Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

Szombat, 1962. szeptember 8. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A patronálok és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról A mezőgazdaság cial^ átszervezése óta eltelt időszak­ban megyénk termelőszövet­kezeteinek politikai, gazdasági munkája, szervezeti és szakmai élete sokat szilárdult. Elősegí­tették ezt a kormány helyes rendeletéi, s a párt következe­tes munkája, amelybe bekap­csolta a különböző állami szer­veket is. Ezt a megállapítást tartalmazza az a vizsgálat, amelyet a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közel­múltban lefolytatott. A vizsgá­lat célja az volt, hogy értékel­jék a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló különböző szervek és a patronáló vállala­toknak a tsz-ek megerősítése érdekében kifejtett tevékeny­ségét. Megállapították: a termelő­szövetkezetek állami irányí­tása a gyakorlati életben sokat javult; a termelőszövetkeze­tekkel dolgozó állami szervek munkája a korábbi évekhez vi­szonyítva jelentős fejlődésen ment keresztül. Adminisztra­tív, igazgatási jellegű tevé­kenységüket a támogatás, a befolyásolás és az ajánlás mód­szerével alkalmazzák. A terv- készítés területén azonban gya­korlati hibák is adódtak. A já­rási tanácsok, különösen az 1961. évi termelési tervek le­bontásánál nem minden eset­ben vették figyelembe a gyen­ge termelőszövetkezetek sajá­tos adottságait és a termelési szerkezetben nem mindenkor hajtották végre a helyi viszo­nyoknak megfelelő lényeges Változtatásokat. Jó dolog, hogy a járási taná­csok és azok szakigazgatási szervei a tsz-ek gazdálkodásá­nak irányítására a szövetkeze­tek vezetőinek és szakemberei­nek a szükséglet szerint érte­kezleteket tartanak, ahol taná­csokkal. ajánlásokkal segítik őket. De nem jó dolog viszont, hogy ezek végrehajtását — pél­dául az edelényi és mezőkö­vesdi járásokban — nem min­den esetben ellenőrzik. Hátrál­tatja a munkát, hogy egyes já­rási szervek a munkacsúcsok idején is sokszor feleslegesen tartanak értekezleteket, az ál­lami és vállalati szervek lei- küldöttei általában csak az elnökkel akarnak tárgyalni, akinek a munkaszervezeti és gazdálkodási problémák meg­oldására már alig jut ideje. A megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai foglalkoznak a termelő- szövetkezetek pénz- és hitel- gazdálkodásával is, de a pénz­ügyi beosztottak viszonylag kis létszáma miatt nem eredmé­nyesen. Ezért volna helyes, ha a pénzügyi csoportok szakem­berei aktívabban bekapcsolód­nának a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásának ügyvitelébe. Az átszervezés időszakában több községben alakult két-há- rom, sőt ennél több termelő- szövetkezet. A községek hatá­rainak ilyen formában történő széttagolása sok problémát ve­tett fel, a termelőszövetkezeti egyesülések viszont a megszi­lárdítást szolgálták. Több he­lyütt egyesült a gyenge terme­lőszövetkezet az idősebb, erő­sebb testvérrel, s ez döntően befolyásolta a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás kialakítá­sát. Amint azt a vizsgálat is meg­állapította: a termelőszövet­kezetek nagy részénél javult a munkafegyelem, a tagság jó hangulatát elősegítette az új munkadíjazás és a premizálási tormák helyes alkalmazása.. Voltak azonban — az edelényi járásban — olyan tsz-ek is, ahol nem megfelelően alkal­mazták a premizálást és a jöve­delemelosztásnak egyedüli he­lyes módját a részes művelés­ben látják. Amíg a korábbi években a patronálás eltért a helyes el­vektől. mert szinte egyoldalúan a gazdasági segítséget helyez­ték előtérbe, s keveset törőd­tek a patronálok a tsz-ek po­litikai, szervezeti, kulturális életével, ma már etekintetben is más a helyzet. A megyei pártbizottság határozata is ki­mondja, hogy a legcélszerűbb és legeredményesebb patroná­lást akkor lehet végezni, ha* megtartják azt az elvet, hogy;; egy-egy üzem vezetője, vagyü szakvezetője a tsz-clnökét, míg a vállalat főkönyvelője a tsz-!! könyvelést, az üzemi pártbi---: zottság titkára pedig a tsz! i pártszervezetét segíti a mun-:! kában. Ezek az elvek ebben az;: évben már egyre jobban ki-!: fejezére jutnak a patronáló;; munkában. Lényegében meg-* szűnt az a helytelen gyakorlat;; is, hogy a patronálásban részt-!! vevő ipari üzemek, vállalatok;; dolgozói akár munkanapon,!: vagy ünnepnapokon mezőgaz- 3= dasági munkát végezni men-i; nek a termelőszövetkezetekbe, * holott azok tagjainak hibájából;; adódott a késés. Természetesen* kivételt képez az elemi kár;; okozta munkatorlódás. Vannak* azonban a patronálási mozga-;; lomnak negatív vonásai is. A* tsz-ek szakmai tanácsadását* általában úgy szervezték meg, ?: hogy azt a körzetükben lévő állami gazdaságok és gépállo-l: mások végzik. Állami gazda-«: ságaink sok segítséget adnak;; a fiatal termelőszövetkezetek-!! nek. rendszeresen látogatják;; azokat, közgyűléseiken részt-«: vesznek és saját termelési ér-;; tekezletükre is meghívják a!! tsz-ek vezetőit. A megyében;; több állami gazdaság tart be-!! mutatókat, s ezeken a tsz-;; vezetők is résztvesznek. De!! nem mondható e! ugyanez a;: gépállomásokról. Nagyon sok! í esetben a kötelező érvénnyel = = leszerződött mim kának sem-1 tesznek eleget. Sok a reklamá­ció például a határidők meg nem tartása miatt. Vizsgálati a Népi Ellen­őrzési Bizottság javaslatokat5 5 csatolt, s ezeket az illetékes:! szerveknek megküldték. O. M. Asszonyok az encsi határban Volt bőven kapálnivalójuk ezen a tavaszon ás nyáron az encsi Zója Termelőszövetkezet asszonyainak, leányainak. Hi- szen többségében ők vetették és gondozták a 170 holdnyi kukoricát, burgonyát, répát, mákot, de találkozhatunk asz- szonyokkal ezekben a szeptem­beri napokban a 15 holdas ker­tészetben is. Mert a kertészek közül egyedül Balog Imre bri­gádvezető férfi. Minden nap künn vannak a 1 Képek a mezőgazdasági kiállításról | Soknn tekintették meg a mezőgazdaságban használatos markoló­rakodó gépet. Alkalmazni lehet szerves- és műtrágya, különböző épitöanyaRok és gabonafélék rakodásához. Ezzel az egyik lcgno- _ hezebb fizikai munkát vehetik le az ember válláról. Muszájka-dülöben. Szedik a paprikát, a paradicsomot, az uborkát, a káposztát, és szál­lítják a vasútállomásra, a MÉK-kirendeltség raktárába De olyan szép a termés, hogy a szerződéses kötelezettségeik: teljesítése után jut a zöldáru-: bál a helybeli és az abauj-l szántói piacra is. Füleki Já-\ nosné, Füleki Sándorné, Kiss' József né, Kiss Borbála köny­vecskéjébe 30—40 egységet je­gyeznek be minden hónapban, de még a legidősebb kertész- asszonynak, Karosi Ferencné- nek munkaegysége is 150 felé jár. Ott jártunkkor a Nyila s- dúlőben is asszonyokkal talál­koztunk. Borsszárazra érett a * mák, zörögnek az összeverődő: X mákfejek, megkezdődött a jr mákszüret, amelynek a termé­* sét azóta természetesen már * zsákba tették. Hatvani kék * fajtát termesztettek 5 holdon, $ 12 ezer forintot hozott holdja a Í * tsz kasszájába. De idejében meg is adtak a máknak min-: * den szükséges munkát: sara-1 ijí bolást, egyelést, kapálást, a! j: vetés előtt pedig simitózást, j kétszeri hengerclést. Szopkó' Györgyné, Kiss Józsefné, Lacz-; kő László voltak a legszorgal-] masabbak a kapálásban, de. példamutatóan dolgozott maga az elnök, Koscsó Ferenc is csa­ládjával együtt. A Zó ja Tsz tagjai a jövő ta­vaszig pihentetik kapájukat. Most már nincs is más hátra, mint szorgalmas munkájuk gyümölcsének betakarítása az. encsi földekről. A vízgazdálkodás bemutatnia Iránt Is nagy volt ai érdeklődés. Ké­pünkön a kiállítás látogatói az egyik nagyteljesítményű szivattyú munkáját szemlélik működés közben. ~ ~A MÜVELODESÜGY1 Minisztériumban kapott tájé­koztatás szerint hozzáláttak az új gimnáziumi tanterv-tervezc- tek rátájának előkészítéséhez. Augusztus utolsó hetében kezd­ték meg a tervezet szétosztá­sát. Eljuttatják valamennyi gimnáziumba, továbbá mintegy 300 általános iskolába, hogy az ott dolgozó pedagógusok hozzá­szólhatnak a tervezetekhez. REGI TAIAK A régi tájak is megváltoztak, megváltoznak, szépülnek. Kon- stancától Nagyváradig az egész ország egy hatalmas építkezés. S ez az, ami a táj szépségén kívül lenyűgözi a külföldi látogatót. Valóban modern építkezés, amelyen az ősi román építészeti stílus har­móniába olvad a legkorszerűbb építészeti stílus-irányzattal. Nem egyszerűen csak torony­házakat, lapostetejü épületeket terveznek, nem egyszerűen csak süllyesztett, vagy kiugró erkélyes megoldásokat válasz­tanak a román tervezők és épí­tészek. Az épületek szinte „be­szélnek”, kiemelkednek a táj­ból és mégis együtt „élnek” a környezettel. Olcsóbban, gyorsabban, szeb­ben kell építkeznünk nekünk is, úgy, mint a Román Népköz- társaságban, ahol nemcsak a magyar, hanem a szovjet, a francia, a német, az olasz és más turisták is megcsodálják a gondosan karbantartott régi épületeket, s az új életet kife­jező, új „épületkölteményeket”. Szegedi László Kolozsvár egyik ,,tű”-épülete, a magasbatörő toronyház a város központjában. Merész ívelésű, karcsú szállodák a Fekete-tenger partján. A konstancai városi néptanács székháza a román építé szét egyik remekműve. Újonnan nemesített szőlőfajták kerülnek köztermesziésre pétiek vezetője vitaindító elő­adásában elmondotta, hogy a Mathiász-telepen 520 csemege- szőlőfajtát használtak fel a ne­mesítésnél. Jelenleg csaknem ezer négyzetméter alapterü­letű, nagyobbrészt napsütéses üvegházban nevelik rügy- udványos módszerrel a kiváló csemegeszölőfajtákat. A leg­Az Euröpa-szerte híres 'ma­gyar csemegeszőlő nemesítésé­nek és elszaporításának prob­lémáit tárgyalták meg szer­dán Kecskeméten, a Szőlészeti Kutató Intézet laki-telepi sza­porító telepén a kutatók és a gyakorlati szakemberek. Dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti ‘Kutató Intézet Mathiász-tele­utóbbi őszi-tavaszi telepítési idényben kereken egymillió nemesített szaporítóanyagot adtak át a környékbeli nagy­üzemi gazdaságoknak. Az országos csemegeszőlő ter­mesztési tanácskozás részvevői megtekintették a Mathiász- telep jájtagyüjteményét, ahol a telep vezetői csemegeszőlőbe­mutatót rendeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom