Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

4 ESRAKMAGTARORSZÄÖ Csütörtök, 1062. október SS. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Öktóbcr 25-én: Bál a Savoyban (7). Goldoni-bérlet. Október 26-án: Az aranyember (fél 8). Vörös mart y-b érlet. Október 27-én: A néma levente (3). Arany J. Ifj. bérlet. Október 27-én: Bál a Savoyban (7). Egressy-bérlet. Október 28-án: Bál a Savoyban (3). Bérletszünet. Október 28-án: Az aranyember (7). Bérletszünet. KA MA KA SZÍNHÁZ Október 25-én: Lyuk az életrajzon (7). Október 26-án: Lyuk az életrajzon (7) Október 27-én: Zűrzavaros éjsza­ka (7). Október 28-án* Zűrzavaros éjsza­ka (3). Október 28-án: Lyuk az életrajzon (7)­——oOo-----­Jm o zTüllmTval l aTatj MŰSOR/v A művelődési otthonok és az iskolák kapcsolata Q&gjjzeteh BEKÜL 25—31: Candide, avagy a XX. század optimizmusa. Magyarul be­szélő francia. Széles! K: csütörtök, péntek, szombat, hétfő, kedd. szer­da 4, 6, 8, vasárnap f. 3, f. .5, f. 7, S. í). M. 28. f. 10 és f. 12: Az elvará­zsolt herceg. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora: 25—26: Angyalok földje. Magyar. Széles! 27 és 29: Candide. avagy a XX. század optimizmusa. Magya­rul beszélő francia. 30—31: Eltűnt egy asszony. Magyarul beszélő csehszlovák. K: vasárnap kivételé­vel naponta de. ll-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: 25—31: Angyalok földje. Magyar. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M. 28. 10 es f. 12: Rajzfilm-műsor. FAKLYA. 25—27: A rendőr. Olasz. Széles! 28—29: Mai lányok. Szovjet. Széles! 30—31: Éjjeli vendég. Csehszlovák. Széles! K: naponta f. 6, f. 8. vasár­nap f. 4-kor is. M. 28. 10 és hn. 12: A piros autó utasai. MISKOLC PETŐFI, 25—26: A 30. születésnap. Szov­jet 27—28: A nagy olimpia. Magya­rul beszélő színes olasz. 29—-20: Utak és gondok. Csehszlovák. K: hétfő, csütörtök, vasárnap 5. 7, kedd, péntek, szombat csak 7-kor. M. 28. 10-kor; Balti égbolt XI. SAGVARI. 25—27: Lopott boldogság. Magyar. 28—30; A két ,,N” úr. Magyarul beszélő lengyel. K: naponta 5, 7, vasárnap 3-kor Is. SZIKRA. 25—27: Bekerítve. Magyarul beszé­lő francia-jugoszláv Széles! 28—30: A kétéltű ember. Színes szovjet. K: kedd, csütörtök, péntek, szom­bat, vasárnap 5. 7, hétfőn csak 7- kor. M. 28, 10-kor: Kobra-akció. MISKOLC-TAPOLCA: 25—20: -A lelkiismeret lázadása. III. Magyarul beszélő NDK 27—28: A 30. születésnap. Szovjet. 20—30: A nagy olimpia. Magyarul , beszélő színes olasz. K; hétfő, csütörtök, vasárnap 5, 7, kedd, péntek, szom­bat csak 6-kor. M. 28. 10-kor: Er­kel. DIADAL: 27—28: Kísérteik; ist élv Spessart- ban. Színes nyugatnémet. 30—31: Az éjszakai vonat. Lengyel. K: kedd, vasárnap f. 5, f, 7. szerda, szombat csak f. 7-kor. M. 28. f. II- : kor: Fekete gyöngyök. ERKEL: 25: Ä lelküsmeret lázadása. T. Magyarul beszélő NDK. 28; Amíg holnap lesz. Magyar. K: csütörtö­kön és vasárnap 7-kor. M. 28. 10- .kor; A két szeleburdi. MŰVELŐDÉS HAZA: Október 25—27-én: Utak és gon­dok. Csehszlovák film. 10 éven alul nem ajánl. 28—30-án: Pillantás a hídról. Francia film. 10 éven alul nem ajánl. Kezdés: 5, 7 órakor. Matiné október 20-án 10 órakor: Kicsik és nagyok. „Társadalmi nevetésünk rendszerében nagy sze­repe van az iskolánkí- vüli népművelésnek...” (fi kongresszusi irányel­vekből.) __ Tudod, az én időmben az ■ úgy volt... — hány és hány fiatal unja már, ha egy idősebb ember így kezd beszél­ni neki. — Tudom, tudom .., — vág­nának legszívesebben az öre­gebb szavába —, a ti időtökben nem járhatott mindenki isko­lába, s akik iskolába jártak, azok közül is sokan csavargók lettek, elzüliöttek, mert az is­kola nem nagyon törődött az­i zal, hogy mit csinálnak a gye- ; rekek tanulás után és mivel nem mindenkinek volt rendes otthona és ráérő, lecke-szá- monkérő szülője, az iskola után sok gyerek legszívesebben az utcán és a grundokon tanyá­zott, mert a ti időtökben nem voltak úttörőházak, klubszo­bák, sőt művelődési otthonok sem... Sok fiatal már valóban „kí­vülről fújja” ezt. Egy kicsit szemtelen, monoton hangon, plafont bámuló szemekkel, mint az olyan leckét, amelyet már sokszor tanultak — de mégsem értenek egészen. Csak hát, ha kell, akkor mondják, fújják. Es nem érzik át a sza­vak jelentőségét, nem gondol­nak arra, hogy minden szó mö­gött egy régi világ sejlik. Egy régi, de igaz világ. Ezt ők már nem ismerték, számukra halott, s épp ezért egy kicsit hihetet­len is. Nemrég a villamosban hal­lottam, amint egy kis elemista így faggátta nagyapját: — És mondd, nagypapa, ti miket csináltatok az őrsi gyű­léseken? S amikor az öregember ar­cán mosolyra igazodtak a rán­cok, így szólt: — Mi csúzliztuk a verebeket az Avason ... Hol voltak még akkor művelődési otthonok?!... A kisiskolás sértődötten el­fordult: — Nagyapa, én komolyan kérdeztem! Te meg folyton vic­celsz. Ennek az ifjú emberkének már csak rossz tréfának tű­nik a múlt. Ő már megszokta, hogy filmvetítésekre jár az út­törő Örssel, vagy éppen szaval­ni tanítják valamelyik műve­lődési ház irodalmi szakköré­ben. S ő már csak viccnek ve­szi, hogy csavaroghatna is is­kola után. Természetes számá­ra, hogy gondoskodnak az ő tanulás utáni' programjáról, hasznos elfoglaltságáról — vagv mondjuk így: — iskolán kívüli neveléséről. Mézzel csak be valaki hár- melyik délután a gönci, a szikszói, a megyaszől, a hal­maji, a sárospataki, vagy akár a taktaharkányi művelődési otthonba. Mindig láthat szórar kozó úttörőket. S mivel szóra­koznak? A barkácsoló szak­körben fúrnak-faragnak, az irodalmi szakkörben novellá­kat olvasnak, a bábszakkör­ben játszanak, a tánc- és szín­játszó szakkörben gyakorolnak. De az is lehet, hogy éppen egy szellemi vetélkedőn versenyez­nek, hogy ki tud többet a nagy­világról ... Ha Sátoraljaújhelyen, vagy Mezőcsáton kérdezősködünk, az általános iskolákban, mit csi­nálnak a gyerekek tanítás után, könnyen meglehet, hogy azt a választ kapjuk: éppen most mentek csapatostól a képzőművészeti előképző fog­lalkozásra ... Tiszalúcon, Ede- lényben meg talán így felel­nek: — sokan tanulnak zenét a művelődési otthonban, ná­lunk ez most a fő szórakozás. S lehet, hogy Borsodnádasdon, Sajókazán, vagy Alberttelepen a zsúfolt könyvtárakba irányí­tanak. Mert manapság már a falvakban is biztosított a fia­talság iskolán kívüli hasznos elfoglaltsága, nevelése. Talán még nem annyira tervszerűen és gazdagon, mint városon — de biztosított. És a falusi mű­velődési otthonok is fokozato­san megerősítik kapcsolataikat az iskolákkal. S ebben jó példa előttük a város, a miskolci MÁV Erkel Ferenc Művelődé­si Otthon például, ahol a MÄV- telepi, a József Attila utcai és a Malinovszkij utcai általános iskola tanulóinak biztosítanak állandó, hasznos elfoglaltságot. Vagy az LKM Bartók Béla Mű­velődési Ház, amely már nyolc általános iskolával — a II. és a III. kerület minden általános iskolájával — szocialista szer­ződést kötött. Mit jelent a szocialista szer­* * ződés 'az iskolák és a művelődési otthonok között? Hatékony, eredményes segítsé­get a tanulók iskolán kívüli ne­velésében: A művelődési ház vezetősége vállalja, hogy az iskolai tan­anyag elsajátításának könnyí­tésére havonta általában két­szer, filmvetítéssel egybekötött előadást tart, neves előadók? bevonásával — belépődíj nél-S kül; a könyvtár a kötelező ol-§ vasmányokat díjtalanul bo-ff csátja a tanulók rendelkezésé-í re; gyermekdélelőttök rendc-S zésével biztosítja a tanulók va-J sárnap délelőtti szórakozását ;r műsoros szellemi fejtörő csa-| patversenyeket rendez, értékesj jutalmakkal; lehetőséget te-K remt, hogy a felső tagozatosok? megismerhessék a nagyüzeme-3 két, a múzeumokat; iskolai kó-§ rushangversenyeket rendez, S! népi tánckart nevel; „Ki mit? gyűjt’-klubol szervez; helyisé-5 get, személyzetet, 'világítást, § kellékeket ad az iskola ünnep-«- ségeihez; 3 darab állandó in-| gyenes belépőjegyet ajándékoz § a kiváló tanulóknak, vagy azÁ úttörőmunkában kitűnő gyér-? mekeknek az ifjúságot érdek-? lő előadásokra. § Mindezzel változatos elfog-£ laltságot, értékes szórakozást? biztosítanak a tanulóifjúság J számára. A szocialista szerző-£ désnek azonban van egy igen? fontos pontja, amelyet nemi- szabad figyelmen kívül hagy-; nunk: a szakkörökbe, művésze-< ti csoportokba csak addig jár- 3 hat egy tanuló, amíg „ezek az! elfoglaltságok nem mennek aí gyermek lanulmányi eredmé-í nyeinck rovására!”. j M em probléma tehát ma már,! hogy mit csináljanak a^ tanulók iskolán kívül. ^ Ruttkay Anna • Társadalmi aktívák A mezőkövesdi járási tanács megyénk együk legjobban működő államigazgatási apparátusa. Tevékenységé­ben, munkájában mindenkor számít a dolgozók cselekvő tá­mogatására. A támogatás — legalábbis, mint a mezőkövesdi tapasztalatok mutatják — kétoldalú. A tanács támogat min­den olyan helyes kezdeményezést, amely segítheti a községek fejlődését, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életé­nek kibontakozását. A tanácstagok" élvezik a lakosság bizalmát, így felmér­hetetlen értékű segítséget kapnak. A járásban több helyen elmondották a községok lakói; hogy szeretnék alaposabban, jobban megismerni a szabály­sértési tárgyalások anyagát, szeretnék, ha a szabály­sértési előadók, a hivatali emberek bevonnák munkájukba a tanácstagokat, a községek lakóit is. A járási tanács egyik, közelmúltban megtartott ülésén határozatot hozott, hogy a szabálysértési eljárások ezután társadalmi aktívák támogatásával történjenek. A községi ta­nácsok, a lakosság javaslatait figyelembe véve, minden hely­ségben Iájelöltek tíz dolgozót, tanácstagot, akik segítik a sza­bálysértési előadó munkáját. A mezőkövesdi járási tanács kezdeményezése — úgy vél­jük — helyes. A szabálysértési előadók legtöbb esetben a tár­sadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos ügyeket tárgyalják. A társadalmi tulajdon védelme pedig nam lehet csupán egyetlen hivatali ember feladata. A társadalmi bíróságok jogkörének szabályozása és ki­terjesztése most ismételten azt bizonyítja, hogy helyes, ha a járási tanácsok a különböző bírságolásoknál kikérik az adott területen dolgozó tanácstagok, tanácsi aktívák véle­ményét. A szabálysértési előadók mellett működő társadalmi aktívák jelenléte a tárgyalásokon fegyelmező és nevelő hatású. A társadalmi jogszabályok ellen vétő személyek így az egész társadalom ítéletét látják a hozott határozatokban. § \ tanácsi munka kiszélesítése és társadalmasítása egyik központi feladatunk. Éppen az ilyen ötletek, javasla­tok és határozatok vezetnek oda, hogy egyre több munkást: termelőszövetkezeti tagot, értelmiségit vonunk be az állam- igazgatás szerteágazó munkájába. (pásztor?) Új tervek a megyei könyvtár programjában A II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár olvasószolgálati csoportja néhány érdekes elképzelés valóra váltásával igyekszik még több emberrel, és még jobban megszerettetni a köny­vet. A tervek főleg a fiatalok­ra vonatkoznak, a fiatalok ismeretkörének bővítéséért születtek, de idősebb olvasókat is érintenek: Irodalmi estek — fiataloknak A könyvtárban eddig is gya­korta rendeztek irodalmi este­Sikerrel vetítik a mozikban a klasszikus irodalmi művek filmváltozatait Dr. Detre László előadása Miskolcon A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati és fizikai szakosztálya 1962. október 25-én, ma este fél 8 órakor Csillagász szemmel Kínában címmel vetített- képes előadást rendez Miskolcon, az Értelmiségi Klubban. Előadó: dr. Detre László csillagásztudós, a Magyar Tudományos Akadémia csillagvizsgálójának igazgatója. Minden tagtársat és érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. Előadói konferencia ■Október 28-án, pénteken délelőtt S órai kezdettel a TIT csillagászati ezakosztálya előadói konferenciát rendez az Értelmiségi Klubban. Tárgy: 1. A csillagos ég mechani­kája. Előadó: dr. Kulin György, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. 2. Csillagászati ismeret- terjesztés a falusi lakosság köré­ben. Előadó: Róka Gedeon választ­mány) titkár. 3. A miskolci Urá­nia Csillagvizsgáló munkájáról. 1 lóadó: dr. Szabó Gyula tanár, tündén tagtársat szeretettel vá­rt mk. Tanácsfair? fórrarlóórálc: Megyei tanácstagok. Október 26-án: Kovács Józsefné. Mezőkövesd, nőtanács székháza, 36 órától Október 26-án beszámoló: Oroszl János, Borsodszentgyörgy, tanács­háza, 19 órától. Városi tanácstagok. Október 26-án: Benedek József, Gépipart Technikum. Kun Béla u,. 17 órától; Garadnai Ferenc. III., Bodrogi Zs. u. 10. sz., 18 órától: Guba István, IV., Garbai S. u. 15. sz., 17 órától; ifj. Horváth Béla, Tervező Vállalat, Szabadság tér, 17 órától: Karamel Lajosné, Cement- áruipari Vállalat művelődési ott­hona. József A. u. 23. sz., 17 órá­tól: dr. Konczwald Barna, TIT. kér. tanácsháza, elnöki szoba. 16 órától. I kér tanácstagok: Október 26-án; Kovács József, Vörösmarty u. 51. sz.; Horgász Egyesület, 18 órától; Dervarlcs Ivánná. Cementáruiparl Vállalat művelődési otthona, 17 órától; Pet- rozsényi Sándor, városi tanács munkaközvetítő hiv., Tanáesház tér 8. sz., III. sz. udvar. 17—18 órá­ig; Madarász Jánosné." Bajcsy-Zs. u., 1/1.. 16—18 óráig; Takács Bélá- né, Magdolna u. 4. sz., 14—16 óráig. II. kér. tanácstagok: Október 26-án: Kovács János, Liszt F. u. 30. sz., 16—18 óráig; Vineze Géza, tanáesháza, 17—18 óráig; Gaál Gyula, Fürst S. u. 36. sz., 17—18 óráig; Ványai. Lajos, Sehönherz u. 24. sz., 16—18 óráig; Vályi Elek. ' Ö rúg ró 7. sz. , 16—18 óráig; Kertész István. Opre'ndek S. pártszervezet, 17—18 óráig; Sóly­mos! László, pereeesi ált Iskola, 17—18 óráig. ni. kér. tanácstagok: Október 26-án: Dunai Béla, Árpád u. 3ű. sz., 16—18 óráig; Lerch Jenő, Ákos u. 0. sz., 16—18 óráig; Tárnál László, SzinyeJ Merse P. u. 4. sz„ 17—18 óráig; Bojkó József, Állami Borpineószet, Bodósor, 17—18 őrá- iG. IV. kér tanácstagok: Október 26-án: Eötvös Béláné, 48- as u. 7. sz.. Í7 órától; Tánczos Fe­renc, tanácsháza; 16.30 órától 17.30 óráig. Az irodalmi művek filmvál­tozatának látogatottságáról a közelmúltban statisztikát állí­tottak össze és ebből kitűnik, hogy a közönség szereti ezeket az alkotásokat. Viktor Hugo Nyomorultak című regényének filmváltozatát 2 400 000 ember nézte meg hazánkban. A Csen­des Don alapján forgatott filmtrilógia előadásaira ' 900 000 jegyet váltottak. A Légy jó mindhalálig-ot 2 300 000-ren látták. A Nosziy- fiú esete Tóth Marival című magyar film nézőinek száma elérte a 2 700 000-ret, a Szent Péter esernyőjét 3 200 000-ren, a Szegény gazdagokat pedig 3 600 000-ren tekintették meg. A statisztika adataiból töb­bek között az is kitűnik, hogy a magyar filmek átlagos néző­száma 1 600 000, a külföldi fil­meké pedig 800 000. két, most azonban kimondot­tan a fiatalok részére kíván­nak szervezni hét előadásból álló sorozatot. Ezekre az estek­re — melyeket havonként ren­deznek —- az üzemek KISZ- fiataljait és a középiskolás di­ákokat hívják meg. Az elő­adások célja, hogy a fiatalok megszeressék a könyvet, tud­ják: mit, hogyan érdemes ol­vasni, általában útmutatást kapjanak. Az első előadást ok­tóber 25-én fél 6 órai kezdet­tel Gárdus János tanár tartja, címe: A könyv a tudás fája; Érdemes megjegyezni, hogy az előadások a József Attila olvasómozgalmat is szolgálják, azzal szoros összefüggésben vannak. Az előadássorozatot szellemi fejtörővel zárják. Könyvbarátok köre Űj elképzelés a könyvbará­tok köre megalakításának gon­dolata. Ügy tervezik, hogy a régi olvasók közül mintegy 30—40 embert hívnak ebbe a körbe, segítségüket pedig a könyvtár célkitűzéseinek meg­valósításához vennék igénybe. Munkájukra, támogatásukra, sokféle területen számítanak. A kör tagjaitól javaslatokat, új elképzeléseket is várnak, Ter­mészetes, hogy a körbe első­sorban olyan embereket vá­lasztanak, akik maguk is na­gyon szeretik az irodalmat: barátaiknak érzik a könyvet és ezenfelül is szívesen tevé­kenykednek a könyv sikeréért: A József Attila Olvasómozgalomért A József Attila Olvasó­mozgalom eddigi formája nem volt egészen szerencsés. A kü­lönféle fokosatok élérése, jel­vények megszerzése csak meg­határozott kötetek elolvasása után vált lehetővé, és ez bízó* nyos fokú szűkítéssel járt) Most a könyvtárban egy széle­sebb, ajánló katalógust készí­tettek a mozgalomban részt vevő fiatalok számára. Szoros kapcsolatot akarnak megte­remteni a városi KlSZ-bizott- sággal, író-olvasó találkozókat rendeznek, csak a fiatalok ré­szére. Novemberben ankétra hívják meg a KISZ-titkárokat és a középiskolák KISZ- tanácsadó tanárait, hogy a mozgalommal kapcsolatos kér­désekről vitázzanak, áprilisban pedig a könyvtárban megren­dezik a jel vény kiosztó ünnep­séget; A televízió alkalmazásá­nak már szá­zadunkban nagy lehetőségei vannak. Ma elsősorban az ipa­ri televízió az, amely újabb és újabb meglepetéssel szolgál. Televíziós kamerákkal megfi­gyelhetjük például az emberi szervezetre veszélyes folyama­tokat, s ez igen nagy jelentő­ségű. Az izotóptechnika, a röntgensugárzás alkalmazásai a legjobb példák erre. A televízió bevonul áz auto­matizálás területeire is. A bá­nyászatban a nagy teljesítmé­nyű fejtőgépek mellől hovato­vább elkerül az ember, aki, a jövőben kellemes környezet­ben, akár zeneszó' mellett és cigarettázgatva, távolról fi­gyelheti a gép munkáját a te­levízió képernyőjéről. Hasonló példákat említhetnénk a ko­hászatból, ahol különleges fel­vevő kamerákkal megkímélik a kohászokat a melegártalomtól, amely őket a kemencék és ko­hók közvetlen közelében, mun­kájuk közben éri. Vagy beszél­gethetnénk a televízió alkal­mazásáról a közlekedésben, akár villamoson, akár vasúti vontatásban, személyforgalom­ban és a teherforgalmat irá­nyító rendezőpályaudvarokon. Ma még a pályaudvari — bár automatizált — irányító tor­nyokat jó magasra építik, hogy a kezelő-személyzet áttekint­hesse a vágányrendszert. A jö­vőben televízió« kamerák A jövő televíziója rendszerével ezt olcsóbban megoldják. Hallottunk gyógyászok miniatűr rádió­adót, rádiószondát nyeleinek le az emberrel, hogy gyomrát megvizsgálják. Nos, a jövőben televíziós vizsgálatokat folytat­nak majd az ember belső szer­veiben, tartósan .megfigyelnek daganatokat, élettani folyama­tokat, gyógyhatásokat a kép­ernyő segítségével. Az „ádast” az ember belső szerveiből — például vesevizsgálatoknál — miniatűr adóberendezés, ka­mera végzi majd. Meg kell em­líteni, hogy a televízió nagyfo­kú sterilitást biztosíthat az or­vosi gyakorlatban. A jövőben a beteglátogatást, újszülöttek látogatását nem szegélyes érintkezéssel, hanem a televí­zió segítségével bonyolítják le. Hallunk mar színes televí­zióról és kísérletek folynak a térhatású „plasztikus” televí­ziós képek előállítására. To­vábbi igényünk lehet, hogy a kép ne' legyen a televíziós ké­szülékhez mai formájában köt­ve, hanem kivetíthessük azt moziszerűen lakásunk, kör­nyezetünk bármelyik síkjára. Az sem utópia már, hogy fel­vevő kamerák széleskörű rend­szere hálózza be a világot, egy gombnyomás, vagy tárcsa el­forgatása árán képet, hangula­tot, eseményt hozzon á televí­zió a világ négy sarkából, le­gyenek világvevő televízióit, mint vannak világvevő rádiók. Lem, lengyel író érzéklete­sen leírja „Magellan felhő” cí­mű fantasztikus regényében, hogy 2531-ben a Föld minden lakójának rendelkezésére áll majd egy különleges rádió-le- tevízió rendszer. Az ember könyvtárba például nem fog járni, hanem csak a zsebébe nyúl egy vevőkészülékért és: „Akár ausztráliai dolgozószo­bájában, akár holdbéli megfi­gyelő állomásán, akár repülő­gépen felhívja a Trión könyv­tár központját (ebben a könyv­tárban parányi kristályokba rögzítve őrzik az emberiség szellemi kincsét) s az bemond­ja a kívánt művet, s másod­perc múlva az máris ott van előtte, televizorának képernyő­jén ...” Sőt az ember lakásába odavarázsolhat festményt, szob­rot, vagy éppen ablaka alá a háborgó tenger egy rész­letét, a sós tengeri levegőt, illa­tával együtt. Ennek a ma még fantaszti­kusnak tűnő televíziós beren­dezésnek lényege a felvevő, il­letve képtároló készülék, amelynek hatóköre kiterjed aa egész naprendszerre. Bár mind­ez fantasztikus, jól kifejezi vá­rakozásunkat a jövő televíziója iránt. Gondoljunk arra is, hogy például a tudományos kutatás­ban mennyire élő szükséglet a tudományos eredmények gyors cseréje. Ennek megoldása, hogy a tudósok .. lehetőleg mielőbb tudomást szerezhessenek egy­más munkáiról és a tudomá­nyos cikkek megírása, elolva­sása, rendszerezése, s értéke­lése ne rabolja el mai módon drága idejüket. Mindehhez per­sze béke és egységes társadal­mi rendszer kell. i/f jf hogy a ma embere Aeroes, j^jjyen televízióra számíthat? A Telstar-rendsze- rü televíziós adások mutatják, miként küzdi le az ember a televízió helyhezkötöttségét, * tengerek és hegyláncok aka- dályát. A színes televízió mái megvalósult, az illatokat „köz­vetítő” televízió sem tartozik feltétlenül az álmok birodal­mába. Ami a zsebkészüléket il­leti, sok rádiótechnikai alkat­részt „miniatürizáltak” már, készítenek gombakkumulátoro­kat, amelyek alig nagyobbak a tízfilléresnél, nyomtatott áram­köröket és terjedelmes rádió­csövek helyettesítésére parányi félvezetőket. Például tizenöt évvel ezelőtt ugyanott, ahol 8000 alkatrészt helyeztek el egy dobozban, ma 600—700 ez­ret tudnak elhelyezni. SzLuka Emit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom