Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

HÍREK «ra»iiimiMHUiiiiiijliimHlillllllll|IHlJ|||l|||||||j|||||||||||h, — KI MIT TUD műsor soro­zatot szervezett az Özdvidélci Szénbányászati Tröszt szak- szervezeti bizottsága az ózdvi- déki bányatelepek dolgozói ré­szére. Az elődöntőt — négy selejtező után — ma, szomba­ton este rendezik a, királdi bá­nyatelep művelődési otthoná­ban. — TARCAL HATÁRÁBAN, a borairól híres Szarvas-dűlő­ben 20 holdas kísérleti táblá­val kibővült a Szőlészeti Ku­tató Intézet tarcali télepe. Az elkövetkező években igen ér­dekes, nagyüzemi kísérleteket folytatnak a kutató intézet Szarvas-dűlői szőlőiben. Tíz­tíz holdas táblákon, teljesen egyforma adottságok mellett, négy különböző szőlőművelési módot kísérleteznek ki.-— SÉTA Győr műemlékei között címmel rendez előadást ma, szombaton este a sárospa­taki Rákóczi Múzeum és gim­názium, a gimnázium díszter­mében. Előadó Czigány Jenő, a győri műemléki albizottság titkára. Holnap közöljük J©rge Amado nyilatkozatát Lapunk fiatal külső munka­társa, Major László, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója nemrég spa­nyol nyelven levelet intézett Jorge Amadohoz, Dél-Amex-ika ma élő legnagyobb írójához. Levelében a kiváló brazil író véleményét kérte néhány idő­szerű kérdésről. Jorge Amado válasza meg­érkezett, amelyet lapunk hol­napi, vasárnapi számában, fakszimilében és magyar for-, dításban közlünk. Irodalmi séta Miskolcon ismeretterjesztő kirándulás a Bükkfennsíkra ; A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat irodalmi szak­osztálya és a Borsod-Miskolci Népművelési Tanácsadó 1962. október 20-án, (szombaton) dél­után 3 órakor irodalmi sétát rendez Miskolcon. A séta célja Miskolc irodalmi hagyomá­nyainak bemutatása, az itt élt írók és költők egykori lakóhe­lyének felkeresése útján. Az irodajmi sétát dr. Csorba Zol­tán gimnáziumi tanár vezeti. Gyülekezés háromnegyed 3 órakor a TIT székháza előtt (Széchenyi u. 16.) Minden ér­deklődőt szívesen lát a rende­zőség. * A TIT természettudományi szakosztálya 1962. október 21­én, (vasárnap) tanulmányi ki-j rándulást rendez a Bükkfenn-l síkra, a karsztos jelenségekjj bemutatása céljából. Tudomá-\ nyos vezető: Kühne László ta-~ nár. Találkozás reggel fél 8jj órakor a LÁEV Eszperantó té-s ri állomásán. Losonci László, a Szinvavölgyi Művelődési Kör szobrász-szakosztályának tagja, először mintáz kubai (néger) fejet élő modellről. A modell egy kubai diák, aki a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem elsőéves hallgatója. Foto: Ágotha Tibor naiiiiiiiiMiiiKiiiiiiiiiitiiiiiiiiiütitmmiiiiiiiiiitiiiiiiiuiiiiiiiiiiimoiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiaiiiiiiimiiiiiiiiiiii Hindu, Japán, flamand, (örök, görög és arab tolmácsok — már eddig ezeröíszázan jelentkeztek vizsgára A közelmúltban rendelet je­lent meg a tolmácsok nyilván­tartásáról, vizsgáztatásáról és a tolmács-igazolványok kiadá­sáról. A Művelődésügyi .Mi­nisztérium nemzetközi kapcso­latok főosztályán kapott tájé­koztatás szerint nagy az érdé! lődés a tolmácsvizsgák iránt, mert eddig 1500-an jelentkez­tek. A pályázók zöme két-há- rom, sőt- több nyelvből is kíván vizsgát tenni. A jelentkezők 40 százaléka , németből, 30 száza­léka oroszból és angolból, 20 százaléka franciából vállalko­zik a vizsgára, a többi megosz­lik az olasz, spanyol, cseh, ro­mán, szerb, horvát és kínai nyelvek között.. Szép számmal vannak olyanok is, akik ritka­ságszámba menő nyelvtudásra hivatkoznak és ebből vállal­koznak a vizsgára. így például van jelentkező a hindu, japán, flamand, holland, török, görög, arab és héber nyelvvizsgára. A kérelmezők az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem ide­gen nyelvű lektorátusán há­romtagú bizottság előtt vizs­gáznak. A nagyszámú jelentke­zés miatt a vizsgákat folyama­tosan, negyedévenként tartják meg. Az első 250 kérelmező de­cemberben járul a bizottság elé. A megfelelő nyelvtudással és vizsgával rendelkező tolmá­Tbli ni'n! Ären tekintették men a fcüíiai milyenek íame5rze! kiáiliíását Diósgyőrött A hónap elején a Lenin Ko­hászati Művek diósgyőrvasgyá- ri filmszínházában kiállítás nyílt a kubai képzőművészek fametszeteiből. A kubai nép életét bemutató, több mint negyven alkotásból álló gyűj­temény kiváltotta a látogatók tetszését: a vendégkönyv mint­egy hatszáz bejegyzése elisme­réssel szól a látottakról. A ked­den zárult tíznapos kiállítást "óbb mint kétezren tekintették meg. A lottó nyerőszámai 6, 20, 26, 47, csők igénybevételénél figye­lembe veszik speciális szakmai ismereteiket és így a tolmácsi közreműködésük színvonala­sabbá válik. Milyen lövldíilmelcet láthatunk éy régéig? A MOZIK őszi-téli bemutató programját kilenc ország 27 változatos témájú dokumen­tum-, riport- és ismeretterjesz­tő kisfilmje egészíti ki. A magyar filmek közül már műsorra tűzték a Péterfillérek című rövidfilmet, mely az egyházi vagyon eredetéről, a Vatikán pénzügyi vállalkozá­sairól számol be. Ugyancsak októberben mutatják . be a Földből és tűzből című színes kisfilmet, mely a modern ke­rámia művészének, Gorka Gé­zának alkotásait örökíti meg. Tornyai János címmel színes film ismerteti meg a nézőt a magyar Alföld festőjének mű­veivel. A képzőművészeti al­kotások jobb megértését segíti A Múzeumi Hónap látnivalóiból A miskolci Herman Ottó Múzeum kiállítása az ókortól a lcg- újabbkorig számos értékes ékszerrel, fegyverrel, díszruhával is­merteti meg az érdeklődőket. Képünk baloldalán: Hunyadi Já­nost ábrázoló ezüstszobor, amelyet a Miskolci Daláregylet nyert az 1901-as temesvári dalos versen yen. Középen díszserleg látható, az 1881-es Országos Lövészverseny első díja. jobboldalon vasta­gon aranyozott ezüstserleg áll, melyet Palóczy László, Borsod níegye követte kapott 1832-ben a megye lakosságától. Ez az üvegvitrin is nagy nemzeti kincseket őriz. Itt láthatjuk Szemére Bertalan egykori miniszterelnöknek 1848—19-ben hordott diszattiláját, egy szabadságharcos őrnagyi és egy legénységi sap­kát, valamint a híres vörös sipk át. Jobboldalon Reviczky Adám- nak, Borsod megye követének drágakövekkel kirakott díszbuzo­gánya, Ezt az értékes ötvösművészeti remekművet a megye la­kossága ajándékozta követének. a Kompozíció a képekben cí­mű film. A IX. képzőművésze­ti kiállítás anyagát összeállító zsűri munkájáról Szobrokról, képekről címmel készült ri- portfílm. A csehszlovákok alkotásai közül egyet, Két invázió Giron ellen címmel már vetítenek a mozikban: a forradalmi Kuba ellen indított és levert inter­vencióról, majd a győzelem utáni építőmunkáról szól. A háború ellen foglal állást az Emberek, legyetek éberek cí­mű rajzfilm. Humoros tárgyú alkotás a Xantippe és Sokra­tes, valamint a Férjek tanfo­lyama. Csehszlovák produkció­Hyointatoft fényképes tájékoztató jelent meg n égerszög! Szabadság-barlangról Megyénk északi karsztvidé­kén hatalmas barlangrendsze­rek húzódnak a mészkő-hegyek alatt. Ezek közül legnagyobb az aggteleki Baradla-barlang, majd a Béke-barlang és nagy­ságrendben hazánk harmadik leghosszabb, ismert cseppkő­barlangja, az égerszögi Sza­badság-barlang. Az Élelmiszeripari Minisz­térium Kinizsi Sportkörének barlangkutató csoportja 1954- ben kezdte meg a barlang fel­kutatását,- majd később, hóna­pokig tartó földalatti expedí­ciók során bejárták és lefény­képezték a barlangrendszert. A ma ismert járatok megközelí­tik a három kilométert, de minden jel arra mutat, hogy újabb barlangszakaszok feltá­rásának is megvan a lehető­sége. A Borsod megyei Idegenfor­galmi Hivatal a Karszt- és Barlangkutató c. folyóirat 1961. évi számában Balázs Dénes ál­tal írt cikkből különlenyomatot készíttetett. A színes fedőlap­pal ellátott kiadványt szamosi fénykép és ábra díszíti. A bar- j lángot egyelőre csak a bar-1 langkutatók látogathatják, de | az Idegenforgalmi Hivatal már több mint másfél éve meg-l kezdte a bejárat kiépítését, és| remény van arra, hogy a bar- i lang a következő években meg-'f nyílik a nagyközönség előtt. A i barimig közelében van az i égerszögi Szabadság turista- i szállás, mely télen-nyáron a \ turisták és a kirándulók ren-l delkezésére áll. A Pitics-hegy tövében, festői környezetben \ épült turistaházban 46 sze­mélyt tudnak elhelyezni. A Pi­ties tetején kilátótorony van,l ahonnan gyönyörű kilátás nyí- ^ lik az aggteleki karsztvidékre, § a csehszlovákiai hegyekre, sőt l kedvező viszonyok között a [ Magas-Tátra ormai is láthatók. 1 A 600 példányban előállított| különlenyomat lehetővé teszi, 1 hogy még többen ismerjék magi megyénknek ezt a ritka termé­szeti értékét. (Sz. T.) I Többet levelezünk, telefonálunk, táviratozunk! mint a háború előtt Á híradástechnika fejlődésé­vel párhuzamosan az elmúlt évtizedekben megnövekedett a hírközlő szervek forgalma is — állapították meg a statisztiku­sok. Egy legutóbbi vizsgálat adatai szerint például Magyar- országon soha annyi levelet nem adlak postára, mint ma­napság. 1938-ban még „mindössze” 387 millió, 1959-ben 505 millió és 1980-ban már 574 millió le­velet kézbesített a posta a cím­zettekhez: a levélforgalom te­hát csaknem másfélszeresére emelkedett. Érdekes, hogy a külföldről érkező, illetve a kül­földre írt levelek száma kö­rülbelül az 1938. évivel azonos szinten mozog, a növekedést tehát a belföldi levélváltások számának emelkedése okozza. A „levelezési statisztika” má­sik érdekessége, hogy a növek­vő postai forgalom ellenére is rossz levélírók vagyunk, a több mint két évtizedre visszanyúló adatok ugyanis azt mutatják, hogy évi két-három millióval több levél érkezik külföldről, mint amennyire . válaszolunk. Évről évre emelkedik a tele­fonbeszélgetések száma is, s óvatos becslések szerint nap­jainkban átlag mindenki há­romszor annyit telefonál, mint két évtizeddel ezelőtt. A tele­fonállomások száma szintén jelentősen növekedett. 1960- ban Magyarországon 240 ezret tartottak számon. Az európai államok „telefon-ranglistáján” azonban ennek ellenére is meg­lehetősen hátul kullogunk. Az 1930-as évek végén — a számok tanúsága szerint — évente mindössze két és fél­millió táviratot továbbított a Magyar Posta. Azóta egyre töb­ben veszik igénybe a híradás­nak ezt az egyik leggyorsabb formáját, s ma már a távirat­forgalom hét és félmillió kö­rül van. BlWUBBIWlMWHSWCTXnifnWMrjWBCTaiagTimBBWiltBMiUUJMBmHnffiUlWI Hl: II ó, íj | Ök ezt már j nem értik j: Ä szentfstváni ünnepi hét | I első napján, a jól sikerült, § íj színes matyó-est műsorában | | többek között egy népi bal- j! I ladajátékot is bemutattak. A | jj ballada tartalmát a múlt sok | ! átka közül az egyik, a sze- j I gény legény, gazdag lány S 1 szerelmének tragikuma al- | | kotta. Szegény legény szereti I 1 a módos gazda lányát, a lány j | is szereti őt, örök hűséget fo- j | gadnak egymásnak, a módos 1 | gazda azonban elkergeti a te- j I gényt, és elüldözi lányát is, j 1 aki bánatába belehal. 1 Szentistván idősebb íakői, j | a hajdani summátok értik, j | érzik, sokan talán saját szó- j ! morú emlékeik alapján is § ; érzik a tragédiát. Egy idős, | I fejkendős néni a zsebkendőt | 1 is előszedi, mintha tüsszen- p | tését akarná felfogni vele, de íj I aztán mégis feljebb kerül J | egy kicsit a kendő. A sok | | ránctól kerített szemhez. In- \ 1 nen is, onnan is gyanús orr- \ | fúvás, szipogás hallatszik. i | A színpad közelében, a ha- \ j talmas cserépkályha mellé j | néhány apró gyerek szorult. | Hirtelenszöke, hosszúcopfos ; j kislány, nevetőszemű, kerek- \ jj fejű kisfiú és még néhány jj | társuk. Ott szorongnak egy- j | más mellett, és nagyokat tap- | sóinak a pergő táncosoknak, 1 i a farsangbúcsúztatóknak, az l 1 erős hangú kórusoknak. Jó- I | kedvűek, vidámak. A bállá; j s dajátéknál azonban értetle- f I nül pislognak, majd jobb el- f foglaltság után nézve, egy- j I mást kezdik bökdösni. A \ I hosszúcopfos kislány észre- jj | veszi a fejkendős, öreg né- j | nit. Egy darabig hitetlenül | S nézi, majd gyorsan odasúg Jj | valamit a többinek, és azok \ j1 is a néni felé fordulnak. 5 * p Aztán ijedten, megszep • S penve nézik a felnőttekéi | akiknek az arcára árnyékol I vetett a múlt (Pt> s ■>■.■■■-. 3 2miiiilniiiamniMniiminimimiimiiimHitiiimimiiumHwimiimmmMiimiiiimiii»i ... E SZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lap)» Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tőr 3. Telefonszámok: Titkárság: 16-886. kultúrrovat: 16-067, ipari rovat: 16-035, pártro- vat: 33-687. sportrovat: 16-040. rne- zőgazdasági rovat: 16-078. belpoli­tikai rovat, panaszügyek: 16-046 Kiadja: Az E^znkmagyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Biró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült n Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Kárpátt Győr iff A Szinvavölgyi Művelődési Körben ban készült a Kambodzsa szí­vében című útirajzfilm is. A francia alkotások közül az Oradour című kisfilm a má­sodik világháború egyik tra-: gikus eseményére emlékeztet, i a Szép vagy Párizs pedig a fő-! város hangulatát, forgatagát, I hétköznapjait eleveníti meg. AZ EMLÍTETTEKET! kívül több román, bolgár, kínai,! NDK, lengyel alkotás szerepe] j az évvégi programban. Érde-j késnék ígérkezik A Királyer-i dőtől a Fogarasi havasokig (ro- j mán), A Föld legmagasabb j csúcsa (kínai), a Nyaralás a ía-j von című (lengyel) kisfilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom