Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

ESZAKMAGYÄRORSZÄß Péntek’, 1962. szeptember 7. Három darab próbái folynak egyszerre a Miskolci Nemzeti Színházban Lázas munka folyik a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Az augusztus 15-i évadnyitó tár­sulati ülés után még aznap es­te megkezdték a próbákat és 17-én már elindultak a tájelő­adások autóbuszai. Azóta es­ténként két-két együttes járja a megye községeit, napközben pedig folynak az új évad első darabjainak próbái. Egyszerre három darabot próbálnak egy­mással párhuzamosan. A nagy színházépületben szeptember 15-én kezdődik az évad. Ekkor mutatják be Jókai Mór Az arany ember című közismert és közkedvelt regényének színpadi változa­tát, Faragó György és Kárpá- thy Gyula dramatizálásában. Az aranyember előadását Le­iter Péter rendezi, a főbb sze­repekben Polgár Gézát, Gáti Györgyöt, Lóránd Hannát, Csi­szár Andrást, Csanády Ilát, Kun Magaát, Farkas Endrét, Hamvay 't.ucyt, Balogh Emesét, Sztankay Istvánt, Szabados Ambrust és Bánhidy Józsefet látjuk. A szeptember 15-i be­mutatót megelőzően, szeptem­ber 14-én, pénteken este az üzemi közönségszervezőknek nyilvános főpróbán mutatják be az évadnyitó darabot. A Kamaraszínház nyitó da­rabja Gádor Bélának, a közel­múltban elhunyt kiváló szati­rikus írónak mai témájú, há- romfelvonásos komédiája, a Lyuk az életrajzon lesz, amely fordulatos cselek­ménnyel mutatja be életünk számos fonákságát, a szatíra éles késével gyógyítva azokat. A darabot igen nagy sikerrel és igen hosszú ideig játszotta Budapesten a Katona József Színház. A Lyuk az életrajzon miskolci előadását Nyilassy Judit rendezi, a népes szerep­lőgárdában pedig többek kö­zött Fehér Tibor, Somló Má­ria, Somló Ferenc, Márffy Ve­ra, Árvái Ágnes, Takács Lajos, Verebélyi Iván, Dobránszky Zoltán, Kiss Gábor, Nádassy Anna, Forgács Tibor, Némethy Ferenc, Varga Irén, Máthé Éva, Bősze Péter, Makai Sán­Az új tanév gondjai Kazincbarcikán TÍZ ÉV EGY EMBER életé­ben sem olyan nagy idő, egy város történetében még ennél is kevesebb, jóformán egy pil­lanat. Kivételt talán csak az első évtized, a város létrejötté­nek, felépítésének időszaka ké­pez. Hiába fiatal város Kazinc­barcika, mégis kialakult szo­kásai, sajátos arculata, no meg sajátos problémái vannak. A lakosság szinte napról napra gyarapodik. A környék­ről és az ország más vidékei­ről is állandóan érkeznek új emberek, akiket aztán a város befogad, saját képére formál. Ebből adódik az egyik legfon­tosabb probléma: túlzsúfoltak az általános iskolák Kazinc­barcikán. A lakosság növeke­désével ugyanis az iskolás ko­rú gyerekek száma is gomba­módra íelsza'orodott. Még soha nem volt annyi ál­talános iskolai tanuló a város­ban, mint ebben az évben. Több mint háromezer fiú és leány jár a város három isko­lájába: az újvárosi 12 tanter­mes, a 16 tantermes, úgyneve­zett „központi” és a berentei, nemrég átadott modem általá­nos iskoláoa. De várható, hogy tanév közben ez a szám még nő, hiszen a közeljövőben ke­rül átadásra 300 új lakás. Az ide költöző családok gyerme­keit is el kell helyezni majd. Egyelőre több tantermet már nem tudnak biztosítani. Nem­régen kezdődött meg ugyan egy 12 tantermes új iskola épí­tése, de ez már csak a jövő tanévre készül el. A felduzzadt létszám okozta helyzeten úgy segítenek, hogy növelik az osz­tályok létszámát. Szerencsére pedagógushiány nincsen, jó- előre gondoskodtak arról, hogy minden iskolában megfelelő létszámú tantestület kezdhes­se meg az új tanévet. Ebben a tanévben — egyelő­re az ózdi gimnázium két ki­helyezett osztályaként — egv középiskola is megkezdte mű­ködését Barcikán. Sokan tanulnak felnőtt fej­jel. Nagy az érdeklődés a dol­gozók általános iskolája iránt. A Borsodi Vegyikombinát munkásai számára önálló üze­mi általános iskola indul. Be- rentén is kezdődik esti tagoza­ton általános iskolai oktatás. Az úgynevezett „építők tago­zatára” 78-an jelentkeztek. IDŐSEK ÉS FIATALOK egyre többen tanulnak Kazinc­barcikán, ha ebben az évben kissé zsúfolt körülmények kö­zött is. De jövőre elkészül az új iskola, s még több gyerek és felnőtt számára teszi lehetővé a tanulást. Gyárfás Katalin dór, Gyarmathy Ferenc, Győr- vári János és Arday Aladár nevével találkozunk. A Kama­raszínházban szeptember 27- én, csütörtökön mutatják be a darabot, előző napon, 26-án az üzemi közönségszervezők ré­szére nyilvános főpróbát tarta­nak, de korábban egy-két al­kalommal vidéken már megis­mertetik a közönséget Gádor Béla komédiájával. A harmadik bemutató, mely­nek előkészületei már teljes erővel folynak, szintén a nagy színházépületben lesz. Ábra- hám Pál, a „jazzoperett-ki- rály” néven emlegetett zene­szerző Bál a Savoyban című revűoperettjét mutatják be október 5-én. A nagy ér­deklődésre számot tartó és a színpadon nagy szereplőtöme­get mozgató revűoperelt elő­adását Orosz György rendezi, a táncok koreográfiáját Gyuri- cza Ottó készíti. A színház ze­nekarát Virágh Elemér ve­zényli. A népes szereplőgárdá­ban a főbb szerepekben Sza­badi Józseffel, Szabó Rózsával, Vass Máriával, Varga Gyulá­val, Komáromi Évával, For­gács Tiborral, Pákozdy János­sal, Bánó Pállal, Lugossy Zsu­zsával és Varga Györggyel ta­lálkozunk. A Bál a Savoyban című revűoperettet is a hiva­talos bemutatást megelőzően, október 4-én, csütörtökön nyil­vános főpróbán mutatják be az üzemi közönségszervezőknek. A három darab párhuzamo­san folyó próbái mellett már folynak az előkészületei a Ka­maraszínház második bemuta­tójának: Caragiale, a nagy ro­mán klasszikus vígjátékíró egyik legnépszerűbb darabját, a Zűrzavaros éjszakát mutat­ják be október 19-én. Ezzel emlékeznek a szerző halálá­nak 50. évfordulójára. (bm) Az „ember egészségéért’* ismeretterjesztő mozi műsora A Borsod megyei KÖJÁL rende­zésében Ozdon, a Liszt Ferenc Mű­velődési Házban szeptember 8-án, szombaton: I. Nem fontos... 2. Mindenki is­kolája, 3. Egér és oroszlán. Színes, rajzos meseíiim a fogápolásról. Kezdés 6 óra. Belépődíj nincs! Megjelent a Napjaink legiijaMí száma A Napjaink szeptemberi szá­ma újra sok érdekes, színvona­lasan írt olvasnivalót tartal­maz. Elbeszélések, versek, ri­portok, jól sikerült illusztrá­ciók teszik színessé, változa­tossá. A lap oldalnál nagyobb ter­jedelemben foglalkozik az augusztus végén Lillafüreden rendezett fiatal írók országos találkozójával, részletes beszá­molót közölve a tanácskozás mindkét napjáról, ismertetve az előadók, felszólalók leg­főbb gondolatait. A lap közli Barálh .Lajos Uj novella című művét, Holdi János A főorvos című elbeszélését, Korolovszky Klári Dávid című elbeszélését. Egy termelőszövetkezet életéről, agronómusának harcáról szól Szekrényesi Lajos Nyár című riportja. Szabó Lőrinc halálá­nak ötödik évfordulójáról Kab- debó Lóránt írt megemlékezést és arcképvázlatot. A költők közül Borsodi Gyula. Börzsö­nyi Sándor, Krecsmári László, Kuzmányi Gusztáv, Moldvai Győző, Regős Sándor, Sarkady Sándor, Soós Zoltán verseit olvashatjuk. Az említetteken kívül több könyvrecenziót, jegyzetanya­got találunk még a lapban. A Napjaink új számát is több illusztráció — Báthori Sándor, Csabai Kálmán. Cs. Nagy András. Lenkev Zoltán, Zdzislaw Krol muhkái — dí­szíti. Qeqíjzztzk Tanácstagi fogadóórák: Megye! tanácstagok: Szeptember 8-án beszámoló: Da- kos Géza. Harcsa, művelődési ott­hon. 20 órától. Szeptember 8-án: Bialkó Gábor, Szögliget, tanácsháza, 8 órától; András Ferenc, Zalkod. tanácshá­za, 9 órától; Rubint Vilmos, Uraj; tanácsháza, 10 órától; Majik And­rás, Monaj, tanácsháza, 12 órától; András Ferenc, Vise, tanácsháza, 20 órától. L kér. tanácstag? Szeptember 8-án: Elek Antal, Sa­rolta U. 8. SZ.; 17—19 óráig. m. kér. tanácstag: Szeptember 8-án: Szikói Tibor. Szinyei Morse Pál u. 13. sz14—16 óráig. TV. bor. tanácstagok: Szeptember 8-án: Csapkó Gábor, Templom u. 10. sz., 18—20 óráig; Szikra András, Békés Imre u. 22. sz., 18 órától. Figyelmczlcíő számok /-falragaszokon olvasom, értekezleteken milliószor hal- ' J~ lom azt a mondatot: Legfőbb érték az ember! Az­után végig lapozok egy statisztikát, amelyet a Szakszerve­zetek Borsod Megyei Tanácsán készítettek, s ebből szembe- ; tűnő sok a baleset, és a balesetesek egy része hosszú időn ; át gyógyult meg — tehát súlyos sérülést szenvedett. Visszatérve a statisztikára, néhány figyelmeztető ada-1 tot szeretnék ismertetni. Borsod megyében 1962 első 6 hó­napjában több mint 90 ezer munkanap veszteséget jelentett j a balesetek okozta távolmaradás. Ha figyelembe vesszük! az egy napra eső termelési értéket, akkor azt látjuk, hogy ezek a távolmaradások mintegy 70 millió forint értékű ter-; melési kiesést okoztak, nem is beszélve arról, hogy a beteg-! létszámban lévőknek államunk több millió forintos táp-; pénzt fizetett ki. Az átlagos gyógyulási idő pedig a tavalyi' 14 napról 18,1 napra emelkedett. Ezek a számok egy sor alapvető hiányosságra figyel-1 meztetik a közlekedés, az üzemek, bányák és építések vezetőit, dolgozóit. Hatékonyabb, céltudatosabb munka-' védelmi intézkedéseket követelnek a balesetek megelőzésére.; Figyelmeztetőek ezek a számok azért is, mert mögöttük fájdalom, könny, szomorúság, bánat van. Egy-egy meggon­dolatlan cselekedet, telhamarkodott mozdulat néha emberek egész életére kiható szerencsétlenséget okoz. És az egészben az a legszomorúbb, hogy ezeknek a baleseteknek nagy több­ségét el lehetett volna kerülni. Gyakorlati tapasztalatok alapján azt kell mondani: a balesetek, sérülések, csonkulások többségét a figyelmetlen­ség, a fegyelmezetlenség, az előírt rendszabályok be nem tartása, a technológiai és a munkafegyelem megsértése, okozza. Államunk milliókat fordít munkavédelmi, egészségügyi: és szociális célokra. Használjuk hát ki ezeket a drágapénzen vásárolt berendezéseket. Fordítsunk nagyobb gondot a sérü­lések megelőzésére — mely a rendszeres oktatással kezdődik és a rendelkezések radikális betartásával folytatódik. Har-| colni