Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

Kedd, 1962. november 8. ESZAKMAGTAUORSZAG ———————— „Egyformák életkörülményeink, hasonlóak a gondjaink” Csehszlovák szakszervezeti küldöttség Miskolcon Mint ismeretes, Klbik Alajz, a Kassa területi szakszerve­zeti bizottság titkára vezetésé­vel nyolctagú küldöttség tett látogatást Borsodban. A baráti nép szakszervezeti küldöttsége több miskolci üzembe, illetve vállalathoz, intézménybe láto­gatott el, hogy megfigyelje, hogyan dolgoznak a szakszer­vezeti bizottságok, aktívák. A szakszervezeti küldöttség az üzemekben, vállalatoknál tett látogatás után szombaton délután az SZMT-szckházba ment el, hogy a borsodi szak- szervezetek vezetőivel megvi­tassa a tapasztalatokat. A ba­ráti nép küldötteit Jakó And­rás, az SZMT vezető titkára üdvözölte, majd beszámolt a szakszervezetek munká j áról, felépítéséről, működéséről, az eredményekről s beszélt a gon­dokról is. Klbik Alajz elvtárs elmondotta: hasonló az ö szak- szervezetük jelépítése is, azzal a különbséggel, hogy ott járási szakszervezeti tanácsok is van­nak. Több a szakszervezeti ta­gok száma is, mert ott megha­ladja a 250 ezret. Nálunk a párt s a nép a VIII. pártkong­resszusra készül, ott pedig a Xll. pártkongresszust készítik elő. „Egyformák életkörülmé­nyeink, hasonlóak gondjaink"-— tette még hozzá. A baráti beszélgetésen szó esett szociális és egyéb gon-' társak elmondották, tanulmá­nyozták, hogyan oldják meg Borsodban a vidékről bejáró dolgozók be- és hazaszállítását, valamint a lakóházak építését. Náluk a dolgozók üzembe és hazaszállítása most kezd gon­dot okozni. Kassán építenek egy kohászati kombinátot, ahol sokezer ember dolgozik majd. Már most keresik a legjobb megoldást a vidékről bejáró dolgozók szállítására. Amj a lakóházak építését illeti, a ba- dokról. A Kassa területi elv­ráti nép küldöttei elismeréssel szóllak arról, hogy Borsodban is alkalmazzák a panelekből való építést. Ez igen előnyös s nagy jövője van. Szó esett a szocialista brigádok munkájá­ról. A szakszervezeti vezetők abban állapodtak meg, hogy a jövőben — amennyiben erre lehetőség nyílik — tapasztalat­cserelátogatásokat szerveznek, amelyeken szocialista brigád­vezetők cserélik ki egymással tapasztalataikat, jó módszerei­ket. Hazaérkezett az Algériában járt magyar küldöttség Vasárnap este hazaérkezett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságból az a ma­gyar küldöttség, amely Brutyó Jánosnak, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével részt vett az algériai nemzeti ünneppel kapcsolatos rendezvényeken. A delegációt a Ferihegyi repülő­téren az Elnöki Tanács, a kor­mány, a SZOT és a Magyar If­júság Országos Tanácsának képviselői fogadták. Nemcsak a hazai, de a kül­földi szakembereket is régóta foglalkoztatja, hogy miképpen lehetne a melegalakításra kerülő acélok revésedését, az oxidáló- dás miatti felületi veszteségét csökkenteni. Az ország üzemeiben jeleni leg működő, szokványos rend­szerű kovácskemencékben ugyanis — s ez a helyzet álta Iában külföldön is — a munka­darabok melegítése, izzítása közben viszonylag sok reve ke­letkezik az acélokon. A revése- dés általában két-öt százalé­kos, egy tonna acélnál mintegy 20—50 kilogrammos anyagvesz­teséget okoz, ami két-három­Községfejlesztési tervek Cigándon Cigándot joggal nevezték Bodrogköz legsárosabb közsé­gének. Kiadósabb esőzések után egyes cigándi utcákon valóságos sártenger tette lehe­tetlenné a közlekedést. Míg az felmúlt esztendőkben a cigándi tanács alig fordított gondot járdák építésére, a lakosság kívánságára az idén a község­fejlesztési hozzájárulás jelen­tős részét járdaépítésre fordít­ják. A főútvonalakon már több mint két kilométeres szakaszon betonjárdán közlekedhetnek a cigándiak. Az év végéig pedig további négy utcából száműzik a sarat. Mintegy 450 méteres szakaszra már megrendelték a beton járdalapokat, közel két­száz méteren pedig nagyrészt a lakosság társadalmi hozzájá­-V. V. .v. v. v v v. v. V. .V- At .V. .V. „v. -V. .V. rulásával készülnek új járdák. 1003-ban a további járdaépí­tések mellett a villanyhálózat bővítése szerepel a községfej­lesztési tervekben. Ezenkívül két új nevelői lakást létesíte­nek, s bővítik a község köves út hálózatát. 1964-ben a cigándi ivóvíz­gondokat akarja végérvénye­sen megoldani a községi ta­nács. A községfejlesztés kere­tében — mintegy félmillió fo­rintos költséggel — törpevíz- rnűvet létesítenek. Az elmúlt esztendőkben készült nyolc fú­róit kút ugyanis még nem tudja megoldani az ivóvízellá­tást. A törpevízmű a község legtávolabbi részeibe is eljut­tatja majd az egészséges ivó­vizet. száz forint kárt jelent. Ezenkí­vül a revésedés következtében romlik az anyag minősége, fe­lületi hibák keletkeznek rajta, s a megmunkáló szerszámokat — süllyesztékeket — is idő előtt elkoptatja. A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen néhány éve működő Hőtechnikai Kutató Állomás vezetői, szakemberei, akik az ország jóformán min­den jelentősebb vasipari üze­mével igen hasznos és gyümöl­csöző kapcsolatot tartanak fenn, kitartó kutató munkával megoldották ezt a nemzetközi viszonylatban is nagyjelentősé­gű problémát. Modell-, illetve üzemi kísérleteik tapasztalatai alapján olyan kovácskemence- típust alakítottak ki, amelyben a munkadarab felületét — kü­lönleges módon — gázzal vé­dik meg a revésedéstől, az oxi- dálódástól. Ezzel a módszerrel, illetve berendezéssel az eddigi­nek tizedére csökken az anyag­veszteség. Az első ilyen típusú kovácskemencét a Budapesti Acélárugyárban már megépí­tették és — az utóbbi hetek­ben — bemutatták a szakem­bereknek. A berendezés, amely a szakemberek elismerését vál­totta ki, a gyakorlatban, az üzemeltetés során igazolta a kísérleti eredményeket. A kutató állomás az új, és népgazdasági szempontból gaz­dag eredményt ígérő kemence­típusból, amelyet egyébként szabadalomnak is bejegyeztek, a tervek szerint már a jövő év­ben többet felépítenek az or­szág különböző üzemeiben. Űj menetrend — hátránnyal? „A következő években tovább kell fejleszteni a közleke­dést ...” — mondják a párt Központi Bizottsága által közre­bocsátott kongresszusi irányelvek. E mondatban benne szere­pel többek között az is, hogy maximális segítséget kell nyúj­tani a vasúti, valamint a közúti személyszállításoknál ahhoz, hogy az utazási időt lerövidítve növeljük a dolgozók, az uta­zók szabad idejét. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét tapasztalják az alsó- vadásziak. Amikor 1960. október 1-én beállították a reggel 4 óra 56-kor induló autóbuszt, régi vágyukat teljesítették a községből Miskolcra bejáró dolgozóknak. Ezzel a járattal ugyanis elérték a Szikszóról Budapest felé tartó vonatot. Az öröm azonban csak rövid ideig tartott. 1962. november 2-án már hiába vártak mintegy harmincán — köztük tizenöten bér­lettel a zsebükben — az autóbusz nem érkezett meg. Azt gon­dolták, elromlott a kocsi, de „sajnos” nem ez volt az ok. A járatot szüntették meg az új meneti-endben. A vasútállomáson találkoztunk hűséges íakaruszunkkal — írja többed magával Molnár Imre a’.sóvadászi lakos. Fél 4-től várta, kihasználat­lanul, hogy az új menetrend szerint fél 7-kor elinduljon ér­tünk Alsóvadászra. 1960 októberéig nagyon mostoha körülmények között jár­tunk be munkahelyünkre s a közlekedési vállalat ezt meg­értve segítségünkre sietett két évvel ezelőtt. Nem is fizetett rá erre, hiszen kihasználtuk mindig a kocsit. S mi is elégedettek voltunk, mert nem kellett már hajnali kettőkor felkelnünk és a hidegé esős időkben naponta 12 kilométert gyalogolnunk. Cikkünk elején a kongresszusi irányelvekre hivatkoz­tunk. De hivatkozhatnánk arra is, hogy az illetékesek ne for­gassák vissza az idő kerekét, a haladást, s amit 1960-ban végre sikerrel megoldottak, azt ne vegyék vissza 1962-ben. Találja­nak rá megoldást, hogy teljesítsék az alsóvadásziak jogos kérését. B* B. Á Borsod megyei Perkupa község határában lévő bányá­ban termeli a Hegyaljai Ás­ványbánya és Örlőmű Vállalat a savanyú és szikes alföldi és hegyvidéki talajok javításához szükséges anhidritet. A talaj­javító anyag iránt egyre nő a kereslet, s az idei 60 000 ton­nával szemben, jövőre már 100 000 tonnát szállítanak. A mélyművelésű bányában az anhidritet eddig úgy ter­melték, hogy a szinte terem nagyságú 20 méteres magás kamrákban egy-egy réteg le­fejtése után a külszínről szállí­tott földdel betömedékelték a keletkezett üreget, s azután kezdték a fölötte levő rész ki­termelését. Ez a módszer las­sú volt. A föld megülepedé- sét meg kellett várni, és addig másik kamrában dolgoztak. Drága is volt, mert a tömedé- kelő anyagot a külszínről kel­lett a bányába szállítani. ' A termelés gyorsabbá és olcsóbbá tételére a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlőmű Vál­lalat felkérésére a Bányászati DIVAT? N incs szebb látvány, ha sötétkék köpenyes diáklányok táskával a hónuk alatt végigmennek az utcán. Vidá­mak, frissek, fiatalok — nagyokat nevetve beszélnek az isko­lai problémákról, csicseregnek, csacsognak — s az idősebbek mosolyogva, elismeréssel, meg egy kicsit irigykedve mond- ták: diákok. — Vagy itt volt, nem is olyan régen az évnyitó. ^ehér matrózruhás lányok özönlöttek el a város főutcáját, s bárki végignézett rajtuk — örült nekik önkéntelenül is, és kifigyelt rájuk, mert fel kellett figyelni rá, mert szép volt, ízléses és. fiatalos. Aztán ugyanezek közül a malrózblúzos lányok közül lá­tunk sétálni néhányat vasárnap délután és nem hisszük el, hogy „ugyanazok”. Óriásira tupírozott „Jucika frizurával", Gólyalábakon — 6—S centiméter magas tűsarkú cipőben, valószinütlenül feszülő szűk szoknyában bclibegnek a vá- jjj fosba. És erre is felfigyelnek az emberek, mert erre is fel * hell figyelni. Lehetetlen nem észre venni ezeket az ál-manö- jjf heneket, akik villogó szemmel figyelik a hatást, s ez elma- jjí fadhatatlan. Elhangzik nem egy megjegyzés is, de most már * Uem örömtől mosolyogva, nem is irigykedve mondják el vé- ijí Reményüket az emberek, hanem csöpp szájhúzással, kicsit el- $ ítélve, csak maguknak, vagy egy-két nagyszájú fiatalember ijí hangosan is odamondja: De csúnya vagy! — és igaza van, * biem ■ prédikációt akarok én mondani, és tüntetni amellett, í hogy a diáklányok csak egyenruhát hordhassanak, mert azt ^ en sem tartom helyesnek, hiszen ez nemcsak a diáklányokra * vonatkozik. Ez olyan kamaszkorral járó „betegség”, amin jjj Majd mindenki átesik ilyen, vagy olyan formában. Talán * szeretnének felnőttebbnek látszani, s azt gondolják, hogy * szzel valamiféle elismerést vívnak ki maguknak. * P ersze a szülők is gyakran ludasok ebben a dologban, jj: mert minden ellenvetés nélkül, vagy ha van is ellen- aj Vetésük, mégis kielégítik lányuk később még tovább fokozódó $ divathóbortját.. J Azok a. lányok, akik már 15 éves korukban dolgozni jjj fentek, általában meggondolják, hogyan állítsák össze kevés Ijí fizetésükből ruhatárukat, mégsem sikerül mindig jól ez a * törekvés! Hogy miért? — Talán nincs, aki irányítsa őket, vagy ha fenne is — nem hallgatják meg tanácsaikat. De ne beszéljünk csak a nők, a fiatal lányok öltözködésé­től. Gyakran találunk példát a fiúknál is a „túlkapásokra". . ' A napokban láttam: zöld kordbársonynadrágban, sárga Mgben és lila-piroskockás zakóban egy fiatalembert az utcán, hiem kell külön hangsúlyoznom, hogy majdnem mindenki Megmosolyogta. S nemcsak ezért., mert olyan volt a ruhája, hanem. — mert úgy is viselkedett. S ez is általánosítható tlyen esetekben. A feltűnően öltözködő fiúk — lányok fel­tűnően is viselkednek. Ha szakszerűen „gyógyítják", könnyen át lehet vészelni Mzt a „betegséget". Törődjenek vele jobban egy kicsit! A szülök is, és a nevelők is. Maradjon meg az a diák — diák­juk, megfelelő „mezben”, s ne akarja senki túlöreglteni ma­hűt, mert lesz idő, amikor épp a fordítottját akarja majd el­űzni, s ez hasonló komikummal jár. r\ivat? Nem! Feltűnnivágyás. sokszor ízléstelenség. De , meg lehet ezt oldani másképpen is, csak irányitó feáll hozzá, meg egy his jó ízlés, és tudni azt, hogy meddig Erjednek a határai. Forgó Edit Mi lesz a kosárban? Beszélgetés a téli ellátásról Tóth Józseffel, a MÉK igazgatójával esztendő néhány cikk ellátásá­ban kisebb' gondokat is tá­maszt. Kevesebb lesz az alma, a fokhagyma, a gyökér, a zel­ler, mint ahogy szeretnénk. Bár elmondhatom azt is, ha a felsorolt áruféleségekből keve­sebb is lesz, mint amire számí­tottunk, a jelentkező mennyi­ség így is nagyobb, mint ta­valy. A termelőszövetkezetek­kel az elmúlt esztendők során jó volt a kapcsolatunk, nagy­részt ennek tulajdonítható az, hogy a zöldségüzletek zavarta­lanabból tudják lebonyolítani a télen várható forgalmat. Megemlíthetem még azt is, hogy nagyobb mennyiségű sa­vanyúságot: csalamádét, ecetes paprikát, uborkát, sósvizes uborkát, paprikasalátát, sava­nyú hordóskáposztát hozunk forgalomba, ötliteres üvegek­ben. Az említett savanyúságfe- lékből mintegy 60 vagont ké­szített a sátoraljaújhelyi üze­münk. Megelégedéssel jegyeztük fel Tóth elvtárs szavait, s remél­jük, hogy a tájékoztatást a há­ziasszonyok is szívesen fogad­ják. (garami) A télre gondol most az előre­látó háziasszony, s bizonyára érdekli, mit kap a zöldségüz­letekben, mit tehet a kosarába a piacon. A kíváncsiságtól in­díttatva kerestük fel Tóth Jó­zsefet, a MÉK igazgatóját, hogy megkérdezzük, miként alakul a téli ellátás. — Az elmúlt évhez viszo­nyítva lényeges javulás vár­ható — mondotta. Az eladásra került burgonyának mintegy 70 százalékát tároltuk, s elárul­hatom, hogy minden szükség­letet ki tudunk elégíteni. Az üzletekben főként sárgafajta (Ella, aranyalma, Vera) burgo­mód — jő eredmény Perkupán Kutató Intézettel új fejtési eljárást dolgozott ki. Az új módszer szerint a kamrákat nem alulról felfelé, hanem megfordítva fejtik. A húsz méter magas kamra tetején szednek ki egy részt, és a tetőt képező kémény kőzetbe 2 mé­teres csavarokat hajtanak be, amely egy acélhálót tart. 'Az 1000 négyzetméteres acélháló beborítja az egész tetőzetet és megakadályozza a kőzethul­lást. A téglalap alakú, 53 mé­ter hosszú kamrában 2 csa­polónyílást fúrtak. A felrob­bantott anyagot ezen keresz­tül az alsóbb szinten lévő vá­gatokban csillékbe engedik, ahonnan szállítógép a külszín­re, innen pedig az őrlőbe viszi, A jellegzetes fejtés alatt álló munkahelyen mintegy 20 ezer tonna anhidritet termel­nek és a kamra fejtését a jövő év első negyedében fejezik be. A szerzett tapasztalatok alapján megkezdték a főte- csavaros biztosítással a má- soaik munkahely kialakítá­sát is. Ahol a Tisza és a Bodrog találkozik nyaféléket lehet majd vásá­rolni. A zavartalan áruellátás érdekében nagyobb mennyisé­gű import burgonyát is hoz­tunk a Német Demokratikus köztársaságból. A készlet 44 százaléka Miskolcon, 18 száza­léka Kazincbarcikán, ugyan­ennyi Ózdon, 10 százaléknyi Sátoraljaújhelyen, s hasonló mennyiség Mezőkövesden ke­rül tárolásra. örömmel árulhatom el azt is, hogy az elmúlt évihez viszo­nyítva javul az ellátás vörös­hagymából is. Számításaink szerint a hagymaszükséglet nagy részét már kielégítették, s így az ellátásban nem lesz fennakadás. Az említettek mel­lett elegendő mennyiségű sár­garépa, kelkáposzta, karalábé, cékla, téli retek, s fejeskáposz­ta van raktárainkban. Az árak­kal kapcsolatban csak annyit, hogy jelentéktelen, mindössze néhány fillérnyi eltérés várha­tó csupán a későbbi időszak­ban. A folyamatos ellátást meg­felelő szállítási eszközök teszik lehetővé. Miből lesz gyengébb a kíná­lat? — Sajnos az aszály, a száraz ¥éöeMezzllfDii a imm rágcsálók ellen Foto; Szabados György A rágcsálók a szántóföldi növények vetésterületein szinte mindenütt károsítanak. A leg­súlyosabb .kártételt a mezei pocok, a hörcsög és az ürge okozza az őszi terményekben, a vetésekben és az évelő takar­mányokban. A nyári szárazság igen kedvezett a rágcsálók el­szaporodásának. Fontos, hogy a kártevőket idejében kiirtsuk, amikor még egyedi számú csekély, így több munkát ta­karíthatunk meg és kevesebb szerrel, olcsóbban végezhetjük el az irtást. A mezei pocok az első éves vörösherét és lucer­nát, valamint a magnak ha­gyott lucernát és vörösherét teljesen tönkreteheti, az idő­sebb lucernák tőállományát pedig 30—40 százalékkal csökkentheti. Tömeges el­szaporodása esetén a gabona is súlyosan károsodhat. A kapások közül a kukorica, a répa jövedelmezőségét is kétségessé teheti. A pocok- kártétel miatt már igen sokat költöttek a kártevő elpusztítá­sára. Sajnos a költséges véde­kezés nagyon ritkán járt ered­ménnyel. mert a beavatkozá­sokkal általában a túlszaporo- dások ideién szeretnék a po­cok-kárt felszámolni. Az ered- ménvtelenséget tetézi az. hogy a védekezés még nnrrv gazda­ságokban is csak aránylag kis területeken, egv-egv táblán történik. Most az a teendő, hogy felmértük a pocok-állo­mányt. A község fertőzött te­rületein. lehetőleg két ellen­tétes határrészen kijelölünk 100—100 négyzetméter lefüle­lni őszi gabonában. é'rnln tn- bnrmánvbnn ré+°n fecrnlnn. i A Hpt'V'ért pop nó"". cetméteren található vala­mennyi Docoklvukat hetanos- suk. majd 24 óra elteltével megszámoljuk a kibontott po­coklyukat. Gyenge a fertőzött- ség, ha 1—10, közepes ha 10— 20, erős, ha 20—30, illetve 30-on felüli kibontott lyuk van. A mezei pocok ellen jól be­vált és igen olcsó szer az egér­irtó Arvalin, amiből pár sze­met kell kiskanállal, vágj' fer­dére vágott nádszállal a lyukba helyezni. Az irtás az egész határon, vagy határrészen, köz­ségi tanácsi engedéllyel végez­hető. Irtás után néhány hétig tilos a területen legeltetni. Az ürge és a hörcsög jól irtható csapdákkal és szénkéneggel, az utóbbival addig, amíg a hő­mérséklet 10 C alá nem száll. A szénkénegből az ürgelyukba 25—30 grammot, hörcsöglyuk­ba 40 grammot kell önteni, a lyukat be kell tömni szalmá­val vagy fűcsomóval. A szén- kéneg rendkívül robbanékony anyag, közelében a cigaretta és a nyílt láng használata tilos. Tizennyolc százaléknál mariasebb cukortartalom A Borsod megyei Taktaköz határában honosult meg az északi felföldön legelőször a cukorrépa-termesztés. A mély­fekvésű öntvénytalajokon igen jól díszük ez a fontos ipari nö­vény. A Taktaköz tizenkét köz­ségében apáról fiúra szálló ha­gyományai vannak már a ter­mesztésnek. Ezeket a módsze­reket. a szocialista nagyüzem kialakulásával egész munka­csapatok átvették. A cukorrépát a tsz-ek a Sze­rencsi Cukorgyár által megá'- lapitott ütemezés szerint sz > dik és szállítják. A gyárba r 1- dig beszállított répa cukort r- talma igen magas, meghaladja a 18 százalékot, ami az utóbbi évtizedekben a legmagasabb. Tízeiére csekkentkető ez acélok revevíszíesége e Miskolci Hőíeclrnikai feleié ftifcsís íjfajta liovácsiweecéiével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom