Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

2

BSZAKMAGYARORSZAG

Kedd, 1962. november 13.

Megjelent az SZKP történetének új kiadása

Borisz Ponomarjov akadémikusnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának vezeté- , sével egy ismert tudósokból álló 11 tagú munkaközösség elkészítette a Szovjetunió Kommunista Pártjának története című tankönyv második, jelen - ■ lösen bővített kiadását. A csaknem nyolcszáz oldalas mű ösz- szeállításánál figyelembe vették az első kiadás megvitatásakor felmerült számtalan megjegyzést, bírálatot és javaslatot.

A legfőbb változás azonban az, hogy a könyv szerzői felhasználták a XXII. kongresszus anyagait és a párt levéltáraiban újonnan napfényre került számos okmányt,

A könyv, amely most jelent meg Moszkvában, 19 fejezetre oszlik, s 1883-tól napjainkig végigkíséri az oroszországi munkásmozgalom, a kommunista párt történetét. A mű szerzői helyére állították .Leninnek a párt megteremtésében, a forradalom előkészítésében és továbbvitelében játszott hatalmas szerepét, felszámolták az 1938-ban megjelent sztálini párttörténet hamis beállításait.

A könyv a pártkongresszusok jegyzőkönyveire, ä párt okmányainak elemzésére támaszkodva mutatja be azt a többéves titáni munkát, amelynek eredménye a szocialista iparosítás. a mezőgazdaság kollektivizálása, a szocialista társadalmi viszonyok diadala volt. Ezzel párhuzamosan számos ténnyel világítja meg a Sztálin-kultusz kialakulásának történetét, így például megtudjuk, hogy a XVII. kongresszuson (1934), amikor Sztálin már nem sokat törődött a pártélet lenini normáival és a bírálattal, a kongresszus sok küldötte ..azon a véleményen volt, hogy ideje Sztálint leváltani a főtitkári tisztségről és más munkakörbe állítani”. Ezt követte 1934 decemberében Kirov meggyilkolása. amelyről a könyv megállapítja, hogy előre megfontolt bűntett volt, s körülményeinek kiderítése még folyamatban van.

A szervezeti szabályzat és a szovjet törvények megsértéséért Molotovot, Kaganovicsot ég Malenkovot is felelősség terheli, mert tevékenyen közreműködték mindezekben a durva törvénysértésekben — mutat rá az új párttörténet.

A párttörténet részletesen szól a második világháború előzményeiről, arról a nagy mulasztásról, amelyet Sztálin, valamint a honvédelmi népbiztosság több vezetője — elsősorban Tyimosenko és Zsukov — követett el a nyugati határok védelmének kiépítésében, a hadsereg korszerűsítésében.

A mű utolsó fejezetei bemutatják a XX. és a XXII. kongresszus által jelölt új korszak bekövetkeztét, ismertetik a Sztálin halála után beköszöntött hatalmas fejlődés egyes állomásait.

T&omhatáintadá s Esszak-Katanga ellen

Az ENSZ New York-i székhelyén vasárnap bejelentették, hogy Csőmbe légierejének tíz gépe hetven bombát dobott le Észak-Katangában, amely a kongói központi kormány ellenőrzése alatt állt. A támadásban DC—3 és Air Brousse típusú gépek vettek részt. A

„Csőrepedés'

Jemenben...

(Erdei Sándor rajza)

bombák megrongáltak egy hidat és egy kórházat.

A támadás azután történi, hogy az ENSZ felszólította Csombet, november 15-ével szüntesse meg Katanga különállását. A bombatámadással kapcsolatban a megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy 1961. szeptemberében Csőmbe légiereje egyetlen repülőgépből állt. Azóta a katangai vezető az ENSZ szemeláttára kiépítette saját légiflottáját.

Ismét oyerme^el ölt a második világháborúból visszamaradt gránát

Halálos balesetet okozott Velence községben a háborúból visszamaradt gránát. Szakács István MÄV-nyiigdijas, velencei lakos az őrizetére bízott 9 éves Gurlcs Mártával sétálni ment a Velencei tő partjára. Az idős ember néhány lépéssel előre ment, mialatt a kislány a fűben egy gránátét talált és piszkálni kezdte. A gránát felrobbant és mindkettőjüket súlyosan megsebesítette. A kislány a kórházban belehalt sérüléseibe.

Hírek Jemenből

Kairó (AFP)

A Közép-Keleti j Hírügynök-1 ség szanaai jelentőse szerint a j jemeni köztársasági erők hivatalos közleményben adtak hírt ; arról, hogy az A1 Badr volt) imámot támogató csapatok tá- í madását 'visszaverték Szaada ; és Marib térségében. A harcok J sórán háromszáz katona el- í esett, kétszáz megsebesült, az < A1 Badr-t támogató harcosok < közül húszat foglyul ejtettek.' A közlemény szerint a király-£ párti csapatokat páncélkocsik, ; a beihani határ térségében pedig amerikai gyártmányú, hét- í venhat milliméteres ágyúk tó- J mogatták.

Tovább folyik Szanaaban a < diplomáciai tevékenység. A j kö&ársasági kormány hivalalo-j san értesítette 101 ország kor-j mányát az új jemeni kormány: megalakulásáról. A1 Aini, a) köztársasági kormány ENSZ- ! küldötte vasárnap Kairóból elutazott New Yorkba, a világ- j szervezet székhelyére.

Bajdani jemeni

alelnök nyilatkozata

Kairói lapjelentések szerint j Bajdani jemeni alelnök vasár- . nap egy nagygyűlésen kijelentette: „Jemen a leghatározottabb Intézkedésekhez folyamo- í dik. ha területe fölött szaud- arábiai és jordániai repülőgé-; pék jelennének meg.”

A jemeni alelnök beszédében ! élesen elítélte Anglia magatar- ' tását. Mi hosszú ideig reméltük a békét és az együttműködést — mondotta —, de Anglia í baráti kéznyújtásunkra össze-; esküvésekkel válaszolt. Az an- 1 goi hatóságoknak meg kell ér- i teniök, népünk eltökélte, hogy; megvédi szabadságát és jogait, j

—oOo

....M

indenki haragszik

Nem derült ki mindjárt, csak most, óvatos sajtókommentárok éreztetik, hogy Spanyolországban mindenki haragszik az Egyesült Államokra a Iiuba-biokád miatt: Franco is, a nép is.

így van, bármily különösen hangzik.

Persze — mindkét fél más-más okból haragszik.

Franco mélységesen csalódott, hogy Kennedy nem konzultált vele, mielőtt

a Karib-tengcri blokádot

elrendelte. S mi több, a Hruscsovhoz küldött

levelek fogalmazványait sem mutatta meg előzőleg a Falange derék tábornokának. Pedig — füstölög magában Franco — az 1953-ban aláírt amerikai —spanyol katonai egyezmény előírja az előzetes konzultációkat! Szó sincs persze arról, hogy a spanyol kormány ne támogatná Washingtont, de tudják, kérem — az amúgy is megtépázott presztízs ...!

Spanyolország népét viszont elég hidegen hagyja a konzultációs probléma, ijedten gondolt azonban arra, hogy országa területén négy nagy amerikai repülőtér van, itt állomásozik az Egyesült Államok 65. légi hadosztálya cs atombombaraktárt is létesítettek a jenkik Hispániában. „Ha kitör a háború és amerikai támaszpontokat bombáznak, milyen sorsra jut Spanyolország?! — bukkant fel az aggódó kérdés a blokád bejelentésekor. És — mint azt a spanyol sajtó érzékelteti — ismét fcllobbant a lappangó jcnki-cllenesség, s a vonzalom Lalin-Amerika népei cs Castro iránt.

S így jutunk ismét Franco érzelmeihez. Időnként megjelenik ugyanis a spanyol vezetők riadt képzeletében egy „spanyol Castro” képe, s így Franco már csak azért is haragszik Kcnncdyrc —, mert a Kuba-krízissel ismét fellobbantotta Hispánia népének szivében ezt a rokon- szenvet.

„Enyhítő körülmény"

Peter August Hössl tizenkilenc éves müncheni fiatalembert januárban letartóztatta a bajor tartományi ügyészség. A vádiratot annak idején terjedelmesen ismertette a nyugatnémet sajtó. Eszerint a gazdag bútorkereskedő egyetlen gyermeke rendszerető, okos beosztással élő, precíz fiú volt, esténként korán hazatért, nem nyugtalanította léha éjszakai kiruccanásokkal a szüleit, szabad idejében orgonázolt és a templomi kórusban énekelt, bor helyett tejet ivott — egyetlen szórakozása volt csupán:

A gyilkolás.

Szombaton — ritkább esetekben vasárnap — szokott gyilkolni, délután 6 és 8 óra között. Gyanútlan áldozatait hátulról lőtte le, revolverrel, elhagyott parkokban, néptelen utcákon, országutak mentén, összesen kilenc embert ölt meg. Néhány hónappal ezelőtt elfogták. A bíróságon azzal védekezett, hogy „ellenállhatatlan vágyat érzett a fegyverek iránt”. 1

Elsőfokon nyolc évre ítélték. A védő fellebbezett, s most megszületett a másodfokú, jogerős Ítélet, amely egy évre szállította le Peter August Hössl büntetését. Az enyhítő körülmény a hivatalos végzés megfogalmazásában a következő: „A vádlott szinte esztelen, beteges vonzalmat érzett a fegyverek iránt, tehát nem volt ura akaratának

__”

A nyugatnémet bíróság, úgy látszik, értékeli ezt a vonzalmat ... —s —n

Tasiácstaoft a KISZ megyei kWüüérfekezfete

A KERESKEDELMI, Pénzügyi: és Ventíéglátóipari Dolgozók Szakszervezetea közeljövőben tartja XXÍX. kongresszusát. A kongresszus küldötteinek megválasztására november 9-én' került sor a KPVDSZ. megyei küldöttértekezletén. Az eltelt időszakban végzett munkáról, a kereskedelmi dolgozók helyzetéről, s a

legközvetlenebb feladatokról CoIb.Miklós elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára számolt be a küldöttértekezletnek.

A beszámoló első részében a KPVDSZ megyei elnöksége vázolta azokat a kiváló eredményeket, amelyeket a kereskedelmi, a vendéglátóipari és a pénzügyi dolgozók ebben az esztendőben elértele

A beszámoló megemlítette, hogy ebben az évben növekedett a vendéglátóiparban, a keres kedelemben és a pénzintézeteknél foglalkoztatott dolgozók jövedelme. A kereskedelmi dolgozók több esetben szóvá tették, hogy a jelenleg! jutalékelosztási rendszer nert ösztönző, nem mindenki a Végzett munka arányában része sül a prémiumból. Szüksége tehát, hogy ahol erre lehetősé van, a jövőben bevezessék a egyéni jutalékelosztás renc szerét.

A vendéglátás színvonalána emelése megköveteli, hogy , éttermi felszolgálók és száll dai alkalmazottak nyelvtudá sál rendelkezzenek. Felül ke vizsgálni a nyelvpótlék eddi rendszerét, s új, a tanú-1 a jobban ösztönző rendszert'ke kialakítani. >

A kereskedelem és vendét látóipar kulturáltságának ne velése az egyik legközpori[üb kérdés. A különböző kerésk< delmi vállalatok nagyérjték hűtővitrineket, hűtőpultokat £ hűtőgépeket vásárolnak. Az ú gépeknek nagy az amortizáció költségük, s ez esetenként ‘ 1 vállalati nyereségrészesedés

rovására megy.

A KPVDSZ megyei bízott' saga az elmúlt hónapokba!1 több esetben eljárt indokolatlanul elbocsátott, vagy ' y gyelmi elé állított dolgozót visszahelyezése, rehabilitál ügyében. A szakszervear.. 1 jövőben is fontos feladatánál tekinti a törvénysértő intő: kedések elleni harcot.

A TÖRVÉNYSÉRTŐ rendel' kezések még ma is gyakraí bosszantják a kereskedelerü ben és a vendéglátóiparba! foglalkoztatott dolgozókat, ve zetőket. Egyes vállalatok sen1' mibevéve a felsőbb szerve'* intézkedéseit, díjtalan túl' órákra kötelezik alkalmazót' taikat. A bolti dolgozók szabad idejéből sokat igénybe vesz a1 árura való várakozás.

A szakszervezetek fellépne! az Ilyen jelenségek ellen, ,s állandóan ellenőrzik a törve' nyék teljes érvényre juttatásátA BESZÁMOLÓT követőé1’ termékeny vita bontakozott W'j majd a küldöttértekezlet rés^ , vevői megválasztották * KPVDSZ XXIX. kongressZÚ' sának küldötteit. »*

Megkérdeznének felőlünk, ha ránk is sanda szemmel néznének? ...

Az agyagszfnű arcok olyanná váltak, mintha valameny- nyi paraszt édestestvér lett volna. Vonásaikat a közös kételkedés tette hasonlóvá, mohó tekintetükben egyforma volt a kívánság, hogy nyugtató választ kapjanak.

Pásztor Antit váratlanul érte az aggodalmaskodás. Kicsit meg is szeppent. Türelmetlenül leste Kincsest, hogy az öreg milyen nagy alázattal békíti meg az embereket. Kincses azonban hallgatott. Látni lehetett nyugodt arcán, hogy ráérősen, gondosan válogatja össze gondolatait. Anti nem tudta tovább tűrni a hallgatást. Rosszallóan, csaknem kihívóan kérdezett rá Kozmára:

— Miért néznének ránk sanda szemmel, Albert bácsi?

— Azt a pártodtól kérdezd, ne tőlem — bólintott felé tiszteletet parancsolóan a bokrosfülű paraszt.

Izgékonyan mocorgott helyén az egyik libaorrú, szögletes szemöldökű gazda. Ö is kommunista volt. Katonás •hangon vitázott Kozmával.

— Más a kulák, más a középparaszt, megint más a szegényparaszt. Mikor tartoztál te Kustán Dániel cimboráihoz? Be se fogadtak volna. A kulák ellensége a rendszerL

gó kételkedést és a parasztoké emberségesebbnek érezték^ magukat, hűsítőn szállt rájukc a csillapultság, örültek, hogy? ők is hihetnek.

— Te vagy köztünk a leg-C

gazdagabb, Kincses József —£ mondta békülékenyen a rán-C cos halántékú Tímár Szilvesz-? tér. c

Kozma Albert tűnődve bő-? lógatott. c

— Dolgozni kell. Az a fon-C

tos. Úgy igaz, ahogy Kincses^ mondja. Ha rongyemberek va-C gyünk, akkor rongy lesz a cso-£ port. Holnap inkább afelőle tanakodjunk, amiből élünk.? Itt a tavasz, barázdának kellf akasztani az eket. C

Pásztor Anti helyeslőén^ toldotta meg: C

— Bizony, az idő már en-£

gedi. Csakhogy előbb terveznir kell. A nagyüzemmel nem le-? hét játszani. Szépen sorraf vesszük, hogy melyik föld mítí szeret a legjobban. Segítséget^ kérek a járástól, ott mégisC jobban értenek hozzá. £

Szokatlanul könnyűnekc érezte magát. Mellében meg-? oldódtak a gúzsok, levedlett? róla a szervezés gondja éssza-? hadon tágulhatott benne a bi-j zakodás. C

De mint a vad, amelyik? földrengést neszei, megtorpant? lelkendezésében. Valahonnan? félelem rontott rá. Pillanatoké teltek, míg fölismerte a ve-? szedelmet. Belédöbbent, hogyj a tavasszal együtt Kláriék is? megérkeznek. Amíg oda vol-e tak, lázongása türelmes fáj-g dalommá tompult. Most nagyc robajjal roppant össze nyu-C galma, arra gondolva, hogy^ visszajönnek. LángrakapottC benne a pokol, tudta: tüze£ egyre dühöngőbbé válik, ő pe-C dig egyenes fejjel hordhatja? önérzetét, mintha érzéseit gyó-c gyultra -simogatta volna a fe-S ledes. C

('Folytatjuk.) S

nek, de te nem vagy az. Á kuláknak az volt a jó, amikor, árverezték a földeket. Te meg akkor sírtál. Elsoroljam teneked, hogy hány hóttszegény nadrágszíjából állt össze a Kulcsár Bertalan birtoka?

— Tudjuk nélküled is! — mordult feléje a ráncos halántékú Tímár Szilveszter.

Az öreg Kincses úgy tett, mintha rá nem is tartozna a tanakodás. Mindig türelmes szeme egyforma jóindulattal hunyorgott rá az emberekre.

— Rossz úton vagytok — mondta nyugodtan Kozma Albert felé. — Hát minek vélitek ti a pártot? Ha nem tudnátok, félmillió munkásból, meg parasztból állt össze. Olyan emberekből, amilyenek mi vagyunk. Meg olyanokból, akik nálunknál is többet érnek. Miféle hitvány gazemberekké változnánk, ha a testvéreink, rokonaink vérén

1 akarnánk élősködni? Ebek harmincadjára kerülne az ország, egymást marnánk, mint a kutyák, aztán egy szép napon megint méltőságos úr lenne a főispán, nekem meg kirúgnák a sámlit a sánta lábam alól. El tudjátok ezt képzelni? Attól félsz, Kozma Albert, hogy egyszer rád is sanda szemmel néznek. De akkor én sem lehetek kivétel, meg egyetlen munkaszerető ember se. Azt lássátok be végre valahára, hogy egyetlen hatalom se zabálhatja föl a saját kölykeit. Mert akkor maga magát zabálja föl. Harapj a húsodba: fájni fog. Harapj a testvéredbe. Az is fájni fog. Hidd, hogy a gyerekeid boldogtalanok lesznek. Nyomban haszontalanná válik az életed. Hát akkor a kommunistákról' miért gondolkodsz másképp?

Most is az történt, mint már annyiszor: az öreg Kincses szavakká változott hite kiűzte a szobából az imbolyna, szavait nem fogadja be többé a bizodalom.

Az öreg Kincses elszótlano- dott a győzelemtől. Sok-sok év után elcsitult a türelmetlensége, próbálta fölmérni, mit is jelent, hogy mások akaratává változtak saját gondolatai, szándékai. Mától kezdve a falu sorsának gazdája lett. Vezető, aki arra való, hogy benne lakjon a felelősség. Céltábla, akire rá lehet mutatni, ha rombol a bal- szerencse. És apja mindenkinek, pártatlan jóbarát, akit csak akkor boldogít a. munka haszna, ha az valamennyiük öröméte válik. Eszébe sem jutott, hogy elnöknek választhatják. Tiltakozott, de rátámadtak: ha tudod a módját, akkor mutasd meg! Elnémult, mert joggal vádolhatták volna, hogy csak szájhős, a magakotyvasztotta kását másokkal etetné meg.

Úgy látszott, nincs miről beszélni tovább, a végszót kimondták, indulhatnak haza. De a bokrosfülű Kozma Albert vallatón meredt Kincsesre;

— Biztos, hogy igazát beszélsz? ... Ha olyan kedves a paraszt, akkor miért hurcolták világgá Kustán Dánielt? Te becsületes ember vagy, rosszat jó embernek még nem akartál. De az is igaz ám, hogy fölfelé gyenge a szavad.

24.

Ismét lámpa köré gyűltek a parasztok Kincses műhelyében. Már nem volt szükség a búboskemence melegteremtő jóindulatára. Kint könnyezni kezdtek a kopár fák, kérgükről enyheség oldotta le a fagy görcsét. Kemény kékből bordóra lágyult az éjszaka színe, a Hold fátyol mögött utazott és az útjáról alápermetező ezüstpára már nem hült dérré a háztetőkön.

Idébent az indulat melege gözölgött, dohos szagú gubák hányódtak a priccsen, horpadt kucsmák sötétlettek az edényszárító polcokon, mintha óriási mérgesgombák nyíltak volna ki a száraz deszkából. A .parasztokat valami nyugtalan 4áz izzasztotta, arcuk ragyáin kristállyá gyűlt a lámpafény, szemük mécsesében tompa tűz. pislákolt, szinte füstölgötc a tekintetük. Komoran szán- ták.rá magukat a döntésre és nem tudták, mi vár rájuk. Egyetlen biztosítékra építettek: Kincses József hitére. Erre is csak azért, mert a rokkant kommunista még soha nem csapta be őket. Amit régen beszélt a jövőről, }az úgy lett valóság a jelenben, s a téli esték holnapot idéző vitáiban lassan, meg-megtorpanva barátkoztak össze a majdani jelennel. Ha Kincsest egyszer is tettenérik a lódításban, tovább hiába bölcselkedett vol-