kell az olyan helytelen, káros nézetek ellen, amely; itt-ott még fellelhető. Hiszen manapság is akadnak emberek/ akik azt vallják: „Nincs szükség a rendszeres és folyamatos, oktatásra, mert ezek sablonossá válnak”. Ez nem igaz! Ellen­kezőleg. Ha az oktatás az ipar sajátosságának megfelel, s figyelmeztetően feltárja a megtörtént balesetek egynémelyi-i kének következményeit, és az elkerülhetőségek lehetőségeit! — az ilyen agitáció, az ilyfajta oktatás hatásos, nevelő ereje nagy. Hasonlóan káros szemlélet azt vallja: Ha az összes rendszabályokat be akarnánk tartani, akkor mindenhol le­állíthatnánk a termelést. Pz sem így van! Az igaz, hogy néha ellentét van a! ^ termelés és a munkavédelmi érdekek között, de ezeket az ellentéteket semmi esetre sem a biztonságos munkafeltételek rovására kell legalizálni. Ahol ezt teszik; ott hangzatos frázist csinálnak abból a mondásból, mely társadalmunk lényegéből fakad: Legfőbb érték az emberi ■— paulovits — A tudományos ismeretterjesztés hírei 6 órakor a SZOT székházban: Páros űrrepülés. Előadó: Richter Nándor. 7 órakor a diósgyőri Ady Endre kulturotthonban: A szovjet űrkuta­tás eredményei. 7 órakor a sajóparti vízműben: A világmindenség szerkezete. Növekszik a munkanélküliség az Egyesüli Államokban Az amerikai munkaügyi mi­nisztérium közleménye szerint az Egyesült Államokban a munkanélküliség változatlanul nő. Az idénymunkák ellenére augusztus folyamán 5,3 száza­lékról 5,8 százalékra nőtt a munkanélküliek arányszáma. Ebben a hónapban az Egyesült Államokban 69 762 000 ember­nek volt állása. (MTI) A Miskolci Rádió műsora: CA 188 méteres ballámbosszoo 18—19 óráig) Borsodi tükör. Üj lapok a brigádnaplóban. Lchár-egyveleg ... Óta Csermák orgonái. Érdemes megnézni, elolvasni; meghallgatni. Kulturális jegyzetek, A hétvége megyei sportműsora« Forgó korong ... Tánczene. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Mér-, sékel ten ✓meleg idő. Felhőátvonulá­sok. délnyugat íelől mérsékelt; időnként élénk délnyugati, nyugati szél. Az ország nyugati és északi részein néhány helyen eső. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 íok között. Megyei képzőművészeti kiállítás Sátoraljaújhelyen Az örvendetesen fejlődő sá­toraljaújhelyi képzőművészeti élet arra indította a városi ta­nácsot, hogy az előző évék si­keres, szűkebb körű kiállításai után — falai közé fogadja az egész megye képzőművészeté­nek kiállítását. Ezzel képzőművészetünk de­centralizálása ügyében újabb jelentős lépés történt. Ennek az ügj~;“k vannak haladó ha­gyományai is megyénkben. Már 1905-ben, a régi Borscd- Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület főtitkára, Balogh Bertáján röpiratban vetette fel a helyi képzőművé­szet erőteljes kifejlesztését és ennek fontosságát a haladó el­mék a felszabadulás előtti idő­ben felszínen tartották. A fel- szabadulás utáni megnöveke­dett kulturális igény ezt a kér­dést — a megyei képzőművé­szeti élet újabb decentralizálá­sát — követelőén irta elő. A kormányprogrammá váit mű­velődéspolitikai irányelvek mind több konkrét ténnyel iga­zolják ennek realitását. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni Sátoraljaújhely városi tanácsának helyes, előrelátó művelődéspolitikai érzékét és határozottságát, amellyel eh­hez a kérdéshez hozzányúlt és kegítette kibontakozni azokat fez erőket, amelyek a kedvező kulturális forradalmi viszo­nyok között megnyilvánultak. ! Ez a régi, 700 éves múltú város történelmében sok hala­dó hagyományt őriz és elég ezek sorában csak az 1918. évi megnyilatkozásra hivatkozni, amikor népe hitet tett a lenini eszmék mellett — abban az emlékezetes zempléni határo­zatban ... A megyénkben immár hét év óta ismétlődő miskolci or­szágos képzőművészeti kiállí­tások mellett. — már nem ju­tott lehetőség a megyei képző- művészeti kiállítások megren­dezésére. Ezért lett jelentős kezdemé­nyezés az, hogy a sátoraljaúj­helyi városi tanács helyet adott a kiállításnak és azt tel­jes politikai és erkölcsi súlyá­val, s jelentős anyagi segítség­gel is támogatta. Talán még ennél is fonto­sabb felfigyelni arra, hogy ez a kiállítás társadalmi üggyé vált Sátoraljaújhelyen és lényeges az is, hogy ezen az állami és társadalmi élet szin­te valamennyi helyi képvise­lője megjelent. A kiállítás elő­készítésében pedig nemcsak a városi tanács és az ottani kép­zőművészek, de a dohánygyár dolgozói éppen úgy részt vet­tek, mint például a tűzoltók. (Az előbbiek Nemes Lampérth József sírjának rendbehozata­lában, az utóbbiak a transzpa­rensek szerelésébe n4 Ez a széles társadalmi akció nyilvánult meg a megnyitón összegyűlt többszáz főnyi kö­zönség számában és ez az ér­deklődés igazolta és ez adott méltó társadalmi alátámasz­tást a városi tanács céltudatos és követésremél tó művészetpo- litikai kezdeményezésének. A sátoraljaújhelyi megyei kiállításon bemutatott anyag 35 képzőművész 98 alkotásából áll, amelyet két teremben — a festményeket és a grafikai mű­veket kettéválasztva — helyez­tek el. A kiállítók között csak­nem valamennyi, megyénkben dolgozó művész részt vett, de sajnálattal nélkülöztük — az egyéni kiállítására készülő — Feledy Gyula részvételét. Első ízben történt, hogy „me­gyei kiállítás” nem a megye székhelyén nyílt, s hogy hét év után itt adódott először alka­lom arra, hogy az egész megye képzőművészeti életének fejlődését teljes összefüggésében értékel­hessük. Ezen elgondolkozva, külön gondolatokat ébresztett Musszorgszkij „Kiállítás ké­pei” művének interpretálása az üdvözlő és megnyitó beszéd között, Uj Viktor Gézáné elő­adásában. A hét éve Miskolcon először rendezett megyei kiállítás anyagához képest a mostani sátoraljaújhelyi megyei kiállí­tás anyaga jelentős fejlődésről tesz tanúbizonyságot. Az el­múlt idő az állandó fejlődést mutatja és azt a haladást, amelyet az itt élő és elismert kitűnő képzőművészek — Csa­bai Kálmán, Imreh Zsigmond, Kunt Ernő, Lukovszky László, Seres János és Tenkács Tibor — mellett az azóta letelepedett tehetséges fiatalok — Feledy Gyula, Cs. Nagy András, Tóth Imre, Vati József — tovább gazdagítottak, vagy mint a ko­rábban még kevésbé ismert művészek — mint pl. Ficzere' László — figyelemre méltó és országosan is elismert színvo­nalukkal elértek. Ugyanekkor figyelemreméltó eredmények születtek a megye más- területén is, elsősorban a Hegeljén. Ezeknek a hegyal­jai művészeknek a sárospataki és sátoraljaújhelyi eddigi ki­állításai méltó feltűnést kel­tettek. így már a hegyaljai művészek is fontos szerepet játszanak a megye képzőmű­vészeti életében. Közülük — Kerényi István, Bertha Zoltán, Lavotta Géza és a többiek — mellett az új feltörekvő fiatal nemzedék — Bakonyi Lóránt, Urbán György — ismételten bebizonyították azt a várako­zást, amelyet irányukban ta­núsítunk. Az anyag bemutatására a Kossuth Művelődési Ház két termében került sor. A rende­zőség igyekezett az adottságok figyelembe vételével a lehető legjobbat nyújtani és a képek elhelyezésénél itt-ott mutat­kozó disszonanciák lényegesen nem bontják meg a kiállítás összképét. A kiállítás a maga egészében nem éri el azt a színvonalat, amelyet a miskolci országos kiállításon megszoktunk. Ez érthető is, hiszen a kiállítás­ról hiányzanak képzőművésze­tünk országos reprezentánsai és több olyan művész is szere­pel, akiknek műveivel még nem találkoztunk országos jel­legű kiállításokon. A kiállítás anyagának egyes képei természetesen elérik ezt az or­szágos színvonalat. így kell megemlíteni Vati József fres­kótervét, amelyet a miskolci pártbizottság székházának dísz­termébe készített, Lukovszky László: Aratóünnep c. olajváz­latát, Tenkács Tibor: önarcké­pét, Cs. Nagy András: Anya, Ficzere László: Anyám c. fest­ményét, továbbá Bakonyi Ló ránt: Kikötő c. temperáját. A grafikai anyagból ki kell emel­nünk Ficzere László (Tokaji kőbánya), Kunt Ernő (Csupasz fák. Napraforgós csendélet), Lukovszky László (öt rézkarc­ból álló sorozat), Seres János (Öreg néni), Tenkács Tibor (Tél Tokajban) munkáit. Az itt említett művészek al­kotásai a tőlük ismert színvo­nalon mozogtak, talán egyedül a sátoraljaújhelyi Jencsik Béla az, akinek művei — korábban látott képeihez képest — jelen­tős fejlődésről tanúskodnak. Felvetődik a kérdés, hogy miután ennek a megyei kiállí­tásnak az időpontja májustól szeptemberre tolódott el és ez­által csaknem ütközik az or­szágos miskolci kiállítás idő­pontjával, — a terminusoknak ez a közelsége nem befolyó-. solta-e a bemutatott művel minőségét? Annyi bizonyos hogy általában a kiállításul számának bizonyos határon tű! növelése veszélyeztetheti s színvonalat, de a kellő felké­szülési idő biztosítása esetén eí a színvonal feltétlenül javull volna. A Sátoraljaújhely város Ta­nácsa által alapított nagydíjai Cs. Nagy András Derkovits- ösztöndíjas festőművész nyert« el. A grafikai díjat Tenkács Tibor tokaji festőművész kap­ta, míg a további díjakat Keré­nyi István, Sárdi Tibcrné, Hu- bay Miklós és Jencsik Béla nyerték. A zsűri döntésénél figyelmen kívül hagyta Lu­kovszky László grafikai soro­zatát, miután ezzel az év ele­jén Munkácsy-díjat kapott. A díjazásnál egyébként a zsűri a 'íialapító városi tanács inten­cióinak megfelelően — a nagy- díjon kívül — csak sátoralja­újhelyi, illetve hegyaljai mű­vészeket jutalmazott. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye képzőművészeinek sátoral­jaújhelyi együttes bemutatko­zása az említett művészetpoli- tika i eredményeken kívül mű­vészi szempontból is biztatást ad, igazolja a művészeti de­centralizálás további lehetősé­geit, és példázza Sátoraljaúj­hely városi Tanácsa elképzelé­seinek méltó művészeti vissz­hangját. Reméljük, hogy a városi ta­nács szép kezdeményezési! a következő években rendszere­sen ism lődő kiállításokban folytatódik, hirdetve a taná­csoknak I ultúrforradalmunk- ban b tóik t fontos szerepét. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom