Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

Új magyar gyártmányt az uberográf Földgázlánggal vágják az acéllemezeket — évente 5©ö palack dissous-gázt takarítanak meg a Tiszai Vegyikomfoinátlban A Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárának szerelési munkáihoz jelentős mennyi­ségű dissous-gáz szükséges. Ebből a nehezen beszerezhető gázból különösen so Irat hasz­náltak fel a központi karban­tartó üzemben, ahol a csőve­zetékek összekötéséhez szük­séges, különböző karimákat vastag acéllemezekből lángvá­gással szabták ki. A dolgozók munkáját azonban sokszor megnehezítette a dissous-gáz hiánya. A folyamatos terme­lés biztosítására Kovács Béla, a forgácsoló műhely műveze­tője egy nagy jelentőségű újí­tást dolgozott ki. A vágópisz­toly égőfejét átalakította és a lángvágó berendezés üzemel­tetéséhez dissous-gáz helyett román földgázt használt. Az újítás nagyszerűen bevált. A földgázlánggal jelenleg 20-tól 75 milliméterig terjedő vas­tagságú acéllemezeket vágnak el kiváló minőségben. így az újítás bevezetésével évente 500 palack dissous-gázt taka­ríthatnak meg a Tiszai Vegyi­kombinát karbantartó üzemé­ben. HÍREK ....lltHllllMIIUlUHUIHIIlIHlllIllimillJillIlllltlIlllllllllllllh. — A most folyó 5. lipcsei nemzetközi dokumentum és rö- vidfilm-héten a 49 országból érkezett, neves filmszakembe­rekből álló nézőközönség nagy elismeréssel fogadta a „Szent­kút” című magyar rövidfilmct, amelyet Kiss József rendezett. Ugyancsak sikert aratott az „Ellesett pillanatok” című rö­vidfilmünk is, amelynek rende­zője Kolonits Ilona. — Boma István, a Miskolci Könnyű gépgyár fotóművésze a fővárosban megrendezett orszá­gos művészi fotoversenyen öt­ezer forintos pályadíjat nyert. — A MISKOLCI Vakok és Csökkentlátók „Homérosz’ ’ énekkara november hónap­ban hangversenyt rendez a kongresszusi versenyben élen­járó dolgozók tiszteletére a miskolci zenekonzervatórium- ban. A Nagyszentjánosi Állami Gazdaságban az uberográf segítségé­vel válogatják ki a gépfejésro legalkalmasabb teheneket. LegeSotisztltás kettős haszonnal A . bódvaszilasi határ nagy része ott húzódik a mészkő­hegyek ritkás, korcs-erdőkkel borított, meredek oldalában, s bizony ezek a határrészek eddig nem sok hasznot hajtat­tak a Béke Termelőszövetke­zetnek. Sok gondot, bajlódást okoztak, s kevés füvet termet­tek a hegyoldalakon lévő le­gelők is. Az a 187 hold legelő, ott fenn, a Dusá-nak nevezett hegyoldalban most egyre jobb pénzforrásává válik a tenne- lőszövetkezetnek. Elhatároz­ták ugyanis, hogy rendbehoz­zák ezt a területet, megtisztít­ják a legelőt a valóságos mészkő-görgetegektől, s hasz­not sosem hajtó bozótostól és a girbe-gurba fáktól. Ez a le­gelőtisztítás pedig kettős ha­szonnal jár: kora nyártól ké­ső őszig jó legelője lesz^ a jó­szágnak, a mészkövekből pe­dig meszet égetnek. A mész- égetéshez szükséges tüzelőt is a legelőről kiirtott hulladékfa szolgáltatja. Egyelőre egy ke­mencével dolgoznak, s havon­ta 3—4 vagon meszet égetnek, de hamarosan két mészégető brigádot állítanak munkába.-—oOo *" 1,11 _ PéMfflkégml állíthatók Á sátoraljaújhelyi járásban is egyre több fiatal látja be, hogy a fejlődés szinte meg­követeli a továbbtanulást. Mind többen jelentkeznek a Sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikum, vagy a gimnázi­um esti tagozatára, hogy mun­kájuk mellett tanuljanak, ké­pezzék magukat. Különösen a kovácsvágási és a nyíri KISZ-alapszervezet vezetősége és tagjai mutatnak példát a többieknek. Mire reset u tűlbus^é^á^? Október 31-én a tiszakeszi komp lejárójánál megállt egy vontató, illetve egy G 35-ös traktor, mögötte kenderrel megrakott pótkocsi. A komp a Tisza másik oldalán időzött, amikor Szabó Gyula, az árok­tői Vörös .Csillag Tsz trakto­rosa úgy gondolta, összeköti a kellemest a hasznossal. Régen látta nagyszüleit, akik Tisza- kesziben laknak és arra kérte Molnár István rakodót — aki­vel együtt szállították a ken­dert —, hogy vigyázzon a trak­torra. A motor működésben volt, Molnár Istvánban pedig dolgozott a bor, amit útközben elfogyasztott. Molnár a távollévő traktoros figyelmeztetése ellenére felült a gépre, s negyedik sebességgel indult a víz felé, hogy beáll az időközben visszaérkezett komp­ra. A komp-kezelők s a kör­nyéken tartózkodó emberek arra lettek figyelmesek, hogy Molnár István szédületes tem­póban halad lefelé a kender- szállítmánnyal. Attól való fé­lelmükben, hogy rászalad a Jő tudni a Hungazinnal kezelt területekről a már vázolt előnyök mellett a következő évben igen nagy károsodás mutatkozhat. Növényvédő Állomás MA MÁR vitathatatlan, hogy a termesztett növények, külö­nösen a kukorica mechanikai gyomtalanítása (kapálás, sara- bolás) csak többszöri muniói­val, olykor a termesztett nö­vényállományt csökkentő mó­don oldható meg. Ezzel szem­ben a vegyszeres gyomirtás kedvező esetben már egyetlen permetezéssel megfelelő ered­ményt biztosít. A szuperszelek- tív gyomirtók (Simazin, Atra- zin, Hungazin, DT és PK) tel­jes egészében megoldhatják a kukoricavetések gyomtalanítá­sát anélkül, hogy még mecha­nikai gyomirtásra is szükség lenne. Ilyenkor legfeljebb kü­lönleges esetekben, kell gondol­nunk gépi kultivátorozásra (pl. nem kifogástalan munka ese­tén). Ezért helyes, sőt szüksé­ges is, hogy a jövőben minél több termelőszövetkezet hasz­nálja ki a kukorica vegyszeres gyomirtásának előnyeit. A SZUPERSZELEKTIV sze­rekkel végzett gyomirtással kapcsolatban egy igen fontos dologra kell felhívnunk a ter­melőszövetkezetek figyelmét. Ez pedig az utóhatás kérdése. A szuperszelektív szerekkel A felborult traktor és pótkocsi, félre a kormányt Molnár meg­értette, de sajnos olyan siker­telenül fordult balra, hogy föl­szaladt a töltésre, a traktor és a megrakott pótkocsi felborult. Molnár István a felborult trak­tor alá esett, eltört egy oldal­bordája s az egyik karja erő­sen összezúzódott A környék­beliek emelték ki a traktor alól, ahonnan néhány perc múlva a mentő a miskolci netctlű volt a baleset. Molnár István csupán kisebb sérülést szenvedett, de ha ráfut a visz- szaérkezett kompra, több em­ber halálát és súlyos anyagi kárt okozhatott volna. Az eset nem következett vol­na be, ha a traktor vezetője, Szabó Gyula, a szabályok sze­rint jár el, a traktort teljesen leállítja, s nem hagyja olyan ember őrizetére, akiben a bor fölszabadította a gátlásokat. — IIATSZÄZ televízió előfi­zető van már a mezőkövesdi járásban, ahol három évvel ez­előtt összesen három TV-ké- szülék volt. A művelődési há­zakban, pártházakban, földmű­vesszövetkezeti irodákban és iskolákban lévő TV-kcszüléke- ket figyelembe véve, a járás községeiben mintegy tízezren nézik rendszeresen a televízió adásait, — Hétfőn Moszkvában a Szovjet Rádió és Televízió nagy ének- és dzsessz-zeneka- rának hangversenyével meg­nyílt az Oroszországi Szövetsé­gi SZSZK zeneszerzői szövet­ségének közgyűlése, amely ki­zárólag az esztrádzene és a kar­éneklés kérdéseivel foglalko­zik. eszakmagyarorszag A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tér S. Tclelonszámok: Titkárság: 16-886, kultűrrovat: 16-067, Ipari rovat: 16-035, pártro­vat: 33-687; sportrovat: 16-019; me­zőgazdasági rovat: 16-078; belpoli­tikai rovat; panaszügyekj 16-016. Kiadja! Az Eszakmagynrországf Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető! Kárpáti György permetezett kukoricavetések után csak kukoricavetések kö­vetkezhetnek, mert egyéb nö­vények megsínylenék a követ­kező évben érvényesülő mér­gező hatásokat. Pl. szupersze­lektív permetezés után a má­sodik évi utóhatás így alakul: satnyán fejlődik és még virág­zás előtt elpusztul a bab, a szója, a napraforgó, a borsó stb. Fejletlen marad a cukor­répa, a rostkender, a lucerna és a vöröshere. Jelentős ter­méscsökkenéssel reagálnak az érzékeny gabonafélék is. így pl. az őszi búza 9,27 mázsa kh ter­méscsökkenéssel, a tavaszi ár­pa 9,63 mázsa, míg a zab 4,54 mázsa kh terméscsökkenéssel ■! mutatta a károsító hatást. Még;; a harmadik évben is érzékeny:: a repce és a bükköny, ezek tér- í mesztése tehát ilyen területen.. nem ajánlható, őszi mélyszán-:: tás után a permetezést követő:; harmadik év tavaszán a gabo--: nafélék már veszély nélkül ter­meszthetők. Az őszi gabonák közül legérzékenyebb a rozs, majd az őszi búza és őszi árpa következik. A HUNG A KÍNOZOTT terü­leteket nyilvántartásba kell venni, mert ellenkező esetben Közvetlen tárcsázással Budapest jelentkezik A Beloiannisz Híradástech­nikai Gyár kísérletei alapján november 15-től Miskolcról közvetlen tárcsázással hívható bármely budapesti telefon­szám. A nyilvános távbeszélő ál­lomások, valamint a 2-vel és 4-el kezdődő diósgyőri hívó­számok kivételével bármelyik miskolci telefonkészülékről le­het majd Budapestet hívni, mindennap este tíz órától reg­gel 7 óráig. A hívás a következő mó­don történik: a tárcsahangot követően hét számot kell egy­más után „letárcsázni”: a nul­lát, majd a hatszámjegyű bu­dapesti számot. A készülék egy percen belül valamilyen jelzést ad. Ha- azonnal, vagy egy percen belül ^foglaltat” jelez, csak néhány perc múl-í va tárcsázzunk újra. Ha a: i tárcsahang jön vissza, az azt:: jelenti, hogy egyelőre minden;; úgynevezett „távválasztási vo-] | nál” foglalt Budapest felé. Ha a hívott fél jelentkezik,$ célszerű azonnal meggyőződni* arról, hogy nem téves-e a" kapcsolás. * Mivel a posta egyelőre csak;; négy vonalat tud biztosítani* Miskolc és Budapest között,;; ezekre a hívásokra így csak:: az említett kisforgalmú éjsza­kai órákban lesz használható* a berendezés. A beszélgetések számlázása gépi úton történik, vagyis a helyi beszélgetések számát no-* vélik. Háromperces beszélge­tés négy forint. Magyar Endre Csehszlovákiai pillanatképek: MORAVIA KINCSE Á Morva Szépség, Moravia Kincse, a Morva Kincs — így szokták nevezni az egykori Morvaország lakói a Brno-tól nem messzire elterülő csodás karsztvi­déket. A Miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola cseh—lengyel hang­* :: A cseppkőbarlang egyik szép „terme”. versenykörútjának során Bmo-i bará-j taink ide is elvittek bennünket. Lassan mögöttünk maradtak Bmo külvárosai, megszámlálhatatlan gyárvá­roson, ipartelepen mentünk keresztül; elmaradt Blansko sok-sok üzemével, ha­talmas turbinamüvével, építkezéseivel. Mind ritkábban találkozunk községek­kel, lakott területekkel. Feltűnik egy bűbájos falucska, Vranov, jellegzetes; kéttornyú templommal egy égbeszökő csúcs tetején, és máris bent járunk az erdők mélyén, a Moravsky Kras leg­szebb részein. Az autóbusz merész, helyenként haj- . meresztő ívelésű szerpentinen visz egyre feljebb. Egy hirtelen kiszélesülő völgy­ben gyönyörű látvány fogad: Krtiny-nek hívják az apró falucskát, amely jófor­mán csak az országút egyik oldalát sze>­gélyező házsorból és a szédítően magas hegyoldalakra épített, palotaszem há­zakból áll, de a völgy kitölcséresedését elzárja egy hatalmas létesítmény: a haj­dan gróf Bassani olasz földesúr által 1728-tól 1750-ig épített barokk templom, amely centrális alaprajzával, pazar belső kiképzésével, a hozzáépített főúri kápolnával és a kettőt összekötő, zárt udvaros kerengővei az egyházi építészet remekei közé tartozik és évszázadokon át híres búcsújáróhely volt, mint a tűz­vésztől oltalmazó Mária otthona. Krtiny-t elhagyva még merészebb a szerpentinét kanyargása. Tölgy- és fe- hyőerdők váltják egymást mellettünk, majd mind több lesz a fenyő. Egyre több helyen meredezik elő az erdőtakaró alól a kopár, szürke, kifehéredő szikla. Bizo­nyos vonatkozásban úgy érzem magam, mintha Lillafüred felé utaznék, de a szédítően kanyargó út és a folytonos emelkedés kizökkent álmodozásombóL Még egy utolsó szusszantás, a CSAD- autóbusznak mégegy remegtető nekiber- zenkedése, és fent vagyunk a csúcson, a Moravsky Kras, a morva karsztvidék középpontját, egyben legnagyobb ide­genforgalmi látványosságát jelentő Ma- cochá-n. A csúcson barátságos turista- szálló fogad és alig pár méterre tőle szédítő szakadék. A morva karsztvidék telistele van szebbnél szebb cseppkőbarlangokkal, azonban ez ideig azoknak mindössze 10 százaléka ismert. A barlangrendszerek nagy része egymás fölött helyezkedik el és így történhetett, hogy éppen Maco- chá-nál egymásba szakadtak a barlan­gok. Egy 184 méter mély szakadék szé­lén állunk. Alattunk az egykori barlan­gok kövein már áttört az élet. kizöldült a növényzet, a szakadék aljában pedig apró, ártatlannak látszó tavacskák csil­lognak — egyenként 18—20 méter mély- ségűek. Ezekkel a tavakkal később újra talál­koztunk. Csodás utakon jutottunk egy barlang bejáratához. Egy kilométernél ' jóval többet haladtunk előre a felejthe­tetlen szépségű folyosókon, csarnoko­kon, már-már labirintusnak tűnő járás­rendszeren át, amikor egy igen szűk sziklakapun széles, napos teraszra jutot­tunk: az előbb említett szakadék alján voltunk, a kis tavak szomszédságában. Innen már csak néhány métert mehet­tünk tovább száraz lábbal. Gyorsvizű A hatalmas szakadék egy részlete. hegyi folyók szeldesik át, meg át a karsztot. Egy ilyen sebesvizű folyó buk­kant fel a barlangban is, és közel nyolc- száz méteres futás után — miközben útja a kétmétemyi széles sziklaszoro­soktól a székesegyház nagyságú, díszes, cseppköves csarnokokon át, a barlang ezernyi szépségén visz keresztül — az eredeti bejárat közelében hagyja el a barlangot, illetve bukkan elő a sza­badba, hogy rövid futás után újra el­tűnjön egy hatalmas sziklatömh alatt. A hosszú víziutat a barlangban zajtalan, villanymotorral hajtott csónakokon tet­tük meg. hol másfél, hol pedig harminc- nyolc méter mélység fölött hajózva. Szép a morva karsztvidék. Méltán ne­vezik a környék lakói Morva Szépség­nek, Moravia Kincsének. Valóban pár­ját ritkítja. Benedek Miklós kompra és az előtte lévő von­tatót besodorja a vízbe, azt kiabálták neki, hogy csavarja Semmelweis Kórház sebészeti osztályára szakította. Viszonylag szerencsés kimé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom