Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
B5ZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1962. november 14, R Bolgár Kemnoiista Párt Vili. kongresszusa elfogadta a húszéves távlati tervet Szófia (MTI) A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa kedden folytatta tanácskozásait. Mitko Grigorov, a Központi Bizottság titkára megindokol va a kongresszus írásban előterjesztett határozati javaslatát. indítványozta annak elfogadását. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a határozatot. A határozat bevezető része a bolgár- párt és kormány külpolitikai tevékenységével foglalkozik. Egyebek között rámutat, hogy a Bolgár Népköztársaság egységben a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett elésének politikáját folytatja. Ez a politika az SZKP XX. kongresszusát követően a legkedvezőbb feltételeket biztosította a Szocialista világrend- Bzer mindenoldalú és gyors fel- emelkedéséhez, a kapitalizmussal folytatott versenyében kivívott új győzelmekhez, ahhoz, hogy a szocialista világrendszer a világ társadalmi fejlődésében döntő tényezővé váljék. A kongresszus — mondja a határozat — egyhangúlag elfogadja a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit, amelyet a KGST-tagországok pártjai első titkárainak és kormányfőinek 1962. júliusi moszkvai értekezlete dolgozott ki és hagyott jóvá. A kongresz- szus támogatja a Szovjetuniónak a nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívására vonatkozó javaslatait. A kongresszusi határozat, áttérve a gazdasági problémák és feladatok összegezésére a többi között rámutat, hogy a két kongresszus közötti időszakban az ország népgazdaságának minden ágát a fejlődés gyors üteme jellemezte. 1958- 1961 között a társadalmi össztermelés 53,8 százalékkal, a nemzeti jövedelem 43,1 százalékkal, a beruházások összege több mint kétszeresére növekedett. A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa hangsú lyozza, hogy az ország 1961— 1980-as húszéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelvei pártunk és népünk számára óriási történelmi jelentőségű dokumentumok. Lényegében e; a párt gyakorlati programja a következő húsz esztendőre. Az irányelvek a legfőbb gazdasági feladatok megvalósításának konkrétan kidolgozott tervét tartalmazzák. 1980-ig szóló társadalmi fejlődésünk két szakaszra oszlik. Az első az 1970-ig terjedő időszakot öleli fel. Ez alatt létrehozzuk a szocializmus anyagitechnikai bázisát. A második szakaszban az ország fokozatosan áttér a kommunista társadalom magasabb fokú anyagitechnikai bázisának építésére. A fejlődésnek ez a két szakasza egy társadalmi-gazdasági forma keretében valósul meg, nincs közöttük éles határ. A húszéves terv végrehajtásának eredményei óriásiak lesznek. Ez azonban még nem ie- lenti azt. hogy a Bolgár Nép- köztársaságban 1980-ra felépül a kommunista társadalom. A kommunista társadalom megteremtése, — ahol az élet kommunista elvei uralkodnak —, a termelőerők fejlettségének jóval magasabb fokát, a dolgozók sokoldalú kultúráltságát és jóWenedékjogot kéri Kairóban a Jordániái légierők főparancsnoka val magasabb öntudatát követeli meg. A kongresszus számbavéve azokat a gyökeres változásokat, amelyek társadalmunkban jelenleg alkotmányunk elfogadása óta végbementek, megbízza a párt új Központi Bizottságát, hogy szervezze meg a Bolgár Népköztársaság új alkotmánya kidolgozásának munkáját és elfogadását. Az új alkotmánynak tükröznie kell népünknek a szocializmus építésében elért nagy győzelmeit, eredményeit és tartalmaznia kell társadalmunknak a kommunizmus út ján való továbbfejlődése alapjait A párt VIII. kongresszusa maradéktalanul, helyesli és nagyra értékeli a Központi Bi zottságnak a személyi kultusz káros maradványai felszámolására, a pártélet leninj elvei és normái teljes helyreállítására, Miért jött Ikeda Európába? országunk fejlődésének meggyorsítására, az ideológiai alkotó munka fokozására irányuló tevékenységét, ami megnyitotta az utat a néptömegek kezdeményezése előtt, erősítette a párt tömegkapcsolatait és növelte harckészségét. A párt politikai, eszmei és szervező munkája új fokra emelkedett. A keddre virradó éjszaka Kairó repülőterén leszállt egy négymotoros jordániai katonai repülőgép; A repülőgép pilótája, Szál Mohammed Hamza alezredes, a jordániai légierők főparancsnoka megérkezése után politikai menedékjogot kért az Egyesült Arab Köztársaság hatóságaitól. Elmondotta, hogy Jordániában titkos megbízatást, kapott, s ez a feladat a fiatal Jemeni Arab Köztársaság ellen irányult. Hamza megtagadta a parancsot és úgy döntött, hogy elmenekül. Kijelentette, hogy a jordániai nép elviselhetetlen tehernek érzi a királyi rendszert. A határozat végezetül leszögezi, hogy a Bolgár Kommunista Párt a nemzetközi kommunista mozgalom szerves része. Zsivkov. a minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke javasolta ezután, hogy a kongresszus fogadja el a Bolgár- Népköztársaság 1961—1980-ra szóló húszéves népgazdasági távlati tervének írásban előterjesztett irányelveit, A küldöttek egyöntetű lelkesedéssel, viharos tapssal ünnepelték a javaslat,elfogadását.. A küldöttek egyhangúlag elfogadták á párt új szervezeti szabályzatát. Az ülés végén Miso Nikolov, a kongresszushoz érkezett kérelmek és panaszok megvizsgálására alapított bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A kongresszus elhatározta, hogy kedden délután és szerdán délelőtt zárt ülést tart. Az új Központi Bizottság megválasztása után szerdán délben kerül sor a kongresszus befejező üléséra exportot”. Ikeda a francia Le Monde-nak adott nyilatkozatában figyelmeztetett: A nyugati országok között Francia- ország vásárolja a legkevesebb japán árut. Japán külkereskedelmi mérlege több mint fél évtizede állandóan veszteséges, mert legfőbb kereskedelmi partnere, az Amerikai Egyesült Államok többet ad el neki, mint ameny- nyit venni hajlandó tőle. Ez a deficit 1962 elején már elérte az évi egymilliárdos nagyságrendet (dollárban) s egyre tovább nő. Az amerikaiak azt ajánlották, kárpótolja magát Ázsiában, s egy ázsiai közös piac megalakítása ügyében össze is hívták az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságát, ez év márciusában. I > azonban nemet jap<a.n mondott: túl korai lenne ilyen gazdasági közösség megteremtése. Ezek az ázsiai országok gazdaságilag fejletlenek, elsősorban segélyre számítanának Japántól. A japán export főcikkei a tartós, drága javak: autó, rádió, optikai és1 elektrotechnikai műszerek ■— ilyet szegény ország nem vehet nagy mennyiségben. „Japánj nem hajlandó igáslóként olyan j kocsit húzni, amelynek még! egyetlen kereke sem mozog” — állapították meg az európai; gazdásági szakértők. Kennedy I a japán export rovására is ki- i terjeszti az amerikai kereske-} delmet, a közös piac országai j megszabják, hogv a kívülálló) Japán hová. mennyit és mi-! [yen vámtétellel szállíthat a | tagállamok területére. Amelia j belépésre készül és az ameri-1 tniak együttműködnek a közös ! aiaeeaJl. Ikedának sietnie kellett, ne-f logy az utóbbi esztendőkben { íyors fejlődésnek indult Japán j egyen az egyetlen tőkés nagy-í latalom. melyet kihagynak és I elszigetelnek a többiek a to-j /ábbi gyarapodást biztosító üz-1 etekből, a díjszabási kedvez- nényekből stb. A japánok elsőszámú szövetségesük, sí Egyesült Államok fojtogató; gazdasági versenye elől keres', nek menedéket a közös piac' nál, amelynek ugyancsak sző'; vetségese az Egyesült ÁllamoKi( de egyszersmind éppen úgy pH leniele, konkurrenciája, vet' senytársa is — mint Japánnak;: Erről tárgyal Ikeda európ8> partnereivel. S hogy milyen es^7öS| titka. Az bizonyos, hogy a kö' zös piac monopolistáit neu1 hatja meg Ikeda anükommU- nizmusa, s Ikedát csak annyiri fogják szeretni a nyugat-euró-j pai fővárosokban, amennyire >■ profitérdekek azt megengedik A nemzetközi monopóliumok könyörtelen profitharca zajlik az Ikedát köszöntő barátsági mosolyok és a díszebédek, nyi latkozatok ünnepi leple alatt. Patkó Imre Méríckíaríás... A bonni parlamentben kiadták az új jelszót: „Marshal ten!”, vagyis magyarul mértéktartás. Talán a mértéktelen katonai kiadásokra, vagy a Spiegel-féle ügyekre gondoltak a nyugatnémet honatyák? Nem, a mérték- tartást a munkások és alkalmazottak küldöttségeinek hirdetik, akik béremelést akarnak. Illetve nem mindenkinek. Mert egy foglalkozásra vonatkozólag mégiscsak megtörténik a hat százalékos fizetésemelés, már január elsejétől. Igaz, ez az intézkedés mindössze 521 személyt érint, ugyanis éppen ennyi képviselője van a bonni Bundestagnak ... A nyugatnémet parlamentben helyet foglalók eddig sem nélkülöztek. Járandóságuk havi 1270 márka volt, legalább duplája az átlagkeresetnek, ehhez jött 600 márka költségtérítés, 500 márka jelenléti díj, megfizették számukra útiköltségüket lakóhelyükről Horniba és viszont, valamint szabadjegyet élveznek minden közlekedési eszközre, s ingyenes a postájuk is. Ráadásul a képviselőség rendszerint nem főfoglalkozásuk, legtöbbjük földbirtokos, vállalkozó, jólmenő ügyvédi irodával rendelkezik, stb. Valóban indokolt tehát, hogy a „mértéktartás” jegyében ennek a rétegnek adjanak sürgős fizetésemelést. Jellemző a nyugatnémet közhangulatra, hogy két keresztény-demokrata képviselő, Katzer és Schmücker j azt javasolta; a honatyák 1 mondjanak le önként a hat > százalékról. A két kevéssé ] ismert nevű politikus ugyan- f is a kereszténydemokrata • párt „munkás-csoportjait” \ szervezi, s igen kellemetlen j helyzetben van a képviselők í képmutatása láttán. Ajánla- ! tukat meg sem vitatták, s jj amint a Stern megjegyezte: „a kereszténydemokrata képviselők elnöke, von Brentano, aki a felsorolt jövedelmi források mellett miniszteri nyugdíjban részesül, valamint ügyvédi irodája van —■ szükségtelennek tartotta » fizetésemelést visszautasítani”. Így azután a bonni szociálpolitika nagyobb dicsőségére, újévtől jelentős fizctcs- cmglésrc kcriil sor — a. parlamentben, Elképzelhetjük, mi lenne, ba nem prédikálnának mértéktartást... ntmHIIimiMIIMUWWIWWWfltlMWBlKMmilKMIMIHIIimiWIIHmUillliWWtlIll»11118 Építésze! a tojáshéj mintájára Modern, kis építkezéseken, kiállítási pavilonokon, utcai árusító bódékon, strand-épületeken nálunk sem szokatlanok a hullámvonalú tetők. Sokan úgy vélik, hogy az építészele hóbortja mindez és nem törődnek különösebben a látvány- nyal. De a hagyományos tető- szerkezetektől nem véletlen az eltérés, nem is üres modemkedés. Aki megfigyeli az újszerű tetőrendszereket, észreveheti, hogy ezek hasonlítanak egy hosszában kettévágott tojásNyngaí-Bcplin pillérei & Maguk csak tartsák, majd én buxdftolrt .. t' Ráeső ew ■ t ■ i héjra. Mi adta az építészeknek ezt az ötletet? Az, hogy az épületek stabilitásának csökkentése nélkül takarékoskodjanak az építőanyaggal. Rómában — annak idején — négyzetméterenként még 4 tonna volt a konstrukciós anyag súlya. A gótikus boltozatépítkezések tanulságai révén ez a súly ötszörte kevesebb lett. Amint ezt René Sargar világhírű francia építész megállapította, a francia építészek; már a múlt évszázad közepén! felfigyeltek a tojás héjának! óriási ellentálló erejére. Kísérleteik során rájöttek, hogy a; szél erejének ellensúlyozására i a hullámos vonalú tetők igen alkalmasak. De akkoriban hiányzott még az a fontos \ anyag, amelyből tojáshéjszerű j konstrukciókat készíthettek volna. De már a beton felhasználásával megvalósíthatták a héjszerkezetet. A héj, görbületei révén, önmagában merev konstrukció, amit még ellentállób- bá tesz az egymásbafonódó tojáshéj megoldás. Üjabban még a betonhéjakból készült tető is kiszorul. Helyébe a rögzített j drótháló kerül, amelyet tetszés i szerint lehet görbíteni. Ennek jj súlya kevesebb a betonnál. | Műanyaggal vonják be és vál-1 tozatos esztétikai hatásokat ér-1 nek el vele. A brüsszeli kiállí-S tás óta a modem építészet egy- [ re gyakrabban használja, f Crprénv cé2ek kopott ügy- jzereny nökeit i)Yigécnek” hívják, az előkelőbbeket kereskedelmi utazónak, vagy „a cég képviselőinek” — de azt csak valóban hatalmas monopóliumok engedhetik meg maguknak, hogy valódi miniszterelnököt utaztassanak érdekeik képviseletében. A japán trösztök urai üzleti ügyben küldték át Ikeda miniszterelnököt Európába, a közös piac tagországainak (Nyugat-Német- és Franciaország, Belgium és Hollandia, Olaszország és a tagjelölt Anglia) meglátogatására. Ikeda november 12-én Angliában kezdett tárgyalásokat, s egy héttel körútja előtt televíziós . filmet küldött a nyugatnémeteknek úticéljáról szóló nyilatkozattal. Van hát. támpontunk arra, mit mond útjáról ő maga, s milyen emberekkel kezdett tárgyalásokat. A televíziós nyilatkozatból kitűnt, hogy a legfőbb portéka, amely Ikedánál kapható: az antikommunizmus. „El kell vetni a kommunizmus és a semlegesség eszméjét” — mondotta Ikeda a német televízióban, az előreküldölt filmsza- lagról. Aztán megérkezett, s Adenauerrel folytatott első tárgyalásán jelen volt a külügyminiszter és a nyugatnémet hadsereg főfelügyelője. Rtouóc«- elhihetjük, hogy Dizvasi ikeda antikommu- nista, de a tárgyalások főt.é- mája mégsem az eszmék harca, hanem az üzlet. A nyilatkozatok Japán és a közös piac gazdasági kapcsolatait emlegetik. Még nem arról van szó, hogy Hitler hfrhedett „antikomin- tem-paktumjának”, a Berlin— Róma—Tokio háborús tengely, a régi fasiszta szövetség újrateremtésének jött. volna el az ideje. Sokkal inkább’ gazdasági érdekellentétek elsimításáról kell tárgyalótok a japán és a nyugat-európai államférfiaknak. A német lapok megírták: „A közös piac rendszabályai rendkívül megnehezítették a tagállamokba irányuló japán bokrain. Á háborítatlan nyugalomban tenyésző gazok ősi, vac mohósággal burjánozták be í kertet, szinte dőzsölve élveztél a magányt, sűrű bozontjukbf derékig merültek a gyümölcsfák. Sárgafoltos macska surran- kiTémülten a tormalevelek közül, karcsú teste cikáz;p ívekben dobódott az udvar felé Dani elhülve tapasztalta, hogj itt nincs keresnivalója embernek. Bátortalanul indult t macska nyomába. Álmos üresség ásított feléje az udvarról Csak néhány lépést tett a sárga agyagon, aztán megállt,. Nem mert lépni. A földbo- nyomott ábrák eléje állottak, homályosan és valószínűtlenül úgy érezte, hogy az udvart nem szabad lábbal érintenie. Ami- koit még sár volt az agyag, itt járt az anyja, az apja, szekér fordult á karám körül, állatok csatangoltak erre, és nyomuk megkövült. Világosan látta, hogy a fagy után, meg a hó jtnn senki emberfia nem vetődött az udvarra. Mintha >lyan emberrel találkozott vol- ca, aki meghalt, föltámadt, s leki kell először szólni hozzá. Stem volt bátorsága a szólás- íoz. Egy pillantást vetett a xiltíves tornácra, a jól ismert barna konyhaajtóra, «melyen most hatalmas szívlakat csüngött, a szalmafedelű ilakra, a betonvályús kútra, íztán megfordult. Indult visz- íza Kláriért; A Nap úgy sütött, hogy a ’öld jg eltikkadt és langyos lelt Sic, mint a friss kenyér, Dani négis olyannak érezte arcát,; nintha vékony jéghártya fa-' iyott volna rá. (Folytatjuk) golással szimatolta végig a zsák ráncutcáit. Dani lehajtotta fejét, csizmája sarkával lyukat horpasztott a barna földben, fáradt rúgásaitól halkan roppantak a fűgyökerek. Most értette meg. miért nem akarta Klári, hogy a télen akár egyszer jg hazajöjjenek, mint utazott hozzájuk inkább az öreg Kincses, váltig bizonygatva, hogy mennyire szeret a városban lenni, A gödörnek feszítette sarkát, fölpattant és hagyva feleségét, csomagot, lezúdult a dombról, árkon-bokron át száguldott a faluba. Klári nem kiáltott utána; lehajolt a gazdátlan kalapért, s babrálta remegő ujjakkal. Gondolattalanul, a hallgatag ég iszonyú súlyát tartva nézett embere után. aki egyre kiseb- bedve, kalimpáló karokkal, fedetlen fejjel botladozott át a völgyön, Dani a kertek alól érkezett apja portájára Kiszakította sarkából a sövénykaput és eszeveszetten gázolt át a csalánerdőn. a lapulevelek kövér ernyőin, a lósóska ösztövéc mint válik serényebbé vére a hazai illatoktól. Dani andalogva lépkedett utána. Vállán általvetös tarisznyát cipelt, jobb kezében pici deszkatáskát lóbált. Cókmókját a bőrönd mellé rakta, kalapját levetette, majd a fűbe ült. Hunyorogva. békés mosollyal nézte a falut, A sok piros tető között, az egyetlen utca közepe táján magánál marasztalta tekintetét a szülőház. Mosolya elfakult, lomhám belemarkolt a májusi fűbe. — Mi lUhet az én gonosz öregemmel? — kérdezte me- rengpn, hangosan gondolkozva. Klári letekintett rá. Emberének csak erős vállát, meg fekete üstökét látta; — Nincsenek itthon, Dani.;. A férfi rendetlen fürtjei hevesen rezdültek, ahogy fölkapta fejét. — Hát hol vannak? : t. Az asszony elfelejtett, levegőt venni. Dani kérdő tekintete hamuvá halványította arcán a pirosságot.— Elköltöztették őket.. s Egy sárgarigó villant el a közelükben. Lent a faluban három kalapácsütés csendült. A cementszagú tarisznyára hangya tévedt, sietős-kusza baran25. Fehér fellegnyájat csalogatott Pannónia fölé a jó idő. Míg legelészni széledtek az égi juhok odafönt a kék mezőkön, idelent pompába robbant a táj. Rakétacsokrok ' fakadtak a domboldalakon, szineg tüzük illatot füstölt és a nektárrá nehezült levegő szivárványosan fodrozódott a völgy felett, mint a tündértavak vize. A falu bódultán álmodott a dombok ágyékán, virágfürtökbe mártották ereszüket a háztetők, a kémények csendet lélegeztek, a lágy szalmakazlak kiszellőztették magukból a fagy szagát és az. idej napfényt a tavalyi nyár illatával fűszerezték. Amint Klári a völgyre pillantott, járása elbizonytalanodott. Letért az országút fakókék kövezetéről, belegázolt a rét fiatal gyapjúba, megállt a magánosán mélázó, suhanc feketefenyőnél, ahonnan olyan picinek látta a falut, hogy akár a tenyerére vehette volna. Az áhitat süldőlánnyá varázsolta vissza, arcának asszonyosodó vonásait szűziesre lágyította az önfeledtség. Uj bőröndjét vigyázó mozdulattal állította bokája mellé, hogy minél szabadabban lélegezhessen. Erezne,
