Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

Mozgó laboratórium A Megyei Véradó Állomás korszerű autóbuszt kapott (a harmadik az országban). Ezentúl a me­gye legtávolabbi falvaifc is fölkereshetik vérvétel céljából* Sz. Gy. HÍREK «•HitiniiiiuiiHiiiHuiwiiHiiiiiiinimuiijiiiiiiiiiiilllilinin — Tarcalon, az új művelődé­si házban, jólsikerült takaré­kossági kérdezz-felelek játék­kal egybekötött divatbemuta­tót és könyvbált rendezett a helyi földművesszövetkezet. — FELSÖZSOLCÄN építik fel a megye első önálló taka­rékszövetkezeti irodaházát. A község 15 éves távlati fejleszté­si terveibe beillő, korszerű lé­tesítmény alapjait az elmúlt héten társadalmi munkában ásta ki a takarékszövetkezet tagsága. Az új Irodaház még ebben az évben elkészül. — A mezőkövesdi járás köz­ségeiben az elmúlt három év­ben hat új művelődési otthont avattak. Az elkövetkező esz­tendőkben Tőszavaikon, Egerlö- vőn és Kácson épül új műve­lődési otthon, Mezőkövesden pedig közel tízmillió forintos költséggel épül fel a korszerű járási kultúrház. fi MÁV kozEeménye A Magyar Államvasutak Miskolci Igazgatósága közli, hogy ma, no­vember 13-án 8 órától a budapest —miskolci vonal Nyélcládháza— Miskolc Tiszai Pu. közötti szaka­szának villamos felsővezetékét 25 000 Volt feszültség alá helyezi. Ettől az időponttól kezdve a vil­lamos felsővezetőket állandóan 25 000 Volt feszültség alatt állónak kell tekinteni. E feszültséggel el­látott vasúti vontatási felsővezeték két méterre való megközelítése életveszélyes. Ezen megközelítési távolság nemcsak élő személyekre, hanem tárgyakra is vonatkozik, — még abban az esetben is. ha azok részben, vagy egészben szi­getelőnek tekinthető anyagból vannak készítve és élő személlyel közvetlen, vagy közvetett érint­kezésben állnak. (Pl.: létra, kötél, kapa, kasza, vasvilla, ostor, papír- sárkány stb.) A személy és vagyonbiztonság érdekében ezen időponttól kezdve a villamos felsővezetékkel ellátott vasútvonal aluljáróin, valamint a Miskolc város belterületén lévő martintelepi közúti felüljáró hí­don is négy méternél magasabb munkagépekkel, vagy rakományok­kal átjárni nem lehet. Fogatok, vontatott pótkocsik szalmával, szénával, vagy más me­zőgazdasági terménnyel történő megrakásánál különös tekintettel kell lenni a két méteres megkö­zelítési távolságra, valamint arra, hogy a rakományon személyek ne tartózkodjanak a vasúti átjáró­kon, valamint a martintelepi köz­úti hídon való áthaladásnál. A ra­kományok tetejére mezőgazdasági szerszámot, vagy kinyúló tárgya­kat nem szabad elhelyezni. MÁV Igazgatóság. Miskolc IV. vontatási osztálya (x) ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapjí< Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefonszámok: Titkárság: 16-886. kultúrrovat: 16-067. Ipari rovat: 16-035, pártro­vat: 33-687, sport^ovat: 16-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpoli­tikai rovata panaszügyek: 16-046 Kiadja: Az EszakmagyarországJ Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Biró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megye1 postahivatalban és kézbesítőnél Készült a Borsodi Nyomdában) ■felelős vezetői Kárpáti György Járási Ki mit tud verseny December 10-én rendezik meg három járás — Szerencs, Encs, Sátoraljaújhely — fia­taljainak Ki mit tud versenyét Sátorai j aú j helyen. A községek fiataljai novem­ber 10-ig nevezhettek be a ve­télkedőre. Az egyes járások­ban november 20-án tartják meg a községi győztesek vetél­kedőjét. Néhány helyen a községek fiataljai közös versenyeken döntik el, ki jusson a járási döntőbe. A tiszakarádi és a cigándi fiatalok például köl­csönösen elmennek a másik falu Ki mit tud versenyére. A isovemlnerl napokon is mozgalmas a halár A novemberi időben is szí­nes, élénk képet mutat a bor­sodi határ. Az utóbbi napok­ban hullott csapadék hatására az időben elvetett gabonafélék erőteljes sarjadásnak indultak. Egyes helyeken, mint többek között a szerencsi járásban, a Bodrogközben, a Sajó völgyé­ben a szeptember végén vetett őszi kalászosok már bokrosod­nak. Legtöbb helyen a határ már friss, üdezöld színt mutat. A sokféle táji adottsággal rendelkező megyében a legélén­kebb munka a Taktaközben folyik. Itt 12 község határában napról napra több mint ezer asszony szedi a cukorrépát, amelyet az ütemezésnek meg­felelőéin szállítanak a Sze­rencsi Cukorgyárba. A fella­zult talajon most könnyebb a munka. A fontos ipari növényi­nek csaknem háromnegyed része már Iákerült a földből. Egyes helyeken, mint például Taktaharkányban, Taktabájon a szárazság ellenére is átlago­san 180 mázsás átlagtermést ad a répa. cukorszázaléka pe­dig évtizedek óta a legmaga­sabb, csaknem 20 százalékos. Az alföldi jelle,gű mezőkö­vesdi és mezőcsáti járásban a kenyérgabonán kívül a kuko­rica a legfontosabb termel- vény. A két járás mintegy 100 Összefüggő, nagy vasolvasztó telep malöitt Eszak-Borsodhan ezer évvel ezelőtt A Kohászati Történeti Bi­zottság régészei nemrég Imola község határában, majd attól néhány kilométerre Trizs falu mellett mintegy 20. a X—XII. században működött vasolvasz­tót tártak fel. A vasolvasztólc Szomorú „ ORSZÁGÚTI BALESET .:. Árokba fordult autó, sebesült, vérző emberek, körülöttük kíváncsi csődület, az arcokon ijedtség és rémület... Elszo­morító látvány... Aki rendszeresen figyelem­mel kíséri a baleseti krónikát, megdöbbentő képet leap; pél­dául 1961 szeptemberéhez vi­szonyítva ez év szeptemberé­ben 44.6 százalékkal több bal­eset történt megyénkben. A rendőrségi statisztika be­szédes számokat tartalmaz ar­ról, hogy mennyi baleset tör­ténik a vigyázatlanság, a gon­datlan vezetés következtében. Ezek között — szeptember hó­napban — a motorkerékpár­vezetők „jeleskedtek”. Hat­vanegy balesetet idéztek elő. A teherautók volánja mellett ülők 15-öt, nyolcat a lovasko- csihajtók és hatot a személy­gépkocsivezetők. De arról is számot ad a statisztika, hogy mik voltak az okok; , Ittas vezetésből húsz baleset adódott, a gondatlan vezetés szintónt húsz balesetet oko­zott. A gyalogosok hibájából 14, a gyorshajtásból ll és egyéb okok következtében 40 baleset történt. UGRÁSSZERŰEN megnö­vekedett az ittas vezetésből eredő balesetek száma. Köz­tudott, hogy már egy pohárka szesz, egy pohár sör elfogyasz­tása is befolyásolja a gépko­csivezető úgynevezett refle­xiós képességeit. Legtöbbször az alkoholfogyasztás a virtus­kodásnak, a szabálytalanság­nak, s ami ebből ered: a bal­esetnek okozója. Szeptember­ben Miskolc város és járás te­rületén négy halálos, 29 sú­lyos, s 22 könnyebb baleseti sérülés történt. Megyénk má­sodik nagy városában, Ózdon és környékén ugyanebben a hónapban szintén volt egy halálos kimenetelű közleke­dési baleset, továbbá 11 sú­aa‘ lyos, W könnyebb sérülés. Ezenkívül jelentős károk ke­letkeztek személyi és társa­dalmi tulajdonban, ezeket szintén a balesetek okozóinak kell megtéríteniük. ÚGY HISSZÜK, a számok­ból ennyi is elég. Sajnálatos, megdöbbentő számok. Figyel­meztetnek. A közlekedésren­dészet mindent elkövet, hogy rendszeres ellenőrzésekkel, a gondatlan emberek figyelmez­tetésével, s ha szük^ges, büntetésével biztosítsa a za­vartalan, balesetmentes for­galmat. De a biztonságos köz­lekedés betartása ezen túl­menően valamennyiünk köte­lessége. A gépjárműforgalom erősen megnövekedett, s ezzel egy­idejűleg emelkedik az ország­úti balesetek száma is. Most, az őszi időben, az esős, ködös, később havas időben, a csú­szós utakon még inkább hat­ványozódik majd a baleseti veszély. Nagyon kell vigyázni gyalogosnak, kerékpárosnak, lovasfogat-hajtónak és gép- járművezetőnek egyaránt. MINT A STATISZTIKÁT adatokból kiderül, a legtöbb baleset a hét végén: szomba­ton délután és vasárnap tör­ténik. Ilyenkor indulnak ki­rándulásra, látogatásra a gép­kocsitulajdonosok, motorke­rékpárosok, nagyobb a forga­lom. Fokozottabb figyelemre, óvatosságra van szükség, hi­szen útjaink nem kifogástala­nok és sokszor egy kis kőda­rab is elég ahhoz, hogy a se­besen száguldó motorkerék­páros az árokban, vagy az út- széli eperíán kössön ki. Mind­ezeket is figyelembe kell ven­ni, amikor az őszi időben út­ra kelünk. Szolgáljanak figyelmezteté­sül a fent közölt adatok. Boróczki Edit Forint húszért a csillagok közt jártam __ f ^saládom körében a napokban elterjedt a hír, hogy a csillagok közt jártam. Amikor hazaérkeztem hosszabb vidéki, kiszállásomról, kislányom duzzogva követelte rajtam a Fiastyúk csibéit, feleségem pedig szomorúan adott kifejezést azon gyanújának, hogy az éjszakát Vénusszal töltöttem. Vagy ők, vagy én... — villant át az agyamon, s válasz helyeit belloid után kutattam a zsebemben. Erre vádló tekintettel egy képeslapot tartottak elém. — Te írtad? Ne is tagadd, ismerjük az írásodat! /I lapot valóban én küldtem Gönc községből kislányom­nak, oki oszlopos tagja a kiskorúak „mindent gyűjt” szakosztályának. A képeslap és a vádak közti összefüggést azonban csak akkor értettem meg, amikor elolvastam a kép hátára nyomtatott kép-magyarázatot: „Üdvözlet Göncölről”. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jóvoltából tehát forint húszért nem a szép kis borsodi községből, hanem a csillagok világából, a Göncölről küldhettem üdvözletét. Kár. hogy erre nem figyeltem fel előbb, megkíséreltem volna elszámolni — a Képzőművészeti Alap dokumentumára való hivatkozással — a világűrben járó napidíjat. (p. s.) Az este hűvös volt, és én kabátban ültem Szegediék­nél, mert fáztam. — Most már nem 'kell so­káig vámunk, amíg megja­vítják a kályhát — jegyezte meg csendesen Szegediné, s megkínált egy fél deci rum­mal, ami egy kicsit felmele­gített. Amikor látták, hogy még mindig didergek, vi­gasztalni kezdtek: — Olvastuk, hogy tíz-ti­zenöt év múlva a Nap ener­giájával fogunk fűteni. Nem kell kályha, központi, vagy etázsfűtés. Az ember bekap­csolja a Napot és remek me­leg lesz. — És ha nem fog sütni? — kérdeztem, miközben a sálat összébb húztam a nyakamon. — Az alezánsz. A Napot konzerválják. Ebben a pillanatban füst­felhő jött be a fal egy kis résén a lakásba. — A szomszédban fűtenek — hangzott a magyarázat —, de füstöl a kályhájuk. KÁLYHA A házigazda örömteli han­gon folytatta: — Ez se fog húsz év múlva előfordulni. Olvastam, hogy a jövőben nem lesz füst, mert az égési folyamat során a füstből a kályhán belül újra szón, vagy fa lesz. Persze csak ott lehet szó ilyesmiről, ahol még nem vettek napbe­kapcsoló készüléket. Robbanás hallatszott. A fal megrepedt, Rét tégla Ráesett, és a fejemre zuhant. Nevettek: — Csak a kályha robbant fel a szomszédban. Ilyesmitől sem kell majd 1975-ben félni. A rádió bemondta, hogy a hetvenes évek közepén meg­szűnik a tégla, a malter, csak nylon- és plasztik-fal lesz. Nagyokat nyögtem. Vérzett a fejem. — Nyugodjék meg — vi­gasztalt most az asszony —, egy híres tudós éppen tegnap tartott előadást, hogy két- három évtized múlva minden gyógyszertárban árulnak ko­ponyacsontot. A betört fej helyébe egyszerűen házilag behelyettesíthetjük a műko­ponyát. Most erre várok.. 1 Palásti László. közelében, de a távolabbi ré­szeken is sok vassalakot, ol­vasztáshoz használt fúvókat és egyéb, a vasművességre utaló emléket találtak. A régészek megállapítása szerint a leletek azt bizonyítják, hogy Borsod megye északi részén, ezer év­vel ezelőtt összefüggő, nagy vasolvasztó telep működött. Ez értékes és új adatokkal gazda­gítja az itt lakó népek, illetve a honfoglaló magyarság ko­hászkodására vonatkozó eddigi ismereteinket. tsz-éből a legtöbb már be- . fejezte a törést. A szárazság okozta terméskiesést némileg pótolta, hogy a szokásos 12 000- nél több, mintegy 14—16 000 tövet hagy talc egy-egy holdon. A legtöbb termelőszövetkezei­ben felmérték: a kukoricaszár­ból mennyi szükséges a közös állatállomány silózására, a többit pedig kiosztották a tagok között. Az okos szerve­zés eredménye, hogy már alig van lábon álló szár a földeken, s a traktorok fennakadás nél­kül végezhetik az őszi mély­szántást. Megcsendesedtek a . tokaji szőlőhegyek is. A világhírű borvidéken befejezéshez köze­ledik a szüret. A hegyközsé­gek, tsz-ek, egyéni gazdák mustja már hordókba került, csak a nagyüzemekben, a Tar- cali és a Tolcsvai Állami Gaz­daságban s a Szőlészeti Ku­tatóintézet szőlőskertjeiben szedik még a fürtöket. Számos tábla még teljesen érintetlen — ezeken nagyobb arányú aszúsodást várnak, s a ked­vező időjárásban a lehető leg­későbbre tolják Iá a szedést. Megélénkült a munka a pincé­szetekben is. Az erjesztő, és az érlelőpincékben már az idei új borok kezelését, első fejté­sét és derítését végzik, majd a jellegüknek megfelelő pince­ágakba helyezik a bort, ahol l palackérettre „iskolázzák:”. A VII. Országos Képzőművészeti Kiállítás anyagából Ficzcro László: Tokaji kőbánya. Varga Miklós: Korsós lány,

Next

/
Oldalképek
Tartalom