­ség csak késve és gyéren jött. Jóllehet a földrengés óta már két hónap is eltelt, a lalu la­kosságának a helyzete tovább­ra is igen súlyos. Egy fiatal diáknak támadt az az ötlete, hogy segítségért a budapesti Rádióhoz fordul. A válasz nem késett soká: a budapesti Rádió táviratban értesítette a Guido Ciccotti nevű diákot, hogy fon­tos bejelentést sugároz. A meg­jelölt időpontban a község egész lakossága feszülten fi­gyelte a Magyar Rádió üze­netét: a Magyar Vöröskereszt ezer pár cipőt, egy tonna cuk­rot és 1500 takarót küld a köz­ség nélkülöző lakosságának. A bejelentés óriási örömöt okozott Groltaminardában, ahol napokon át rokonszenv- tüntetéseket rendeztek, ünne­pelve a két nép barátságát. »00, SZÍNHÁZ Megjelent a Borsodi Szemle új száma Vaszilij Szenjukov fiatal geológus még a háború előtt felvitt Moszkvába egy szokat­lanul aranylóan csillogó olaj­mintát, amelyet Kelet-Szibéria Aldan-hegységének északi ge­rincén találtak egy nem is olyan mély fúratban. Ez még nem olaj volt, de mindenesetre az olaj jelenlétének a jele. A geológiai munkálatok, amelye­ket a második világháború fél­beszakított, a háború befejezé­se után azonnal -újrakezdődtek, s mind nagyobb és nagyobb erőt vetettek be Szibéria olajá­nak felkutatására. 1954-ben Osza falunál, más­félezer méter mélységből na­ponta kétszáz liter olajat nyer­tek. Ugyanennyi jött más szi­bériai fúratokból is. Ez lenne Szibéria olaja? — Honnan került elő ez az olaj? — kérdezte egyik-másik fontoskodó szakavatott abban az időben. — Szibéria földjé­nek az a része kambriai üle­dékes rétegből áll. öt-hatszáz millió éves. Akkor igen sze­rény növényzete volt még a földnek, szinte alig volt állat­világa. Miből képződött volna akkor nagymennyiségű olaj? Nem lehet véletlen, hogy a földkerekségen nyert olaj- mennyiségnek csak egy század­része kambriai. — A tudomány még nem tudta megbízhatóan kimutatni, hogyan keletkezett a Földön ez olaj, és szükség volt-e a ke­letkezéséhez feltétlenül nagy- Inennyiségű szerves anyagra — Válaszolták a már-már meg­Megyénk tudományos isme­retterjesztő folyóiratának, a Borsodi Szemlének ez évi 5. száma, amely most jelent meg, több tanulmányt szentel a kongresszusi irányelveknek. Az irányelvek jelentőségét, külö­nösképpen pedig a társadalmi változásokról szóló megállapí­tásait — helyi adatokkal és vonatkozásokkal illusztrálva — Majoros Balázs méltatja. Egy másik igen fontos témát, a szocialista szövetkezeti pa­rasztság kialakulásának né­hány problémáját Kerekes Jó­zsef elemzi. Gyárfás Imre írá­sának címe: Néhány gondolat a művészetről az irányelvek olvasása közben. Mivel az irányelvek külön is említi a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem továbbfejlesztését, a szerkesztőség A kongresszusi irányelvek tükrében című ro­vatban közli Péterffy László­nak az egyetem gazdasági vo­natkozásairól szóló írását. A Tanulmányok című rovat­ban a következő értekezések olvashatók: Vásárhelyi István (tudományos kutató): A Lilla­füred és környékén lévő vizek halászata és horgászata a múltban és jelenleg1, Frisnyák Sándor: Adatok Miskolc és Dél-Borsod régi vízrajzához: Peja Győző (kandidátus): A Rakaca-völgyi tó. Augusztus 27-én volt 150 éve. hogy az 1848-as esemé­nyek egyik vezető alakja. Sze­mere Eertalan született egy borsodi községben, Vattán. Szemere Bertaiant sok más egyéb szál is fűzte megyén Ír­hez. A Borsodi Szemle az év­forduló alkalmával több tanul­mányt közöl róla. Kilián István Szemere Bertalan életét és pá­lyáját méltatja, Hegyi József Szemerét, a diákot mutatja be, Barcza József pedig egy Sze­mere Bertalan kézírásában ránk maradt diákhatározatot tesz közzé. Érdeklődésre tarthatnak szá­mot a Tokajról szóló újabb tanulmányok: Györffy Dezső (tanár, Salgótarján) írása Tokaj nevének eredetéről, Bodgál Fe­renc közleménye Lippóczy Norbertról, Tokaj-Hegyalja ku­tatójáról. Gazdagon van képviselve a folyóirat szokásos rovata a Múltunk megismeréséhez, ör­vendetes, hogy ebben a rovat­ban több olyan tanulmányt olvashatunk, amelyek forra­dalmi harcok és a munkásmoz­galom történetének jobb meg­ismerését segítik elő. Ilyen Merényi László (tanár, Nyír­egyháza) írása: Heves megye politikai élete az 1912—1913. évi balkáni háború idején; Gazsi József (a Hadtörténeti Múzeum muzeológusa): A sajó- ecsegi katonalázadás, Laios Árpád: A miskolci nyomdá­szok munkásmozgalmi emlé­keiből. Más érdekes írások is találhatók ebben a rovatban, így Angyal Endre (tudományos kutató, Debrecen): Egy cseh tudós miskolci emlékei, Zádor Tibor: Hetven éves a diósgyör- vasgyári szimfonikus zenekar, Szecskó Károly (tanár, Verpe­léti: Népművelési törekvések dr. Kováts Mihály munkáiban és Murányi Róbert Adám (ta­nár, Budapest): A miskolci Máté-passió. A Krónika rovatban Szabó Gyula foglalkozik a mezőkö­vesdi járásban pusztító jégvi­harral. Az Űtijegyzetekben Ibos Iván számol be görög­országi élményeiről, és közli a folyóirat Ráday Ödön: Magyar bélcaemberek a Csendes-óceán­nál című sorozatának befejező részét. Marjalaki Kiss Lajos. Takács Béla, Deák Gábor, Ki­lián István anyagai töltik meg az Adalékok rovatot. A tudo­mányos életünkről szóló jegy­zetek, könyv- és folyóirat­szemle egészíti ki az 5. szám tartalmas, anyagát. A jó hagyományokhoz híven ezt a számot is igen szép il­lusztrációk, művészíj fotók szí­nesítik. Az előző számokban vitacik­kek jelentek meg a diósgyőri várban föl vta Lőtt; ásatások eredményeiről. A szerkesztő bizottság közli, hogy a vita el­döntésére és lezárására néhány országosan ismert szakembert kért fel. akiknek állásfoglalá­sát a folyóirat 1963. évi első száma közli. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—1D óráig) Borsodi hangos újság. Hangszerszólók. Az ifjúsági stúdió műsora. Érdemes megnézni; elolvasni, meghallgatni... Kulturális jegy­zetek. A hétvége megyei sportműsora. Szabad egy táncra? Tanácstagi fogadóórák: Megyei tanácstagok­November 3-án: Albunovies Já­nos, Nagyrozvágy; tanácsháza; 16 órától;1 Bialkó Gábor, Jósvaíő, ta­nácsháza. 12 órától: Albunovies Já­nos, Kisrozvágy; tanácsháza; 18 órától: Varga Gyula. Szendrölád, lanáesháza, 12 órától; Albunovies János, Semlyén; tanácsháza; 19 órától; Albunovies János, Riese, ta- nácsháza, 20 órától; November 3-án beszámoló: Varga Gyula, Szendrölád. tanácsháza; 14 órától. Városi tanácstagok. November 3-án; Csonka József, Jókai u. 43. sz., 16 órától; Z. Tóth József, Halász u. 1. sz.. 17 órától. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: erő­sen felhős idő, megismétlődő esők­kel; keleten egy-két helyen ziva­tarral. A Dunántúlon élénk északi, északnyugati, az ország keleti fe­lében mérsékelt délkeleti szél. A hőmérséklet keleten csökken, nyu­gaton nem változik. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet ke­leten 10—13, a Dunántúlon általá­ban 5—9 fok között, a nyugati ha- tá nyélen 5 fok alatt. nemzeti színház November 2-án: Hamletndc igaza (7). Bemutató bérlet. November 3-án: Az aranyeö^ (3). Petőfi ifj. tértet. November 3-án: Hamletnefc 1$ igaza (7). Bérletsziinet. November 4-én: Az (3). Bérletszünet. November 4-én; Bál a SavoT* H). Sliakespeare-bérlet. KAMARA SZÍNHÁZ November 2-án: Zűrzavarod szaka (7). , November 3-án: Zűrzavarod szaka (7). , November 4-én: Lyuk az zon (3). November 4-én; Zűrzavarod ' szaka (7). —oOo-----­I smeretterjesztő előadások Fél 3-kor a pamutfonóban a akadémiájának T. évfolyamán: J vás és álom. Előadó: Hrabáod zeef. Fél 3-kor a DIMAVAG kvittig mében a munkásakadémiák tsí, zalainak összevont előadása: , gépgyártás fontossága a VHI. resszus Irányelveinek a tükrét7 Előadó; Lipóczki Gyula. S órakor az Éjjeli BzanalórÜjj ban; Az idegrendszer műkön'7 Előadó: Lakatos Endre. , 7 órakor a Lenin Kohászati vek sajóparti vízmüvében: ' versek olvasása, 8 órakor a pereces! intézet mozilermében: lomtól az atomvilágig. (Hogyan j az ember óriás? technikai tán aete,) Előadó; Kishont! Foren®1 vájárt»'1'1* A széK tervezett feladatokat. A rrA kolci járási tanácson jó időbf felülvizsgálták, hogy községi’ hogy állnak terveikkel. Ff hívták az amótj községi tan^ vezetőinek figyelmét, b<$ több gondot fordítsanak * útépítésre, hiszen a lakosai felszabadult a sürgető mef gazdasági munkáktól, s ti# idő van már a társadalmi mül1 kára. , A versenybizottság nem r biztató jelét látja annak sfj hogy a bükkszentkeresztif által tervezett sportpálya 6 készür a kijelölt időre. Kesznyéten, Nyékládhá^ Sajószentpéter, Sajóhídvég : Sajóecseg községekben ri5 eddig is igen jól szervezni meg a társadalmi munkát. nos a járás 14 másik község ről nem mondhatjuk el ugF^ ezt Még hátra van két hónap' évből, ki lehet használni ' időt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom