Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1SR2. október 14j Politikánk a béke, a békés együttélés politikája, az agresszív erők fékentartásának politikája Gromiko sajtóértekezlete New Yorkfoasi New York (TASZSZ) Gromiko szovjet külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője szombaton sajtóértekezletet tartott. Nyi­latkozatban ismertette a szov­jet külpolitika alaptételeit a legfontosabb kérdésekre vonat­kozólag. A* EÍVSZ kötelessége leküzdhetetlen akadályt emelni a háború útjába A külügyminiszter kijelen­tette, hogy amikor a szovjet kormány a közgyűlés elé ter­jeszti javaslatait, mindenek előtt abból- indul ki, hogy nap- ról-napra, óráról-órára fokozó­dik a világon a háborús készü­lődés, ég m ENSZ kötelessége le­küzdhetetlen akadályt emelni a háború útjába, A szovjet kormány abból indul ki, hogy egy új világháború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen. —* Mikor a szovjet kormány külpolitikáját az ENSZ elé tárjuk — folytatta Gromiko—, az lebeg a szemünk előtt, hogy az államközi kapcsolatok megingathatatlan alapját a békés együttélés elveinek kell alkotniok. Ezek az el­vek: .Lemondás a háború­ról, mint a vitás kérdések • megoldásának eszközéről, be nem avatkozás egymás belső ügyeibe, együttműkö­dés és békés verseny, a vitás nemzetközi kérdések eldöntése a tárgyaló asztal mellett, nem pedig atom­bombák és rakéták segít­ségével. Gromiko ezután a gyarmati és gyengén fejlett országok népeinek nemzeti függetlensé­gi harcával foglalkozott. Rá­mutatott-arra, hogy az Egye­sült Államok nem akarja bé­késen, kétoldalú tárgyalások útján' megoldani a Kubával feliperült vitás kérdéseket. Sőt, az Egyesült Államok fenyegeti Kubát. — Ami ezeket a fenyegeté­seket illeti — folytatta Gromiko —, a válasz ezek­re megtalálható a szovjet kormány szeptember li-i ismert nyilatkozatában és a szovjet küldöttség veze­tőjének a közgyűlés szep­tember 21-5 ülésén tett nyi­latkozatában. Gromiko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió az összes fontos nemzet­közi kérdéseket felölelő, hatá­rozott programmal jött el az ENSZ-közgyűlésre. Ezzel szem­ben az Egyesült Államoknak nincs ilyón programja. — Hiba lenne — hangsú­lyozta —,' ha a közgyűlés nem fogná fel, milyen ve­szélyes helyzetet idéz elő a NATO katonai tömb ve­zető hatalmainak politi­kája. Függetlenül attól, milyen okok akadályoznak egyes politikuso­kat, hogy tovább lássanak az orruknál, ez a magatartás nö­veli a háború kitörésének koc­kázatát. Befejezésül a szovjet külügy­miniszter kijelentette, hogy a szovjet külpolitika céljai vilá­gosak. — Politikánk a béke, a bé­kés együttélés politikája, az agressziós erők féken­tartásának politikája — mondotta Gromiko. A «ómét békeszerződés megköflése nem várathat tovább magára Ezután válaszolt az újság­írók kérdéseire. A legtöbb kérdés a nyugat-“ berlini problémával kapcsolat­ban. hangzott el. Ezekre válaszolva Gromiko kijelentette: — A nyugat-berlini kérdést a német békeszerződéssel lehet megoldani, mégpe­dig úgy, hogy likvidálni kell a megszállási rend­szert, amely elavult. A nyugati megszállás a hábo­rú maradványa, amit nem fo­gadhatunk el. A nyugat-ber­lini kérdés azonban összefügg az NDK berlini államhatárá­nak kérdésével, és más kérdé­sekkel is. Am*i magát a nyu­gat-berlini problémát illeti, a Katowicéi vendégeket fogadtak a miskolci városi tanácson Lengyel vendégeket fogad- , lak szombaton este a miskolci városi tanácson. Wojda Antoni, Katowice városi . tanácsának vb elnöke és Les Jan, Kato­wice városi pártbizottságának első titkára, a megyei pártbi- . zottság tagja látogatott el Mis­kolcra. A vendégeket Varga Zoltán, a miskolci városi pártbizottság titkára, Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Gallé Ferenc, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese és dr. Konczwald. Barna, a vb tit­kára fogadta. Ezzel a találkozással ismét' felújították a két város közötti kapcsolatot. E látogatás után mindkét város végrehajtó bizottsága ki­dolgozza majd az együttműkö­dés részletes programját, a tapasztalat-átadások menetét. Köszöntjük a kedves vendé­geket, s leívánjuk, hogy az együttműködés Katowice és Miskolc város további fejlő­dése szempontjából hasznos legyen. nyugat-berlini hatóságok és a nyugati hatalmak veszélyes provokatív akciókat; hajtanak végre, ami élezi és bonyolítja a helyzetet Az enyhülés érdekében mindenekelőtt meg kell szüntetni a nyugatiak pro­vokációs tevékenységét Ny ugat-J5 erlinb en — hangoztatta. — Az egyetlen megoldás — válaszolta — Nyugat-Berlinnek szabad demilitarizált várossá tó- tele. Ez mindenki érdeíkéneik meg­felelne, beleértve a négy nagy­hatalom és a két Németország érdekeit is, bár a Német De­mokratikus Köztársaságnak engedményeket kell tenni, mert hiszen Berlin az NDK területén fekszik. .Az NDK ve­zetői azonban több ízben ki­jelentették, hogy tiszteletben tartják . a. nyugat-berlini la­kosság jogait. — Egyes körök tévednek, ha azt hiszik — jelentette ki Gromiko —, hogy a Szovjet­unió azért kívánja a nyugat­berlini provokációk megszün­tetését, mert • azáltal kedve­zőbb feltételeket teremtene a békeszerződés megkötésére. Persze nem az a kérdéses, hogy a békeszerződést megköt­jük-e, a kérdés csak az, hogy a békeszerződést a nyugati hatalmakkal meg­egyezve, vagy pedig egy­oldalúan kössük meg az NDK-val, mint ahogyan annakidején az Egyesült Államok és társai Japánnal tették. A japán békeszerződés meg­kötése lecke volt számunkra, amit tekintetbe veszünk. Ezután a szovjet külügymi­niszter rendkívül nyomatéko­san hangoztatta: — Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy továbbra is elhúzódhat a békeszerződés megkötése. Az idő sürget, ezt a fontos politikai lé­pést meg kell tenni, el kell (Folytatás a 3. oldalon.) Köszönt jük a megyénkbe érkező lengyel népfront-küldöttséget A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívásá­ra Magyarországra érkezett a Bolgár Hazafias Arcvonal és a Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége. A lengyel küldött­ség hétfőn megyénkbe is ellá­togat, s három napot töltenek nálunk. A Lengyel Nemzeti Egység­front küldöttségét Edward Mi- lezarik, a, Nemzeti Egységfront titkára vezeti, a küldöttség tag­jai: Rcmidius Iwanowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 'tagja, Edmund Satiewicz, a Nemzeti Egységfront járási titkára és Alexandra Wolsowicz, a Nem­zeti Egységfront fodzi elnök­helyettese. A külföldi vendégek a nép­front és a tanácsok együttmű­ködésének, s az értelmiségiek, a pártonkívüliek körében foly­tatott tevékenység tanulmányo­zására készülnek, A Borsod megyei Hazafias Népfront-bizottság változatos programot dolgozott ki 3 ter­vezett három napra. Kívánjuk, hogy a Eengycl Nemzeti Egységfront küldöttei kellemesen és hasznosan tölt­sék idejüket megyénkben. Don Juan párba ... Rövid napihír adta tudtul, hogy Don Juan de Bourbon, a spanyol trónkövetelő, XIII. Al­fonz király fia párbajra hívta Francioli olasz filmrendezőt. A művész ugyanis történelmi filmet forgat, s a mese szerint Don Juan egyik őse, a XV. szá­zadban uralkodott Ferdinand nápolyi király pofont kap egy asszonytól. A heveskedő trón- követelő „királyi becsületének védelmével” indokolta a pár­bajra szólítást, s a rendezőt ősei fennkölt emlékébe való gázolással vádolta. A Cinecitta, a római filmváros természete­sen jót derült a történteken, a szatirikus lapoknak is hálás témát szolgáltatott, s a párbaj­ból semmi sem lett. Valamire mégis rávilágíthatott: léteznek olyan exuralkodók, akiknek népei már régen aj tó: mutattak, de ők még mindig komolyan veszik — saját magukat... Nemrégen hirdetés jelent meg az amerikai New York Postban: „Exkirály nevéhez és rangjához méltó foglalkozást kérés.’’ A hirdetés végén név helyett csupán jelige szerepelt, nem volt azonban nehéz kide­ríteni, hogy feladója II. Péter, trónjától megfosztott jugo­szláv exkirály. A csábító aján­latra azonban mindössze két válasz érkezett: a legnagyobb alabami szálloda üzletvezető­nek hívta, egy vándorcirkusz pedig szerződést kínált neki, ha díszuniformisban, koroná­val megjelenik a porondon. Nem kell semmit csinálnia, csak meghajtania magát — ki­rályi méltósággal. A hoppon- rnaradt exkirály, miután visz- szautasította ezeket a javasla­tokat, sajtóértekezletet hívott össze, s méltatlankodva, ma­gyarázta: „Mindenáron vissza kell kapnom trónomat. Hát nem értik, — mást nem tudok csinálni.. Van, aki megpróbál bele­illeszkedni az adott helyzetbe, de közben szövi álmait. Mihály, a román exuralkodó felcsapott repülőügynöknek, s ha nem is ékesszólásával — közismerten dadog —, de összeköttetéseivel igyekszik eladni az amerikai repülőgépipar termékeit. Egy- ideig a hírhedt „U—2-es” cég, a Lockheed megbízásából is dolgozott. A bolgár nép által elűzött Simeon „cárt5 Madridban lebzsel — Franco biztosít számára „ösztöndíjat”. Henri de France, Párizs grófja, a francia trón önjelöltje tizenkettedik gyer­mekét várja. Igazolva a mon­dást —, ha lúd, legyen kövér —, nemcsak a francia király­ság, hanem egyenesen a napó­leoni birodalom feltámasztásá­ról ábrándozik, s minden fiá­nak egy-egy külön trónust szán. Bár mit lehessen tudni, a francia lapokban megjelentek olyan értesülések: a Nagy Ká- rolynak keresztelt De Gaulle azzal akarja betetőzni személyi hatalmát s monarchikus törek­véseit, hogy Párizs grófját ten­né meg utódjául... Szánalmas komédia folyik a hamburgi törvényszéken, ahol két őszhajú, eszelősnek tűnő öregasszony azon csatázik, ki az igazi Romanov. Igen, nem tévedés: ki az orosz cári család „valódi” sarja. Marga Boodts azt állítja magáról, hogy nem más, mint Olga nagyhercegnő, II. Miklós cár leánya. A ko­pottruhás, nyolcvan esztendős Anna Anderson viszont magát GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK akarja elismertetni Anasztázia nagyhercegnőként. Egy darabig az elmekórházak lakója volt,; S a fehér falak között „megkoro­náztatta” magát... Száz már­kás havi kegydíjat kap, de azt a 20 milliós cári vagyont sze­retné megkaparintani, amelyet Angliában,a Bank of England kezel. Faruk, a volt egyiptomi uralkodó már megelégszik ba­ráti kölcsönökkel is, amelyeket természetesen soha nem szán­dékozik visszafizetni, s amely­nek hamar a nyakára hág a kártyaasztalok mellett Sőt, a Newsweek legutóbbi híradása szerint Faruk bejelentette: dol­gozni fog. Az egyik római éj­szakai mulatóhelyen vállalt reklámfőnöki tisztséget... A legtevékenyebb közé sorolható a 49 esztendős Habsburg Ottó A nyugat-németországi Pü- ekingben levő palotájában za­rándokokat fogad, s kétféle névjegykártyája van. Az egyi­ken szerény polgár — a mási­kon korona díszük, s kevésbé szerényen „Ausztria-MagyaZr ország királyának’’ (!) titulálja magát, önmaga is el-elzaráú“ dokolgat: a nyáron például Csang Káj-sek vendége volt Tajvan szigetén,' ellátogatott a dél-koreai és dél-vietnami fa­siszta diktatúrákba is — vala­mennyit egekig magasztalva. Van egy félig-meddig saját szervezete is, a CEDI (Centre Európáén de Documentation et d’Information) az európai do­kumentációs és információs központ, amely a hidegháború legszélsőségesebb vonalát kö­veti. Még a baloldalisággal iga­zán nem illethető bécsi szociál­demokrata Arbeiter Zeitung is így ír a CEDI két legutóbbi összejöveteléről: „A madridi és a lichtensteini tanácskozás azoknak a konzervatív csopor­toknak összeesküvése volt, amelyekre már-már a fasiszta jelző illik.” Ottó egyébként „Monarchia az atomkorszak­ban” című előadásában ő* olyan országot jelölt meg, ahol a legsürgősebben vissza kell állítani a királyságot. Ügymint: Franciaországot, Olaszországot Ausztriát, Spanyolországot és a Szovjetuniót... A nagyra- törő programnak egyébkén* óriási hallgatósága volt, meg­hirdetésekor — beleértve Ottó titkárát, a habsburgokat pat­ronáló Süddeutsche Bank kép­viselőit és egyéb kísérőket —' huszonhét hallgató volt jelen. Igen, a csekélyszámú hallga­tók főként a családból verbu­válódnak, s féltő gonddal vi­gyáznak arra, hogy a család mentes legyen a „közemberek­kel” történő keveredéstől. Szövődnek a rokoni szálaki Simeon unokaöccse lett Una- berto olasz exkirálynak, akl viszont a jugoszláv Péter sóg°' ra. Ez utóbbi Mihály romáa exuralkodó rokona lett, a k1 unokaöccse immár Zita ,,csá' szárnőnek”, Félix luxemburg1 nagyhercegnek és a Bourbon' Parmai Xaviernek. Folytas­suk? ... Különös társaság. Egy frah' cia polgári lap „politikai di­noszauruszoknak” nevezte a* „ex”-eket, a kihalt öslényekc sorakoztatta fel hasonlatul. V®' lóban, a világ áthaladt rajtuk' s Don Juan párbajjal serft tud' ia kényszeríteni a történelme*' hogy komolyan vegyék őket.-' R. ». családot végérvényesed1 egye-* sítse.. ( Dehát az élet tele van kaján] és szeszélyes kötekedéssel —í úgylátszik, minden halad aj maga útján, hogy az alkalom] kínálja, aztán egy- szép napon* kiderül, hogy gyakorta más ös-j vényen jár a valóság, s megint! máson a remény. j Klári régóta tudta, hogy nem] viszonozhatja Anti szerelmét.* Mint ahogy nem tehetett arról,] hogy haja mogyoróbarna, sze-< me len virágszínű lett, arrólj sem tehetett, hogy sejdülő sze-( reime éppen Kustán Danit vá-j lasztotta. S ha már megszüie-< tett az érzés, cinkosává édes-* gette az értelmet is, hogy a vá-] gyak helyénvalóságát a józan* ész is szentesítse. * Dani megsokallotta a szót-( lanságot. Töprengőn fürkészett* oldalról a lány kedvetlen ar-] cába. * — Mégis megbántad, hogy* eljöttél? — kérdezte. C Előre kell azt tudni, amit] megbánhat az ember — felel-, te a lány, s rebbenésnyi ideig] Danira nézett. ( Megint hallgatásba feledkez-* tek. ] Később látták, hogy két vad-] galamb tipeg billegésen a lo-] vak előtt. A madarak neme akartak elrebbenni az útról.] Mintha eltökélték volna, hogy] vezetőül szedődnek a kocsi elé ] Klári most érezte meg, hogy] milyen félelmetesen gyönyörű] a szabadság. Három hétig ők is] vadgalambok lesznek, röptűket] nem figyeli senki, féltést, jó ta-C nácsot csak a saját felelőssé-] güktől remélhetnek: C fFolytatjuk.) C — Valaki nagyon bánja, hogy most együtt kocsikázunk — mondta Dani szelíden, dalla- mosah, mintha szóval folytatta volna az imént fütyült nótát. Klári tágabbra nyitotta a sze­mét, tűnődő sajnálkozással fe­lelte; — Ha így igaz, akkor se te­hetek róla. Nógatta valami sejtelem, hogy nézzen hátra, győződjön meg: nem szegődött-e a nyo­mukba. az az ember, akire, mindketten gondollak, de a ne­vét elhallgatták? Nem pillan­tott vissza, félénkké tette a bűntudat, amelyet egy soha el nem követett vétekért érzett. Pásztor Anti, aki testvére volt — nem vér szerint, hanem az együvétartozás másfajta törvényei folyamán — felültet­te mögéjük a szekérre a félté­kenységét. Klári szerette Antit, pontosan úgy, ahogy a legjobb testvért szokás, de még köny- nyelműségböl sem bukkant, föl benne a talán, hogy hátha sze­rethetné szerelemmel is? Pe­dig az értelemnek nem lehetett oka a tiltakozásra, ha csak az nem, hogy a legény éppen egy­idős volt vele, márpedig felé­jük csak nagyritkán házasod­tak össze azonoskorúak. Miu­tán Anti félárva lett — apját meghökkentő hirtelenséggel vitték el a nyilas csendőrök 1944. novemberében — az öreg Kincses fogadta szárnyai alá és a lányával együtt nevelte becsületes emberré. ■ Antinak két otthona lett: ragaszkodását megosztotta anyja, meg a há­rom testvére és Kincsesék kö­zött, s ahogy férfiasodott, egyre jobban készülődött, hogy a két ről a kölcsönkérő köteles gon­doskodni. Hát így indulhattak útnak. Az öreg Kustán nem jöhetett — csak nem aljasítja le magát ilyen cigánykaravánoskodással. A sánta Kincses meg azért ma­radt otthon, mert ez időre a három holdacskája is munká­éit sivalkodott. Nem féltette a lányát, Daniról is tudta, hogy nem tartozik az állatkodó legé­nyek közé. Sok mindenre gondolt, csak arra nem, hogy útközben élet­re serken a sok-sok zománc­virág a vázákon, tányérokon, salátás tálakon. Erre még Klári sem gondolt. Homorú háttal ült a bakon, csatos cipellős lábát az ülés alá húzta. Néha hátra pillantott, hogy nem kocolódnak-e nagyon a szalmába ágyazott edények. Langyos borzongással futott rajta végig a bizonytalan ije­delem, ha az eljövendő három hét jutott eszébe. Szép, kerek arcát pirossal vonta be az őszi nap, kék szeme ráérősen me- rengetett bele a távolságba: Félt Danitól. Félt tőle, mert tetszett neki. Nem is mert rá­nézni. Csak azt hallotta, hogy balról, a füle közelében halkan fütyörészik a legény. Finoman, kényelmesen lebegett a hajié- kony fiityörészés a kocsizörgés fölött. Klári az imént szomjas volt, 6 mostanra megnedvese- dett az ajka^ dött előre a lovak ingó feje fö­lött. Mogyoróbarna, selyemfé­nyű haja lazára oldódott a rá- zódástól. A nefelejcsvirágokkal telehintett fehér keszkenő is hátracsúszott, csak a dús konty i fölé borított szűzi sátrat, amely alá itt-ott beszűrődött a nap­fény, s ettől olyan gyönyörű de­rengés ' halványlott a nyakán, hogy Dani imádkozni szeretett volna. Nem akarta elhinni a legény azt az őrjítő szerencsét, hogy három hétig vele lesz a lány, idegen tájakon, idegen embe­rek között. Csitította az örö­mét, különben attól kellett tar­tania; hogy parazsas mellé­ben lángot fog az ősz lobbané­kony levegője és elég itt az úton, mielőtt a kékes messze­ségben rejtőző boldogsághoz érne. Pedig amikor egyezséget kö­töttek Kincsessel, Klári apjá­val, a sánta, hóttszegény kom­munistával, szoba sem került a szerelem. Az üzlet máskép­pen volt szent, mint az ö sze­relme: hidegen és szürkén, akár az isten parancsai. Ügy szólt az egyezség, hogy Kustán Dániel nagygazda kölcsönadja a fogatot a bevétel feléért. Minden köcsögért, fazékért, tá- lért és egyéb cserépholmiért annyi búzáé kér a fazekas, i amennyi púpozottan telíti a portékát. Itthon feleznek. Amíg a fuvar tart, a lovak eleségé- i Megjött hát az ősz, a szegény fazekasok messiása. Indulhat­tak a kölcsönfogatok szerte a tá­jak mélységeibe, hogy a nyá­ron égetett cserépedények ke­nyérré változzanak. Óvatosan gördült a kocsi, álmosan po- roszkált a porban a két almás- deres. Mintha máklevet ivott volna az egész világ, gyenge álmosság hódított embert, tá­jat, állatot. A dombok vállain hányaveti erdőpalástok hever­tek, a völgyek öléből fiatalító illatok páráztak, a távoli he­gyek sejtelmes reményként kéklettek át a verőfényes, lus­ta rezgésen, az út felett rova­rok kavarogtak, amott meg pil­le libbent a vakító fehér kilo­méterkőre, tearózsaszínű szár­nyait éberen rezegtette. Érett asszony volt az ősz. Al­mos kéjjel bontotta ki a haját, vágyakozását a világra sóhaj­totta és a táj megtelt súlyos szerelemmel. Kustán Dani, a lovak gazdája fájdalmas gyö­nyörűséggel hagyta heverni te­kintetét a szépség'től roskatag szülőföldön. Minden lélegzet- vételtől csendes dallam ébredt a mellében, mintha harmoni­kává változott vojna a tüdeje. Sok-sok tarkaság kápráztatta a szemét, de a pillája akkor nehezült el legjobban, ha a mellette ülő Kincses Klárira te­kintett. A lány hallgatagon nézelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom