Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

Vasárnap, 19G2. október 28. ESZAKMAGVARORSZÄG 9 Értesítés Értesítjük a T, Utazó közönséget, hogy október 23-án 0.00 órától életbe lép az 1962- 63. évi téli menetrend Űj autóbusz menetrend,1 valamint vasúti menetrend a Szeles utcai autóbuszállomáson megvásárolható. Menetrendi felvilágosítást a Szeles utcai autóbuszállomás Tel,: 34-746 sz, adj 3. sz. AKÖV 3708 Miskolc Élje! aiszik, nappal ül a Kényelmes fo teíúgy© n Megrendelhető a Misiidéi Kárpitos Szcvetüezetiiéi Déryné u. 7. Kárpitozott bútorok javítását vállaljuk! TernelSsziTetkezetek! Figyelem! Megüt ezdődött az 1963. évi termésű kenyérgabonára a szerződéskötés Minden mázsa leszerződött kenyérgabona után 10 forint szerződéses felárat fizetünk. Legalább 150 q kenyérgabonának egy tételben történő leszállítása esetén a termelőszövetkezetet mázsánként 20 forint nagyüzemi felár is megilleti.; A leszerződött kenyérgabona után mázsánként 60 forint szerződéses előleget folyósítunk kamatmentesen, rövidle- járatú hitel formájában. • Értékesítésre betervezett kenyérgabona feleslegeiket tehát a fenti előnyös feltételek mellett, mielőbb kössék le szer­ződéssel; A szerződéskötést járási kirendeltségeink végzik Megyei Malomipari és Terményforg. V. Miskolc Most vásároljon! Sportöltöny- és zakóvásár a Miskolci Ruházati Bolt férfiruha szaküzleteibent Széchenyi n. L Széchenyi n. 36. Széchenyi n, 110. Sportöltöny 480,------- 660,— Ft-ig S portzakó 320,—, 440,—, 520,— Ft Jersey zakó 650,— Ft és soli más áruféleség! 24034 Értesítés! ügyintézés meggyorsítása és ügyfeleink kényelme érdekéken •96’Z. október 1-től kezdődően megyei igazgatóságain!; hatáskörébe tűk az üssíbs vagyonbiztosítási, valamint íSiami aulé* és állami tűz- és betörés- károk rendezését A biztosítások szvr inak állandó növekedése indokolja ezt az intézke­dést, »mélynek következtében a kárrendezés gyorsabbá és . rűbbé válik, n károsultak hamarább juthatnak az őket megillető kártérítési összeghez. Felkérjük tartozó jelení­ti g,v-r.leinket, hogy a fenti biztosítások körébe karóikat közvetlenül megyei igazgatóságunkhoz sék be. Állami Biztosító •■'120 R T Játszani és gondolkodni... Négyszemközt Bukovi Márton mesteredzővel Nemrég egy Sidneyben meg­jelenő magyarnyelvű újság került a kezembe. Sportrova- tában egy három hasábos cím; Bukovi Márton, az NB II-cs edző. Érdeklődéssel olvastam végig a sole igazságot, és úgy­nevezett „szenzációt" tartal­mazó írást,‘amely elég alapo­san elemezte a világ és a ma­gyar labdarúgás helyzetét. Eb­ben elég gyakran szó esett Bu­kovi Márton személyéről, de inikább arról, amit a neves mesteredző adott a, magyar, s az egyetemes labdarúgásnak. Ezekre gondoltam, amikor a napokban bekopogtattam szál­lodai szobájába. liogy miért mentem? — érdekelt a DVTK- ról alkotott véleménye. Akkor beszéltem vele hosszasabban, amikor Diósgyőrbe jött. A szo­kásos, majdnem sablonos té­mákról. Mik a tervei, hogyan látja a helyzetet, van-e kiút — és vieddig marad a „vasvá­rosban’’. Azóta csak úgy „fut­tából” váltottunk szót Hol edzések végén, máskor „izgal­mas” találkozók elölt beszél­gettünk néhány percig. Ilyen­kor néhány mondatban elmon­dotta, minek örül, és szóvá tette azt is, ami bántja. Bizalmatlanság helyett követelés — Általában hamar túlte- szem magom az eredménye- nyeken. Most nem sikerült .— így Bukovi Márton, amint a legutóbbi 0:0-ról esik szó. Az­tán hozzáteszi: — Nem a lelkesedéssel volt baj. Hiszen, aki ldrat volt, az láthatta, mennyire „hajtottak” a fiúk. Hajtottak — de nem gondolkodtak. S most minden átmenet nél­kül a közönségről kezd beszél­ni. — A szurkolók sem vizsgáz­tak jelesre. Rengeteg sértő bekiabálást hallottam. Pedig ez nem segít... inkább ront. Először jutott eszembe, hogy milyen bizonytalanság volt itt a szezon elején. Volt, aki a 8. helyet jósolta. S ez a bizony­talanság eltűnt — jött helyébe egy maximális követelés. Mos­tanában egyszerűen megköve­telik nemcsak azt:, hogy az-el­ső helyen süljön a csapat, ha­nem azt is, hogy minden hazai mérkőzést nyerjünk meg. Nőm számolnak azzal, hogy „baleset” mindenkit érhet. És ezután ismét: net leérte, amiről a szurkoló gyűléseken is olyan sokat: beszélt. Ne ve­gyék el a játékosok és a veze­tők kedvét. Na tépázzák meg a csapat önbizalmát felelőtlen bekiálitásokkal. Ez nem ságit — hanem sokat ront. S ha már nem segítenek azzal, hogy buzdítják a csapatot —, ne rontsanak a helyzeten sport­szerűtlen viselkedéssel. Hiszen volt néhány mérkőzés, ame­lyen egészen jól játszott az együttes. És a mai napig is ve­retlenül áll a tabella élén. Edzés cs nevelés — Mit tart a legfontosabb­nak az edzések menetében? — kérdezem. — Valaha azt mondták, az a jó labdarúgó, aild három alapvető feltétellel rendelke­zik. Jó a fizikai erőnléte, tech­nikailag képzett és taktikailag érett. Én öt ilyen alapfeltétel­ről szoktam beszélni, és a sor­rendet is megfordítom. A szel­Magyarország B— Wiener stadion, 5000 néző, V,: Dienst (svájci); Az 5. percben Woly lövésé­vel szemben Gelel késlekedett (0:1). A 10. percben Molnár II. kiugrott, középre játszott Ko­moréhoz és a balösszekötő nem hibázott (1:1). A 15. perc­ben Bödör átadását Molnár II, értékesítette (2:1), Szünet után a 72. percben 11-eshez jutott az osztrák B- válogatott, de Strumberger olyan rosszul lőtte a labdát, hogy Géléinek nem okozott gondot a védés. Továbbra is a magyarok támadtak. A 87. percben a kitörő Komorút Ll- nossi a 16-oson belül felvágta. A játékvezető habozás nélkül 11-est ítélt, amit Novák érté­kesített (3:1). Egy perccel ké­Busztria B 4:1 (2:1) sőbb Palotai állította be bombalövésével a végered­ményt (4:1); ' Mos sportműsor Atlétika: Borsod megye ösz- szetett atlétikai bajnoksága. Diósgyőri stadion, de. 9 óra. Asztalitenisz: Miskolci MTE —BRESC, női NB I., MMTE— BEAC, férfi NB I. Népkerti sportcsarnok, de. fél 10 óra. Kosárlabda: DVTK—Csepel, NB I. női, Kilián Gimnázium, de. 11.30, DVTK—-Csepel NB I. férfi, de. 12.45. Labdarúgás: Borsod megye ifi válogatott—Heves megye ifi válogatott. Népkerti sport­telep, fél 1 óra.­lem» felkészültséget és a lelki kiegyensúlyozol tságot tartom az egyik legfontosabb feltétel­nek. Mert a futball manapság egyre inkább ész-játék. Ügy szoktam ezt. mondaná, nemcsak rúgni és fejelni kell a jó lab­darúgónak. Es sajnos, nálunk e két fontos dolog kondicio­nál ásávnl nagyon keveset, és tervszer úttervül foglalkoznak. Pedig rá kell ébredni, nem elég edzeni — nevelni kell a játékosokat. Ki kell alakítani néhány egyéniséget, ahogy mondani szoktuk „taktikust", aki minden helyzetben jól be­folyásolja a csapat teljesítmé­nyét. Sajnos, ezek a.z „egyéni­ségek” — minden fáradozásom ellenére — nálunk még hiány­zanak Éppen ezért a jövő­ben is ez képezi majd a leg­fontosabb feladataim egyikét. — Hogyan vélekedik az el­lenfél-nélküli gyakorlásról? — Az semmi. Sőt, néha ká­ros. Labdarúgó gyakorlatokat nem lehet úgy elsajátítani, hogy számításainkból kihagy­juk az ellenfelet Az van —, arra még egy labdalevételnél is számítani kell. Meg azután „sablont” sem lehet kidolgoz­ni támadás felépítésre és helyzetkihasználásra, hiszen mérkőzés közben ezek a sab­lonos jelenetek a legritkábban ismétlődnek. Mindig az adott, helyzetnek megfelelően kell építeni a támadásokat, az el­lenfél gyenge és a magunk eré­nyeinek szem előtt tartásával. Idegenben és itthon Ezután arról beszélgettünk, mit lehet várni a DVTK-tól hazai pályán és idegenben, hi­szem ettől függ a bajnokság iyirfienetele. — Sokan azt hiszik, idegen­ben nehezebb dolgunk van, mint itthon. Ez sem így van. Itthon a nehezebb, mert itthon minden .mérkőzést meg kell nyerni — idegenben viszont a döntetlen eredmény is kecseg­tető. És nekünk azzal is szá­molná kelti, hogy ellenünk minden csapat jobban hajt. Mindig azzal akarják kiköszö­rülni a korábbi csorbát, hogy a tabella első helyezettjét megverik, vagy pontot „rabol­nak” tőle — mondja a DVTK edzője. Amikor az esélyeit kerülnek szóba, akkor is tárgyilagos marad. Abból kiindulva mér­legeli a helyzetet,, hogy van 5—6 teljesen kiegyensúlyozott csapat a Keleti csoportban. Tehát' nincs lefutott mérkőzés. * Kézilabda osztályozó mérkőzések Ozdon SŰRŰ, TEJFEHÉR KÖD- FÜGGÖNY telepedett az ózdi sporttelepre, amikor öt megye kézilabda bajnokcsapata fel­vonult a pályán. Nézők is szép számmal akadtak, annak elle­nére, hogy az ózdi együttes játékára csalc délután került sor. Az ózdi szurkolók kíván­csiak voltak az ellenfelekre is. Bizony egy órát kellett várni, míg felszállt a köd, 'és Somo­gyi Lajos, a versenybíróság elnöke engedélyt adhatott a mérkőzések megkezdésére. Az első összecsapáson Nyír­egyháza csapata biztosan győ­zött Eger ellen. Amikor elkez­dődött a Debrecen—Salgótar­ján mérkőzés, valaki megje­gyezte mellettünk, a salgótar­jáni alc játékára célozva: „Az utolsó helyezett már megveti, de hogy melyik lesz az első, az talán csak az utolsó mér­kőzésen dől eh” Aztán a salgó­tarjániak kissé megemberel­ték magukat, szoros küzdelem alakult ki a két csapat között. Az utolsó percekben a debre­ceniek még újítani tudtak és győztesen vonultak le a pályá­ról Délután az egriek szinte le­hengerelték a salgótarjánia­kat. Majd megkezdődött a várva-várt nagy találkozó, a két legerősebb együttes, az Özdi Kohász és a Debreceni ASE között, Ragyogó napsü­tésben, mintegy 1000 néző nagy buzdítása közepette kez­dődött a küzdelem. Annak el­lenére, hogy az ózdiak sok helyzetet hagytak kihasználat­lanul, már az első percekben kialakult a vélemény; ezt a mérkőzést az ózdi fiúk nyerik. Pedig a következő percek bi­zony az ellenkezőjét mutatták. Mintegy 20 percen át a debre­ceniek vezettek egy-egy góllal, az ózdiak pedig csak 7 méte­res büntetőkkel egyenlítettélc. Közben kihagytak egy-egy A pénteken lejátszott többi mérkőzés eredménye: Nyíregyháza—Eger 29:16, Debrecen—Salgótarján 28:21, Eger—Salgótarján 40:12, Befejezésül még annyit: az ózdi vezetők mindent meg­tettek azért, hogy az osztályo­zó mérközéselcet jó pályán bo­nyolíthassák le. Az első mér­kőzésen nyújtott teljesítmény alapján megállapíthattuk, Az Ózdi Kotlási: osztályzat Játszó kézilabda csapatának tagjai. Foto. Szabó István büntetőt is. Az első félidőben az ózdiak kétgólos előnyre, tet­tek szert. Utána fergeteges 10 perc alatt 6 gólra növelték elő­nyüket, majd továbbra is irá­nyították a mérkőzést. Végül is a közönség 25:9 arányú ózdi gy őzele nme k ö rvc ndezh etc ti. hogy a csapat « jól készült fel a nehéz mérkőzéssorozatra. Így bízunk benne: vasárnap délben az ózdiak annak öriil- hetnek, hogy férfi kézilabda csapatuk öt évi kemény harc után, bekerült az NB 11-be. Minden találkozó nyílt. Éppen ezért senki sem várhat a DVTK-tól fölényes győzelme­ket — viszont azt mindenki igényelheti, hogy jól szerepel­jen. Számolni keli azzal is; ál­landóan nő a csapat felelőssé­ge és ez meglátszik néha a já­tékon is. Sok az idegeskedés. Végül kimondja azt is Bukovi Márton, ami a szurkolótábort annyira érdekli; > — Felelőtlenség volna arról beszélni, hogy már bajnok a DVTK. Hiszen a neheze még hátra van. De én most is azt mondom, amit a szezon ele­jén: bízok a fiúkban... Hiszen hajtani már megtanultak — egyre lelkesebbek —, most a következő lépés; játszani, és gondolkodni is tanuljanak meg. Ez lesz a nehezebb —, de eredményesebb dolog. Labdarúgásról .— általában Nem lep meg a dolog. Vala­hányszor a DVTK-ról beszél­getek Bukovi Mártonnal — a magyar labdarúgásról is mond valami érdekeset. Leg­többször olyat, amiről sokat beszélünk, de keveset, teszünk érte. Most is így történt. Ez­úttal a külföldi lapok és vé­lemények tükrébe állította a hazad képet — Sokat olvatshatimk az ed­zések módszertani változtatá­sáról. Egyesek központi kér­dést csinálnak belőle. Ezzel nem értek egyet. Változás ugyan van, de ne ettől várjuk az egyedüli üdvözítő utat. Ha visszagondolunk a magyar labdarúgás „aranykorára”, amely 1950—1956-ig tartott, azonnal szembetűnő a mai csapatok fogyatékossága. Mi­ért volt verhetetlen az akkori válogatott? — Mert hallatla­nul gyorsan teremtették gól­helyzeteket — és mértani pon­tossággal kihasználták azokat. Ez ellen nem volt védelem — cs nem volt védekezési rend­szer sehol a világon. Csődöt mondott a svájci retesz csak­úgy, mint az olasz módszer, vagy a. híres „WM” rendszer. Az egész világról ide jártak a szakemberek tanulni. Nem egy-két kiemelkedő egyénisé­get tanulmányozlak, hanem a csapatok játékát. És megtanul­ták — mi pedig elfelejtettük. Ma elég sok helyen játsszál; a magyar futballt — hiszen annyit adtunk az egyetemes labdarúgásnak, amennyit ta­lán senki — csak nálunk nem. Bn most a jugoszlávok elleni mérkőzések után sem az l:0-ás vereségben látom a bajt. ha­nem az ifi válogatott hallatla­nul gyenge szereplésében és az utánpótlás-válogatott játé­kában van a tragédia. ' Hi­szen egy-két emberre nem le­het csapatot építeni — ahhoz 11 ember Ítéli — legalább! Levelek — vélemények i Valóságos kis levéltár van Bukovi Mártonnál. Sok borí­ték érkezik a diósgyőri gyárak dolgozóitól, és nagyon sok le­velet hoz a posta külföldről is. 'Az itt írt levelek többsége olyan fogyatékosságokra hív­ja fél a mesteredző figyelme1., amelyekről ő is tud — sokszor többet, mint a levélírók —, de felszámolásukra még nincs le­hetőség, éppen a szűkös játé­kos-anyag miatt.. Azt mondja: — Én nem veszem rossz né­ven az ilyen „szaktanácsoliat”, hiszen feltételezem a jó szán­dékot, a segítőkészséget. Csak az ejt gondolkodóba: egyesek nem bíznak bennem, mert ha bírnának, csalt egy kicsit is, gondolhatnák: én sokat va­gyok a csapattal —■ nemcsak fizikailag, hímem gondolatban .is. így a hibákat is észtévé- szem. — És még valamit. A leve­lek többségében az van, hogy serft helyzetet összehoznak a ftúk — de keveset használnak ki. Véleményem szerint már ez is haladas — és erény. Hi­szen nem is olyan régen, meg helyzeteink som. voltak, AZ egy másik kérdés — és kövei- kező lépés —, hogy ezeket a helyzeteket maximálisan ki kell használni. Amikor elbúcsúztam B li­kőrt Mártontól, befejezésül olyasmit mondott, ami a „pri­vát véleménye” a csapat tel­jesítményével és Diósgyőr lab­darúgásával kapcsolatban. Jó volna, lia. ez a vélemény „hi­vatalos” formában és a való­ságban is testet öltene. Szívből kívánjuk! Paulovits Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom