Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

ESZAKSJAGYAItORSZAG Pénteíc, 1962. október 26. Forró hangulatú nagygyűlésen fejezték ki Budapest dolgozói szolidaritásukat Kuba népe iránt A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön délután tiltakozó nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Már jóval a gyűlés kezdete előtt sűrű sorokban,, nemzeti­színű és vörös zászlók alatt ér­keztek a Sporcsarnokhoz Budapest dolgozói. Fél 4 előtt néhány perccel már zsúfolásig megtelt a Sportcsarnok nézőtere. A nagygyűlést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet, Kállai Gyula beszéde A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nem először hívta össze ide a Sportcsarnokba Budapest dolgozóit, hogy fel­emeljék szavukat az egész vi­lág békéjét érintő raagyfomtos- ságú kérdésekben. A múlt év áprilisában ugyanebben a teremben izzó hangulatú gyűlésen bélyegeztük meg az ame­rikai imperialisták fegyve­res agresszióját, s gépünk nevében követeltük: El a kezekkel Kubától! Népünk elszánt tiltakozása ak­kor is egybeolvadt a világ né­peinek fellépésével, ez is lelke­sítette a hős kubai népet, amely 72 óra alatt kiverte ha­zája földjéről a betolakodókat. Most újból megdöbbenéssel értesült a világ közvéleménye arról, hogy az Egyesült Álla­mok imperialista kormánya, Kuba függetlenségét és egy­szersmind az egész világ béké­jét veszélyeztető agresszív in­tézkedéseket tett. S mi újra itt vagyunk, hogy a világ békcszerető népei­vel együtt hallassuk sza­vunkat és értésére adjuk mindazoknak, akiket illet: a magyar nép is ott áll Kuba népe mellett, mi' sem engedjük, hogy az im­perialista gyarmati rabtartók eltiporják a forradalmi Kubát! A Magyar Népköztársaság népe és kormánya á legnagyobb megdöbbe­néssel és felháborodással fogadta az Egyesült Álla­mok kormányának agresz- szív fellépését. Kormányunk a békés egymás­melleit élés elvi alapján nyug­vó külpolitikát folytat. Minden lehetséges fórumon fellépünk a béke védelmében és a hábo­rús kísérletek, a. háborús uszí­tás ellen. Korntányunk ezzel a két világháborúban sokat szenvedett népünk akaratát képviseli és fejezi ki. Népünk megismerte a háborúk pusztí­tásait és szenvedéseit, népünk békét akar, békében . akarja folytatni szocializmust építő munkáját, munkájával szebbé és virágzóbbá akarja tenni éle­tét, hazáját. Népünk a háború tanulsá­gai árán nemcsak a béke szeret etet tanulta meg, ha­nem azt is, Jiogy felhábo­rodással cs gyűlölettel for­duljon a háborús uszítok, a háborús provokátorok, az agresszorok ellen. Mi azt akarjuk, hogy béke legyen a világon, a mi fegyve­reinket ne pusztításra, hanem a béke védelmére kovácsolják! Azt akarjuk, hogy a külön­böző társadalmi-gazdasági be­rendezkedésű országok békés gazdasági versenyben mutas­sák meg, melyikük tud töb­bet tenni az emberért, többet adni a tíz- és százmilliós tö­megeknek. Ezt akarjuk, erre törek­szünk, de arra is felkészültünk, hogy békekövetcléseink alátá­masztásaként rendelkez­zünk olyan hadipotenciál- lal, olyan védelmi készült­séggel, amely feltétlenül gondolkodóba kell, hogy ejtse a legelvakullabb és legelvetemültebb háborús kalandorokat és spekulán­sokat is, támadás - esetén pedig megsemmisítő csa­pást mérjen az agresszo­rok ra. A Szovjetunió kormányának most .megjelent nyilatkozata is tükrözi ezt az erőt, biztonsá­got. A Szovjetunió saját ere­jének, a békeharcos százmil­liók erejének tudatában nyu­godtan, határozottan és meg­gondoltan válaszolt az ame­rikai imperialisták megdöb­bentő provokációjára. Az emberiség szerencséje, hogy ez az óriási erő — a béke mellett van. Üdvözöljük és támogatjuk a Szovjetunió kormányának nyi­latkozatát és a kubai nép, ezzel együtt az emberiség békéjének védelmében eddig megtett in­tézkedéseit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a világ béke- szerető erői hatalmasabbak a háború erőinél és ezúttal is meghátrálásra kénysze­rítik azokat. Ennek a meggyőződésnek ad hangot a magyar forradalmi munkás-barászt kormány teg­nap nyilvánosságra hozott nyi­latkozata. a kínal-lndsai fialaron Peking (MTI) Hírügynökségek jelentései szerint a kínai—indiai határ egyes szakaszain néhány nap­ja fegyveres incidensek támad­tak. Az eseményekről a Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki. A népi Kína kormánya nyi­latkozatában közvetlen kinai— indiai tárgyalásokat javasol a hosszabb ideje fennálló határ­kérdés megoldása céljából. A kínai kormány reméli — mondja a nyilatkozat —, hogy az indiai kormány elfogadja a tárgyalási javaslatot, s haj­landó hozzájárulni ahhoz, hogy mindkét fél tartsa tiszteletben az általuk ellenőrzött terület érintkezési vonalát és további összeütközési lehetőségek elke­rülése végett ettől a vonaltól 20—20 kilométerre visszavonja fegyveres erőit. A Kínai Népköztársaság kor­mánya úgy véli, hogy a két fél számára egyaránt megfelelő időpontban és helyen Kína cs India miniszterelnökének talál­koznia kell. „1 iiípeli érdekében az általános béke nevében“ A kínai—indiai hattírincidenssel kapcsolatban a Pravda vezércikk kivonata Russe! újabb üzenete Hruscsovhoz és Kesinedyhez London (MTI). Mint az AP közli, Russel londoni otthonában kézhez vette Hruscsov szovjet mi­niszterelnök válaszát. A neves angol tudós ezután újabb táv­iratot küldött a szovjet minisz­terelnöknek és Kennedy ame­rikai elnöknek. Hrusesóvhoz intézett távira­tában, Russel a következőket írja: „Köszönetét mondok ön­nek bátorító válaszáért. Gra­tulálok, hogy bátran kiállt a józan ész érdekében. Remélem A pápa s&ézaía Vatikánváros (Reuter). XXIII. János pápa csütörtö­kön délben a vatikáni rádió­ban francianyelvű szózatot mondott. Emlékeztetett rá, hogy a II. vatikáni egyetemes zsinat megnyitásakor sötét fel­legek gyülekeztek a nemzetkö­zi helyzet horizontjára. Fel­idézte a zsinat megnyitásaikor elhangzott szavait, és ünnepé­lyesen megismételte figyelmez­tetését: A világ vezetői tegye­nek meg minden tőlük telhe­tőt a béke megőrzéséért. Csak ■ezzel lehet megmenteni a vilá­got egy új háború borzalmai­tól. A világ katolikusainak feje arra kérte a nagyhatalmak ve­zetőit, folytassanak tárgyalása­idat, mert a történelem a tár­gyalásokra irányuló jószándé­kot a bölcsesség és a körülte­kintés jelének látja. A pápa beszédében, közvet­lenül nem utalt a kubai vál­ságra. visszatartja a kubai vizekre küldött hajóit mindaddig, amíg nem sikerül biztosítani, hogy az amerikaiak elfogadják az ön javaslatát. Az egész világ áldani fogja önt, ha el tudja hárítani a há­borút. Ha bármit is tehetek, kérem tudassa velem.” Kennedy elnökhöz intézett újabb távirata, a következő­képpen hangzik: „A legerélye­sebben felhívom önt, adjon békülékenységéről tanúskodó választ Hruscsov életbevágó kezdeményezésére, és kei-ülje az összecsapást a szovjet ha­jókkal mindaddig, amíg talál­kozót és tárgyalásokat lehet tartani. Ha már eldördültek a lövéseik, valószínűleg túl késő lesz. Azzal a kéréssel fordulok önhöz, • találkozzék Hruscsov- val. Ha bármit is tehetek, ké­rem tudassa velem.” Vita az angol alsóházban Csütörtökön délelőtt a szuezi válságra emlékeztető rendkívül izgatott hangulatban megnyílt az angol alsóház ülése. Macmillan nyilatkozatának elhangzása után Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezére ér­dekes felszólalásában több fel­világosítást kérf Macmlllantől, egyebek közt arról: Takácsko- zott-e az amerikai kormány az angol kormánnyal, még mi­előtt a blokádintézkedéseket életbeléptette volna? Semmiképpen sem nyugod­hatunk bele — mondotta —, hogy a szövetség egyik tagja olyan egyoldalú lépésekhez fo­lyamodjék, amelyek nyilván­valóan a legsúlyosabb követ­kezményekkel járhatnak a szö­vetség többi tagjára nézve. A Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot régi, meg­bonthatatlan barátság fűzi egymáshoz. E barátság közös célokon — a szocializmus és a kommunizmus felépítésé­nek céljain — nyugszik. E barátság megingathatatlan alapja: az egytípusú gazda­sági bázis, az egytípusú ál­lamrendszer, az egységes marxista—leninista ideológia. A Szovjetunió, Kína, a szo­cializmus minden országa egyek az imperializmus ellen, a világbékéért vívott harc­ban. A szovjet embereket csak­úgy, mint az egész békesze­rető közvéleményt nyugtala­nítja az indiai—kínai határon < végbemenő események fejlő­dése, különösen az utóbbi időben, amikor fegyveres ösz- szetűzéseliig jutott a dolog. Az események, ilyen alaku­lása nem felel meg a Kína és India közölt fennálló kap­csolatok szellemének, ellen­kezik a két állam nemzeti ér­dekeivel. Kína. és India kap­csolatainak kiéleződése csak a két állam közös ellenségé­nek — a nemzetközi imperia­lizmusnak — kedvez. A szovjet kormány és a szovjet nép mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy békés eszközökkel, tárgyalá­sok útján oldják meg ezt a határvitát. Minden békeszerelő erő en­nek az álláspontnak a híve. Nem kétséges, hogy a béke- szerelő erők megelégedéssel fogadják a kínai kormány új lépését, amely az Indiával fennálló vita békés megoldá­sát célozza. Ilyen lépés a Kínai Népköztársaság kor­mányának nyilatkozata. „Az semmi esetre sem kép­zelhető el — hangzik a nyi­latkozat —, hogy a kínai— indiai határ kérdését katonai erővel kell megoldani. Kína és India — e két nagy ázsiai ország — nagymértékben fe­lelős Ázsia és a világ békéjé­ért. Mindkét ország kezdemé­nyezője volt a békés együtt­élés öt elvének és résztvet.t a bandungi értekezleten. Bár Kína és India viszonya jelen­leg rendkívül feszült, mind­azonáltal nincs alapja annak, hogy feladjuk a békés együtt­élés öt elvét és a bandungi értekezlet szellemét.” A kínai kormány a kínai— indiai határkérdés megoldása végett tárgyalásokat javasol. Kifejezte azt a reményét, hogy az indiai kormány egyetért c javaslattal s mind­két fél tiszteletben tartja majd a kínai—indiai határ teljes hosszúságában, a két fél tényleges ellenőrzése alatt álló vonalat és az összeütkö­zési lehetőségek elkerülése végett visszavonja fegyveres erőit e vonaltól húsz—húsz kilométerre. A kínai kor­mány úgy véli, hogy a két fél számára megfelelő időben meg kell tartani Kina és India miniszterelnökének ta­lálkozóját. A kinai kormány felhívta az indiai kormányt, hogy tel­tekkel válaszoljon javaslatai­ra s kérte az ázsiai és afrikai országok kormányait, tegye­nek erőfeszítéseket e javdslii- tok megvalósítása érdekében. A kínai kormány felszólított minden békeszeretö országot és népet, tegyenek erőfeszíté­seket' Kína és India barátsá­gának, az ázsiai és afrikai szolidaritásnak és a világ- békének az elősegítésére. A szovjet emberek a kínai kormány nyilatkozatában an­nak a megnyilvánulását lát­ják, hogy a kínai kormányt őszintén nyugtalanítja az In­diához fűződő viszony alaku­lása és véget kíván vetni a konfliktusnak. Véleményünk szerint a kinai kormány ja­vaslatai építő jellegűek. E ja­vaslatok anélkül, hogy kárt okoznának a felek presztízsé­nek, elfogadható alapul szol­gálnak a tárgyalások meg­kezdéséhez és a vitás kérdé­sek békés rendezéséhez, fi­gyelembe véve mind a Kínai Népköztársaság, mind India érdekeit. A kínai—indiai határkér­dés baráti megoldása ismét megmutatná a békés együtt­élés és a különböző társa­dalmi rendszerű államok együttműködése elveidéi: nagy erejét. Ez erősítendő lcinai és az indiai nép hagyo­mányos barátságát, nagymér­tékben hozzájárulna Ázsiá­ban és az egész világon a nemzetközi biztonság meg­szilárdításához, újabb csapást mérne az imperializmus és a gyarmati rendszer erőire, ai Egyesült Államok agresszív köreinek mesterkedésére, amely körök az utóbbi idő­ben veszélyes kalandba bo­csátkoztak nemcsak Kuba és a szocialista államok, hanem minden békeszerető erő ellen is. OUt óh er ^Qoprendek 10. Zavarba hozta ez a fájdal­masan nevetséges helyzet; a kulákok is azt kívánják, amit ő. Danit távol tartani Kláritól. Féltették földjüket, féltették a fiatal Kustánt, hogy az ő párt­jukról átevez az innenső partra. Cinkosságra biztatták, s tudta, hogy Kulcsár Bertalan jószándékoskodása nem egyéb cukrozott patkányméregnél. Türelmesen, ráérősen mondta a kulák szemébe: —■ Mit fáj az magának, ha Kincsest hírbe hozzák? Mon­dók valamit: hagyjon engem békén. Ha meg annyira a bö- gyükben van a dolog, szóljanak egyenesen annak, akire tar- • tozik. Kulcsár is kezdett türelmet­lenkedni, idegesen pislogott, lintorgatta vörhenyes bajuszát. — Nem beszélsz a szívedből. Ha éppenséggel tudni akarod, hát megmondom: azért fordul­tain hozzád, mert tudom, hogy szerelmes vagy abba a lányba. Hálás lehetnél, amiért veled ér­zek. Szét kell őket választanod. Mert ha ezek összeházasodnak. megkeseredik a víz a kútjuk- ban. Erre esküszöm! A tüzes szavak vastag pá­linkaszagot hoztak magukkal Kulcsár tátogó szájából. Anti hátat fordított a kuláknak, os­torával a tinók felé legyintett. Az eke megindult. A legény a Válla fölött szólt vissza: — A maga esküje annyit ér, mint ördög nyakán a feszület No, isten megáldja ... Kulcsár dühösen rángatta hasán a katonazubbonyt. Arca felpuffadl a haragtól. — Én szóltam! kiáltotta . az egyenletesen . haladó eke után. — Ha mégis baj lesz, jusson eszedbe a szavam! Anti lehorgasztott fejjel lép­kedett a barázdában. „A baj csak az enyém lehet, senki má­sé...” — gondolta szomorúan. ¥ Ilyen lakodalom még nem volt a faluban. De ilyen eskü­vő sem, hogy a fiatal pár . csak a községházáig menjen, a templomnak meg úgy hátat fordítson, mintha sohasem hal­lott volna a házasság szentsé­géről. Kincses József merészen dacolt a közfelfogással, ügy vélte, hogy a kommunista iga­zodjon a saját törvényeihez. Klári ugyancsak tagja volt a pártnak, rendjénvalónak talál­ta hát, ha beéri a polgári es­küvővel. Dani se nagyon kí­vánta, hogy az a pap szentelje meg a karikagyűrűt, aki egy jó vasárnapi ebédért hajlandó volt őt perbefogni a szószékről. A meghívottak sorra kimen­tették magukat, csupán a két tanú jött el. Ezek nagy igyeke­zettel tettették a vidámságot, telezabálták magukat, gyorsan berúgtak és mire besötétedett, hült helyük maradt. Halottat sem lehetett volna különbül virrasztani, mint ahogy hármasban kuksoltak a lakodalmi szobában. A középső mestergerendáról ernyős pet­róleumlámpa függött alá, cél­talanul sugárzott a fehér fa­lakra, melyeken itt-ott néhány megbámult fénykép szomor- kodolt. A vadonatúj vászonte- rítővel borított asztal roskado­zott a sok ételtől. Középütt, a porcelántálban teljesen kihűlt a csigaleves, tetejére fagytak a zsírtallérok. Hasztalan kel­lette magát a-főtt tyúk, a töl­tött pulyka, a malacsült, hiába magasodott illatos kazlakban a szőlőslepény, az almásrétes, a hájastészta, étvágytalanul hall­gatott a család, amely semmi­vel sem látszott elevenebbnek, mint a falakról figyelő fény­képek. Klári az asztalfőn ült, vér. télén arccal, semmibe mere- dőn. Kék szemében nagyra tá­gult a pupilla, ajka meg egé­szen kicsinek látszott a hal­ványságtól. Fekete kosztümé­ben, fehérfodrú selyemblúzá­ban olyan egyenesen, s mozdu­latlanul ült, mintha festmény készült volna róla. Sápadt ök­lében zsebkendőt szorongatott, hogy legyen mivel letörölnie könnyét, ha sírvafakad, de szeme száraz volt és forró, mint aszályos nyárban a szal­mavirág. Dani félrehúzódott az asztal­tól, hanyagul támasztotta meg derekát a saroklóca szegleté­ben. Fejét a falhoz hajtotta, csizmás lábai aléltan feküdtek egymáson. — Ne emészd magad — rán­dított vállán erőszakolt hánya- vetiséggel. — Vedd úgy, hogy itt voltak, aztán elmentek. Hi­szen minden lakodalomnak ilyen a vége. Az ifjú pár ma­gára marad,... Klári tekintete egészen pi­cit megrebbent. Fakó ajkát be­harapta. Nem szólt. Gyűlölte az embereket és ezt nem volt kedve kimondani. Az öreg Kincses a konyhába menekült a szomorúság előL ö ( ( is felvette sötétkék pantallós' ruháját, ráncos, beesett arcát! szépen megborotválta és mégj azzal is törődött, hogy mara-( dék haját, amely rendszerint' ezerfeló ágaskodott, a füle kör-! nyékén gondosan lekefélje. Egy' ideig türelemmel ült a fiatalok! között, aztán a konyhába som-' polygott, borral telt kancsőt! vett az ölébe és ivott, ivott el-j szántan. Hamarosan meg is vi-c dámult, bebicegett a szobába,£ jóságos jókedvvel pislákolt a< fiatalokra, majd gondtalanul' mesélni kezdett: < — Lembergben vagyok én,' ha jól látom. Ej, micsoda bol-c dogság volt az! Elfoglaljuk a' várost, átkutatunk minden há-t zat... aztán az egyik szobá-j ban terített asztal vár bennün-< kel!... Sehol egy lélek. Még' az egerek is elbújtak. Hát ki-< derült, hogy valami orosz tá-i bornok akart ebédelni, de aj riadóra úgy otthagyta a lako-( mát, mintha hasmenése lett! volna ... Úgy ám... Belak-j tunk cefetül... < Kuncogott, mintha csiklan-j dozfák volna, szuszogva asztal-! hoz ült és marokra fogott egyj csirkecombot Mielőtt beleha-í rapott volna, lányára nézett.' Nyomban kijózanodott. Ráncai! értelmes rendbe igazodtak, ba-' jusza megnyúlt, komoly telein-! telében helyreállt az egyen-' súly. Lassú mozdulattal visz-! szatette a tálra a csirkecom-j bot, ráhajolt az asztalra, hom-| lokát a karjára támasztotta és! domború hátán lúdbőrözni kez-i dett a sötétkék ünneplő kabát! (Folytatjuk.} l! Tanácstagi fogadóórák: Megyei tanácstagok; október 27-én: György Károly. Pácin, Dimitrov Tsz. 10 órától; Galkó Lajos, Edelóny, tanácsliaza. !) órától; Varga Gyula, Balajt. ta- nácsháza, !) órától. Október 27-én beszámoló; varit' Gyula. Balajt, tanácsháza, 10 őrá' tói: Majik András, Sclyeb, kul' túrház, 18 órától. Város! tanácstagok. Október 27-én: Cs. Szabó Béla. szirmai tanácski rendeltség, 18 ó rá' tói: Szabó Béláné, Oprendek 6; pár!szervezet. 17 órától; Szárnyas1 Gyula, szirmai tanácskirendeltség' 18 órától; Szíics János, ív., kislakás, 1.7 órától; Törő Gabon Puskás T. utcai ált. iskola. 18 őrá' tói; Obolányl 1 .oszló, Allalforgal' ml Vállalat, Sánc u., 17 órától. I kér. tanácstagok; Október 27-ón: Csermák Laj®” Déryné , u. 20. ez.; I. e., 17 órától! Fenyves Sándor, Dobrcczcnyi u. lö­sz.. 14—1G óráig,. n. kér. tanácstagi j Október 27-6n: Kurunczi Imf*'1 lOprendek S. pártszervezet; 17—1* Jóráig. tn. kér. tanácstagok; 1 Október 27-én: Bót-s István; gyes u. 12. sz., 14—16 óráig: í'*1 kas József, Somlyó Zoltán u. 3. 17—18 óráig; Garami Ferencné, tfr fjonczi u. 5(3. sz., 10—18 óráig.: H1 , lóczki Mátyás, Vörös u. 25. e2;1 14—18 óráig; Papp László, Csille t)' •25. ez., 17—18 óráig: Tóth Silva»« Bartók Béla ti. 77. a*., 18—20 ón* ig; Vasa András. Majláth u. 14. 17—18 óráig; Zombori István, 'loW ji F. u. 48. sz., 18—20 óráig. rv. kér. tanácstagok; Október 27-cn: Zsoldos GyuJ®} Malinovszkij u. 183. uz., 16 órátó l Okvatl) Bálintné, Vöröshadsereg 5. sz., 16 órától; Id. Csegu Andrási Zalka Máté pártszervezet, 17—’ óráig; Kocsis János. Lavotta u. sz., 18 órától; Kiss Erzsébet, bavezér u.' 121, ez., 18 óráidig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom